Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-19 / 42. szám

1999. február 19., péntek KÖRKÉP Regionális vidékfejlesztési tanácskozás Kecskeméten Részben az Európai Közösség területfejlesztési és agrárpoli­tikájából, részben az éles nemzetközi versenyből adó­dóan napjainkban nemhogy csökkenne, hanem inkább erősödik a kistérségek vidék- fejlesztésben betöltött szere­pe, s felelőssége — hangsú­lyozták a csütörtökön Kecske­méten kezdődött regionális konferencián. A kétnapos tanácskozást a Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád megyei vállalkozás- fejlesztési alapítványok által létrehozott regionális konzorci­um rendezte, azzal a céllal, hogy a dél-alföldi megyék kis­térségeinek képviselői részletes tájékoztatást kapjanak mind az Európai Unió, mind a kormány­zat vidékfejlesztési politikájá­ról. Szendrőné Font Erzsébet, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője előadásában kiemelte: a vidék felzárkózása vagy lemaradása a kistérsége­ken belüli együttműködésen múlik. Rámutatott: elkerülhetetlenül fontos — bár nem elegendő —, hogy a megközelítőleg azonos adottságok alapján szerveződött kistérségek helyi önkormányza­tai megállapodjanak a fejlődés irányában, a közösen vállalt be­ruházásokban. Ennek érdekében meg kell szervezni a területen működő gazdálkodók, intézmények, ci­vil szervezetek együttműködé­sét is. Nemcsak azért, mert a térségben így összegződnek a különböző címen elérhető for­rások, hanem azért is, mert az egybekapcsolódó akciók soro­zatával egymást segítik, s ezál­tal önmagukat erősítik a kistér­ségek vállalkozói. Az előadó az MTI Bács-Kis­kun megyei munkatársának, Kovács Klárának mintegy konkrét példával érzékeltetve fenti gondolatának lényegét, bejelentette: a tárca az idén százmillió forinttal támogatja a biogazdálkodást. Az így elnyer­hető forráson túl az erre vállal­kozó gazdák még számíthatnak az egyéb agrártámogatásokra vagy például a környezetvédel­mi célú alapokra is. A magyar biotermékeknek — tette hozzá — korlátlan ke­reslete van a külföldi piacokon. A biotermelés végső soron az egész térség fejlődését szolgál­hatja, s számos hasonló vagy más jellegű vállalkozás — így a kereskedelem, idegenforgalom — talponmaradását segítheti. Kiváltképp akkor, ha a bio­gazda együttműködő partnerek­re talál a szomszédos területek tulajdonosaiban, az állattartók­ban és — mint ez a homokhát­sági kistérség nemzetközi hírű ökogazdálkodási projektjét ki­dolgozó Bács megyei község­ben, Kerekegyházán történik — a vendéglátásra szakosodott vállalkozókban is. Olasz befektető dél-békési ajánlata Új munkahely teremtésének re­ményét csillantotta fel tegnap egy olaszországi cég hazai kép­viselője Mezőkovácsházán, ahol a városházán tartott meg­beszélésen Magyarbánhegyes, Kaszaper, Végegyháza, Kun- ágota polgármestere, illetve Tóth Sándor országgyűlési kép­viselő is jelen volt. Az olasz fél — mint kiderült — már rendelkezik egy 30 fős szerelőrészleggel Mezőkovács­házán, amelyet később 60 főre kíván fejleszteni. Emellett egy nagyobb volumenű üzemcsar­nokot (szerelőüzemet) szeretné­nek Magyarországon letelepíte­ni, amit eredetileg ugyan a Du­nántúlra szántak, de — megfe­lelő (20 ha) terület és infrast­ruktúra esetén — nyitottak len­nének Dél-Békésben megvaló­sítani. A javaslat reménytkeltő, hisz az üzem 250—300 ember­nek jelenthetne munkát, illetve kiterjedne többféle bedolgozói területre, ezért a polgármeste­rek örömmel fogadták a lehető­séget. Biztató az is, hogy Mező- kovácsháza tudna iparterületet biztosítani, és a gesztor szerepét is felvállalja. Végül megfogal­mazódott, hogy ki-ki felméri a községében mutatkozó mun­kaerő-helyzetet akár az előké­szítő vagy a későbbi konkrét üzemi munkát érintően, vala­mint feltérképezik a beruházási és egyéb pályázati lehetősége­ket. A vállalkozáshoz nem kizárt további települések bevonása, illetve a most még ajánlatként szereplő lehetőség konkrét esélyeinek megvitatására már­ciusban (az olasz tulajdonos jelenlétében) újra asztalhoz ül­nek. H. M. Aktuális kérdések az iparszövetségnél A Békés Megyei Iparszövet­ség tagjai a megye árbevéte­lének 65 százalékát produkál­ják. A megyében azonban az árbevételek aránya — az or­szágos átlaggal szemben — csökkent. Ennek oka az orosz piac tavalyi válsága, ami fő­ként az élelmiszeripari cége­ket sújtotta Békésben — hangzott el az iparszövetség tegnapi elnökségi ülésén Bé­késcsabán. Az ülésen dr. Sümeghy Csaba, az iparszövetség megyei elnö­ke aktuális gazdasági kérdé­sekről, az 1999-es év gazdasá­gi kilátásairól és kihívásairól szólt. Az iparszövetség elnöke beszélt a szövetség és a megyei önkormányzat közelmúltban kötött együttműködési megál­lapodásáról, és a munka tör­vénykönyvének tervezett vál­tozásairól. Az elnökségi ülésen bizottsá­got hoztak létre az európai uni­ós csatlakozás során felmerülő kérdések és feladatok feltárásá­ra. Emellett megkezdődött az iparszövetség hosszú távú fej­lesztési elképzeléseinek kidol­gozása, tekintettel a 2000-ben sorra kerülő tisztújításra is. A Magyar Iparszövetség elnöksé­gébe a tavaly év végén lemon­dott Sümeghy Csaba helyett Puskel Mártont, a Mezőberényi Faipari Szövetkezet elnökét de­legálta a megyei elnökség. így Havas Istvánnal, a RUTEX el­nökével közösen az országos el­nökségben ketten képviselik Békés megyét. K. A. Múzeum birtokolná az iskolaépületet? Bamáné Szabó Márta: „szellemi műhelyt rombolna le a városvezetés...” (Folytatás az 1. oldalról) — Szemenszedett hazugság, hogy életveszélyes lenne a vá­ros legrégebbi oktatási intézmé­nye. Ha történetesen bezárnák az Áchim L. András Általános Iskola kapuit, azzal a megye- székhely évszázados szellemi műhelyét rombolná le a város- vezetés — fújta egy szuszra Bamáné Szabó Márta, az okta­tási intézmény egyik igazgató- helyettese. Áz tény, hogy az iskola mi­előbbi felújítása elengedhetet­len, de ilyen, hogy a város leg­patinásabb iskoláját, ahol ma is 611 gyerek szívja magába a tu­dományt, bezárják, egyszerűen elképzelhetetlen. Azt hiszem, hogy lelkileg megviselt a hír, de nem összeroppantunk, hanem összeforrtunk a ránk nehezedő teher súlya alatt. Volt tanítvá­nyaink is támogatásukról bizto­sítottak bennünket és a végső­kig kiállunk az intézmény vé­delmében — mondta az igazga­tóhelyettes asszony. „Ez olyan érték, amit nem veszni, de őrizni, továbbépíteni kell. Mint épületet is, hiszen egyértelműen többet ér a lakó­telepi betonegyhangúságnál... Bízunk benne, hogy a közgyű­lésben „párthovatartozástól” függetlenül azok lesznek több­ségben, akik igazi városatya­ként Békéscsaba építését, érté­keinek megőrzését támogatják, s nem a pusztítást!” — olvasha­tó egyebek mellett az 1-es szá­mú iskola szülői munkaközös­sége által megfogalmazott, szerkesztőségünkbe is eljutta­tott levélben. (Az intézményben február 22-én 17 órától rendkí­vüli szülői értekezletet tartanak — a szerk.) — Amennyiben rábólint a testület, mi lesz a felszabaduló ingatlanok, épületek sorsa? — kérdeztük az előterjesztés szü­lőatyját, Szilvásy Ferenc szoci­alista alpolgármestert. — Az összevonások, bezárá­sok nem költségmegvonást je­lentenek. Az oktatási ágazattól egy büdös fillért nem veszünk el, erről szó sincs. A működési ki­adások csökkentése a célunk. Az önkormányzat eddig igen jelen­tős órakeretet és törvényben rög­zített kötelesség feletti dolgot felvállalt, támogatott. Erre a to­vábbiakban nincs lehetőség. Ha a testület döntése alapján az önkor­mányzat ezt támogatja, úgy a nyomort az oktatás egészére szétterítjük — fogalmazott Szilvásy Ferenc. — Az esetlege­sen kivonandó épületeket gazda­sági szempontok alapján értéke­síteni kívánjuk. Az Áchim L. András Általános Iskola eseté­ben, ahogy az előterjesztésemből is kiderül, a megfelelő átalakítás és felújítás után a Munkácsy Mi­hály Múzeum valamennyi, jelen­leg a város különböző pontjain üzemelő részlege elhelyezhető — válaszolt az alpolgármester. * A megyeszékhely képviselő- testületének oktatási bizottsá­ga tegnap tárgyalta az előter­jesztést. Lapzártakor — telt­házas érdeklődés mellett, pa­rázs hangulatban — tartott még az ülés. A pénzügyi-költ­ségvetési bizottság ma dönt arról, hogy ajánlja-e a testü­letnek a határozati javaslatok elfogadását. Both Imre Bőrfejűek pere Tagadta bűnösségét az első tár­gyalási napon az a gyorsított el­járással bíróság elé állított nyolc skinhead fiatal, aki szom­bat este rendőrökkel tűzött össze a budapesti Viking Klub­ban. A vádirat szerint a nyolc személy sörösüvegekkel támadt a rendőrökre, akik közül nyol­cán megsebesültek. Emiatt az ügyészség csoportosan felfegy­verkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal vá­dolja a fiatalokat. * Rendőrtüntetés. A rend­őrök tüntetésen készülnek kife­jezni nemtetszésüket amiatt, hogy a belügyi vezetés minden 10. dolgozó elbocsátásával akarja előteremteni a pénzt a 13 százalékos bérfejlesztésfé — nyilatkozta csütörtökön Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. Határozathozatal. Az Alkotmánybíróság kedden hir­det határozatot a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérő indítványa ügyében — kö­zölte csütörtökön a testület. Az államfő a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellé­péssel kapcsolatos törvényja­vaslat alkotmányosságának vizsgálatát kérte a bíráktól. Közéleti szalon A Szegedi Akadémiai Bizottság társadalom-lélektani munkacso­portja tegnap este tartotta a Köz­életi Szalon soros rendezvényét a békéscsabai Szlovák Kultúra Házában. Az idén új tagokkal bővült a társaság — tudtuk meg Micheller Magdolnától, a cso­port vezetőjétől —, melynek egyik kutatási területe a multikultúra, a sokszínű társa­dalom értékeinek tudományos vizsgálata. Az összejövetelen a január­ban bemutatott A művelődés évszázadai Békéscsabán című kötet szerzői közül Papp János és Virág László, valamint a könyv egyik szerkesztője, Köte­les Lajos tartottak vitaindító elő­adást. A közel ezeroldalas tanul­mány átfogó, tudományosan megalapozott áttekintést ad Bé­késcsaba sokszínű társadalmá­ról és művelődéséről, differen­ciált képet nyújt a helyi szlovák­ságnak a magyar társadalomba integrálásáról és megőrzött identitástudatának sajátosságai­ról. A kötet tanúsága szerint a szlovák, román, német, zsidó és magyar kultúra évszázados egy­másra épülése alakította ki azt a sokszínű közösséget, melyet ér­tékként magunkkal vihetünk az Európai Unióba. B. M. Március 1-jétől új termékek is megjelennek a polcokon Áremelésre készülnek a patikák Az ország 2050 patikájába hamarosan megérkeznek azok a számítógépes adathordozó lemezek, amelyek egységes for­mában rögzítik a március 1-jétől érvényes, új gyógyszerára­kat, illetve a társadalombiztosítás által támogatott készítmé­nyek térítési díját. Dr. Kubinyi András, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöki titkára lapunknak elmondta, hogy a hivatalos árlistát a szervezet még nem kapta meg, de a számítógépes rendszer- gazdák már hozzáláttak az Egészségügyi Minisztériumtól kapott „gyors adatok” feldol­gozásához. Nem fordulhat te­hát elő, hogy a jövő hónaptól az ország patikáiban más-más áron adják a gyógyszereket. A termékek háromnegye­dénél az áremelés 3 százalék, illetve annál kisebb lesz. Ösz- szesen 495 gyógyszer árát emelték a gyártók 3 százalékot meghaladó mértékben. Ezek közül a nagyobb áremelés 85 vény nélkül kapható szert érint. A 495 készítményből 317 kap továbbra is társa­dalombiztosítási támogatást fix összegben, illetve 73-90 százalékos mértékben. Kerekesné dr. Nemes Mári­ától, az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a Magyaror­szágon forgalomban lévő 4715 készítményből 3435-öt támogat a társadalombiztosí­tási költségvetés. A március 1-jével életbe lépő gyógyszerár-változások tb-támogatása 2,8 milliárd fo­rintnyi többletkiadást jelent, 2,9 milliárd forintnyi árnöve­kedést viszont a betegeknek kell fedezniük. A nem támoga­tott készítmények esetében várható mintegy 1,5 milliárd forintos többletkiadás szintén a betegek zsebére megy. Március 1-jétől nemcsak árváltozások lesznek a pati­kákban, hanem 726 új tennék is megjelenik a polcokon. Kö­zöttük 122 frissen törzsköny­vezett gyógyszer és 604 ho­meopátiás készítmény. A már­ciusi gyógyszerkihirdetéssel együtt 6600 gyógyszer lesz forgalomban. Áz „újoncok” közül 634-et a társadalombiz­tosítás is támogat. N. Zs. Udvarias lesz az áramkommandó A villamos áramot fogyasztó lakosok csupán 3-4 százaléka „vételezi” szabálytalanul az energiát, ám a szolgáltatók így is jelentős árbevételtől esnek el. Ezen szeretne változtatni a Budapesti Elektromos Művek azzal, hogy elhatározta egy speciális ellenőrző csoport felállítását. A köznyelvben csak „áram­kommandóként” emlegetett csapat feladatairól a Magyar Energia Hivatal igazgatóhe­lyettesét kérdeztük. Györke Béla elöljáróban hangsú­lyozta: a lakásokba nem vala­miféle álarcos, erőszakosan fellépő kommandó, hanem az Elektromos Művek szaksze­rűen kiképzett, udvarias mun­katársai kopogtatnak be. Mi­vel a Tiszántúlon és Pécs tér­ségében is számos visszaélést észleltek, hamarosan kiteijesz- tik az ellenőrzést ezekre és más vidékekre is. Eddig a szerelők dolga volt, hogy alkalomszerűen ellen­őrizzék a villanyórákat. Ha bebizonyosodott, hogy valaki az óra lassításával, tiltott át­kötéssel vagy másképp lopja az áramot, kamatostól és visz- szamenőleg megfizettették a korábbi hónapok átlagfo­gyasztását. Akiknek nehézsé­get okoz a tartozás kifizetése, részletfizetési kedvezményt kérhetnek a szolgáltatótól. Az új csoport tagjai csakis az ellenőrzéssel foglalkoznak majd. Számukra is kötelező az udvarias hangnem és a fo­gyasztó jelenlétében eseten­ként az ellenvéleményt is rög­zítő jegyzőkönyvet készíte­nek. Á panaszos ügyeket ki­vizsgálják. Takács Mariann KÉTSZÁZEZER FORINTNYI NYEREMÉNY! Február 19-én már kapható az Ügyes 4. száma! HARMINC SKANDINÁV ÉS SZÖVEGES REJTVÉNYT, VALAMINT 101 VICCET KÍNÁL AZ ÜGYES NŐI REJTVÉNY- ÉS VICCMAGAZIN. Az Ügyes továbbra is az igényes olvasók kedvence.

Next

/
Oldalképek
Tartalom