Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-12 / 36. szám
o 1999. február 12„ péntek MEGYEI KÖRKÉP &1 5^1 A megyeszékhely polgármestere lépjen Az igényesen tálalt biztosítás sikere Ombudsman előtt a csabai lakók panasza A buszmegálló hatalmas forgalmat jelent a környéken, s ez zajjal, netán az átmenti házak rongálódásával jár fotó: lehoczky Péter (képünk nem a helyszínen készült illusztráció) A békéscsabai Andrássy út 52/A szám alatti ház lakói panasszal fordultak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, melyben leírták, hogy a házuk előtti autóbuszmegálló elviselhetetlen zajt okoz, így még az éjszakai órákban sem tudnak pihenni, ugyanakkor a buszok által okozott rezgés következtében a ház fala is erősen megrepedezett. A fenti problémák megoldása érdekében az önkormányzathoz fordultak, és kérték a buszmegálló áthelyezését, kérelmük tárgyában azoban az önkormányzat döntést nem hozott. A panasz alapján Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman) az egészséges környezethez és a tulajdonhoz való joggal összefüggő visszásság gyanúja miatt vizsgálatot indított. Az előzményekről annyit, hogy a lakók 1992-ben kérelemmel fordultak a Városüzemeltetési Irodához, melyben a buszmegálló áthelyezését kérték. Az önkormányzat kérelmükre arról tájékoztatta a lakókat, hogy az áthelyezésnek műszaki és közlekedésbiztonsági akadályai vannak. 1996-ban a lakók ismételt kérelmet nyújtottak be, melyre már azt a választ kapták, hogy az ügyet döntéshozatal céljából a Városgazdálkodási és Város- fejlesztési Bizottság elé terjesztik. A bizottság a buszmegálló áthelyezését nem támogatta, de szükségesnek tartotta, hogy a problémára három év múlva ismét visszatérjenek. A lakók a bizottság döntését nem fogadták el, így 1997-ben annak felülvizsgálatát kérték a közgyűléstől. A közgyűlés elé két határozati javaslatot — az áthelyezést támogató, illetve azt elutasító — terjesztettek. A közgyűlés megfelelő szavazati arány hiányában egyik javaslatot sem fogadta el, döntést nem hozott. Az ülésről készült jegyzőkönyvi kivonatot tájékoztatás végett megküldték a ház közös képviselőjének. A lakók ezt követően a megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordultak. A Közigazgatási Hivatal a panasz alapján megvizsgálta a közgyűlés döntéshozatali eljárását, abban azonban törvénysértést nem talált. Gönczöl Katalin a panaszt megvizsgálva lapunkat arról tájékoztatta, hogy a zaj- és rezgés- védelemről szóló 12/1983. MT rendelet 11. §-a alapján szükségesnek tartja a veszélyes mértékű zaj és rezgés fokozatos, tervszerű csökkentését. Az önkormányzat a panaszolt buszmegálló ügyében nem határozott, illetve a zaj csökkentése érdekében semmilyen egyéb intézkedést nem tett, bár erre a fenti jogszabályi rendelkezés alapján mint zajvédelmi hatóság köteles lett volna. Az önkormányzat eljárásából az állapítható meg, hogy mint környezetvédelmi és település-egészségügyi feladatok ellátására köteles hatóságnak nincs koncepciója a lakossága egészséges környezethez és pihenéshez való jogát veszélyeztető káros mértékű zajok csökkentésére, e jogok magasabb szintű érvényesülésének biztosítására vonatkozóan. A veszélyes mértékű zajterhelésnek kitett ház lakói már öt éve panaszkodnak az önkormányzatnál, hogy lakásaikat nem tudják funkciójának megfelelően használni. A zaj alapján készült zajvédelmi szakvélemény szerint a lakások zajterhelése mind a nappali, mind az éjszakai órákban káros mértékű, a földszinti lakások esetében pedig különösen súlyos. Az önkormányzatot a buszmegálló áthelyezése tekintetében ugyan döntési kényszer nem terheli, de eddigi eljárásával, a szükséges intézkedések megtételének elmulasztásával egy olyan helyzet fenntartásához járult hozzá, ami sérti a lakosság lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, egészséges környezethez, valamint a magánlakás sérthetetlenségéhez való jogát. Az ön- kormányzat mulasztásával tehát a fentiekben megnevezett alkotmányos jogokkal összefüggésben visszásságot okozott. Ezért az ombudsman felkérte Békéscsaba polgármesterét, hogy tegye meg a jogszabályban előírt kötelezettségének megfelelő intézkedést a lakók nyugalmát sértő, veszélyes mértékű zaj csökkentése érdekében. —tán A kétnyelvű oktatás megteremtője Méhkeréken A hetvenkét éves Goron Sándort szinte mindenki ismeri Méhkeréken, pedig „idegenként” érkezett a településre. Tizenhárom évig volt a helyi általános iskola igazgatója, a fél falut tanította. Igazgatósága idején vezették be a két tannyelvű oktatást a községben. 1987-ben ment nyugdíjba, de azóta sem pihen, hanem — mint Méhkeréken oly’ sokan — „fóliázik”. —Idézzük fel, hogyan került a településre! — Körösszakálon születtem, szegény paraszti családból származom. Édesapám még földesurak cselédje volt, kezdetben én is az ő foglalkozását gyakoroltam: szántottam-vetet- tem, vályogot tapasztottam. Később egy évig Bukarestben, három évig pedig Budapesten, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen tanultam magyart és románt, de mivel egy szakra kellett szűkítenünk tanulmányainkat, én a román nyelvet választottam. 1954-ben kerültem a faluba, azelőtt még a község nevéről sem hallottam. — Hogyan fogadták be a helybéliek? — Kezdetben nehezen. 1959—72-ig voltam igazgató, de sokaknak nem tetszett az, hogy nem helyi származású vagyok, lemondásomban ez is közrejátszott. Elfogadhatatlan volt, hogy Méhkerék — mint a megyében a legnagyobb román általános iskolával rendelkező község — iskolaigazgatója nem helybéli. Amikor megismertek, elfogadtak. A fél falu a tanítványom volt, gyakran előfordul, hogy az utcán a nagymamák is csókolommal köszönnek, hiszen őket is tanítottam. Nagyon jó érzés, amikor egykori diákjaim körülvesznek, mint kotlóst a kiscsirkék. Ekkor érzem igazán, hogy volt értelme az életemnek, elismerik munkámat, befogadtak. — Negyvenöt évesen újabb tanulmányokba kezdett... — Valóban, elhatároztam, hogy az egykor leadott magyar szakot elvégzem. így is lett. Fontosnak tartottam a további képzést, mert gyerekekkel bánni nagy felelősség. — Ön vezette be a kétnyelvű oktatást az iskolában. Mit jelent ez pontosan? — Úgy gondoltam, jobban érvényesülhetnek tanulóink a későbbiekben, ha a magyar és a román nyelvet egyaránt ismerik, hiszen addig mindent csak román nyelven tanultak. Azóta a humán tárgyakat románul, a többit magyarul oktatják a diákoknak, de a fontosabb szakkifejezéseket mindkét nyelven megtanítják nekik. Méhkerék sok művelt embert — orvosokat, agrármérnököket, pedagógusokat — adott az országnak, a térségnek. — 1987-ben ment nyugdíjba. Mivel tölti,,pihenőéveit” ? — Súlyos betegségem ellenére többet dolgozom most, mint „aktív” koromban. Családommal — a falubeliekhez hasonlóan — mi is fóliában gazdálkodunk, paprikát termesztünk. Nyáron hajnal négykor kelünk, hogy mindenre jusson idő. Pedagógusként mindig szegény voltam, mióta fóliázunk, anyagilag biztonságban vagyunk. Az rosszul esett, amikor nyugdíjba vonulásomkor az akkori Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége teljesen megfeledkezett rólam. V. K. A Hungária Biztosító a magyar biztosítási piac több, mint egy- harmadának birtokosa, így az utóbbi évtized talán legsikeresebb hazai biztosítótársaságának mondhatja magát. — Részvénytársaságunk a világ vezető biztosítási társaságaként ismert Allianz csoport tagja, mely több, mint hatvan országban működik eredményesen — mondja Nemes Gyula, a Hungária Dél-alföldi Igazgatóságának vezetője. — A napokban elkészülő tavalyi mérleg alapján az 1998-as év a cég fennállásának legsikeresebb esztendejeként zárult, a terület díjbevétele jócskán meghaladta a hatmillió forintot. — Milyen szolgáltatásokat nyújt a társaság? — Gépjármű-felelősség, casco és lakás, nagy- és kisvállalatSzakmunkástanulók tanulmányi versenye A napokban a békési Farkas Gyula Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium adott otthont a szakmunkástanulók megyei történelem tanulmányi versenyének. A vetélkedő anyaga kiemelten foglalkozott két aktuális történelmi évfordulóval, nevezetesen állam- alapításunk 1000., illetve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójával. A versenyt Csekő László, a mezőhegyesi 614. számú ipari szakmunkásképző diákja nyerte 99 ponttal, második helyen végzett 87 ponttal Jankó Valter, az orosházi ipari szakmunkásképző tanulója, a harmadik helyet 77 ponttal Argyelán Attila, a versenyt rendező iskola diákja szerezte meg. (z) ok biztosításával a kezdetek óta foglalkozunk, ma is listavezetők vagyunk a gépjármű-, illetőleg az ipari vagyonbiztosítások területén. 1997 óta dinamikusan fejlesztjük az élet- és nyugdíjbiztosítási tevékenységünket. Általunk sem várt sikereket értünk el a tavaly ősszel bevezetett Hungária Alap elnevezésű befektetési szolgáltatású életbiztosítással. — Az 1999-es esztendő elképzeléseiről tájékoztatna? — Az ügyfélkör megtartása és növelése mellett legfontosabbnak a szolgáltatás színvonalának emelését tartjuk. A biztosítási kötvény is egyfajta áru, s meggyőződésünk, hogy a termékkeljáró szolgáltatás minőségétől függ majd a sikeres eladás. A Magyarországon működő biztosítótársaságok ma már szinte „A rejtőzködő szépség a legtöbbször értékesebb a hivalkodó magamutogatásnár — olvasható A felfedezésre váró Körös-Sárrét című kiadványban. A rengeteg színes fotóval illusztrált, szép formátumú kiadványt az Észak-Békés Megyei Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása jelentette meg. A másfél millió forintos költségeknek csak a felét állta a társulás, a másik 750 ezer forintot pályázat útján nyerték a Magyar Turizmus Rt.-tői. A kiadvány tizenegy település (Bucsa, Dévaványa, Ecseg- falva, Füzesgyarmat, Kertész- sziget, Körösladány, Körösújfalu, Okány, Szeghalom, Vésztő, Zsadány) természeti értékeit, adottságait, történelmi és földrajzi nevezetességeit mutatkivétel nélkül kiváló terméket értékesítenek a piacon, ezért is fő célunk a színvonal javítása, a korrekt, megfelelő szolgáltatási rendszer megtartása. — Sikeres működésük mellett támogatnak-e más jellegű tevékenységet? — Sok egyesületet és szervezetet támogatunk, ám az ilyenfajta rendszerünk az utóbbi időben kissé átalakult, kevesebb adományt és segélyt adunk, inkább üzleti alapokra helyezzük ezt a működést is. Számunkra is fontos, hogy a támogatások valamilyen formában visszajussanak cégünkhöz, akár reklámsegítség formájában is. Igyekszünk a sportéletben is tevékenyen részt venni, a Sydneybe utazó magyar olimpiai csapat hivatalos biztosítója vagyunk. B. Párkányi Adrienn ja be. Az olvasó megcsodálhatja a vésztő-mágori történelmi emlékhelyet, a dévaványai és füzesgyarmati strandfürdőket, az ecsegfalvi „téglatemplomot”, a Körösök élő és holt ágait, s egyéb megkapó tájakat, építményeket. Aki pedig nem elégszik meg a kiadványbéli megjelenéssel, az személyesen is felkeresheti a tizenegy település bármelyikét. A kiadvány egyelőre csak magyar nyelven készült el, de hamarosan megjelenik az angol és német nyelvű változata is. A felfedezésre váró Körös- Sárrét című kiadvánnyal a március 24—-28. között Budapesten megrendezésre kerülő Utazás ’99 kiállításon ismerkedhet meg az ország. M. B. Tizenegy település bemutatkozik Békéscsaba i^gyonkezelő részvénytársaság 5600 Békéscsaba IRÁNYI u. Tcl./Fax: 66/-4«4S-S438, E-maiu VASYón&under.hu A Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. ajánlata ingatlanok bérletére 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4—6.1. emelet. Telefon: (66) 445-542, fax: (66) 445-543. BELVÁROSI ÜZLETEK Ajánlatot kérünk a Békéscsaba, Irányi u. 4—6. szám alatti, 293 m2 alapterületű helyiségek 10 évi bérletére. I. blokk: az Irányi utcára nyíló 118 m2, melyből több, legalább 29 m2-es üzlet alakítható ki. II. blokk: a Nagy Imre térre nyíló 175 m2, melyből 1 db 8 m2-es és több, legalább 37 m2-es üzlet kialakítására van lehetőség. Várjuk vállalkozók jelentkezését, akik megvásárolják a helyiségek 10 éves bérleti jogát, saját költségükön kialakítják az üzlethelyiségeket és bérleti díj fizetése mellett, a bérbeadóval egyeztetett módon gondoskodnak azok hasznosításáról. Várjuk továbbá mindazok ajánlatát is, akik a társaságunk által kialakított kész üzlethelyiségek 10 éves bérletére pályáznak. Az írásos ajánlatokban fel kell tüntetni a bérelt területre, a bérleti konstrukcióra, a bérleti jog ellenértékére és a bérleti díjra vonatkozó elképzeléseket. A részletes feltételeket tartalmazó dokumentáció átvehető társaságunk székhelyén. ÜZLETEK ÜZLETEK Békéscsaba, Baross u. 16. 109 m2 vendéglátóhely határozatlan idejű bérlete. Bérleti díj: 120 000 Ft + áfa/hó. A lakások felőli hangszigetelés és önálló szennyvízakna létesítése a bérlő feladata. Békéscsaba, Szt. István tér 18. 66 m2 1,5 évi bérlete. Bérleti díj: 65 000 Ft + áfa/hó. Kiváló lehetőség a városközpontban! ÜZLETEK BELVÁROSI IRODÁK Békéscsaba, Petőfi u. 2. 95 m2-es és 32,5 m2-es, újonnan kialakított üzletek 5 évi bérlete. Bérleti díj: 16 000 Ft/m2/év + áfa mindkét ingatlanra. Az 5 éves bérleti jog ellenértéke: 760 000 Ft + áfa, ill. 325 000 Ft + áfa. Nem fogadunk el ajánlatot vendéglátásra, ill. a környezetet bármilyen módon szennyező tevékenységre. Kedvező induló feltételekkel bérbe adjuk a Békéscsaba, Irányi n. 4—6. sz. alatti irodaház II—III. emeleti irodáit. (Lift és egyéb szolgáltatások.) Hasonlóan kedvező feltételekkel irodák bérelhetők a Békéscsaba, Szabadság tér 11—-17. sz. alatti irodaház I., II. és III. emeletén. Széles körű szolgáltatások, új bérlőinknek bevezető kedvezmények. Az üzletekre írásban, zárt borítékban, az üzlet címének feltüntetésével kell az ajánlatokat benyújtani 1999. 03. 08-án 12.00 óráig. Az irodákra folyamatosan várjuk érdeklődésüket.
