Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-02 / 27. szám

Idegen nyelv, (w) A Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány pályázatán a Geszti Általános Iskola az idegennyelv-tanítás feltét­eleinek fejlesztésére 160 ezer forintot, a számítás- technikai oktatás eszköz- rendszerének megteremtésé­re 804 ezer forintot nyert. Disznót vágnak, (gh) A költségtakarékos gazdál­kodás érdekében ismét vág­nak sertést a kevermesi ön- kormányzat üzemi konyhá­ján. A gazdaságosságon túl­menően ez a megoldás eny­híti a helybeli sertéstartók értékesítési gondjait is. Szalagavató, (cs) A Tötkomlósi Jankó János Ál­talános Iskola és Gimnázi­umban a hét végén tartották meg a végzős diákok szalag­avatóját. Komlóson huszon­hét gimnazista búcsúzik az idén alma materétől. A szom­bati ünnepségen egy szegedi táncpedagógus közreműkö­désével mutatták be a fiatalok a nyitó táncot. Nyálakról havonta, (i) Nemrég arról- tájékoztattuk olvasóinkat, hogy Körös- nagyharsányban tizenöt csa­lád bevonásával nyúltenyész- tési program indult. Ezeknek a nyúltenyésztőknek a na­pokban Harsányban a nádud­vari Purina Hage Rt. szakem­berei tartottak tartási és tech­nológiai előadást. A tervek szerint a jövőben havonta lesznek hasonló előadások. Bátyusból, (fim) A békés­csabai Városi Nyugdíjas Egye­sület Dózsa György út 35. szám alatti székházában bátyus farsangi bálát rendez február 5- én 17 órakor. A program: élő­zene, tombola, tánc. Adórendelet. (1) A nagykamrási képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén tár­gyalta a helyi adórendelet módosítását. Mivel adóeme­lés a településen 1992-ben volt utoljára, ezért úgy dön­töttek, hogy januártól a ma­gánszemélyek telkenkénti éves kommunális adóját 1000 forintról 1500-ra, a vállalkozókét 2000 forintra emelik. A vállalkozói ked­vezményt — mely szerint, 2 fővel bővített alkalmazotti létszám esetén 2 év adómen­tesség illette a vállalkozást — most 5 főben határozták meg. A gépjárműadó tarifái­ból a minimális (100 kg-on- kénti 600 forint) díjemelés mellett döntöttek. MEGYEI KÖRKÉP 1999. február 2., kedd Támogatják az Erkel diákünnepeket Felforgatta a napirendi javaslatot a gyulai képviselő-testület tegnapi ülésének kezdetekor. Baranyó Gáza alpolgármester két sürgősségi javaslatot tett, az egyik a Gyulai Várszínház igazga­tói álláshelyének további betöltése volt, a másik a Várfürdőre vonatkozó APEH-határozat megtárgyalása. Mindkét napirend zárt tárgyalá­sa mellett döntöttek, továbbá a Körös Volánnal a helyi tömeg- közlekedés üzemeltetésére a megállapodás-tervezetet, két in­gatlannal kapcsolatos döntést, a Vízgép-Ac Kft.-ben az önkor­mányzati üzletrész értékesíté­sét, a Gyula TV műsorszolgál­tatási szerződését, az alapítvá­nyok kuratóriumi és felügyelő­bizottsági, valamint a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagságának felülvizsgálatát is a zárt ülési témák közé sorolták, az eredetileg a napirendi javas­latban szereplők mellé. Lapzár­tánkig az ülést több szünet is tarkította, kiderült, jónéhány bi­zottsági vélemény hiányzik. Döntöttek arról, mivel vezetői megbízások lejárnak, pályáza­tokat írnak ki a Széchenyi Úti Óvoda, a Bay Zoltán, az 1-es számú és az 5-ös számú általá­nos iskolák vezetői, igatgatói álláshelyeire. A megbízások öt évre szólnak majd. A Békés Megyei Tourinform Irodát közalapítvány működte­ti, felmerült, más formát kelle­ne választani. Működhetne önálló intézményként, részben önálló intézményként, illetve továbbra is alapítványon ke­resztül. Az lett a döntés, hogy az alapítványi forma a legjobb, azzal, hogy ki kell szűrni a kü­lönböző intézményeknél az ön- kormányzat idegenforgalmi tá­mogatásának párhuzamosságát, február 15-ig új kuratórium és ellenőrző bizottság létrehozása szükséges. Támogatják az idei, a 19. EDÜ-t, ám a javaslatban szereplő másfél millió forinttal szemben 1,2 millió forinttal. Tulajdonosként hozzájárultak ahhoz, hogy a Várfürdő terüle­tén üvegházat létesítsen, palán­tanevelő és virágtermelő egységkkel saját igényeinek fe­dezésére. Az 1848—49-es Honvédtiszti Emlékhely felújí­tásra szorul: a milleneumi programsorozatba illeszkedve egy millió forinttal támogatják a Magyar Történelmi Társaság pályázatát, állják a korábbi ön- kormányzat által a társaságnak ígért 120 ezer forintos hozzájá­rulást is a szabadságharc 150. évfordulójára megemlékezés­hez. A vándorgyűlés egyik helyszíne Gyula. Sz. M. A járóbeteg-ellátás pozitív évet zárt Szombati számunkban adtunk hírt arról, hogy pénteken a szeg­halmi képviselő-testület úgy döntött, hogy a 85 krónikus és 20 aktív ágy mellett március elsejével a járóbeteg-ellátást is átad­ja a város a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórháznak. Mint ír­tuk: így a 3,5 millió veszteséget nem kell a sárréti városnak megfizetnie. Szombati cikkünkhöz dr. Hor­váth Ferenc főorvos, a szakren­delő igazgatója kiegészítést fű­zött. Elmondta: a 3,5 millió fo­rintos hiány a krónikus betegel­látásnál és a szülőotthonnál ke­letkezett, amelyet eddig is a gyulai kórház működtetett. Ez a veszteség nem olyan nagy, ha figyelembe vesszük, hogy az ország 164 kórházából 162 na­gyobb veszteséggel zárta az évet. Szeghalmon a hiány abból származott, hogy egy rendelet értelmében még 1997. július el­sejével 15 krónikus ágyat meg kellett szüntetni. Ennek követ­keztében havonta egymillió fo­rint bevételtől esett el a króni­kus betegellátás. A Szeghalom Városi Járó- beteg Szakrendelő Intézet de­cemberben tizenharmadik havi bért is tudott fizetni, sőt, a számlák kifizetése után jelenleg 1,4 millió forint van az intéz­mény számláján. Magyari Barna Kiszámítható politika a városért Az MSZP Orosházi Szervezetének tisztújító taggyűlésén ismét Bozsár Lajost választották elnöknek, aki hétfőn sajtótájékozta­tón ismertette a további eredményeket. Négy évre kapott meg­bízást az új elnökség, tagjai: Demeter Sándor, Fetser János, Mojsza József, Bartos András, Némethné Benczúr Márta, Jánvári Anikó, Szín Jánosné és Hatos István. — Meghatározó politikai erő Orosházán pártunk. Azt a felha­talmazást kaptuk a tagságtól, hogy az elmúlt évekhez hason­lóan a jövőben a város dinami­kus fejlődéséért dolgozzunk. Az országgyűlési választások óta rosszabb körülmények között, de a párbeszédre törekedve kell ténykednünk. Szeretnénk az el­lenzékkel kompromisszumokat kötni, a sajtóval korrekt kapcso­latot kialakítani, a civil szerve­zetekkel erősíteni az együttmű­ködést — fogalmazott az elnök. A szarvasi és az orosházi szer­vezet megállapodása értelmében az elkövetkezendő két évben Orosháza adja a választmányi ta­got Varga Zoltán személyében — tudtuk meg a sajtótájékoztatón. Cs. I. A magyar nyelv hete A békéscsabai 9-es Számú Általános Iskolában február 1—5. között idén is megrendezik A magyar nyelv hetét. A különféle vetélkedőkben és programokban gazdag hétről Ugrai Gáborné, az iskola igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunkat. — A rendezvény több éves ha­gyományokra tekint vissza, s igen népszerű diákjaink köré­ben. A hétfő reggeli megnyitót is ők készítették el, az iskolará­dión keresztül adták elő rövid műsorukat, majd ismertették a hét programját. Ezen a délutá­non a felső tagozatosoknak megrendezzük a Kazinczy, szép magyar beszéd vetélkedőt, az alsó tagozatosoknak pedig me­semondó versenyt tartunk. So­kan jelentkeztek erre a két prog­ramra, ám sajnos, többen meg­betegedtek, így nem tudjuk még, mennyi résztvevőre szá­míthatunk. Kedden a nagyobba­kat könyvtárismereti vetélkedő, szerdán az iskola tanulóit sza­valóverseny várja. Csütörtökön az alsó tagoza­tosok mérhetik össze könyvtár­ismereti tudásukat, pénteken pedig Tomanek Gábor színmű­vész tart előadást „Játék és iro­dalom” címmel kisdiákjaink­nak. B. P. A. VÉLEMÉNYEK Juszt se mondom meg Uhuinak! Annak idején elmondtam Ubul barátomnak, ho­va és mibe fektesse a pénzét. Hallgatott rám, be­tette. Rá is fázott. A bank ugyanis, amiben bí­zott, ukkmukkfukk tönkrement. Ubul meg ott maradt egyszál alsónadrágban. Mert ha hiszik, ha nem, az utolsó ezresét is befektette, mondván: a kamatokból majd felruházkodik. Nem lett be­lőle semmi. Engem azóta nem ismer. Aztán a ke­resztanyám térdekalácsa kért tőlem tanácsot, neki is adtam. Ez­zel is befürödtem, mármint a tippemmel. Mert az erősnek hitt pénzintézetről kiderült, rossz helyre fektetett be, befuccsolt. Bankok tucatjai mentek tönkre, jelentettek csődöt rövid idő alatt. Nem tudom, mitől, hiszen két kezest, meg ingó és ingat­lan vagyont kellett igazolnom ahhoz, hogy ötvenezer forintos kölcsönt felvehessek. (Persze olyat is hallottam, és itt lehet a dolog nyitja: ilyen piti kölcsönnel nem foglalkoztak igazán. De százmilliókkal annál inkább. Pozícióban lévőknek adtak keze­sek és vagyonigazolás nélkül is.) Mindenesetre megfogadtam, nem mondom meg se Uhuinak, se Viktornak, se Ábelnek, se senkinek, hova vigye a megtaka­rított kis pénzét. Mert ugye, az oroszlánról is azt hittük, ugrik, és erejével szétmarcangol mindent és mindenkit. Ugrott is, de leginkább a kisbefektetők torkának. Hát persze, hogy titokba tartom véleményemet, miattam ugyan ne bukjon többet senki, mert így is, úgy is a tippadó lesz a rossz. Szerencse, hogy nekem nincsenek ilyen gondjaim. Hor­dom ugyan havonta az egyik legerősebbnek tartott bankba a pénzem, amit tulajdonképpen kölcsönben használtam. Előbb, utóbb lejár ez a kölcsön. Ha a jelenlegi kormány úgy dönt, hogy a nekünk járó, megérdemelt és reális nyugdíjemelést megkap­juk (szeretnék bízni benne), akkor talán jobbra fordul a sorsunk, s még az is elképzelhető, hogy havonta félre tudunk tenni egy­két ezrest. Ha ez így történne, akkor Isten a tanúm: a párnám alatt tartom megtakarított kis vagyonomat. Jelen pillanatban úgy érzem, ott lenne talán a legbiztosabb helyen. Béla Vali Feri bá’-val fagyos utakon Apai ágon távoli rokonom volt. Amolyan igazi nagydarab, munkához szokott agglegény. Még a házasodásra sem maradt ideje, soha nem talált élete párjára. Nyáron a kasza, télen a fejsze volt a markában, az ősben, szüleivel lakott. A gazdaságot, de különösképpen a lovakat és az erdőt szerette. Olyan két piros pej nem volt a fatomyos faluban több, mint amilyen nála az is­tállóban ropogtatta a szénát. Büszke is volt rá. Esténként a korcsmában egy láda borban fogadott a falubeliekkel, akik nem hittek neki. Az istállóban felszerszámozta a lovakat, és ki sem mozdult onnan, csupán annyit mondott: „Helyre!”. És a két csődör, az udvar bármely zugában volt is a kocsi, megkereste azt és beállt a rúd mellé. Ott várták türelemmel őt, Feri bá’-t. Fagyos, februári napokon már reggel korán megjelent ná­lunk. Ha valamiért eltörött a serpenyőm, mint a mennydörgés rivalt rám: „Nem vagy pisis te, ne bőgj az anyádjóistenit, me­gyünk az erdőre.” (A pisis nála a kislánnyal volt egyenlő.) Tud­ta, hogy ilyenkor a könnyfátyolt áttöri mosolyom. És már nem is „bőgtem”. Soha nem bírtak „levakarni” róla. Ha búzát vitt a malomba, ha az erdőre ment, egyaránt vele voltam. Egy csikorgós, kékbehajló februári napon, fagyos úton mellette fogtam meg először a gyep­lőt. Az erdőről jöttünk egy szán rönkkel. Feri bá’ ujjasára fehér prémet terítettek a havas ágak, bajszán zúzmara fehérlett, és szo­kás szerint egy huszárt is megszégyenítő módon káromkodott. Pe­relt a teremtővel, haragudott a világot bilincsbe verő hófogságra. Én meg legénynek éreztem magam, hisz’ én hajthattam a lovakat. Az enyhe január után fagyos február köszöntött ránk, a me­teorológusok nem sok jóval bíztatnak. Dél-Európában sem kí­mélte a tél a melegebb időjáráshoz szokott olaszokat, spanyo­lokat, Észak, Északkelet-Európában pedig egyenesen birkóz­nak a téllel. Szűkebb pátriánkban már követelt életáldozatot a fagy. A közlekedésben ezidáig kevéssel beértük, de nem árt óvatosnak lenni a fagyos utakon! Both Imre Határmezsgyén találkoznak Dél-Békésben hullott a legtöbb hó A Szarkaláb-keringő címmel 1996-ban kiadott antológia második számát szeretné megjelentetni idén a Gyulai Alkotókor Egyesület. Szintén az idei tervekben szerepel egy közös nagyszabású rendez­vény megtartása a sarkadi al­kotókkal közösen. Ennek az eseménynek (amely­nek fővédnökének Tóth Imrét, a térség országgyűlési képviselő­jét szeretnék felkérni) a szín­helyét valahol Gyula és Sarkad határának találkozásánál jelölik majd ki a szervezők. Mindezek­ről az egyesület hétvégén meg­tartott közgyűlése határozott. Az egyesület egyéves (az 1996-ban alakult kör tavaly akakult át egyesületté) tevé­kenységéről Kukár István elnök és Mocsár József titkár számolt be. Elhangzott: az egyesület legjelentősebb rendezvénye a magyar kultúra napján megren­dezett program volt. A közgyűlés személyi kérdé­sekről is döntött. Az egyesület el­nöke ismét Kukár István lett. Az elnökhelyettesi teendőket Kiss Laura látja el. Az elnökségbe ke­rült még Erdődi Ferenc és Vaclavszki János. Az egyesület titkárának újra Mocsár Józsefet választották. Az ellenőrző bizott­ság elnöki feladatait Kerekes István látja el. Tagjai: Dobra Róza. és Haász János. M. B. (Folytatás az 1. oldalról) A másodrendű, vagy „rajonos” utakon — ami egyébként mint­egy 800 kilométeres szakasznak felel meg — most is kint dol­goznak gépeink. Ezeken az uta­kon csak a veszélyes kanyarula­tokban, útkereszteződésekben, hidakon, emelkedőkön sózunk, az egyenes szakaszok csúszás- mentesítését az anyagiak nem teszik lehetővé. A fehér, vagy harmadrangú utak esetében csak nagyobb mennyiségű hó­hullás után takarítunk, ott sózni sehol nem szoktunk. Azok tehát jegesek, síkosak — folytatta az igazgató. Beszélgetésünk időpontjában (tegnap 11 óra után — a szerk.) Békéscsaba térségében 5, Gyomaendrőd környékén egy, míg Orosháza körzetében két gép birkózott a hóval, jéggel — tudtuk meg a közútkezelő kht. diszpécserétől, Kiss Csabától. — Békéscsabán a Közúti Forgalomtechnikai Eszközöket Gyártó és Üzemeltető Kft. 1996 óta végzi az önkormányzati tu­lajdonú utak, kerékpárutak, buszmegállók, járdák, gyalog- átkelőhelyekhez vezető járda- szakaszok takarítását, csúszás- mentesítését. — Az biztos, hogy több pénzt kellene fordítani a hó- eltakarításra. Nekünk azonban kötött a kezünk ebben a kérdés­ben, hisz’ munkáltatónk, az ön- kormányzat mindent előír. Meghatározott hóvastagság esetén szabályozzák az alkal­mazható hómunkások számát is — fogalmazott Borbola László, a Forg—Tech Kft. gazdasági igazgatója. Vasárnap már nyolc óra körül megjelentek gépeink, munkásaink az utakon. Két- só­szóróval is felszerelt hóeke rót­ta a megyeszékhely utcáit, má­sik két kisgép a kerékpárutakat gondozta. Mintegy 15—20 hó­munkás a buszmegállókat, jár­dákat takarította késő estig — ismertette a részleteket Borbola László. — Egy 35 ezer lakosú város­ban nem könnyű mindenkinek eleget tenni, de panasz ma még nem érkezett hozzánk, és tudo­másom szerint a közüzemi kft.- hez sem — mondta el tegnap, kora délután érdeklődésünkre Bányai György, a gyulai város­gazdálkodási igazgatóság mun­katársa. Gyulán vasárnap délelőtt fél tíztől a közüzemi kft. tológé­pes teherautója és Multicar kiste­herautója takarította a fő utakat, illetve a kerékpárutakat. Fél egy tájban tiszta homokkal szórták a kerékpárutakat, homokos sóval pedig a fő utakat. Hétfőn reggel­től a városgazdálkodási igazga­tóság gépei szórták a várost, a hi­dakat, a buszmegállókat, a köz­járdákat. Napközben már ella­tyakosodott a hó, ám a belváros­ban a gépjárműforgalom miatt tológéppel már nem tudtak dol­gozni. A csapadékelvezetőket, gyalogosátkelőket, parkokat, jár­dákat tisztogatták, a munka ma is folytatódik. Lapátolt a város — ez jelle­mezte az orosháziakat vasár­nap. A hó megállást sem enge­dett, aki letisztította a háza előt­ti utcát, fordulhatott vissza. A Városgazdálodási Kft. a reggeli órákban riasztotta dol­gozóit, akik IFA típusú hótolók­kal, három traktorjukkal, kom­munális kisgépeikkel tisztították az önkormányzati utakat. Az in­tenzív hóesés miatt csak egyszer sóztak, azután folyamatosan tol­ták le a paplanvastagságúra fel­szaporodott havat az utakról, járdákról. Lapáttal és sós vöd­rökkel a kezükben indultak el azok a munkások is, akiknek a feladata a gyalogos átkelők, buszmegállók jégmentesítése volt. Hétfőre sikerült járhatóvá tenni valamennyi városrészt. B. I.—Cs. I.—Sz. M. „A PATAK ÉS A SZIKLA ÖSSZECSAPÁSÁBÓL MIN­DIG A PATAK KERÜL KI GYŐZTESEN. NEM AZ ERE­JE, HANEM A KITARTÁSA MIATT.” (J. Brown)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom