Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-14 / 11. szám

1999. január 14., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Szeretem, amit csinálok Ancsin Pálné közösségi munkája, tenni akarása mindenkinek példakép lehet FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Valamikor, úgy nyolc-kilenc esztendővel ezelőtt a Béketa­nács meghívására együtt utaz­tunk Vukovárba. Nehéz szív­vel, mély együttérzéssel gyalo­goltunk végig a lebombázott városon. Arról beszélgettünk, micsoda tragédián, megpró­báltatáson, szenvedésen men­tek keresztül az eszement, éve­kig tartó háborúban az itt la­kók. Aztán többször találkoz­tunk békésebb körülmények között is. Szinte mindenhol, ahol szlovák nemzetiségi ren­dezvényre került sor. Energiá­ja, frissessége lenyűgözött. Pe­dig jócskán túl van már a nyugdíjkorhatáron. Ancsin Pálnét, született Palik Erzsé­betet több hetes győzködés után vettük rá a beszélgetésre.-— Nem szeretem, ha valaki ma­gáról beszél — kezdte. — Nem az én szereplésem a lényeg. In­kább arról írjanak, milyen kultu­rális eseményeken vesznek részt a mieink. S arról — s ez nem el­sősorban az én érdemem —, mi­lyen jól szerepelnek s működ­nek a szlovák együttesek. Közeli ismerősétől tudom, hogy Palik Erzsébet tősgyöke­res csabai. Minden őse Békés­csabán született és élt. Erzsiké a Loránffy Zsuzsanna leánygim­náziumban érettségizett, aztán elvégezte a tanítóképzőt. Har­minc évet tanított a jaminai 6-os iskolában. Az utolsó éveket igazgatóként. 1991-ben nyugdí­jazták. Azóta sem tétlenkedik... —Nyolc éve nyugdíjba ment. Élhetné otthon a háziasszonyok nyugalmas életét, unokázhatna. Mégis sürög-forog, intézkedik, s teszi ezt mások érdekében. Mielőtt leülünk a kierősza­kolt beszélgetéshez, büszkén mutatja végig a Szlovák Kultú­ra Házát, ahova, szégyen, nem szégyen, most látogatunk el először. ízléses, szép, komoly létesítmény. Büszkék is lehet­nek rá mindahányan, akik itt dolgoznak. Az egyik kis csen­des társalkodóba ülünk le. A fa­lon szlovák parasztasszony olajfestménye. A polcon nép- művészeti ruhába öltöztetett szlovák pár, kézzel szőtt térí­tők. Hangulata van ennek a szobabelsőnek. — Világéletemben közösségi ember voltam — kezdi sétánk közben feltett kérdésemre a vá­laszt Erzsiké —, a szlovák nyelvhez pedig aktívan kötő­döm, hiszen tanítottam is. Ami­óta viszont nyugdíjaztak, több időt tölthetek a szlovák szerve­zet munkájával. — Pontosabban miből áll ez a tevékenység? — A kulturális ügyek s a kö­zösségek tartoznak hozzám. — Úgy hallottam, gazdag és tartalmas az itt élő szlovákok kulturális élete, s ez — részben — Önnek köszönhető. — Szerencsére nem csak az itteniek csatlakoznak a prog­ramjainkhoz, hanem a körülöt­tünk élők is tevékeny részesei. A megye szlovákjaival jó a kap­csolatunk, de jelentős a külföldi összeköttetésünk is, ami nem­csak jelképes. Kölcsönösen lá­togatjuk egymást, tapasztalat- cseréken veszünk részt. — Milyen tapasztalatcserére gondol? — Legutóbb például Komáméban jártak pedagógu­saink, de ugyanitt többen egyhá­zi rendezvényen vettek részt. Nyitrán szerepelt a pedagógus énekkarunk, onnan a fúvószene­kar jött el hozzánk bemutatkoz­ni. Nagylakon pedig, ahol szin­tén sok szlovák él, komoly kul­turális és tudományos élet fo­lyik. Velük is szoros a kapcsola­tunk. Ungvárról férfikórus láto­gatott el hozzánk, minket a szlo­vák napokra hívtak meg. Hírne­vet szerzett a Csabai Szlovák Páva Kör, a Csabai Rózsák pe­dagógus énekkar. Működik egy úgynevezett ifjú citerások zene­kara. Népművészeti szakkör ténykedik, akik kiállításokat szerveznek, s részt vesznek tár­latokon. Jaminában most alakult egy népdalkor, már túl vannak az első fellépésükön. A szlovák közösségekkel együtt tervezzük, szervezzük a fellépéseket... — Az egyik közeli munkatár­sa nemrégen azt mondta, ,,Három húszévesbe nem szorult annyi energia, mint Erzsikébe. Mindenki példaképe lehet!" — Szeretem, amit csinálok, ennyi az egész! — Mit tenne, ha holnap azt mondanák: köszönjük a munká­ját, élvezze a békés nyugdíjas éveket! — Kitalálnék valamit, ami­vel elfoglalnám magam. Szere­tem az embereket, köztük ér­zem jól magam. — Ha mégis akad néhány üres órája, hogyan pihen? Mi­vel kapcsolódik ki leginkább? — Ellátom a háztartást, mint mindenki más, sőt van időm hat unokámra is. Szívesen vagyok köztük, sőt büszkén mondha­tom, igénylik is, hogy foglal­kozzam velük. Amikor egyedül vagyok, leginkább olvasni szoktam. Történelmi és néprajzi könyveket. — Reméljük, sokáig marad ilyen aktív, segítőkész. Ehhez kívánunk jó egészséget. Béla Vali A feleség neve: Nedeczky „Ferike” * Deák Ferenc rokonai Biharugrán éltek Deák Ferenc unokaöccséről, Nedeczky Istvánról — aki a biharugrai Bölöny grófok sógora volt, és szintén az észak­békési nagyközségben van eltemetve —jelentet meg könyvet a bigarugrai önkormányzat. A kötet összeállításával Miklya Jenő, Szeghalmon élő nyugalmazott múzeumigazgatót bíz­ták meg. Miklya Jenő elmondta: Szabó Pál író tavalyi születési évfor­dulójának biharugrai ünneplé­sekor vetődött fel, hogy jó vol­na, ha a Bölöny grófi család és a hozzájuk kötődő neves ro­kon, Nedeczky István élettör­ténete is megjelenhetne nyom­tatásban. A Bölöny család kriptáját a világháború után a román katonák alaposan fel­dúlták. Azt a község nem tud­ta helyreállítani, hanem a krip­tában elhelyezett családtagok földi maradványait — köztük Nedeczky Istvánt is — a teme­tőben helyezték örök nyuga­lomra. A Biharugrán élő utolsó Bölöny gróf (Bölöny József) felesége volt Nedeczky „Ferike”. (Nedeczky „Ferike” hivatalos neve Nedeczky Franciska volt, de a család Franciskát Ferikének szólítot­ta. A kriptái márvány feliratra — amely ma is a síron találha­tó — ez a név került.) Nedeczky „Ferikének” (aki Deák Ferenc unokahúga) test­vére volt a neves politikus, Nedeczky István. Nedeczky István az 1850-es években az Almásy—Ne­deczky néven ismertté vált II. Ferenc József császár ellen irányuló összeesküvés egyik fő szervezője volt. Elfogása után Nedeczkyt 20 év várbör­tönre ítélték. Az 1867-es ki­egyezéskor amnesztiával sza­badult. Ettől kezdve unoka­bátyja, Deák Ferenc egyenget­te politikai karrierjét. Egy idő­ben Torontál megye ország- gyűlési képviselője volt. Majd idős korában testvérénél, Bölöny Józsefné Nedeczky „Ferikénél” telepedett le. Ha­láláig Biharugrán élt, így ke­rült a Bölöny család kriptájá­ba. Kiss Zoltán, Biharugra polgármestere arról tájékoz­tatta lapunk munkatársát, hogy a minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó könyvet még az idei év­ben kiadja a helyi önkor­mányzat. Magyari Barna Győztesek Az immár évek óta hagyo­mányossá vált Implom Jó­zsef Helyesírási Verseny megyei döntőjét a sarkadi Ady—Bay középiskolában tartották. A verseny három kategóriá­ban — gimnázium, szakkö­zépiskola, szakmunkásképző — zajlott. A feladat hagyomá­nyosan tollbamondás és fel­adatlap-kitöltés volt. A kate­góriák győztesei jutottak a februári országos döntőbe, amelyet hasonló redszerben a gyulai Erkel Ferenc Gimnázi­um szervez majd. A döntőben Békés megyét a következő versenyzők képviselik majd: Dénes Attila, Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium, Tamás Katalin, Békéscsaba, Széchenyi Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközép- iskola és Újházi László az orosházi ipari szakmunkás- képzőből. (m) Itt az Erste Bank Kérem, hogy Küldjenek további információt az ERSTE BANK HUNGARY RT. szolgáltatásairól! telefonszám: Kérjük, ezt a lapot kitöltve küldje el az alábbi címre: MC MediaCompany Kft, 1388 Pf. 73. Az adatszolgáltatás önkéntes! Aláírásommal hozzájárulok, hogy adataimat adatkezelés céljából az ERSTE BANK HUNGARY RT. felhasználja. Az adatkezelést a MC MediaCompany-Kft. végzi. Az adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatomat írásban az alábbi címen módosíthatom: ERSTE BANK RT. Stratégiai Marketing. 1372 Budapest 5. Pf.: 420. Adataimat az ERSTE BANK HUNGARY RT. harmadik fél részére nem adhatja át. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. Magyarország ötödik legnagyobb fiókhálózattal (59 fiók) rendelkező bankja. Az anyacég, az Erste Bank AG Wien, Ausztria legrégebben alapított pénzintézete, egyben az ország második legnagyobb bankkonszernje. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. vele szorosan együttműködve kívánja megvalósítani a fejlődésen és a lehető legnagyobb biztonságon alapuló üzletpolitikáját. Első a biztonság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom