Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-09-10 / 7. szám
1999. január 9-10., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 _________Kínok tövisében — nagy emberek, hétköznapi kórok_________ Ad y Endre vérvirágos betegsége Tudat alatt munkált benne a kor elterjedt tévhite, mely a szifilisz és a zsenialitás között pozitív összefüggést vélt látni A magyar költészet egyik legjelentősebb alakja, Ady Endre 1919. január 27-én reggel negyed kilenckor hunyt el a pesti Liget Szanatóriumban. Alig két hónappal korábban még csak a 41. születésnapját ünnepelte. E tény, s a boncolás eredménye egyértelműen sugallják, hogy a már életében méltán híres és hírhedt költő nem végelgyengülésben halt meg. A kórboncolás szerint a halál közvetlen oka a főütőér, az aorta megrepedése s az ennek következtében fellépő belső vérzés volt Lukács Hugó, az egykori kezelőorvos és jó barát tapintatosan így nyilatkozott az Esztendő c. lap hasábjain Ady betegségéről: „Szívének főütőére beteg volt, tudtom szerint tíz éve. Ez a főütőér szakadt meg, és a poéta szíve vére belsőleg elfolyt Az ütőér megbetegedését mi okozta? Vérének »vérvirágos« megbetegedése? Az is. Az alkohol is. De nagy szívének fokozott munkája is, amelyet nagy szenvedései, haragjai és ujjongá- sai hoztak létre.” A három „is” a századelő álszent kispolgári ítészeinek vitorláiból kívánta kifogni a szelet, mérsékelni a poéta szemükben megbocsáthatatlan, halálos vétkét, a „vérvirágos csók” következményét, a vérbajosság tényét. Mert ma már mente- getődzés, magyarázkodás nélkül leírható: Ady Endre szifiliszben szenvedett. A szifilisz eredetét illetően az orvostörténészek véleménye máig megosztott. Némelyek úgy vélik, hogy Európában, Amerika felfedezését követően, Kolumbusz matrózai révén terjedt el; mások szerint már az ókori görögök s rómaiak is ismerték e nemi betegség tüneteit. Annyi bizonyos, hogy az első nagy európai vérbajjárvány Kolumbusz első útját követően, a Nápolyt ostromló VIII. Károly francia király seregében tört ki az 1494—95. évi hadjárat során. Az itáliai orvosok „francia betegség”-nek, a franciák „nápolyi betegséginek nevezték az új járványos nyavalyát. A magyarban a „francz nyavalya, francia-métely, francúz” elnevezés mellett a „bujakór, bujasenyv” megnevezés is használatos volt. A ma leginkább használatos szifilisz nevet egy Fracastoro nevű páduai orvos-költő alkotta meg, 1530-ban megjelent könyvében. Ebben szerepel egy Syphilus nevű pásztor, aki istenkáromlásával kihívja maga ellen Apolló napisten haragját. Apolló szörnyű betegséggel bünteti meg a vakmerő pásztort. A betegség tünetei a „morbus gallicus”-ra, azaz a francia kórra emlékeztették az olvasókat, s így e betegség nevét a költeményben szereplő pásztorról nyerte el. Azt már Fracastoro is sejtette, hogy a vérbaj elsősorban nemi úton terjed. Kórokozója azonban még sokáig rejtve maradt a kutató orvosok szeme előtt. Csupán a „bacilusvadászok” korának vége felé, 1905-ben fedezte fel az alig színeződő, dugóhúzó alakú baktériumot egy német biológus, s nevezte el „halvány, sápadt” treponémának. Ez idő tájt egy másik híres felfedezés is előrelépést jelent a vérbaj felismerésében: Paul von Wassermann leírja a róla elnevezett — máig alkalmazott — vérpróbát, mellyel a beteg véréből kimutatható a betegség megléte akkor is, amikor látható tüneteket (már) nem okoz. A szifilisz ugyanis olyan krónikus fertőzés, amely — amíg gyógyítása nem vált lehetségessé penicillinnel — három szakaszban zajlott le. Az első stádium a fertőzést követő harmadiknegyedik héten kezdődik a nemi szerven megjelenő úgynevezett kemény fekéllyel. E fekély, kezelés nélkül is, négy-hat hét alatt begyógyul, ám közben megjelennek a második szakasz bőrtünetei: testszerte foltos kiütés, illetve apró, sonkaszínű bőrcsomók. Fontos jellemzője e két szakasznak, hogy tünetei fájdalommentesek, nem viszketnek, ám a fekély, illetve a bőrtünetek váladéka nagyon fertőző! A korai szifilisz tünetei fokozatosan megszűnnek, s a betegnek éveken át nincs panasza — csupán a Wassermann- reakció „pozitivitása” utal a sápadt treponéma alattomos jelenlétére. A kórokozó e lappangási időszakban megtámadja a belső szerveket, különösen az ér- és ideg- rendszerben okoz súlyos szövődményeket. Ezek legismertebbje a tévesen „gerincsorvadás”-nak nevezett tábesz dorzálisz (a gerincvelőből kilépő érzőidegek pusztulása) és a progresszív paralízis nevű agykéregbántalom, amely teljes el- butuláshoz is vezethet. A szív koszorúerein érelmeszesedéshez hasonló állapot alakulhat ki. A főütőér falában zajló gyulladás az érfal meggyöngülését, kitágulását okozza — az elvékonyodott érfal megrepedése halálos kimenetelű vérzéshez vezet. Van abban valami sorsszerű, hogy a francia betegség „látványos” tünetei a francia fővárosban lepik el s meg költőnket. Bölöni György így emlékezik az 1904-es év egyik májusi napjára: „Adyt elvittem az osztrák—magyar követség orvosához, dr. Kraushoz. Most már sejtettem, hogy betegsége, mely egy hónap óta mellén, kezén s teste egyéb részein makacs kiütésekben jelentkezett, nem más, mint az a betegség, melynek vándorlását Voltaire úja meg a Candide- ban.” Dr. Kraus azonnal felismeri a szifilisz második stádiumát, s egy urológus szakorvosra bízza Ady kezelését. A Párizsban kiújult bajt Ady még „a Körösparti Párizsban”, Nagyváradon szerezte, Novák (művészi nevén Rienzi) Máriától, aki orfeumi énekesnő volt Nagyváradon. A fertőzés után Ady alávetette magát az akkor divatos kezelési módoknak: a higanyos bedörzsölésnek; a jódkáli szedése, illetve a literszámra megivott Zittmann-főzet hatására az elsődleges tünetek eltűntek. E tünetmentes időszakra esik Diósy Ödönné, született Brüll Adél hazalátogatása Párizsból. A Nagyváradi Napló szerkesztőségében — e lap munkatársa Ady — találkoznak először: „Nyilván elpusztulok, vagy nagyon okos életbe kezdek, ha nem jön értem valaki. Asszony volt, egy hozzá jutott versem küldte, megfogta a kezemet, s meg se állt velem Párizsig.” S Adél, az Ady- versek Lédája Párizsban nemcsak múzsája a költőnek, hanem önfeláldozó és gyöngéd ápolója is. Ennek az ápolásnak, no meg a harminc, arzénes higanyinjekciónak köszönhetően Ady bőrtünetei eltűnnek — idegességet és álmatlanságot hagyva vissza az érzékeny idegrendszerű költőben. Sajnos, Ady maga sem vette komolyan betegségét. Hű maradt az 1899- ben, még a Debreceni Hírlap hasábjain, egy olvasói levél kapcsán leírt hitvalláshoz: „Mámor, mámor kell mindenáron. Bor vagy csók adja, mindegy.” Talán tudat alatt benne is munkált a kor elterjedt tévhite, mely a szifilisz és a zsenialitás között pozitív összefüggést vélt látni. A tízes évek elejétől a vérbaj és alkohol „szívgyöngítő” hatása mellé felsorakozik a Lukács dr. által sugallt harmadik „is”: a nagy szenvedések, haragok, ujjongások életerőt félőrlő hatása. „Most csupán azt írom meg, hogy ha voltak bűneim, zaklatott életem, pusztuló idegrendszerem, melyből az alkohol fokozása is következett, s a Maga szintén nem sokkal jobb idegei a bűnösek” — veti Léda szemére 1911 márciusában.-SjÓ év rriúlva e prózai szakítás után megjelenik az Elbocsátó, szép üzenet, a végleges szakítás lírai dokumentuma. A Lédával való szakítás után Ady a mindig új erőt adó szülőfalujába menekül, majd többszöri szanatóriumi kezeléssel próbálja megroppant egészségét helyreállítani. Ekkor már dolgozik benne a szifilisz harmadik szakasza, melynek érrombolását a Boncza Bertával, Csinszkával kötött házassága sem tudja leállítani. A közben kitört világháború, majd a monarchiának az egyre nyilvánvalóbb összeomlás felé sodródása felőrlik a költő végső tartalékait is. Felköltöznek Pestre, az orvosok közelébe. 1918. október utolsó előtti éjjelén szélütés éri a költőt, ettől kezdve beszéde dizartriás, dadogó. A jó barát és kolléga, Kosztolányi Dezső ideggyógyászt hív hozzá, aki gerincvelő- csapolást végez. Az így nyert gerincvelőfolyadék Wassermann-reakciója erősen pozitív. A karácsonyt még otthon tölti Ady, 1919. január elején szállítják be a szanatóriumba, melyet már csak holtan hagy el. Dr. Kiss László A szifilisz első stádiuma a nemi szerven megjelenő úgynevezett kemény fekéllyel kezdődik, a második pedig bőrtünetekkel: testszerte foltos kiütés, illetve apró, sonkaszínű bőrcsomók. A betegség utolsó, lappangó fázisában a kórokozók megtámadják a belső szerveket, különösen az ér- és idegrendszerben okoznak súlyos szövődményeket. ■■■■■■■■■»■■■■Mlllllllllllll I i ilnlllil .. .......II Ol vastuk A „nyugat-magyarok” esztétikai ízlése nem jellemezhető magasabb értékekkel, mint a „kelet-magyaroké”, akiké hagyományőrzőbb, mint a nyugatiaké. Nem jelenthetjük ki tehát egyértelműen, hogy a keletiek bun- kóbbak, legfeljebb azt, hogy társadalmi, gazdasági helyzetüket, valamint szomatikus és pszichés állapotukat tekintve lebunkózottabbak, mint a nyugatiak. (Kamarás István szociológus) Az a konfrontativ stílus, amely valósággal a hajtóanyaga Orbán Viktor működésének, nem szül jó vért, ha a nemzetközi erőtérben is megjelenik. A miniszterelnöknek az a kijelentése, miszerint ellenzék nélkül is működik a parlament, csak egy lépésre van attól a felfogástól, amely szerint parlamentarizmus nélkül is működik az ország. Ilyesmi pedig elképzelhetetlen egy nyugati demokráciában. (Ripp Zoltán történész) Nem vagyok miniszterelnök, nem vagyok pártelnök — már nem kell eltűrnöm a gyalázkodásokat, és nem is tűröm el, hogy a becsületembe gázoljanak. (Horn Gyula volt miniszter- elnök, az MSZP országgyűlési képviselője) Könyv Sztálin hadvezérei íme itt egy újabb Sztálin-könyv. Amely ugyan közvetlenül nem a generalisszi- muszról, hanem annak hadvezéreiről szól, de hát ki vitatná el, hogy első számú katonai vezetői sorsában — akár a kivégzett Tuhacsevszkij marsalléra vagy a hadvezérségig jutott Zsukovére gondolunk — mégis csak visszatükröződik Sztálin jelleme. Sztálin (Lenin és Trockij), azaz a hadseregnek feladatot szabó politikai vezető(k) és az örökösen borotvaélen táncoló tábornokok könyve William J. Spahré. Kamenyev, Jegorov, Tuhacsevszkij, Bljuher, Zsukov, Saposnyikov, Rokosszovszkij és társaik soha nem tudták, hogy kitüntetést vagy golyót kapnak, amikor Moszkvába rendelték őket. A tisztikar színe-virága nem élte meg a második világháborút, mert elesett még az elsőben vagy a polgárháborúban, de legkésőbb a nagy tisztogatásokban vesztette életét. A szerző az elmúlt években megnyílt szovjet levéltárakban is kutatva a szovjet-orosz vezérkar 1917 és 1945 közötti történetét dolgozta fel könyvében — számos titokról lebbentve fel a fátylat. Kettős szerencse Kétszeresen is szerencséje volt Kevin Costnemek, amikor manöken szereplőt keresett legújabb, For the Love of the Game című filmjéhez. A színész-rendező egy New York-i bárban nemcsak filmjéhez találta meg a megfelelő hölgyet egy 18 éves modell, Satya Arteau személyében, hanem úgy tűnik, a magánéletben is egy pár lesznek. A 43 éves sztár Miamiba vitte új felfedezettjét és a hírek szerint két napig ki sem léptek szállodai szobájuk ajtaján. Mindent egy lapra Faye Dunaway mindent egy lapra tett fel. A színésznő eladta Beverly Hills-i álomvilláját és Los Angeles egyik szerény negyedébe költözött. Egész vagyonát egy forgatókönyvre költötte és abban reménykedik, hogy Maria Callasként állhat ismét a kamerák elé. Az 57 éves sztár megvásárolta a Master Class című darab megfilmesítési jogát. A darab az öregedő operaénekesnőről szól, aki tanítványokat fogad és az órák közben felidézi saját, tragikus életét. Terrence McNally darabja több színházi díjat is elnyert és igazi szenzációt keltett a Broadwayn. „Faye számára talán az utolsó lehetőség egy diadalmas visszatérésre — állítja a barátja. — Mindent megtenne azért, hogy ő játszhassa el Callast. Abban a korban van, amikor az ember könnyű szívvel lemond a régiségekről.” Merész döntés Merész döntést hozott Anne Heche most, amikor egymás után több sikeres filmben is szerepel. Élettársával, Ellen DeGeneresszel együtt egy időre hátat fordít Hollywoodnak. A két színésznő azért döntött így, mert belefáradtak abba, hogy magyarázzák viszonyukat, egymás iránti érdeklődésüket. Bármily toleráns is Amerika a szexuális nézeteket illetően, a leszbikus kapcsolatokat még ma sem nézi jó szemmel Hollywood. Rejtélyes betörés az énekesnőnél Mialatt Gloria Estefan és férje, Emilio a hétvégét vidéken töltötte, ismeretlen tettes betört MiGloria Estefan ami Beach-i házukba. A 31 éves énekesnőtől elloptak egy 250 ezer dollárt érő, antik óragyűjteményt. A legérdekesebb, hogy a szekrény zárva volt, ám erőszakos felnyitásnak nyoma sincs. A rendőrség a személyzetre gyanakszik, de az énekesnő nem akarja megvádolni alkalmazottait. Plágiiunper Lus Besson ellen Napjaink legsikeresebb francia rendezőjét, Luc Bessont immáron másodszor éri az a vád, hogy filmje ötletét lopta valakitől. A Leon, a profi után — melyet Franck Gerardi forgatókönyve alapján, de annak engedélye nélkül forgatott —, most Gerard Darde állítja, hogy a Taxi című, legújabb Besson-siker az ő tolla nyomán született. „1994-ben írtam egy forgatókönyvet, amely pontosan megegyezik a Taxi című film tartalmával. A kéziratot letétbe helyeztem a forgatókönyvírók szövetségénél. Besson 21 jelenetet emelt át az én forgatókönyvemből” — nyilatkozta Darde. A forgatókönyvíró többször is írt a rendezőnek, de az válaszra sem méltatta. így most a bíróság előtt kell felelnie a plágium vádjára.
