Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-06 / 4. szám

1999. január 6., szerda HAZAI TÜKÖR Szigorúan ellenőrzött vonatok A vasutassztrájk külföldön is fennakadásokat okoz T ovábbra sem közele­dett egymáshoz a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszervezetének és a MÁV Rt.-nek az álláspontja a rész­leges sztrájk ügyében. Lap­zártánkig egyik fél sem en­gedett. Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója bejelen­tette, hogy ha a Fővárosi Munkaügyi Bíróság ki­mondja a sztrájk jogellenes­ségét, a keletkezett kárt át­hárítják a szakszervezetre. Az első nap mérlege 120 mil­lió forint volt. Jugoszláviában, Ausztriában és Romániában is fennakadá­sokat okoz a nemzetközi vasúti forgalomban a magyarországi vasutassztrájk. A hírek szerint egyes szerbiai vállalatok nem jutnak hozzá Magyarország fe­lől érkező árujukhoz, az Oszt­rák Szövetségi Vasutak pedig azt tanácsolja mindenkinek, hogy vonattal ne utazzon Ma­gyarországra, mert nem biztos, hogy átjut a határon. A román vasút illetékesei arról panasz­kodnak, hogy a magyar féltől mindeddig semmiféle hivata­los tájékoztatást nem kaptak, így Románia területén keddre már teljes zűrzavar alakult ki a nemzetközi forgalomban. A MÁV Rt. hivatalos adatai szerint a sztrájk első napján, hétfőn a vonatok több mint 80 százaléka közlekedett. így a menetrendben szereplő 2760 személyvonatból 2242 vett részt a forgalomban, 120 te­hervonat indult el és ért célba annak ellenére, hogy a sztráj­kot hirdető VDSZSZ mindösz- sze 468 személy- és 22 teher­vonat közlekedését garantálta. A MÁV Rt. a tegnap dél­előtti tárgyalásokat követően nyilatkozatban utasította visz- sza a VDSZSZ vádját, amely szerint a társaság nem tartja be a vasúti közlekedés biztonsági szabályait, hiszen rendeletben tette kötelezővé, hogy a vasút- biztonsági intézkedéseket a sztrájk ideje alatt is a legszigo­rúbban be kell tartani. Ezért úgy vélik, hogy a VDSZSZ a vádaskodásaival a vállalat jó hírnevét igyekszik rontani. Bobál Ist­ván árufuva­rozási szak- igazgató la­punk kérdé­sére kifej­tette, eddig még nem je­lentkeztek kártérítési igénnyel MÁV Rt. szerződéses partnerei. Mint mondta, a fuvarozta­tók, köztük a legnagyob­bak is (Mól Rt., Prímagáz Rt., a cukor­ipar) türel­mesek még, de hangsú­lyozta, hogy csak egy-két na­pig tartható a jelenlegi állapot. Ezután már nyersanyag-, alap­anyag-ellátási problémák me­rülhetnek fel, s ezek követ­kezményeit már a MÁV-nak kellene vállalnia. A cég a sztrájk első napján becslések szerint 120 millió forint kárt szenvedett, ami az elmaradt fuvarokból, a vonat­pótló autóbuszok bérleti díjá­ból, a meg nem váltott jegyek­ből tevődik össze többnyire - tájékoztatott Bobál István. A szokásos forgalom egy tizede zajlott csak hétfőn, mert az utasok - félve a bizonytalan­ságtól - inkább el sem in­dultak. A közlekedési zavarok sú­lyosan megnehezítik azoknak a betegeknek az életét, akik gyógykezelésre lakóhelyüktől távoli kórházakba kénytelenek utazgatni. Dr. Ottó Szabolcs professzor, az Országos Onko­lógiai Intézet főigazgató-he­lyettese lapunknak elmondta, hogy betegeik nagyobbik há­nyadát a vidékről érkezők te­szik ki. Sokan panaszkodnak, hogy a kedvezményes vasúti utazás helyett jelentős össze­geket fizetnek azért, hogy va­lamelyik szomszéd kocsival felszállítsa őket Budapestre. A professzor szerint a programo­zott gyógykezelések lényege éppen az, hogy a kezelések az előírt időben megtörténjenek. Nem sikerült megegyeznie a feleknek a késő délutáni tár­gyaláson sem. Sipos István újra megerősítette 16 százalé­kos béremelési ajánlatát, ame­lyet azonban a VDSZSZ to­vábbra sem tart elfogadható­nak. A vezérigazgató el­mondta, bármeddig is húzódik el a sztrájk, ennél magasabb ajánlatra nem képes a MÁV Rt., mivel az már veszélyez­tetné a cég működését. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke en­nek ellenére lapunknak azt nyi­latkozta, nem veszik föl a munkát addig, amíg nem tesz számukra elfogadható ajánla­tot a MÁV. Gaskó véleménye szerint a vállalat „taktikázik”. A tárgyalások lapzártánk után éjszaka is folytatódtak. Információink szerint ma sem várható döntés a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. Mint ismeretes, a MÁV a VDSZSZ által kezdeményezett sztrájk törvénytelenségének, a szak- szervezet pedig a munkáltató jogtalan eljárásának megállapí­tását kérte. Úgy értesültünk, a bíróság újabb dokumentumok becsatolását kérte a VDSZSZ- től. Gaskó Istvántól megtud­tuk, nem érdekük a döntés ha­logatása, hiszen véleményük szerint a MÁV Rt. folyamato­san megszegi a sztrájktörvényt azzal, hogy nyomás alatt tartja a dolgozókat. A sztrájktörvény szűkszavú­sága miatt egyébként több­nyire a bíróság mérlegelésén múlik majd, hogy milyen dön­tést hoz a vasutasok munkabe­szüntetése kapcsán készült be­adványokra - állítják egybe­hangzóan a szakemberek. Czuglerné Ivány Judit mun­kajogász érdeklődésünkre megerősítette: valóban meg­érett a hiánypótlásra a számos fontos kérdésről szemérmesen hallgató törvény. A paragrafu­sokból nem derül ki, hogy ha egyetlen munkahelyen több, különféle véleményt hangoz­tató szakszervezet működik, van-e joguk külön-külön bér­megállapodást kötni, illetve sztrájkolni. A jogalkotó leszö­gezi ugyan, hogy a törvényes sztrájk akadályozása tilos, ám hogy mi számít akadályozás­nak, netán sztrájktörésnek, arra nem tér ki. A törvényesség kri­tériumait azonban megemlíti. Az általános sztrájk például akkor törvényes, ha azt leg­alább 7 napos egyeztetés, majd egyszer 2 órás figyelmeztető sztrájk előzi meg. Egyesek tudni vélik: a Né- meth-kormány szándékosan készítette ilyen „lazára” a jog­szabályt, hogy alkalmazása úgymond minél könnyebb legyen. (németh-stefanits-takács) Ha elindul, akkor sem biztos, hogy megérkezik fotó: feb/körmendi imre Kapcsolási díj eddig is volt Nem kell többet fizetniük a te­lefonálóknak csak azért, mert januártól „kapcsolási díj” elne­vezéssel új tétel jelenik meg a Matáv-számlákon - tudtuk meg Kozma Zsolttól, a cég projekt­vezetőjétől, aki elmondta: a fo­galom - az impulzusdíjba beé­pítve - eddig is létezett. Kozma Zsolt elöljáróban le­szögezte, hogy az év elején szokásos áremelés és az idő­alapú számlázásra való áttérés (ezzel együtt a kapcsolási díj feltüntetése) független egymás­tól. A Matáv 1999-ben átlago­san 10,5 százalékos emelést hajt végre. Mint megtudtuk, az igazi új­donságot a beszélgetések má­sodperc pontosságú mérése, il­letve számlázása jelenti. Eddig impulzusokban számoltak, ami azt jelentette, hogy a hívónak akkor is ki kellett fizetnie leg­alább egy impulzus árát, ha lé­nyegesen hamarabb letette a kagylót. A jövőben csak a tény­legesen lebeszélt másodpercek kerülnek pénzbe, ehhez jön - sikeres hívásonként - a nettó 6,60 forintos kapcsolási díj. A módosításokra részben a nemzetközi gyakorlat miatt, részben azért volt szükség, hogy a fogyasztók követni tud­ják telefonszámlájuk alakulását - tette hozzá a szakember, aki egy friss kedvezményt is meg­említett. Hétköznap este 6-tól reggel 7-ig, illetve egész hétvé­gén nettó 120 forintért akár egyfolytában beszélgethetünk, ha közben nem tesszük le a kagylót, s ha a hívás helyinek minősül. Takács Mariann Összegyűjtik és kiadják az ünnepségsorozat programjait Millenniumi felhívás a településekhez Felhívással fordult a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplésére ké­szülő közösségekhez: juttassák el terveiket a hivatalhoz a 2000., ünnepi év nemzeti programjának összeállításához. A Nemeskürty István író-törté­nész kormánybiztos által aláírt felhívás abból indult ki: az ünnep akkor lesz teljes, ha azt a polgárok, a közösségek so­kasága tekinti magáénak. A kormánybiztosi hivatal­ban elmondták: a hónap vé­géig várják mindazoknak az intézményeknek, vállalkozá­soknak, társaságoknak, ön- kormányzatoknak és magán- személyeknek a jelentkezését, akik az ünnep előkészítésében, a közösségi mozgalmak szer­vezésében részt kívánnak venni, feladataikat önként és felelősséggel vállalják. A 2000. január 1-jén kez­dődő és 2001. augusztus 20-ig tartó millenniumi év tervezett programjainak bejelentése nem jelent egyben pályázta­tást, pályázatot is - hangsú­lyozták a hivatalban. Kovács Flórián irodavezető azonban hozzátette: a számbavétel mindazonáltal lehetővé teszi, hogy a kormánybiztosság a különösen ötletes, az eredeti­leg a szűkebb közösségeknek szánt, de országos érdeklő­désre számot tartó, nemzeti je­lentőségű tervekhez támoga­tást nyújtson. A minél széle­sebb programkínálat ismere­tében arra is mód lesz, hogy a hivatal összehangolja a terve­ket, egyesítse és kiegészítse az anyagi forrásokat, másrészt kiküszöbölje az esetleges pár­huzamosságokat. A kormánybiztosságra na­gyon sok figyelmet érdemlő kezdeményezésről érkezett már eddig hír, bejelentés, és mindinkább formát ölt az or­szágos jelentőségű, központi programok terve is. Az állam- alapítás ezredik évfordulós ünnepségei minden jel szerint méltóak lesznek a történelmi eseményhez. (d. g.) Hatpárti egyeztetés Valamennyi frakció kész részt venni a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja által a NATO-csatlakozással kapcso­latos alkotmánymódosításról és a Ház létszámának csökkenté­séről kezdeményezett hatpárti egyeztetésen - derült ki tegnap a parlamenti pártok nyilatkoza­taiból. Egyedül az MDF-es Balsai István jegyezte meg, hogy indokolatlannak tartja az újabb egyeztetést, ennek elle­nére nem zárkózik el a megbe­szélések elől. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője és Kuncze Gábor, az SZDSZ kép­viselőcsoportjának vezetője szintén hajlik az egyeztetésre, bár az SZDSZ szerint a parla­menti vizsgálóbizottságok té­makörét is napirendre kellene venni. * Újabb sztrájkveszély. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) a munkabeszüntetés­től sem riad vissza, amennyiben az egészségügyi intézmények­ben a bértárgyalások nem ve­zetnek eredményre - jelentette ki tegnap az érdekképviselet vezetője, Gulyás Judit. Sikerte­len béralku esetén az alapszer­vezetek országos tanácsa dönt az akció formájáról és idejéről. A munkabeszüntetéshez a szer­vezetek döntő többségének hozzájárulása szükséges. Széthullott szervezet. Fel­bomlott a Roma Társadalmi Összefogás néven a múlt év Végén alakult, 19 roma szerve­zetet magában foglaló szövet­ség, és ezzel egy időben hétfőn új tömörülés alakult a szerve­zettől eddig távolmaradó Lungo Drom részvételével - ezt kedden több roma vezető is megerősítette. Az új, négy szervezetet maga mögött tudó tömörülés neve még nem isme­retes. Fejlesztés a határon. A ha­tárőrségnél jelentős beruházá­sokat terveznek a határőrizet és a határforgalom biztonságának javítása érdekében - jelentette ki Krisán Attila ezredes, a Ha­tárőrség szóvivője. Erre az évre körülbelül 24 milliárd forint a határőrség előirányzott költ­ségvetése, amelyből több mint egymilliárd forintot költhetnek majd a jelenleg rendelkezésre álló technikai eszközökre, il­letve újak beszerzésére. Egyházi bejegyzések. 14 új egyházat, felekezetet, vallási közösséget, illetve szervezetet jegyeztek be tavaly a hazai bí­róságok - közölte Horváth Miklósné, a Legfelsőbb Bíró­ság munkatársa. Az elmúlt év végén országosan 276 egyhá­zat, felekezetet, vallási közös­séget tartottak nyilván. Ezer háztartásban végeztek felmérést a magyarok jövőképéről A többség mérsékelten derűlátó Jövőjük megítélésében óvatosak a rendszerváltozás évtizedé­nek hazai polgárai - ez derül ki a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem kutatóinak nemrég közreadott felmérésé­ből. Ezer háztartásban tájékozódtak, és főleg a fiatalok, a mó­dosabbak és a tanultabbak köréből kaptak az ország szem­pontjából is reményt keltő válaszokat. Vajon foglalkoztatja-e egyálta­lán az embereket a jövőjük? A válaszokból változatos kép ke­rekedik ki. A havi 30 ezer fo­rintnál többet keresők 40-45, a legalább érettségivel rendelke­zők 30-40 és a városlakók mintegy 50 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre. A töb­biek kevésbé, vagy nem is tö­rődnek a holnappal. Más meg­közelítésben: a fiatalok, a tanu­lók állnak a sor élén, a sereghaj­tók a nyugdíjasok és a munka- nélküliek. A válaszadóknak csupán 13 százaléka gondolta úgy, hogy képes saját sorsát alakítani, 59 százalék ingadozott, s 27 száza­lék vélte úgy, hogy alig van erre módja. Ä kérdést másfelől megközelítve a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a megkérdezettek 27 százaléka inkább optimista, 60 százaléka pedig mérsékelten derűlátó. A megkérdezettek jövőstra­tégiája széles skálán mozgott. Ami az anyagi részt illeti, az a biztosítástól a végrendeletig, a lottószelvénytől a félretett pén­zig terjedt. A várakozásoknak megfelelően legkevésbé a tanu­lóknak volt spórolt pénzük, leg­inkább pedig a magasabb jöve­delműeknek. A jövő esetleges veszélyeit elkerülő technikák tekintetében a legnehezebb helyzetben a vidéki, kisebb te­lepülésen lakók, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a munkanélküliek voltak. Az optimista világlátáshoz rendszerint dinamizmus, cse­lekvőkészség is társult. A bol­dogabb jövő érdekében a vála­szolók egynegyede mindenek előtt többet dolgozik, illetve dolgozna. Viszonylag sokak­ban merült fel a családi ösz- szefogás szükségességének igénye is. (deregán) Jövedelmi helyzettől függetlenül kérhető családtámogatási formák Már várják az igényléseket Idén januártól jövedelmi helyzettől függetlenül igényelhető a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermekneve­lési támogatás. Mivel az új szabályok szerint visszamenőleg csak két hónapig folyósíthatok ezek a családtámogatási ellá­tások, a kérelmeket célszerű mielőbb, még januárban be­nyújtani - tudtuk meg dr. Kis Lenkétől, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár főosztályvezetőjétől. Igénybejelentési nyomtatvá­nyokat a megyei egészségbiz­tosítási pénztáraknál, illetve a munkahelyeken működő csa- ládipótlék-kifizető helyeken lehet kérni. Ezek térítésmente­sek. Fontos tudnivaló, hogy a családi pótlék esetében a gyermekek számába - maxi­mum két fő erejéig - beszá­míthatók a húszévesnél idő­sebb, középiskolában vagy felső fokon első diplomáért tanuló nagyobb gyermekek is. Gyermeknevelési támoga­tást január 1-jétől már nem a települési önkormányzatok­nál, hanem a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiz­tosítási pénztáraknál, illetve kirendeltségeiknél lehet igé­nyelni. A települési önkor­mányzatok a korábban meg­ítélt támogatásokat még már­cius végéig folyósítják. Ápri­listól viszont már minden jo­gosultnak az egészségbiztosító fizeti ki a járandóságát. Az igénybejelentőkön sze­repel, hogy milyen iratok, iga­zolások bemutatása szüksé­ges. A családi pótléknál pél­dául fontos, hogy az igénylő szülő bemutassa a személyi igazolványát, a társadalombiz­tosítási kártyáját, a családi ál­lapotát igazoló okmányt, új­szülött esetén pedig a'születési anyakönyvi kivonatot. Az igényléseket két pél­dányban kell benyújtani, mert egyet - az átvételt elismerve - igazolásként visszaadnak. A januári ellátás kifizetése feb­ruárban esedékes. Dr. Kis Lenke szerint mintegy 100 ezer új igénylőre számítanak, s mindent megtesznek azért, hogy mindenki idejében meg­kapja járandóságát. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom