Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-27 / 22. szám

^ 1999. január 27., szerda SPORT i 9 W\ Az új békéscsabai atlétikai egyesület létrejötte és ami mögötte van Máté István úgy érzi, kilöttyent a bili Jóllehet, tél van, az atlétikai pályák fagyosan csendesek, a versenyzők a melegebb ter­mekbe, futófolyosókra hú­zódnak, s a nyári viadalokra készülnek, kevesebb hírt hal­lani felőlük. Mondanám a fű alatt — de most jellemzőbb: a zúzmara alatt azért felizzik olykor a parázs. Békéscsabán is. Még a nyáron beszámoltunk arról, hogy a Békéscsabai AC egyik legtehetségesebb ver­senyzője, a tavalyi ifjúsági vi­lágbajnokság bronzérmese, Má­té Gábor úgy váltott klubot, hogy közben Békéscsabán ma­radt. Addig a megyeszékhelyen nem volt több atlétikai egyesü­let, ám sebtiben egyet létrehoz­tak Csabai Atléták Sport Egye­sülete néven, nem titkoltan az­zal, hogy a vb-bronzérmes el­igazoljon az anyaegyesületből. Nehezen tért nyugvópontra az ügy, nem is sokat foglalkoz­tunk vele, most azonban — mint jeleztük — újra felizzott a parázs. A könnyebb érthetőség ked­véért: a Békéscsabai AC-ból ki­vált Máté Gábor és húga, Kata­lin az édesapjuk, Máté István által létrehozott és működtetett Csabai Atléták Sport Egyesüle­tében folytatja egy ideje. — Egy jelentős, nemrégiben kitört pénztámogatási ügy miatt szeretnék szót kérni — mondta Máté István. — Az átigazolási nehéz procedúra ugyan lezárult, de az újabb problémák össze­függnek a régen történtekkel is, ezért ezek megértéséhez vissza kell kanyarodjak a múltba. Egykor jómagam is atléta voltam. Amikor 1990-ben Tóth Sándor, az atléták vezetőedző­je, ügyvezető elnöke megkere­sett, a fiam még csak alig tíz­éves volt, akkor kezdett spor­tolni. Tóth Sándor arra kért, vállaljam el a Békéscsabai At­létákat Támogató Egyesület ve­zetését. Ez az egylet arra volt hivatott, hogy forrásokat leljen a sportágnak a továbbéléshez, a gyerekek támogatásához. Miu­tán az idők szele elfújta ezt a fajta egyesületet, bekerültem az akkor még Békéscsabai Előre Atlétikai Egyesület elnökségé­be, a Békéscsabai AC elődjébe. Jó négy évig felhőtlen volt a kapcsolatunk. Feleségem gaz­dasági szakember, ezért úgy éreztük egy idő után, nem árt, ha a gazdálkodásba is ésszerű javaslatokat teszünk, segítő szándékkal. Ahogy a fiam ered­ményei egyre jobbak lettek, végképp úgy láttam, mint el­nökségi tag, főleg e téren fejt­hetem ki hatékonyan működé­sem. Nem beszélve arról, hogy egyre többet áldozott a csalá­dunk a sportágra, s nem csak Gábor fiamra. Hogy csak ada­lékul szolgáljak: az edzői fize­téseket mi álltuk, nemegyszer a gyerekeket, az edzőket szállí­tottuk járművünkkel, többször is anyagi segítséget nyújtottunk a klubnak. A kezdetben egysze­rűen nem vették tudomásul, hogy vannak jobbító észrevéte­leink. Aztán két évvel később, 1996 őszén végleg eldurvult a kapcsolatunk. Főleg akkor, amikor a kisebbik gyermekem is elkezdett sportolni, s jelez­tem, le kellene igazolni őt is. Amire Tóth Sándor kijelentette: „Nem kell mindenkinek ennél a sportkörnél atlétizálnia.” Még ugyanehhez az időszak­hoz tartozik: amikor megszűnt a korábbi egyesület, s megalakult a Békéscsabai AC, annak szám- vizsgáló bizottsági elnökének kértek fel, illetve választottak meg. Néhányszor észrevételt tettünk bizonyos szabálytalan­ságokra. Ennek eredményeként 1997 végére kikerültem a klub addigi vezetői közül. Még ez sem okozott különösebb fejfá­jást, habár ekkor már tudtuk, hogy fiam esetében végleg erre a sportágra teszünk fel mindent, s így nehéz lesz a dolgunk. Tavaly év elején jeleztem Tóth Sándornak, hogy a fiam már nem tanuló, jó lenne, ha kötne vele a klub egy szerző­dést, amely legalább némi eg­zisztenciát, anyagi támogatást jelent most már a sportolónak. Én úgy gondoltam, az addigi eredményei alapján egy hu­szonötezer forintos fizetés reá­lis lehet, ám erre az ügyvezető egy olyan szerződést tett elém, amiben hatezer forintos támo­gatás szerepelt. Lehet elfogult­sággal vádolni, de példaként: az 1998-ban begyűjtött 38 bajnoki arany-, ezüst- és bronzéremből hetet a fiam szerzett a klubnak. Ez alátámasztja igényünket. Az elutasító magatartás miatt nem véletlen, hogy ekkoriban már megfogalmazódott ben­nünk, hozzunk létre egy klubot, ahol nyugodtabb körülmények között készülhet Gábor. Szük­ség is volt rá, mert egyre jobban kiutáltak minket a BAC-ból. Be is jelentettük, hogy nem támo­gatjuk tovább anyagiakban az egyesületet. Ugyanis a pénzünk az kellett, de a véleményünk, észrevételünk már nem, s a reá­lis igényeinket sem vették fi­gyelembe. Az új csabai klubot megala­kítottuk 1998 elején, de csak a nyári magyar bajnokságok után, a világbajnokság előtt kívántuk átigazolni Gábort. Ez elé is azonnal akadályokat gördített Tóth Sándor. Csak később tud­tam meg, azt szerette volna el­érni, hogy a vb-n még legalább Békéscsabai AC színekben ver­senyezzen, mert az eredménye után jelentős OTSH-támogatás járt volna még. Azért a feltéte­les mód, mert időközben meg­szűnt az OTSH (és ezzel együtt ez a fajta támogatási forma), a minisztérium vette át a felada­tát. Jogilag megvizsgáltuk a dol­got, mert az időcsúsztatás miatt Tóth Sándor hátrányba hozott minket. A Magyar Atlétikai Szövetségben figyelembe is vették ezeket a tényeket, ezért visszamenőleges hatállyal, az eredetileg beadott papírok sze­rint igazolták át Gábort a Bé­késcsabai AC-ból a Csabai At­léták Sport Egyesületbe. Még ekkor is csak úgyneve­zett pontokról volt szó, amit mi csak presztízsdolognak tudtunk be, hogy végül is előkelőbb he­lyen végezzen a táblázaton az új klubunk. Csakhogy aztán a Bu­dapesten rendezett felnőtt Euró- pa-bajnokságon Kun László, a MASZ átigazolási bizottságá­nak vezetője egy magánbeszél­getés során arról tájékoztatott bennünket, hogy a pontok pénzt is érnek az egyesületnek. Nem is keveset, hiszen Gábor ered­ményei alapján 540 ezer forin­tot fizet az OTSH. Végül, hogy megszűnt az OTSH, kútba esett a pénz. Ám a Magyar Atlétikai Szövetség, kárpótlandó a pénz­kiesést, Schulek Ágoston elnök vezérletével kidolgozott egy tá­mogatási koncepciót, amit az Eb nyereségéből oldott meg a klubok felé. Ez már nem nor­matíva alapján történt, voltak benne szubjektív elemek is, vita alapján alakult ki az összeg, mégis örültünk, hogy kapunk. Megtudtuk, hogy a MASZ elnökségi ülésén az előterjesz­tésben 350 ezer forint állt. a Csabai Atléták Sport Egyesüle­te neve mellett. Ámiből később 250 ezer forint lett. Két forrásból is megerősítet­ték^ hogy Marik Lászlóné, a MASZ elnökségének tagja, a Békés megyei szövetség elnöke a novemberi ülésen szót kért, s javasolta, hogy a mi klubunk­nak szánt pénzből vegyenek el ötvenezer forintot, amit a Bé­késcsabai AC kapjon, s ami leg­alább ilyen fájó, további ötven­ezret, amit javasolt a Szolnoki MÁV-Ideál SZVSI-nek, vagyis egy megyén kívülinek adni. Ez aztán már nagyon rosszul esett. A 250 ezer forintot megkapta egyesületünk, aminek örülünk is, de ennek van némi béltartal­ma. Azaz úgy érzem, most már végleg kilöttyent a bili. g ti V Természetesen megkerestük a másik felet, a két érintettet, Tóth Sándort, a Békéscsabai AC ügyvezetőjét, vezetőedzőjét és Marik Lászlónét, a megyei atlétikai szövetség elnökét. Mindketten úgy döntöttek, nem kívánnak reagálni Máté István észrevételeire, mindössze egy- egy rövid megjegyzést tettek. Tóth Sándor: — Többet használ a sportágnak, ha nem nyitok vitát. Bízom abban, hogy az új klub megtalálja helyét a városban, s eredményeivel az atlétika sportág jobbítását szol­gálja. Marik Lászlóné: — A döntést a Magyar Atlétikai Szövetség hozta, és nem egy ember. Öröm, hogy az isten ilyen tehetséggel áldotta meg a két Máté-gyere- ket, remélem, hogy a jövőben is sok sikert hoznak Békés megye sportjának. Jávor Péter Ma: Előre FC—Jamina Második előkészületi mérkőzé­sét játssza le szerdán a februári bajnoki rajtra készülő NB I-es Előre FC Békéscsaba labdarú­gócsapata. A lila-fehérek 15 órakor terv szerint a Kórház ut­cában a fű—2 pályán az NB Ili­as Békéscsabai Jamina SE csa­patával mérkőznek. Tüdőembólia Tüdőembólia okozta Zemplé- nyi György úszómenedzser ha­lálát — adott tájékoztatást a boncolást követő hatósági orvosszakértői véleményről Garamvölgyi László kedden. Bűncselekményre utaló nyom nincs — közölte a szóvivő. Kialakult a program Szarvason A január 11-e óta készülő Szarvasi FC megyei I. osztályú lab­darúgócsapata szabadban és csarnokban készül a tavaszi idényre Paulik János edző vezetésével. A játékosállományban több változás történt, Mrena visszatért Békésszentandrásra, Gyulái pedig Öcsödre. Nem számíthatnak Farkas Csabára sem a tavasszal a szarvasiak, aki visszament a Gyomaendrődi Barátsághoz. Új fiúk Lénárt és Valencsik (Csabacsűdről) és Kerekes A. az Élőre FC juniorcsapatából. A tavaszi szezonra visszatért a korábban már Szarvason szerepelt rutinos védő, Takács, s tervezik még egy kapus leigazolását Debrecenből. Kialakult az előkészületi mérkőzések programja. Az első összecsapásra január 30-án 10.30 órakor a Békés otthonában kerül sor. A további mérkőzések: február 6., 10.30: Kondoros—Szarvas, február 13., 10.00: Gyoma FC—Szarvas, február 20., 10.30: Szarvas—Békés, február 24., 14.30: Batto- nya—Szarvas, február 27., 10.00: Szarvas—Gyoma FC, már­cius 4., 15.30: Szarvas—Martfű, március 6., 10.30: Szarvas— Kondoros. Cs. P. ■ ■ Összhangban az élettel A Hungária Életbiztosítások a világ legnagyobb biztosítója, az Allianz több mint százéves nemzetközi tapasztalatát, pénz­ügyi szakértelmét hordozzák. Ennek révén bárki megtalálhatja az életéhez legjobban alkal­mazkodó, biztonságos és kedvező hozamú életbiztosítási formát. A Hungária Biztosító ma már a legegyszerűbb életbiztosításoktól a jelentős nyereséget is hozó, befek­tetési típusú életbiztosításokig szá­mos olyan lehetőséget kínál, amely- lyel ugyanúgy gondoskodhatunk magunkról, családunkról, jövőnk- ről, ahogyan ezt Európa legfejlet­tebb országaiban is teszik. Összhangban a világgal, összhangban az élettel. BJHUNGÁRIA VB BIZTOSÍTÓ RT. az Allianz Csoport tagja Hungária Életbiztosítások A világ legnagyobb biztosítója, az Allianz (8) védjegyével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom