Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23-24 / 19. szám

Eddigi legsikeresebb évét zárta a Békési Torna Egylet ökölvívó szakosztálya. Az ipartestület­ben rendezett tegnapi évadzá­ró, évadnyitó összejövetel ki­váltképpen ünnepélyes volt: a teljes nemzeti szövetségi veze­tés eljött. így Csötönyi Sándor elnök, Szakos József főtitkár, no és Öcsi bácsi is — az a Szán­tó Imre, akiről mindenki tudja, hogy a közelmúltig az olimpiai és világbajnok Kovács István trénere volt. A szövetségi vezetők a nap folyamán felkeresték Pataki István polgármestert. Kölcsö­nösen biztosították egymást: a jövőben is igyekeznek segíteni a békési ökölvívók felkészülé­sét. Csötönyi Sándorék egy friss hírrel is szolgáltak: májusban Magyarországon vendégeske­dik az USA ökölvívó válogatott­ja. Az még nem dőlt el, hogy egyszer vagy kétszer mér­kőznek a mieinkkel. F. I. Csabai gólrecept Pozsár módra? Nagy kérdés télvíz idején, hogy hol és miként játsszanak a fut­ballcsapatok? Nos, a Kórház ut­cai stadion „fű—2-es” gyepe je­lentette az egyetlen lehetősé­get, amelyre homokot szórattak a házigazdák, így a tavaszi sze­zonra történő felkészülés első kilencven percét mégiscsak yé- gigélvezhették (-didereghették) azok, akik tegnap kíváncsiak voltak az Előre FC Békéscsaba NB I-es futballcsapatának elő­készületi találkozójára a Mező- berényi FC ellen. A fagyos idő­ben és talajon lejátszott mérkő­zés első félidejében csakcsak tartotta magát az NB III-as gár­da, noha a békéscsabaiak gólre­ceptje — mármint, hogy Pozsár beíveli a szögletet, és valame­lyik érkező játékostárs Jwjzelről a kapuba talál — fényesen be­vált, hiszen ily módon három­szor is zörgött a herényiek há­lója. A lila-fehérek 30 edzés után labdaéhesen futballoztak, s látszott, nagy kedvvel is. Annus Vince, a klub ügyvezető­elnöke meg is jegyezte: — Végre jó látni, hogy 5—0 után is hajt a társaság, s nem elégszik meg az eredménnyel... A Pásztor-Iorgulescu edző­duó pecjig azért lehetett elége­dett mindhárom kapusukkal, mert nem kaptak gólt, ami per­sze leginkább az ellenfél csatár­játékának a kritikája lehet. Igaz, a mezőberényieknél öten sérü­lés miatt nem léphettek pályá­ra, de bizonyára a fiatalokból álló együttes számára is hasz­nosnak bizonyult az első játék- lehetőség. Előre FC Békéscsaba— Mezőberényi FC 5—0 (2—0). Előkészületi labdarúgó-mérkő­zés, Békéscsaba, 200 néző. V.: Klembucz. G.: Borbola. 3, Futaki, Kovács K. (gyurkó-jávor) Dárdacsata a Korzóban Rekordnevezés a békéscsabai versenyen Tömény füst, itt-ott sejtelmes félhomály, zsibongás, zene, és persze fiatalok népes serege a Korzó játékteremben. Hogy mi­ért-e felfordulás? Péntektől itt zajlik az országos darts bajnok­ság soft szakágának első fordu­lója, egyéni és páros számban. A szúrófénnyel megvilágított 18 gépi tábla előtt 164 versenyző próbálja ki tudását, köztük több Békés megyei fiatal. A mezőnyben európai és vi­lágklasszisként számon tartott dartsosok is feltűntek. Közü­lük a székesfehérvári Kiss Viktória és a zirci Dobos Tímea az áprilisi Las Vegas-i világbaj­nokságon szerepel majd. De a világranglistás fehérvári Kiss Tibor vagy a fürdő városi Port Attila neve szintén ismerősen cseng a sportág ismerői fülé­ben, utóbbi éppen a budapesti Eb-n 7. helyezett lett az elmúlt év végén. Igaz, most „elvérzett” a döntőbe jutásért vívott harcban. Hogy mennyire öldöklő küz­delem zajlik a pénzdíjakért, azt jól példázza, hogy a nyitány a hajnali órákba nyúlt, s így tör­tént ez a folytatásban is. Szinte bizonyos, hogy a mai fináléban (10 órátólja legjobb tizenhat iz­galmas csatában dönti el a vég­ső helyezések sorsát. Örvende­tes, hogy egyéniben három gyulai — Gombos Zsolt, Nagy Zoltán és Tarrosi Gábor - is be­leszólhat a legjobbak küzdel­mébe. A tegnapi viadalon Petúr Pál, az Országos Darts Szövetség el­nöke maga sem hitt a szemé­nek, amikor meglátta a népes mezőnyt: — Meglepett, hogy a nyitó- fordulóban ilyen sokan nevez­tek, s ez rekordnak számít. A látottak arról győznek meg, hogy a Gyula mellett Békéscsa­ba is méltó házigazdája a via­dalnak, melynek révén tovább népszerűsödhet a sportág — mondta. 1999. január24. Lopjak az Előre-pályát! | Nem kellett éles szem ahhoz, amire Jankulár István, az Előre FC technikai vezetője felhívta a figyelmünket, s tapasztalhat­tuk: az Előre „fű—2” és „fű—3” pálya közötti kőkerítésnek valaki (k) nekiugrott(ak), s eltüntetik.- Nem tud senki arról, hogy újabb pálya épülne, s ezért út- ! ban lenne a kerítés — mondja a technikai vezető. — Inkább úgy látszik, ellopják. Tény, a két pálya között, közvetlenül egy kézilabda játéktér mellett a kőkerítés nagy része eltűnt. — Január elején, az első alapozó edzéskor vettük észre, | 1 hogy oda a kerítés — folytatta Jankulár István. — Korábban | | Szűcs Mihály egykori labdarúgó, majd klubelnök vállalkoza | alá estek a pályák és létesítmények, a hozzá tartozó dolgok I I kezelése. Mindezek január óta a vagyonkezelő feladatát képe- | j zik. Meg is kérdeztük az utóbbiakat, mi van a kerítéssel, de | | ők sem tudtak választ adni arra, hová tűnt. Márpedig ismert, hogy az elmúlt években nem is egyszer 1 betörtek az Előre székházba, s vittek minden mozdíthatók tv- | t, számítógépet, telefont, faxot... Most, hogy hátulról teljesen § | szabad lett a bejárás, még csábítóbb lehet a „préda” a tolvaj- | nak. Arról nem is beszélve, hogy a „templom egerét” célozzák 1 meg... Ajkába harap az FOSE? Igencsak nagy feladat előtt áll a hét végén és a jövő héten a Bé­késcsabai FDSE NB I-es női röp­labdacsapata: ha szeretnék megőrizni jövőre is tagságukat az osztályban, most két gyors győzelmet kellene elérniük. Annál is inkább, mert a két igazi rivális következik, azok a csapatok, amelyek egy súlycso­portban vannak a csabai főisko­lásokkal, illetve amelyek éppen úgy a kiesés ellen harcolnak. A csabaiak helyzeti előnye, hogy mindkét riválissal hazai Az év első Még az esztendő első hónapján sem jutottunk túl, máris megje­lent „az első focikönyv”, a Fut- ballizmus. Szegedi kollégánk, a Táncsics-díjas Dlusztus Imre a szerző. A foci nála (is) örök szerelem, annak is kivált egy szelete, amit hivatalosan után­pótlás-nevelésnek nevezünk. A gyerekekért harcol kitartóan, bokros kiadói, főszerkesztői te­endői mellett hosszú ideje még funkciót is vállal. Azt persze tudja, dőreség csak erről köny­vet írni, mert ugye jó, ha el is fogy... A világ legcsodálatosabb játékát körülvevő hazai légkör, értetlenség, butaság viszont már nagyon is érdekfeszítő le­het. Dlusztus úgy véli: a futball prevenció és szocializáció, egy­ben gyógyír lehet (ne) a gyere­keinkre leselkedő veszélyek megelőzésére. És ez a játék az élet sűrítménye. A Futballiz- mus című kötet újabb adaléko­környezetben veszik fel a har­cot. Ma, vasárnap 13 órára az Ajka csapatát várják a Viharsa­rokba, jövő héten szombaton pedig az egyik újoncot, a Kalo­csa együttesét fogadják Kazár Krisztáék. Mindkét rivális je­lenleg azonos pontszámmal áll a tabellán a csabaiakkal, s ha most kettős győzelmet aratná­nak a főiskolások, nagy lépés­előnyre tennének szert a két csapattal szemben a kiesés el­kerüléséért vívott harcban. J. P. focikönyve kát, alkalmat kínál, hogy még többet megismerjünk „az élet sűrítményéből”. F. 1. Kis Kun — nagy kunszt Nem kisebb álmot sző Kun Szabolcs (18), mint egyszer olimpián képvi­selni hazánkat. Tervei annyiban merészebbek sok ezer ifjú sportoló tár­sánál, hogy az Alföldön, közelebbről Gyulán él, vá­lasztott sportága pedig a síelés... Az első lépéseken már túl van, több mint bíztató, hogy az országrész első válogatott­ja. Tehetségének felettébb értékelendő mu­tatója, hogy ezt mindössze évi ötven havon töltött nap alapján érdemelte ki. Amikor e sorok megjelennek, éppen az ausztriai Murauban, a Budapesti Sí Egyesü­let hagyományos korosztályos versenyén vesz részt, ahol minden valamire való ha­zai fiatal indul. Nem nagyon rangos viadal, de annál hangulatosabb. Ötszáz magyartól hangos a lejtő... — Szüleim már óvodásként magukkal vittek Szlovákiába sítáborozni, de igazán Vincze Zoltán testnevelő tanár úrnál tanul­tam meg hatéves koromtól az alapokat. Nyáron most is az ő edzéstervei alapján ké­szülök — emlékszik vissza Szabolcs a kez­detekre. — Az évi négy-öt tábor hamar bíz­tatást adott: versenyszerűen is jó lenne sí­elni. 1995 óta rendszeresen útra kelek. Egy év múlva már serdülő ranglistavezető let­tem. Szabolcs a Budapest-Buda Torna Egyesü­letben, Gönczi András irányításával ké­szül, aki a válogatottban is trénere. — A céljaim? Mondjuk már 2006-ban olimpián indulni, addig szorgalmasan gyűjteni a FIS-pontokat, vagyis a nemzet­közi szövetség által jegyzett hivatalos ver­senyeken bizonyos pontszámot elérni. Ami a legközelebbi terveket illeti, március ele­jén az ifjúsági világbajnokságon szeretnék rajthoz állni, és minél jobb helyezést elér­ni. A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium „emelt” angol szakos, 4/A osztályának sporttablóján máris igen előkelő hely Szabolcsé. Ahogy mondja, reméli, a pa­pának jól megy majd a síszervize, és más támogatók is akadnak, hogy évről évre előbbre léphessen. Arra a kérdés­re, miért is szeret síelni, Szabolcs így felelt: — Úgy tudom, önnek már volt léc a lá­bán. Ezért biztosan viccelni tetszik, hi­szen aki akárcsak egyszer is belekóstolt már a havas lejtőkön ebbe a sportba, an­nak maga a varázslat, amely többé aligha engedi ki a szorításából... Akár bajnok lesz az ember, akár csak laza hétvégi idő­töltésből síel. Fábián István A „Szabolcs expressz” megállóhelyei Kun Szabolcs eddigi leg­jobb eredményei a magyar bajnokságokon: 1996: serdülő OB bronzér­mes óriás-műlesiklásban. Tavaly 6. lett óriás-műlesik­lásban és műlesiklásban is Hirseggben, első éves ifis- taként, ez összesítésben a negyedik helyet jelentette. (Mint köztudott, a hazai hóhiány miatt évek óta Ausztriában rendezik a baj­nokságot.) A tavalyi felnőtt OB-n 12. lett. Ami az idei bajnokságot illeti, a közel­múltban az ausztriai St. Lambrechben műlesiklás­ban 6., óriás-műlesiklásban 4. lett a magyarok között a 16 ország részvételével ren­dezett magyar nemzetközi bajnokságon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom