Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-23-24 / 19. szám
8 HÉTVÉGI MAGAZIN 1999. január 23-24., szombat-vasárnap TÍZ ÉVE ALAKULT BÉKÉSCSABÁN A TEVAN KÖNYVKIADÓ AZ IGAZI IRODALOM NEM LEHET NYERESÉGES rosközpontú. Ezért minden héten „felutazok” Budapestre, tartani a kapcsolatot az írókkal és a terjesztőkkel. Ahogy a századelőn Tevan Andor találkozott Kosztolányival vagy Adyval a New York Kávéházban, úgy ülök le magam is tárgyalni Határ Győzővel vagy Somlyó Györggyel az írószövetség Klubjában. — Csak Budapest létezik, lehet-e tehetséget, kincset találni vidéken is? — De még mennyire! Nézze, ki merem jelenteni: Európa vidéken van. Az itt élők őszinte, igaz hite a kultúrában sok idelátogató fővárosit lep és hat meg. Szerencsére nálunk még nem fertőzött az Amerika- mánia annyira, mint a nagyvárosokban. Itt még működnek a kisközösségek, fontosak a beszélgetések, az igazi irodalom. Nem lányregényekre vágynak és giccsfilmekre, a valós értékeket keresik. Rengeteg a jó példa. Egymást érik a rendezvények például Békéscsabán is: komolyzenei koncertek, kulturális fesztiválok teszik élénkebbé a város életét. — Mik a tervek, milyen feladatok várnak a kiadóra az idén? — A tízéves évforduló kapcsán ünnepséget rendezünk, melynek alkalmából öt új kötetet nyújtunk át az olvasóknak kortárs költőktől: Imre Flóra, Vörös István, Szentmártoni János, Orovecz Péter és Lackfi János verseit adjuk ki. Az igazi nyereséget Norman Mailer: Az amerikai álom című, izgalmakkal végletekig fokozott könyvének megjelentetésétől várjuk. A tulajdonos természetesen hasznot, vagy legalábbis veszteség nélküli évet vár a kiadótól, így leginkább a pénzügyileg sikeres művekre kell koncentrálnunk. Rá kellett jönnöm: az igazi irodalom nem lehet nyereséges. Nem azért nem termel annyi hasznot, mert nincs érdeklődés, hanem a kiadványok ára annyira magas, hogy azt nagyon sokan nem tudják megfizetni. Néha élgondolkodom: meddig mehet ez így, meddig képes az értelmiség követni a felfelé szökő irodalmi árakat, hiszen a szellem táplálékáról szerencsére még sokan nem mondtak le. B. Párkányi Adrienn _______________________A „bűnös” zenékből is mernek válogatni_________________________ He tven éve fújják az orosházi zenészek Büszkék arra, hogy az alapítók szellemiségét meg tudták őrizni Pontosan egy évtizede működik Békéscsabán a Tevan Könyvkiadó. Az eddigi igazgató, Kántor Zsolt szerződését idén egy évre meghosszabbították, vele beszélgettünk a könyvkiadóról, művészetről és a vidék értékeiről. —Hogyan került fiatal költőként a Tevan Kiadóhoz? — Dr. Cs. Tóth Jánosnak köszönhetem, hogy a könyvkiadás berkeibe kerültem. Amikor megalakult a kiadó, Szarvason dolgoztam közművelődési felügyelőként. Több országos lapban is publikáltam akkoriban, így figyelt fel a munkámra és hívott irodalmi szerkesztőnek a kiadóhoz. Cs. Tóth János Móra Könyvkiadóhoz távozásakor az APV Rt. engem jelölt ki igazgatónak.-—Nem furcsa, hogy költőként kiadót vezet? — A köztudatban a költő és a művész elvont figuraként él. Azt hiszem, én nem a fellegekben, hanem nagyon is a földön járok, racionálisan gondolkodom. Igaz, verseimben misztikus gondolatok jelennek meg, ám más tudatállapotot igényel a versírás, megint mást a könyvkiadás. Az igazán hiteles alkotó vállalja a való élet gondjait, nem hátrál meg a problémák elől. — Milyen munkákra emlékszik vissza a legszívesebben ? — A legjelentősebb közös munkánk a korábbi igazgatóval a Hét évszázad magyar költői kötet kiadása volt. Akkoriban az volt a feladatom, hogy olyan könyveket találjak, melyek nyereséget hoznak. A nyolc évből négyet sikerült eredményesen zárnunk. Az olyan kiadványok, mint Dymphna Cusack: Ketten a halál ellen, vagy H. E. Bates: Álmatlan hold, vagy Emily Bronté: Üvöltő szelek kiadása igen nyereségesek voltak. — A tíz év alatt mintegy 130 kiadványt jelentettek meg. Miből élnek: saját pénzből vagy támogatásból? — Elsőként a tulajdonost, a megyei önkormányzatot említeném, amely sokat áldoz azért, hogy a kiadó működjön. E mellett három alapítvány nyújt támogaKántor Zsolt: „Ki merem jelenteni: Európa vidéken van” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET tást: a Soros, a Magyar Könyv és a Nemzeti Kulturális Alap. Évente 10-12 kiadvány nyomdaköltségét fedezik az innen pályázott összegek. Mellettük támogatást kapunk a Cofinec Hungary Rt. Kner Nyomdájától is.-—Nehéz feladat ma vidéken irodalmat „csinálni" ? — A kultúra, az irodalom Magyarországon főváVerselő Ezen a héten Szabó Zsuzsa lapmenedzser ajánlja legkedvesebb versét. Szeretem a verseket, különösen szívesen olvasom József Attila vagy Ady sorait. Sok kedvencem van. Mindig a hangulatom határozza meg, hogy melyiket tartom „a kedvencnek”. Most így a tél derekán, az ünnepek után kicsit melankolikus, néha szomorkás hangulatban lapozgatom a József Attila-kö- tetet. Valahányszor eljutok a Kései sirató című versig, mindig megkönnyezem. Akinek nincs halottja, talán nem érti, akinek van, bizonyára tudja milyen érzés e sorokat olvasni. Ezer szállal kötődtem édesanyámhoz, több mint három éve ment el, hiányát a mai napig nem tudom feldolgozni. Hiányzik kedvessége, biztató szava, figyelmeztetése, intése. Közeledik születésnapja, az ő emlékének is szánom e sorokat. Az olvasó talán megbocsátja, hogy szomorú verset választottam, de a bánat, az elmúlás is hozzátartozik életünkhöz éppúgy, mint az öröm, a szerelem vagy a vidámság. József Attila Kései sirató Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyű lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállítani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget. Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt s ez összekuszálódott Budapesten kenyér nélkül, üresen állt a bolt. A vonattetőn hasaltam keresztben, hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; neked, én konok, csirkét is szereztem s te már seholse voltál... ..Hagyóbb szélhámos vagy, mint bármelyik nő, ki csal és hiteget! Suttyomban elhagytad szerelmeidből jajongva szült, eleven hitedet. Cigány vagy! Amit adtál hízelegve, mind visszaloptad az utolsó órán! A gyereknek kél káromkodni kedve— nem hallod, mama? Szólj rám! Világosodik lassacskán az elmém, a legenda oda. A gyermek, aki csügg anyja szerelmén, észreveszi, hogy milyen ostoba. Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbefog belehalni. (részlet) Az orosházi kovácsműhelyben tárogató hangja csendült fel estéről estére. A kíváncsiskodók később maguk is hangszer után néztek, majd bekapcsolódtak a közös muzsikálásba. K. Tóth Lajos falu szélén álló kis műhelyét hamar kinőtték a zenészek. így lettek ők az első tűzoltózenekar tagjai. Akkor 1929-et jegyzett a naptár. — Az első szereplést decemberben jegyezték fel, attól kezdve minden jelentősebb eseményen ott voltak nagyapá- mék. Zenéltek tűzoltóversenyeken, fogadták a község vendégeit. A harmincas években még József főhercegnek is fújták az indulókat. Lakodalmakba tánczenét, a temetéseken gyászzenét, az Árpád-kerti térzenéken pedig kerin- gőket, híres slágereket adtak elő — elevenítette fel az alakulás éveit az Orosházi Fúvószenekari Egyesület karnagya, az unoka, K. Tóth László. — Napjainkban hol tart a zenekar? — Saját nevelésű fiatalokkal dolgozunk, hetvenegyen vagyunk, valamennyien büszkék arra, hogy az alapítók szellemiségét meg tudtuk őrizni. 1998-ban 2 arany és 1 kiemelt arany diplomát szereztünk. —A decemberi szilveszteri hangversenyükkel ismét tudtak újat mutatni a közönségnek... — Éppen 10 éve annak, hogy kipattant a fejemből az óévbúcsúztató koncert ötlete. Mára nagyon megnőtt az érdeklődés iránta. A fúvós repertoárt megunná a publikum, ezért showele- meket szőttünk a zeneszámokhoz. Strauss gyors polkája közben például vasutas ruhában jöttem-mentem a közönség között. De szambáztunk, viseltünk mexikói kalapokat, egyszóval az volt a célunk, hogy minél szilveszteribb legyen a hangulat! Egyébként a 10 év alatt a szilveszteri hangversenyekre 114 művet tanultunk meg. — Megkezdték már a felkészülést az idei jubileumra? — Egy hete ismét próbálunk. A saját ünnepünkön keresztül szerepléseinkkel, műsorainkkal a nagyközönség számára is szeretnénk maradandó élményeket nyújtani. — Elárulna néhány ötletet? — Templomi hangversenyünk április 24-én lesz, amivel háromnapos fúvószenekari fesztivál veszi kezdetét Orosházán, A 20. század bűnös zenéiből szeretnénk egy válogatással előrukkolni. Sokszor sok zeneszerzőt letiltottak, így volt ez Wágnerrel is, aki Hitler kedvenc zeneszerzője volt. Nos, a valamikor, valamiért betiltott szerzők darabjaiból kívánunk egy csokorravalót átnyújtani a közönségnek, így búcsúztatva a XX. századot. Október elsején pedig, a zene világnapján a 70 éves jubileumi koncertünket tartjuk meg. — Izgalmas feladatra vállalkoztak, de van-e az egyesületté átalakult zenekarnak erre pénze? — Évi 400 ezer forintot kapunk. De régen megérett arra ez a nagy létszámú társaság, hogy a város ne egy civil szervezetként kezelje. Sajnos nem tudunk az országos fúvószenekari mozgalomba bekapcsolódni, mert az utaztatásra nem jut pénz, a hangszereket is pótolni kellene, meg a kottákat sem lehet ingyen beszerezni. De nem panaszkodunk, mindig kiokoskodunk valamit. Számítunk az adózók 1 százalékára, azok a pénzek is sokat lendítenek anyagi helyzetünkön. Köszönet érte mindenkinek! Csete Ilona „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve a múlt év végén útjára indítottunk egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják történelmünk legfényesebb időszakát. Hétvégi magazinunkban hétről hétre ugyanezen a helyen találnak egy-egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag. Á megfejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” húzást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy az 52. forduló utáni sorsoláson 1848—49-es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 8. kérdés: Melyik hónapban fogadta el a magyar országgyűlés a jobbágyfelszabadítást, a nemesi jogok eltörlését? a) 1848. március b) 1848. április c) 1848. május Előző heti feladványunk megfejtése: b) 1848. március 22. Egy-egy tollat nyertek: Fehér János (Gyula), Telkes Andrásné (Békéscsaba), Tóth Julianna (Békés). A szentesített törvények átadása egy hónappal a forradalom kitörése után (egykorú fametszet)
