Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-16-17 / 13. szám
FOTÓ: SUCH TAMÁS A gyilkos rakonca Mihály volt a beteg, mégis a felesége halt meg előbb. A 77 nyarat megélt ember megragadta a csempekálya mellett heverő szánkórakoncát, és ezzel a 73 centis faalkalmatossággal végzetes sebeket ejtett a 69 esztendős asszonyon. Féltékeny volt rá, betegesen. Az orvosok fura kifejezéssel Illetik Mihály betegségét: féltékenységben megnyilvánuló téves eszmés elmezavar. A kórhoz súlyos teherként társult a kor, melynek jellemzője a szellemi hanyatlás. Maradjunk a betegségnél, hiszen Mihályt ez tette képtelenné cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésére, és az ennek megfelelő magatartás tanúsítására — nyújtott ismeretet a büntetőjogból dr. Flender Friderika megyei főügyészségi ügyész a minap, amikor arról is hallhattunk, hogy január 11-én emeltek vádat az ügyben a megyei bíróság előtt. Most pedig a múltról. Csorvás, 1998. április 19. Sz. Mihályék otthonában régóta mérgezte a légkört, hogy a férj mindenkivel „összehozta” a feleséget. Jószerével elég volt, ha valaki elsétált a ház előtt a járdán, s netán szót váltott az asszonnyal. Komoly harcot vívtak egymással a falak között. Ezen a napon hajnalban Mihály közeledni próbált nejéhez, aki elutasította. A bácsi ezen elgondolkodott. Némi töprengés után markolta meg a szánkórakócát, s legalább ötször ütött vele az asszony fejére, mellkasára. Aztán feladta magát a rendőrségen. Gyula, 1998. április 27. Sz. Mihályné belehalt sérüléseibe a helyi Pándy Kálmán kórházban. Sz. Mihály jelenleg az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet lakója. Ideiglenes kényszergyógykezelésben részesül. A vád ellene: emberölés bűntette. (e) A rendőrség nem vállalja A csonka példány (csaknem) hiánytalan?! A Vörös Zsaruként emlegetett egykori gyulai rendőr számítógépéből 1995 nyarán egy (kirendelt) szakértő kimentette a benne tárolt információkat. Az adatokat írásban rögzítő, átfűzött, leragasztott és lebélyegezett anyagból azonban (rácáfolva az anyagmegmaradás törvényére...) a büntetőeljárás során 20 oldalnyi elveszett. Történetesen egy képzelt megye rendőrségi vezetőinek viselt dolgait taglaló részlet. Annak igyekszünk utánajárni, hogy előfordul- hat-e ilyesmi egy jogállamban, s ha igen, akkor miként. Sőt, a múlt héten egy szakember újabb kérdéssel toldotta meg kíváncsiságunkat: kinek az érdekében? \ Dr. Hajdú Antal ezredes a Békés Megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. A véle folytatott beszélgetésünk során — hogy úgy mondjuk — a rejtélyek száma nem csökkent, inkább nőtt. — Az ügyészség birtokában lévő szakértői anyagon az olvasható, hogy nyolcvanöt oldalt tartalmaz, ami természetesen lapnak értendő — mondja Hajdú ezredes. — Az egybefűzött hét melléklet borítói az egyes mellékletek lapszámát is feltüntetik, illetve az egyikről lemaradt ez a szám. Ha megszámoljuk a lapokat, kis eltéréssel a borítón található számok összegét kapjuk. De semmiképpen nem 20 körüli az eltérés. — Mit lehet tudni a szakértői vélemény rendőrségi „karrierjéről”? — A Gyulai Rendőrkapitányság rendelte ki a szakértőt, aki az elkészült anyagot feltehetően nekik adta át. A rendőrség a halaszthatatlan nyomozási cselekmények elvégzése után átadta az ügyet az ügyészségi nyomozóhivatalnak, de ezt követően is „rásegített” a nyomozásra. Akkoriban a Csongrád Megyei Nyomozóhivatal volt az illetékes, illetve annak Békés megyei kirendeltsége. Ha addig csonkítás történt, azt már a nyomozóhivatalnak is érzékelnie kellett volna. Egyébként úgy értékelem, hogy a szóban forgó pamfletnek nincs jogi jelentősége. A keresett oldalakat magam is most szereztem be. Mindent megtettünk, hogy szóra bírjuk Gazdik Pétert, aki annak idején szakértőként működött közre a számítógépben tárolt adatok felszínre hozatalában. Megígérte, hogy előkeresi a saját szakértői példányát, s elmondja, amit az ügyről tud. Egy idő után azonban teljes mértékben elzárkózott a nyilatkozattételtől: elmondta, hogy titoktartási kötelezettsége miatt nem kíván beszélni. Még az általa végzett tecnikai műveletekről sem. Gazdik Péterrel az ügy egyik tárgyalásán is találkozhattunk. Akkor a bíróság előtt — kérdésre, a bíróság rendelkezésére álló szakértői anyagot megszemlélve — azt válaszolta: ha az anyagot átfűző zsineg, annak legasztása és a felülbélyegzés sértetlen, akkor az irat is az. Márpedig mindez sértetlen volt. Gazdik Pétertől most azt szerettük volna megkérdezni, hogy a birtokában lévő. példánnyal összevetve talált-e különbségeket; megsorszámozta-e, le- bélyegezte-e (esetleg a hátoldalukon) az egyes oldalakat (azt persze tudjuk, hogy nem); mivel magyarázza, hogy az általa kinyomtatott anyag bíróság elé került változata nem tartalmazza azokat az oldalakat, melyek viszont az ugyancsak általa készített, s az ügyészségi nyomozóhivatalban fellelt lemezen viszont megtalálhatók; a bíróság rendelkezésére álló anyag teljes mértékben azonos-e az általa birtokolttal? K. A. J. 1999. jamum? 17. Szerkesztőségünkben a nikonos Szabó Miklós György (képünkön) és a Nikon termékek Békés megyei forgalmazója, az orosházi Szűcs László mutatta be a cég legújabb termékeit Ha már szóba kerül a digitális fényképezés, elárulhatjuk, hogy a Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggel fotóriporterei a lapzárta környéki eseményeket — időnyerés céljából — ezzel a csúcstecnikát képviselő fényképezőgép-típussal rögzítik. A héten a professzionális gépeket forgalmazó Nikon cég magyarországi képviselete legújabb termékeit hozta el szerkesztőségünkbe. Ezek között láthattuk az E3 jelölésű, ugyancsak profi fotósoknak készült digitális fényképezőgépet. A Nikon filozófiájához hűen e géphez is valamennyi Nikon által alkalmazott optika csatlakoztatható. A gép érzékenységére jellemző, hogy akár egyetlen gyertyaszál fénye mellett is használható képet állít elő. A kamera (optika nélkül 1,6 kilogrammot nyom) a kívánt kép- felbontástól függően 5-84 felvételt készít egy lemezre. A hozzáértők kedvéért említjük meg, högy a gép tudása azonos a Nikon F4-esével. Az idén nyáron piacra dobott digitális (profi) Nikon akkuval, töltővel, memóriakártyával 2,1 millió forint + áfáért kapható. Kiss A. János Harminc éve nyert utoljára, (y) Asztalos Imre, a Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggel békéscsabai olvasója utoljára 30 éve nyert egy keresztrejtvény megfejtésével. Most — lapunk jóvoltából — Fortuna ismét kegyeibe fogadta, hiszen a Vasárnap Reggel nyereményjátékán egy videókamerát nyert. Képünkön: az eddig szabadidejében fotózó családfő feleségével, Mária asszonnyal és unokájával, Balázskával az új szerzeményt teszteli Gyógyszerészbál A pezsgős koccintás és Melczer Mária Ágnes, a megyei gyógyszerészkamara elnökasszonyának köszöntője után adták át első alkalommal azt az aranygyűrűt, melyet a jövőben a kamara négyévenként a gyógyszerészeiért legtöbbet tevő patikusnak ítél. A gyógyszerészkamara első „meggyűrűzöttje” a negyven éve a pályán dolgozó Tóth Józsefné patikus lett. A békéscsabai Kristály Patika gyógyszerésze — aki saját bevallása szerint eredetileg nem patikusnak készült — nyolc évig volt a Magyar Gyógyszerész Társaság megyei elnöke, majd négy évig a megyei kamara etikai bizottságának vezetője. Aktív közéleti szereplésének köszönhetően több gyógyszerész-asszisztenst indított el a pályán. A hajnalig tartó, jó hangulatú bálon lufieső, tombolasorsolás fokozta a hangulatot, melyhez a patikusoknak nem kellett receptet felírniuk... (y) S hogy megmondták az illetékesek (irgum-burgum), hogy innen kezdve errefelé kerékpárral nem is szabad közlekedni — ezért is nem alakítottak ki biciklitárolót?! Hiába, messze van még az az idő, amikorra a lakosság gondolkodása felnő egy városvezetés bölcsességéhez... (k) Az errefelé vetődő hollandok, svájciak, osztrákok rendre elismeréssel csettintenek: milyen egészségesen élnek ezek a magyarok! Mennyien vállalkoznak arra, hogy a büdös autók helyett kerékpárra pattanjanak! Ilyenkor ugyan szabadkozik az ember, de még a kiábrándító igazság ismeretében is hajlamos arra, hogy némi nemzeti büszkeség öntse el honfiúi, honleányi kebelét. A kerékpározás kultúrája persze (mindenütt a világon) szeplők garmadájával fedett. Fotós kollégánk a minap Bécs belvárosában kapta lencsevégre a nyugati színvonalú kerékpártárolás meglehetősen keleti megoldású végeredményét: úgy látszik, amit csak lehet, ott is visznek... A második felvétel már a Békéscsaba szívében, a (méregdrágán) formálódó pro- menádon, az Andrássy út kiglancolt részén, egész pontosan az áruház előtt készült. Mit mondjunk: szép, szép az a bécsi kerékpárelhelyezés, de a sógorok az egy kerékpár tárolására jutó befektetés dolgában azért messze a csabaiak mögött maradnak... Hogy nem azért torlaszolták el az Andrássy utat, mert kényelmes támasztékot akartak biztosítani a kerékpároknak?! FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
