Békés Megyei Hírlap, 1999. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-12 / 9. szám

1999. január 12., kedd HAZAI TÜKÖR Védőoltásokra idén 600 millió forinttal több jut Veszélyes fertőzések ellen Újabb kötelező védőoltásokat vezetnek be a tizenegy és a ti­zennégy éves, valamint a két hónapos gyermekek körében. Az egészségügyi tárca javas­latára az idén plusz 600 millió forintot különítettek el arra, hogy a legveszélyeztetettebb korosztályok védelmet kap­janak egyes fertőző betegsé­gekkel szemben. Dr. Molnár Ilona országos tisz­tifőorvos tájékoztatása szerint az iskolai kampány keretében először az 1999/2000-es tanév­ben végző tizennégy évesek kapnak Hepatitis-B elleni vé­dőoltást. A költségvetésből rá­juk jutó többletpénz nagyobb hányadát erre fordítják; az or­vosok már régóta szorgalmaz­ták a védőoltás kötelezővé téte­lét a serdülők között. A tizenegy éves iskolásokat ettől az évtől kezdődően újra­oltják kanyaró ellen. Ezzel az oltással együtt a mumpsz és rózsahimlő ellen is védelmet kapnak a gyermekek. Az országos tisztifőorvos be­számolt arról is, hogy 1999. áp­rilis 1-jétől megkezdik a két hónapos csecsemők ingyenes oltását Hemofilius influenza-B vírus ellen. Ez a kórokozó ugyanis az utóbbi időben gya­korta okozott fertőzéses agy­hártyagyulladást, illetve gége­ödémás fulladást a kicsiknél. Dr. Molnár Ilona szerint a két hónaposnál idősebb csecsemők is megkaphatják ezt az oltást, ha a háziorvosuktól kérik. Ese­tükben azonban a vakcina árá­nak felét a szülőknek kell meg­fizetniük. N.Zs. Űj pedagógiai díjat ítélnek oda a legjobb nevelőknek Kiegészítő támogatás kisiskoláknak Új kitüntetéssel ismerik el a legkiválóbb nevelők munká­ját az idei esztendőtől - je­lentette be tegnap Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Az Eötvös Józsefről elneve­zett, egymillió forinttal járó díjat a pedagógusnapon ve­heti majd át az első három kitüntetett. A minisztériumban tartott teg­napi tájékoztatóján a miniszter eredményesnek ítélte az új ok­tatási kormányzat első félévét, a költségvetés tárgyalása so­rán ugyanis sikerült a tárca ér­dekeit érvényesíteni. Nemcsak az iskolák megíté­lésében, hanem költségvetési támogatásukban is fordulat állt elő, és így ma elmondható, Pokorni Zoltán hogy az idén mintegy 500 mil­liárd forintot költ oktatási cé­lokra az ország - mondta Pokorni Zoltán. A miniszté­rium közoktatásra fordítható kiadásai több mint 29 száza­lékkal haladják meg a tavalyit, az önkormányzatok hasonló célú támogatása pedig 15 szá­zalékkal emelkedik. A tárca vezetője szerint ör­vendetes újdonság, hogy az 1100 lakosúnál kisebb telepü­lések alsófokú iskoláit kiegé­szítő támogatásban részesítik, és az, hogy másfél milliárdról csaknem két és fél milliárd fo­rintra sikerült növelni a tan­könyv-támogatási keretet. Kü­lön szólt a miniszter a peda­gógusok béremeléséről. Mint mondta; megvan a fedezete a januártól 16, szeptembertől pedig további 3 százalékkal emelkedő alapbérnek, (d. g.) Kongresszus előtt. Január 23-án a fővárosban ülésezik a Fidesz-Magyar Polgári Párt Or­szágos Választmánya. A testü­let készíti elő a Fidesz XI., tisztújító kongresszusát, amely várhatóan ápriljsban, szintén Budapesten lesé. A választ­mány ülését követően kezdik meg az alapszervezetek a kong­resszusi küldöttek megválasz­tását. Alkotmánybírósági ügy. Az ellenzéki Szabad Demokraták Szövetsége az Alkotmánybíró­sághoz fordult az MTI, a Ma­gyar Rádió és a Hungária Tele­vízió Közalapítvány kuratóri­umainak múlt év végi kiegészí­tése miatt - jelentette be hétfőn Magyar Bálint pártelnök. A szabaddemokraták azt kifogá­solják, hogy a kormánytöbbség az ellenzéki oldalra sorolta az MDNP-t és a KDNP-t, s kom­penzálásként újabb koalíciós tagokat delegált a testületekbe. Százötvenmillióval sáros Törvényhozók a törvény előtt Az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága tavaly május óta legtöbbször fideszes politikusokkal kapcsola­tos bírósági vagy ügyészségi kikérésekkel foglalkozott. A Csongrád és Békés megyei vámszervek a január 4-étől 10-éig tartó héten huszonhét vámszabálysértést, valamint egy adó- és tb-csalást derítet­tek fel. A jogsértő cselekmé­nyek elkövetési értéke 150 millió 352 ezer 607 forint. Magyarország egész területén forgalmazott gázolajat az a jugo­szláv állampolgár, akinek a kft.- je bajai székhellyel szerepelt a cégnyilvántartásban. A kft. azonban sohasem működött a bejegyzett telephelyen, valószí­nűsíthető, hogy iratanyaga sem keletkezett, ráadásul ügyvezető­jének, Sz. K.-nak a magyaror­szági tartózkodási helye sem is­mert. Sz. K. 1997 júniusa óta en­nek ellenére nagy mennyiségű gázolajat értékesített egyes hazai végfelhasználóknak. A banki számla forgalma alapján össze­sen 1 millió 741 ezer liter Üzem­Új szert próbálnak ki az utak hó- és jégmentesítésére - kö­zölte Nagy János, a Siokom Rt. kommunális vezetője. A nitrogén alapú folyékony út­szóróanyag magyar szabada­lom, amelyre külföldön már van vevő, itthon azonban most próbálják ki először. A Balaton fővárosának tiszta­ságáért felelős cég vezetője el­mondta: a környezetbarát hó- és jégmentesítő anyagot, ha be­válik, jövő télen már használják só helyett. A sóval eddig is ta­karékoskodtak, s igyekeztek úgy megtisztítani az utakat és a járdákat, hogy minél kevesebb - évente legfeljebb 100 tonná­nyi káros mellékhatású vegy­szert használjanak fel. anyagot forgalmazott. A bevétel után „természetesen” semmi­lyen adót nem fizetett. A nyo­mozás adatai szerint Sz. K. összes elmaradt köztartozása meghaladja a 150 millió forintot. Battonyán egy német állam­polgárnál engedély nélkül beho­zott riasztópisztolyt találtak a vámosok. A fegyvert — a hozzá tartozó rakétaadapterekkel és 27 különféle patronnal együtt — le­foglalták. Nagylakon egy román állampolgár személygépkocsijá­nak hátulsó ajtajából 82 különfé­le csapágy került elő, míg Gyu­lán egy török kamionból 438 pár textilpapucs és 100 terítő. A fentieken túl a két megye vámosai lefoglaltak még 23,5 liter szeszes italt, 103 liter tisz­ta szeszt és 638 liter román ere­detű gázolajat. Az elkövetőkre 21 esetben szabtak ki pénzbír­ságot összesen 144 ezer forint értékben. M. Gy. A Transhead B 1-nek neve­zett jégmentesítő szóróanyag a gyártó enyingi Fertilia Kft. ügyvezetője, Simon Péter sze­rint nemcsak környezetbarát, hanem mintegy 30-40 százalé­kos költségmegtakarítást is eredményez a felhasználóknak. A télen fel nem használt meny- nyiség nem vész kárba, ugyanis tavasszal a mezőgazdaság mű­trágyaként hasznosíthatja a fe­lesleget. A jelenlegi kísérlethez mint­egy 20 tonnányi anyagot hasz­nálnak fel, hogy ellenőrizzék a korábbi szakvéleményt, amely szerint a folyékony szer akkor is old, amikor a só hatása a hi­deg miatt már nem érvényesül, s 24—48 óráig tartósan biztosítja az út jégmentességét. Az 1998 májusában megvá­lasztott képviselők közül ed­dig 11 (hét fideszes, három kisgazda és egy szocialista) honatyával szemben kérte bí­róság vagy ügyészség a men­telmi jog felfüggesztését. Ez a jog a képviselőt megbízatása idején illeti meg, ez idő alatt ellene nem indulhat büntetőel­járás, vagy a már folyamatban lévő eljárást szüneteltetni kell mindaddig, amíg a mentelmi jog felfüggesztéséről az Or­szággyűlés illetékes bizottsá­gának ajánlása után a törvény- hozás nem dönt. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának politikai államtit­kára egyszerre két büntető­ügyben is érdekelt. Az Or­szággyűlés mindkét esetben úgy döntött, hogy felfüggeszti a fideszes képviselő mentelmi jogát, s így hozzájárul ahhoz, hogy a honatya tisztázhassa magát a vádak alól. Az egyik ügyben a Legfőbb Ügyészség hűtlen kezelés és vesztegetés gyanúja miatt kéri a T. Háztól az egykori szolnoki polgár- mester bíróság elé állításának jogát, a másik esetben pedig közúti baleset gondatlan oko­zása miatt került a rendőrség látókörébe az államtitkár. Szintén fideszes képviselő Szinyei András, és Bebes Ist­ván, akiknek mentelmi jogát a Ház szintén felfüggesztette. Szinyei Andrást törzstőke csorbításával, míg Bebes Ist­vánt magánokirat-hamisítással vádolják. A fideszes Pokorni Zoltánt, Körömi Attilát és Szájer Józse­fet, a kisgazda Barkóczy Gel­iertet, Torgyán Józsefet és Horváth Bélát, valamint Géczi József Alajos szocialista kép­viselőt becsületsértésért, il­letve rágalmazásért perelték be. Az ő mentelmi jogukat nem függesztették fel. H. M. Újra jön az ár? Az utóbbi na­pok enyhe időjárása következ­tében megindult hóolvadás és a lehullott csapadék miatt ismét áradnak az északkeleti folyók - közölte Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. A leg­jobban a Kraszna szintje emel­kedett meg, s a mederből kilé­pett víz már elérte az árvíz- védelmi töltéseket. CDU-FKGP tárgyalás. Elhá ruhák az akadályok a nyugat­európai keresztény konzervatív pártok és a FKGP együttműkö­dése elől - jelentette ki Guido Herz, a német Keresztényde­mokrata Unió (CDU) külkap- csolatok irodájának vezetője hétfőn Budapesten, az FKGP vezető politikusaival folytatott megbeszélése után. Erzsébet téri tervek. Az Er­zsébet tér alatt kétszintes mély­garázst, a buszpályaudvar épü­letéből Nemzeti Szalont, a fel­színen közparkot, az Andrássy út lezárásaként pedig egy mil­lenniumi emlékművet javasol a kultusztárca rendezési ajánlatá­ban - közölte Baán László he­lyettes államtitkár. Az FTC-nél nyomoznak. A Ferencvárosi Torna Clubnál a számviteli fegyelem megsérté­sének alapos gyanúja miatt is­meretlen tettes ellen nyomozást rendelt el az ORFK - közölte hétfőn Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazga­tója. A sportegyesületnél vég­zett szakértői vizsgálat anyagát Torgyán József, a klub elnöke küldte el a rendőrségnek. Alvilági kivégzés. Hétfőn kora reggel több lövéssel meg­gyilkolták G. Péter 47 éves he­lyi vállalkozót Győr belvárosá­ban. A férfit saját Mercedes gépkocsijában lőtték le. Az OTP a kompromisszumot keresi Az OTP Bank változatlanul kész a lakáshitel-tartozások át­ütemezésére, ehhez azonban egyéni szerződésbe foglalt reális átütemezési tervben kell megállapodniuk a feleknek. A kormány tavaly augusztus­ban módosította a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló korábbi kor­mányrendeletet. Ennek értel­mében az önkormányzatoknak 1998. szeptember 30-áig kel­lett rendeletet alkotniuk a szo­ciálisan hátrányos helyzetűek adósságtörlesztéséről, és az adósokkal december 31-éig kellett egyéni szerződéseket kötniük. A banknak egyelőre nincs pontos információja ar­ról, hogy hány esetben sikerült megegyezni a lakáshitelek fi­zetésének átütemezéséről. Az OTP Bank jelenleg 560 ezer lakáshitel-szerződést tart nyilván. Ebből 290 ezren 1989 előtt kötöttek megállapodást a hitelintézettel, közülük 80-90 ezren hat hónapnál régebben nem fizetik a törlesztőrészle­teket. Az 1989 és 1993 között megkötött szerződések száfria 370 ezer. E körben a hat hó­napnál régebbi elmaradás 40 ezer szerződést érint - közöl­ték a pénzintézetnél. A bank továbbra is azt taná­csolja az adósoknak, hogy a végrehajtási eljárás elkerülése érdekében keressék fel a bank­fiókot, és kéijenek egyéni szerződésmódosítást. Indokolt esetben - az 1989 előtt felvett hiteleknél - az OTP akár tíz évvel is meghosszabbítja a szerződés futamidejét, így sokkal alacsonyabb havi tör­lesztőrészlet érhető el, ami már könnyebben vállalható. Az 1989 utáni lakáshitelek esetében pedig a bank vállalja a késedelmi kamatok felfüg­gesztését azoknál, akik az ön- kormányzati támogatás segít­ségével rendszeresen eleget tesznek törlesztési kötelezett­ségeiknek. Természetesen ezeknél a hiteleknél is lehető­ség van az egyéni szerződés- módosításokra, ha az adós közvetlenül a bankfiókot ke­resi fel. Az OTP piaci részesedése egyébként a lakáshitelezés te­rületén 90 százalékos. (sts) Környezetbarát jégoldó szer A parlamenten kívül rekedteket a megszűnés réme fenyegeti Pártok a hullámvasútban Elképzelhető, hogy hosszú évekig változatlan marad a jelenlegi parlamenti „felállás”, ám számos jel mutat arra, hogy egy eset­leges elnökváltás után az MDF beolvadhat a Fideszbe - véleke­dik Csizmadia Ervin politológus, akivel a T. Házba bejutott és onnan kimaradt pártoknak a politikai „hullámvasútban” el­foglalt helyéről beszélgettünk. Csizmadia szerint a politikai mezőny szereplői közül vitatha­tatlanul a Fidesz tudja a legpro­fibb módon „eladni magát”. Nemcsak azért, mert például a Miniszterelnöki Hivatal mun­katársai időről időre nyugat­európai tréningeken vesznek részt, hanem azért is, mert a ve­zető kormánypárttá avanzsált fiataldemokraták már a kam­pány idején olyan, az emberek többségét érdeklő és érintő té­mákat feszegettek, mint a kor­rupció, a közbiztonság vagy a családok anyagi helyzete. Új szerepükben - ígéretük­höz híven - keményen startol­tak, ám az első, nagy horderejű intézkedések megtétele után ta­vasszal eljön az „utazó sebes­ségre való kapcsolás” és az el­lenzékkel való megbékélés ideje. Az FKGP-t kellemetlenül érte az a közvélemény-kutatá­sokban felbukkanó tény, misze­rint szavazóik egy része átszi­várgóit a Fideszhez, ezért önál­lóságuk, konszenzuskészségük bizonyítására gyorsan többpárti kerekasztal-beszélgetést kez­deményeztek. A téma a követ­kező parlamentek létszámának meghatározása, ami valljuk be, nem tartozik a legégetőbben el­döntendő feladatok közé. A politológus szerint a frak­ciók közötti tárgyalások, ha nem készül jegyzőkönyv, cse­lekvési program, vagyis nem lesz folytatás, nem jelentenek majd többet egy szimbolikus gesztusnál, hogy tudniillik sike­rült őket egy asztalhoz terelni. A kisgazdák gondolnak az egyszemélyi vezetés ellen ágá­lok megnyugtatására is: Tor­gyán mellett felmutatják az „utánpótlást”: Bánk Attilát. Kérdés azonban, hogy mit kez­denek a külföldnek és a hazai közvélemény zömének szóló engedékeny gesztusokat eluta­sító radikális kisgazdákkal. Az MDF jövője Csizmadia értelmezésében a januári tiszt­újításon dől el. Ha sikerül a pár­tot leválasztani a Lezsák-féle lakiteleki-népnemzeti vonalról, s átirányítani a Dávid Ibolya képviselte konzervatív vá­gányra, megkezdődhet a fóru- mosok Fideszbe integrálása. Az új kormány egyetlen MDF-es minisztere ugyanis minden téren lojális a Fideszhez. Az MSZP a mai napig nem heverte ki a választási veszte­ség miatti sokkot, az olyan gyenge érveknek pedig, mint­hogy „az új kormány diktatú­rára hajlamos”, a jelek szerint nincs igazán vevőközönsége a közvélemény soraiban. Ennek ellenére a szocialisták mégis magukra találhatnak abban az esetben, ha sikerül a kormányt az embereket élénken foglal­koztató ügyekkel „überolni”. Bár nehéz ellenzéki pozícióból saját mondandójukat a parla­mentbe csempészni. Az SZDSZ még mindig libe­rális értékeinek megtalálásával, s főként felmutatásával kínló­dik, bár emberi jogi érzékeny­sége átlagon felüli. Ha jobban hajlanának a különböző érdek­csoportokkal való alkukra, ta­lán kitörhetnének mai szorult helyzetükből. Ellenkező eset­ben legfeljebb 8-10 százalékos középpárttá küzdhetik fel ma­gukat. A politológus úgy látja: „megszelídült” az Országgyű­lésbe frissen bekerült MIÉP. A törvényhozásban való részvétel visszafogta radikalizmusukat, mint ahogy ilyen helyzetben más országokban is hasonló változáson mennek át a „kemé­nyebb” vonalat képviselő jobb­oldali pártok. Életterük addig tart, amíg a leszakadó rétegek mögöttük állnak. Majdnem reménytelen az Országgyűlésből kimaradt vagy kiesett politikai erők - közöttük a Kereszténydemokrata Nép­párt, a Magyar Demokrata Néppárt és a Munkáspárt - megerősödése - vélekedik Csizmadia Ervin. A legalább 1 százalékos eredményhez kötött állami támogatás ugyanis olyan kevés, hogy abból a népszerű­ség fokozását szolgáló médiaje­lenlétre, rendezvényekre, kiad­ványokra nemigen futja. Az MDF szakadásakor született Néppárt akár meg is szűnhet. Takács Mariann

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom