Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-05-06 / 285. szám
Negyedik oldal 1998. december 6. Válogatott Szelektíven is lehet Békéscsabán Magyarországon évente 80-85 millió tonna hulladék keletkezik. Ebből 4-5 millió tonna a szilárd kommunális, a többi termelési hulladék. Míg ez utóbbi 50 százalékát hasznosítják, addig a kommunális szilárd hulladék szinte teljes egészében a szeméttelepekre, szakmaibban a hulladéklerakókba kerül. Békéscsaba 1997-ben 26 ezer tonna kommunális hulladékot termelt. Forgatom a fejemben az adatokat, míg várom a menetrendszerinti szemeteskocsit a Bartók Béla út és a Haán Lajos utca kereszteződésében kialakított hulladéksziget mellett. A nagyra nőtt, szivárványosan színes műanyagkukák, bocsánat, szemétgyűjtő edényzetek, már egy új kor hajnalát jelzik. A szelektív hulladékgyűjtését. — Szelektálni ott kell a szemetet ahol képződik — mondja dr. Cserei Pál környezetvédelmi szakember, a városi szelektív hulladékgyűjtés koncepciójának megalkotója. Véleménye szerint lakossági részvétel nélkül nem lehet megvalósítani a szelektív hulladékgyűjtést. Békéscsabán már több éve bizonyos szinten szelektálják és újrahasznosítják a hulladékot. Külön gyűjtik és hasznosítják az építési törmeléket, a komposztálható hulladékok egy részét, de több éve megtalálhatók néhány helyen az üveggyűjtő konténerek is. Sőt az iskolákban megszervezték a gombelemek, gom- bakummulátorok gyűjtését. Persze az igazi áttörés csak ezután várható. Közben befut a kukásautó. Távolról sem emlékeztet gyermekkorom sárga szemetesére a hátul lógó kukásokkal. Először, is fehér, meg aztán daruval emelik feTa szemét- tárolót, s így ürítik a hulladékot a platón lévő konténerbe. Minden hulladékfajtának külön konténere van. A szelektív gyűjtés alig pár hónapja indult be, a konténerek pedig biztatóan telnek. Egyedül a guberálók nem szeretik ezt az új módit. A zárt, kis nyílásokkal ellátott edények belsejéhez lehetetlen hozzáférni. — Ami Békéscsabán elindult, egy hosszú folyamat első lépése — hangsúlyozza Cserei Pál, aki szerint öt-tíz év is eltelhet, míg kialakul a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű rendszere a városban. — A csabai koncepció a kidolgozásánál figyelembe vettük a helyi sajátosságokat. A hulladékkezelőben mérik és elemzik a beérkező szemetet. Készült egy felmérés arról is, hogy a lakosság akarja-e a szelektív gyűjtés bevezetését. Akarja. — Egyáltalán, szétválogatja-e valaki a szemetét otthon? — A szelektív gyűjtés a lakásokban kezdődik, és valamilyen szinten mindenki érvényesíti otthonában a szelektív hulladékgyűjtést — állítja Cserei. — Külön rakja a papírt, az üveget. Innen már csak egy lépés, hogy a műanyag flakonok, a fémdobozok és a veszélyes hulladéknak számító elemek is külön kerüljenek. Nyilván kertes házakban ezt könnyebb megoldani, mert van rá hely. De tömblakásokban is meg lehet találni azokat a közös helyiségekből kialakítható tárolókat, ahol — amíg végleges helyére nem kerül — tartható a külön válogatott hulladék. A jövő útja, hogy minél több hulladéksziget, majd hulladékudvar létesüljön a városban: senkinek ne kelljen lakóhelyétől messzire mennie, ha leviszi a külön válogatott hulladékot. Mert — a felmérés is ezt mutatta — minél közelebb vannak a gyűjtőhelyek, annál nagyobb a hajlandóság a szelektív hulladék- gyűjtésre. Kovács Attila Egy pillanatnyi megállás sincs a békéscsabai szeméttelepen, ahol békében is folyik a „háború” Szelektív fogalmaink Hulladéksziget: A város több pontján kialakított gyűjtőhely, ahol speciális edények találhatók a különböző hulladékok gyűjtésére. Lényege, hogy jól láthatóan elkülönüljenek egymástól az egyes hulladékfajták gyűjtésére szolgáló edények. Békéscsabán jelenleg hét hulladéksziget található. Hulladékudvar: Zárt gyűjtőhely, ahová bárki, bármilyen szemetet és veszélyes hulladékot bevihet. A hulladékudvarokban fajtánként tárolják a bevitt szemetet. Jövőre két hulladékudvar létrehozását tervezik a városban. Ahol mindent mérnek Megtakarítják a dij egy részét •A szemétgyűjtésben (is) fejlettebbnek számító Nyugat-Európai országokban közvetlenül érzékelhető a szelektív hulladékgyűjtés előnye. Több helyen az úgynevezett „maradék-elv” alapján fizetik a szemétdíjat. Azaz lakásonként mérik, ki mennyi szemetet termelt. Az adatok már a kukásautón regisztrálják. Kevesebb hulladékért kevesebbet kell fizetni. S hogy kerül a képbe a szelektív hulladékgyűjtés? Úgy, hogy a háztartásokban képződött hulladék közel 60 százaléka újrahasznosítható. Ha valaki a szeméből már otthon kigyűjti és leadja a hasznosat a kifejezetten erre a célra kialakított gyűjtőhelyeken, máris spórolt a szemétdíjon. Kevesebb hulladékégető kell. Nálunk erre egyelőre nincs lehetőség, de a közvetett előnyöket — tisztább, egészségesebb környezet — mindenki megtapasztalhatja. A nemzetgazdasági haszonról nem is beszélve. Igaz, ezt is lehet forintosítani. Szakemberek szerint a szelektív hulladékgyűjtéssel az egyenként több száz millió forintba kerülő hulladékkezelők élettartalma több évvel megnő. Mi kerül a szemétbe? Mit dobunk ki? A kommunális hulladék legnagyobb részét a komposztálható alkotórészek — konyhai, lomb, nyesedék — teszi ki. Ez a szeméttelepekre kerülő hulladék közel 35 százaléka. Ugyancsak nagy tömegben képződik papír- (19 százalék) és műanyaghulladék (11 százalék) a háztartásokban. Az építési törmelék, a vas és a többi fém, az üveg, valamint a textilhulladék aránya hasonló. Kis mennyiségben szemétbe kerül még fa-, gumi-, és bőrhulladék is. Újrahasznosítható anyagok. A veszélyes alkotóelemek - szárazelemek, gyógyszerek, fáradt olaj, növényvédőszer maradványok, festékek, izzók — körülbelül egy százaléknyi arányban találhatók a kidobott hulladékban. A szelektív gyűjtés bevezetésével a háztartásokban képződött hulladék 30-60 százaléka újrahasz- nosíthatóvá válik. Nem szeretek szépítkezni! Paehmann Péter: tévés csillag sztárallűrök nélkül Imádja a megértő feleségét (1 éve nős), mellé csak késő éjszaka bújik merthogy* munkamániás. Szeret szerepelni is, bevallása szerint elmondhat bármit a tévé képernyőjén, ami politikailag pártatlan, és a jó ízlés határain belül mozog. Paehmann Péter, a tv2 fiatal műsorvezetője tud még valamit — belopni magát hallgatósága szívébe. Az orosházi közép- iskolások legalábbis így fogalmaztak a sármos férfivel való találkozás után. A Tények sztárja egy valamit viszont nem szeret: ha „megcsinálják”. De ez is a népszerűség része. — Könyörtelen a kamera, ezért minden kis testi hibát — az arcon lévő hegeket, foltokat, karimákat — felnagyítja, ezért a aki sminkszobában kezelésbe vesznek bennünket. De én nem szeretek szépítkezni! Ezért — ami a lányoknál órákig tart — nálam percek alatt lezajlik. Ruhát adnak rám, kifestenek, még a szempilláimat is elrendezik. Csak ezután ülhetek a kamerák, reflektorok kereszttüzébe. De még egyszer mondom: borzongok az előzetes szépítkezéstől! — vallotta be őszintén szíve fájdalmát a fiatalember, aki — női szemmel — az „életben” még helyesebb, mint a tévé képernyőjén. Csete Ilona
