Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-29 / 303. szám

o 1998. december 29., kedd SZÍNES ip]»] Karácsonyi csomagok a bázison Távol Amerikától Csaknem 600 amerikai katona töl­tötte a karácsonyt családjától távol a taszári bázison. Az ünnep külsőségei hasonlóak voltak, mint otthon. Nem hiányzott az asztalról a pulyka és a szósszal leöntött marhaborda, fölvillantak a fenyőfák fényfüzérei, a legtöbbjüknek mindez mégis csupán az otthontól távoli szolgálat egy epizódja volt. A 23 éves James Jarrettnek ez már a har­madik karácsonya volt idegenben. — Két éve Boszniá­ban ért a karácsony, ta­valy Németországban, most pedig Taszáron. — Megér ennyit a pénz? — Igen, bár itt ko­rántsem csak a pénz­ről van szó, hanem büszkeségről és a ha­zám iránti szeretetről is. Kihívásnak érez­tem ezt a munkát, ezért vállaltam. Igaz, jól meg is fizetnek, s nekem kell a pénz. Édes­anyám, akivel Idahóban élek, nem éppen jómódú, én pedig később szeretnék továbbta­nulni. A célom, hogy történe­lemtanár legyek, s hogy meg­nősüljek. Ezért úgy gondo­lom, még a következő kará­csonyt is a seregben töltöm, alighanem Németországban. — Hogy telt a mos­tani ünnep? — Munkával. Szol­gálatban voltam, amit nem is túlságosan bá­nok, hiszen így leg­alább nem jutott időm, hogy irigykedjek azok­ra, akiknek igazi, meg­hitt karácsonyuk van.. Stephen Carr őrmes­ter pszichiátriai szak- asszisztensnek ez volt az első katonakarácsonya. — Tizennyolc hóna­pos kislányomnak, Dia­nának elküldtem az ajándékot: egy kis csen­gés bohócfigurát. Fele­ségemnek levelet is írtam, emellett E-mailen és telefonon is tartjuk a kapcsolatot. Sajnos, a telekommunikációs technika — legalább egy puszihoz — Egy közösségbe kerültem, ahol máris találtam barátokat még nem elég korszerű. Marad hát a beszélgetés és a karácso­nyi party, amit az egységem rendezett szentestén. — Beosztása révén is lehet tapasztalata arról: mennyire vi­seli meg lelkileg a katonákat, hogy hónapokig, sőt, évekig tá­vol vannak otthonuktól? — Persze, hogy szeretnének a családdal lenni, ám a legtöb­ben profik, és megértik, hogy mindez a vállalt feladattal jár. Sokak módszere az érzelmi hul­lámvölgyek elkerülésére, hogy belefeledkeznek a munkába. Van, aki maga jelentkezik az ünnepek idején szolgálatra. Legtöbbünknek a családja is megérti, hogy ez a munka ilyen. A feleségem például nemhogy szemrehányást nem tesz, in­kább segít és biztat. Heather Caveney haditudó­sító az idén először nem töltötte családjával az ünnepet. — A szüleim kislányából egyszerre csak felnőtt katona lettem. Valami elveszett, s vala­mi új is született. Most egy másfajta családban élek, ám itt is jól érzem magam. Kará­csonykor mindenesetre sokáig aludtam, mikor pedig fölébred­tem, kibontottam a csomagjai­mat, amelyek már pár napja megérkeztek. — Meg tudta állni, hogy ad­dig ne nézze meg? — Őszintén szólva az egyik­be előtte már belekukucskál­tam. Kozmetikai cikkek voltak benne és egy víziló alakú fürdő­szivacs. — Mit tart a karácsony üze­netének? — Alkalom ez arra, hogy megköszönjek mindent, ami csak megadatott az életben. Most egy közösségbe kerül­tem, ahol máris találtam bará­tokat. Jövőre alighanem újra otthon, a testvéreméknél ünne­pelünk. Patric M. Smith katonai rendőr számára a karácsony el­sősorban Krisztus születésének ünnepe. — A taszári templomban töltöttem a szentestét, és imád­koztam szeretteimért. Utána az ünnepen az egységem karácso­nyi partyján vettem részt. Ez olyan volt, mint az igazi ameri­kai karácsonyok: fényfüzérek­kel, ünnepi kórussal és forró csokoládéval. Mindehhez leg­jobban a feleségem hiányozott. Ő Coloradóban él. A csomagja­ink keresztezték egymást. Én néhány meleg holmit kaptam, mert bár az otthoni éghajlat ha­sonló a magyarországihoz, azért itt van néhány sokkal hi­degebb nap is. — A legtöbb amerikai kato­na tart az MP-egységek tagjai­tól. Miért? — Mert az emberek nem akarnak a törvények és szabá­lyok őreivel ujjat húzni. A sza­bálysértésnek pedig az amerikai hadseregben komolyak a követ­kezményei. A vétkes könnyen elveszítheti a munkáját. Szóval, ezért a velünk szembeni távol­ságtartás. Pedig ami engem il­let, nem vagyok „veszélyes”, nem akarok senkinek rosszat, sőt, szeretem az embereket. Szóval, afféle karácsonyi kato­nai rendőr vagyok. Bíró Ferenc Közel négy évtized után Hivatalában napok óta rendez­geti az aktákat, az évek óta fel­gyülemlett papírhalmazt irattá- razza, s az év utolsó napjával aztán vége... Nyugdíjba vonul Kamut jegyzője, Nagy István­ná: csaknem harmincnyolc évet dolgozott különböző beosztás­ban első és egyben utolsó mun­kahelyén, tanácsi, majd önkor­mányzati hivatalnokként. Maga sem hiszi, hogy betöl­tötte a nyugdíjkorhatárt, mint mondja, nagyon gyorsan elrepült a közel négy évtized. Ma is fiata­los lendülettel dolgozik. Hossza­san néz maga elé, s önkéntelenül is emlékei között lapozgat. — Amíg az utódom munkába nem áll, addig viszem az ügye­ket — jelenti ki határozottan, miközben kényelmesen hátradől székében, s szemüvegét gondo­san maga elé teszi. Érettségi után, 1961. július 15-én kezdett dolgozni, s azóta mindössze két­szer volt távol munkahelyéről: ’65-ben, amikor szült, majd ’96- ban, gerincműtéte idején. — Tősgyökeres kamuti va­gyok, itt éltek szüleim, nagy­szüleiül is. Csabán, a Közgében érettségiztem, a tanácshoz me­zőgazdasági felügyelőként ke­rültem, 1240 forintos havi fize­téssel. Egy év múlva gazdálko­dási előadó lettem, közben min­dent csináltam, ugyanis sokszor helyettesítettem kollégákat. 1976-ban, ekkor még tanultam, megbízott, majd a diploma megszerzése után ’79-től kine­vezett vb-titkár voltam, ezt kö­vetően pedig jegyzőként szol­gáltam a települést. A hivatal­ban hét iroda van, kettő kivéte­lével mindegyikben dolgoztam — meséli, majd megtoldja: — A közel harmincnyolc év alatt négy tanácselnökkel, illetve egy polgágermesterrel dolgoztam. Mint mondja, munkájában többségben voltak a sikerek, de olykor mélypontra is került, vannak dolgok, amiket nehezen élt meg. — Ha megszakadok, akkor sem tudtam mindig mindenki­vel jót tenni, annak ellenére, mindig azt kerestem, hogy ho­gyan is tudok segíteni... Bizony, azt a kevés esetet, amikor kollé­gáimmal együtt nem tudtam se­gíteni, szakmai kudarcként könyveltem el. Mindjárt hozzá is teszem: mindig nagyon jó és felkészült munkatársakkal dol­goztam együtt. Aztán témát váltunk, vissza­kanyarodunk ’61-hez, első munkanapjához. Évtizedek óta ismerem a falut, s fejlődésének krónikása lehettem. — Csak körbe kell nézni: megváltozott a település arcula­ta, intézmények épültek, meg­újultak, megszépültek a régi há­zak... A hatvanas évek elején csak villany volt, de az sem mindenütt! — emeli fel mutatóujját. — Azóta kiépült a villany-, az ivóvíz-, a gáz-, az út- és a járda hálózat, s elkészült a telefonhálózat. Ma már min­den utcában, a lakások kilenc­ven százalékában van víz, a közkutak is működnek, az ott­honok háromnegyedében gáz­zal fűtenek. Valamennyi utcánk szilárd burkolatú — folytatja a jegyző asszony, majd ismét em­lékeit idézi: — Középiskolás koromban is tanyán laktunk, petróleumlámpával világítot­tunk, faszenes vasalóval vasal­tam, ki is égettem egy ruhá­mat... Már dolgoztam, amikor a szüleim rászánták magukat, hogy a faluban házat építenek. Akkoriban a bicikli jelentette a fő közlekedési eszközt, a falu­ban nem volt autó, ma már több, mint háromszáz a kocsitulajdo­nos. Vasárnaponként a fiatalok összefogtak, s átkerekeztünk valamelyik szomszéd faluba a moziba. Mindez régen volt, le­het, hogy sokan nem is hiszik... nyugdíjban A család nagyon várja, hogy mami végre otthon legyen... A SZERZŐ FELVÉTELE — Hogyan tovább, készül a nyugdíjas évekre? — A család nagyon várja, hogy a mami végre otthon le­gyen. A férjem rokkant nyugdí­jas, egy fiunk van, aki családjá­val csabán él, a nagyobbik uno­kám 7, a kisebbik 4 éves. A jö­vőben többet szeretnék szerette­im között lenni, ha úgy adódik, sütni, főzni, kicsit kényeztetni őket. Otthon ülő típus vagyok, nagyon szeretek olvasni, s nagy vágyam: ne kelljen reggel korán felkelni, sokáig aludhassak... — A jegyzői székben milyen utóddal lenne elégedett? — Legyen határozott, tudja, hogy mit akar, ész érvekkel le­gyen meggyőző. Ne szégyellje megkérdezni azt, amit nem tud, ugyanis az ember nem érthet mindenhez. Kívánom, hogy „csúcsomat” döntse meg, ami azt jelenti: mindenki megelé­gedésére szolgálta a falut. Szekeres András A megoldás: egyedi fűtés Kedvezően és energiatakarékosán a Makó-Körössel A központi fűtéses lakások fűtési rendszere mára már elöregedett, elavult. Üzemben tartásuk költséges, arról nem is beszélve, hogy a számlák fizetése, vagy nem fizetése örök vita a lakók között. A jelenlegi központifűtés-rendszerek fel­újítása, javítása alig 20 százalék hatás­fokjavulást eredményezne, ugyanakkor hasonló nagyságrendű beruházással nemcsak a korszerűtlen központi fűtés cserélhető le korszerű egyedi fűtésre, ha­nem a tömbházak külső szigetelésére is lehetőség nyílik. A békéscsabai székhe­lyű Makó-Körös Bt. társvállalkozásával, a Coloroc Kft.-vel mindezt kedvező ga­ranciális és hitellehetőségekkel kínálja. Az 1991-ben alakult Makó- Körös Bt. 1993 óta foglal­kozik az egyedi fűtési rend­szerek teljes körű forgal­mazásával, szervizelésével és kivitelezésével. A me­gyeszékhelyen az Erkel ut­ca 8. szám alatt található vállalkozás a Saunier Duval márkájú kazánok dél-alföldi képviseletét lát­ja el. A Saunier Duval zárt égésterű, turbós falikazá­nok kitűnően megfelelnek társasházi lakások, vagy családi házak egyedi fűtés- rendszerének működtetésé­re. A készülékekre 2+1 év garanciát vállalnak. Idén 180 Saunier Duval kazánt értékesített a bt., és 80 tömblakás egyedi fűtési rendszerét alakították ki. A Makó-Körös a tervezéstől a kivitelezésig vállalja az egyedi fűtési rendszerek ki­alakítását, emellett pedig a szervizelést, illetve kazá­nok és tartozékok — a cég Viessmann és Junkers már­kaképviselet is — kis- és nagykereskedelmét is ellátják. — Sokan vitatják az egyedi fűtés előnyeit, és nem szorgalmazzák a leválást a központi rend­szerről. Mi erről a véleménye? — kérdeztük Belicza Lászlót, a Makó-Körös Bt. ügyvezetőjét és tulajdonosát. — Tapasztalataink szerint az általunk Saunier Duval kazánnal beszerelt egyedifűtés-rendszer 30, 40 százalékos energiamegtakarítást eredmé­nyez, ami a számlákon mu­tatkozik. 1993-ban Békés­csabán, a Szigligeti utcában végeztük el az egyedifűtés­korszerűsítést, és volt lakó, akinél már az első évben megtérült a beruházás. Az energiatakarékosság mellett a másik nagy előny, hogy a lakók nem függnek egymás­tól. Minden lakó akkor fűt, amikor neki tetszik, és igé­nyei szerint szabályozhatja a lakás hőmérsékletét. Rá­adásul így a számlájukat rendszeresen fizető lakókon nem csattan az ostor, ha né­hány lakótársuk nem egyen­líti ki a fűtésszámlát. Az egyedi fűtés beszerelésével az ingatlan értéke is nő. — Mindez azonban pénz­be kerül. — Fűtéskorszerűsítésre és energia megtakarításra kü- lünböző állami és PHARE- pályázatokon lehet kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelekhez jutni. Ezek a lehe­tőségek nemcsak a fűtési rendszer átalakítására, hanem a lakások hőszigete­lésének kialakítására is igénybe vehetők. A Makó- Körös Bt. és a Coloroc Kft. a lakóközösségek hitel­igénye esetén partner olyan munkaközösségi szer­ződések létrehozásában, melyekkel már pályázha­tók ezek a pénzalapok. Igény szerint akár lakókö­zösségeknek is szívesen nyújtunk tájékoztatást az általunk kínált lehetőségekről. Érdeklődni a Makó- Körös Bt. címén, vagy ügyfélszolgálatunk telefon­számán: a (66) 452-634-en. PR A Makó-Körös Bt. Saunier Duval fali­kazánjaival a minőségi és energiata­karékos fűtést kínálja Szerettek volna a családdal lenni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom