Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24-27 / 301. szám
KARÁCSONY 1998. december 24-27., csütörtök-vasárnap A nemesek az ország hasznos polgárai kívánnak lenni Beszélgetés bedeghi és berencsi gróf Nyáry Jánossal, a Magyar Történelmi Családok Egyesületének elnökével Bizonyára kevesen tudják, az elmúlt évtizedekben a társadalomból államilag kitagadott magyar nemesség magára talált. Szervezetbe, a Budapesten működd Magyar Történelmi Családok Egyesületébe tömörültek, tagjai számon tartják és segítik egymást. Sdt, keresik azokat, akiket az egypártrendszer szétszórt, nemesi származásuk miatt megalázott vagy a határokon kívülre száműzött. Ma már csak élni akarnak, ápolni hagyományaikat és segíteni a polgári Magyarország fejlődését. Erról kérdeztük az egyesület elnökét, bedeghi és berencsi gróf Nyáry Jánost. A nemesi tartás fontos eleme a karitatív munka. Ruhaadományokkal segítjük szegényebb tagjainkat és a hajléktalanokat, s gondoskodunk az elesett, beteg nemesekről. Ha csak any- nyit tudunk tenni, hogy a magányos, nehezen mozgó tagjainkat levisszük sétálni, már azzal sokat segítünk rajtuk. — Hány tagja van az egyesületnek? — Kétszáztizennyolc, közülük mintegy ötvenen külföldön élnek. E mellett tiszteletbeli, sőt pártoló tagjaink is van— Mikor és honnan jött a gondolat a magyar nemesség összefogására? — A nyolcvanas évek végétől Németországban éltünk, ahol tagjai voltunk a Bajor Nemesi Klubnak. Amikor 1992-ben hazatértünk, arra tettem fel az életemet, hogy összetartsam a maradék nemességet. Kétévi előkészítő munka után 1994. március 15-én a budai ferences atyák — különösen páter Faddi Ottmár — segítségével megalakítottuk a Magyar Történelmi Családok Egyesületét. Ottmár atya hívására az egyházközség Fekete Sas utcai irodájában találkoztak először a nemesi klub tagjai. Később, ahogy nőtt a taglétszámunk, tágasabb helyre költöztünk, most a Stefánia palotában tartjuk összejöveteleinket. — Ki lehet az egyesület tagja, milyenfeltételnek kell megfelelnie? — Először azokat hívtam meg, akiket ismertem, majd barátomtól, Gudenus János József neves genealógustól (családfa-kutató — a szerk.) kaptam érdemes neveket. Ok voltak az alapítók. Azóta ajánlással történik a felvétel, aminek szigorú a szabálya: a jelentkezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell a nemességét. Azt követően közgyűlés dönt a felvételéről. A határozatig a jelölt mint várományos szerepel a listánkon. Ezzel a procedúrával el akarjuk kerülni, hogy méltatlan személy keveredjen közénk. Természetesen egy Esterházytól, egy Batthyánytól nem kérünk nemesi igazolást, de egy felvidéki kisnemestől igen, mert talán nem tudunk róla semmit. — Felvesznek-e tagjaik közé volt MSZMP-tagokat? A családfa A Nyáryak ősi székhelye a Tolna vármegyei Bedegh volt, de székhelyüket a XVI. században a Nyitra vármegyei Berencsbe tették át. Innen a két előne vük: bedeghi és berencsi. A család 1329-ben kapott nemességet. Az ősök közül kiemelkedik Nyáiy Gál I., Mátyás király zászlótartója és Somogy vármegye főispánja. Két fia volt, Péter és Ber- nát, utóbbi fia Nyáry Ferenc, aki 1521-ben Belgrád várában vitézkedett. Részt vett a mohácsi csatában, ahonnan megszabadulva I. Ferdi- nánd híve lett. 1532-ben Bécs védelmében, mint kapitány szerzett érdemeket, ezért 1535-ben a vörös viasz- szal élhető bárók sorába emelte őt a császár. A család 1723-ban Nyáry Zsigmond révén nyert grófi címet. Interjúalanyunk, Nyáry János (képünkön) a bedeghi és berencsi Nyáryak egyenesági leszármazottja. 1942-ben született Kolozsváron. Mechanikai műszerészként, majd fotóriporterként, 1982-től pedig szitanyo- mó-fotógrafikusként dolgozott. A Kádár-rendszer igazságtalanságait nem tudta elviselni, ezért a nyolcvanas évek végén az NSZK-ba távozott. A rendszerváltás után tért haza, jelenleg szitanyomó vállalkozását irányítja. Nős, három gyermek apja. — Köztudott, az elmúlt 45 évben — hogy mentsék a bőrüket — sokan megalkudtak a rendszerrel és beléptek az MSZMP-be. A nemesek is ugyanolyan hús-vér emberek, mint mások, közöttük is vannak erősebbek és gyengébbek. Most, amikor már szabadon élünk, a történteket — nevezetesen az MSZMP-tagsá- got — már nem tartom nagy bűnnek, kivéve ha az illetőnek vér tapad a kezéhez. Utóbbiaknak nincs helyük sorainkban, általában el sem jutunk idáig, mert az érintett maga jön rá, hogy nincs helye közöttünk, mint ahogy azoknak sincs helye az egyesületben, akik életmódjukkal vagy botrányos viselkedésükkel szinte önmagukat zárják ki a nemesek sorából. — Milyen célokat fogalmaztak meg maguknak az egyesület tagjai? — Elsődleges célunk a világba szétszóródott magyar nemesek felkutatása és összefogása. Az erdélyi nemességgel például nagyon jó kapcsolatunk van, megalakították az Erdélyi Történelmi Családok Egyesületét. De tartjuk a kapcsolatot a Németországban, Belgiumban, Ausztráliában, Kanadában és másutt élő magyar nemesekkel is. Nem kis körről van szó, hiszen ha csak a Habs- burg-család tagjait nézem, Európa csaknem minden táján meg lehet találni őket. Többek között Habsburg György, Ottó fia is tagja egyesületünknek. Fontos feladatnak tekintjük őseink hagyományainak őrzését, az ifjúság nevelését, a nemesi tudat, a nemesi tartás elültetését lelkűkben. Mivel a Kádár-rendszerben az ismert okok miatt a szülők többsége elhallgatta nemesi származását, sokan most döbbennek rá, honnan is jöttek, milyen gyökerekkel rendelkeznek. — Ha nem haragszik, egy kicsit távolságtartónak, felsőbb- rendűnek hangzik a nemesi tudat, a nemesi tartás emlegetése. — Épp fordítva. A nemesi tartás kivételes viselkedésmód, pozitív értelemben vett megkülönböztetés az átlagpolgárral szemben. Nem tagadom, igyekszünk úgy viselkedni, hogy — bár nincs a homlokunkra írva kik vagyunk — érezzék rajtunk a különbséget, hogy udvariasabbak, a szó valós értelmében nemesebbek vagyunk másoknál. Én magam nagyon vigyázok például arra, hogy mindenkinek előre köszönjek. Gróf Nyáry János (balról) szerint a királyság visszaállítása esetén herceg Esterházy Antal (jobbról) alkalmas jelölt lenne a trónra fotó: lehoczky Péter nak. Nem akarunk sznobok lenni, így azokat is felvesszük az egyesületbe — pártoló tagnak —, akik nem nemesek, de egyetértenek az elveinkkel. Jelenlétüket fontosnak tartom, mert a magyar nemesség nem létezhet szimpatizánsok és pártolók nélkül. Tapasztalatom szerint a magyar polgárság nagy része annak ellenére rokonszenvezik a magyar nemességgel, hogy belé nevelték: a magyar urak népnyúzók voltak. Ez nem egészen volt igaz, mert őseink munkát adtak a polgárnak, a parasztnak, így általában jó viszony alakult ki a polgárság és a nemesség között. A magyar urak szerették a népet és viszont. —7- Kikéri-e valaki a véleményüket, kíváncsi-e valaki — kormány, pártok, politikusok — arra, hogyan látják az ország helyzetét, jövőjét? — Kormányszinten nem. Még nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy kikérNemesi címek és rangok Király Főherceg (Habsburgok) Herceg Gróf Báró Nemes A hercegek címerét hercegi korona díszíti. A grófok a címerükben kilencleveles, a bárók hétleveles, a nemesek pedig ötleveles koronát használhatnak. 1. §. (1) A magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primőr, lófő) megszűnik. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek, illetőleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések hatályukat vesztik. (2) Az „örökös főispán” cím megszűnik. (3) Megszűnnek azok a rangjelző címek (méltóságok), amelyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.). Az ilyen címekre (méltóságokra) vonatkozó adományozások hatályukat vesztik. 3. §. (1) A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelző címek, valamint a „vitéz" cím használata tilos. (2) Nemesi előnévnek, nemesi címernek és jelvénynek vagy a nemesi nemzetiségi származásra utaló kifejezésnek (de genere) használata tilos. (3) Tilos olyan címzést használni, amely a jelen törvénnyel megszüntetett rangra vagy rangjelző címre (méltóságra) utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintélyes, nemzetes stb.). (4) Tilos olyan címzést használni, amely a közszolgálat körében rendszeresített álláshoz fűződik vagy társadalmi megkülönböztetésre utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.). (Kivonat az 1947. évi IV. törvényből) hették volna a véleményünket. A Hom- kormány közelébe nem is kerülhettünk, az elképzelhetetlen lett volna. Talán az Orbán-kormányéba igen, de ők meg sem melegedtek a helyükön, nem volt rá mód. Bevallom őszintén, szívesen keresnék alkalmat arra, hogy kapcsolatba kerüljek a miniszterelnök úiTal a titkárságán keresztül, mert felajánlanám a szolgálatainkat. Hiszen a magyar nemesség soraiban sok tehetséges embert találni, jogászokat, orvosokat, művészeket, akik nagy hasznára lehetnének a magyar demokráciának. Ha a magyar kormány építeni kívánna ránk, mi nem zárkóznánk el előle. — Az mondta, elképzelhetetlen lett volna a kapcsolat a Horn-kor- mány és önök között. Hor- nék miatt vagy önök miatt? — Is-is. A Hom-kor- mányban mi a kommunizmus visszatérését láttuk, nekik pedig nem, volt szükségük' a magyar arisztokráciára. — Ha már a kormányokról esett szó, hogyan érintik önöket a politikai hullámzások? — Az egyesület politika mentes. Tevékenységünk kizárólag a kultúra területére, a hagyományőrzésre korlátozódik. Összejöveteleinken előadásokat szervezünk főleg történelmi, tudománypolitikai és művészeti kérdésekről, s évente egyszer elmegyünk a Széchenyi bálba, a Hotel Gel- lértbe. Legutóbb pedig Bagyinszki Zoltán könyvének megjelenését ünnepeltük. Tudja, az embernek szüksége van az ünnepekre. — Van olyan tagjuk, aki egzisztenciális okok miatt nem engedheti meg magának, hogy a rendezvényeiken részt vegyen? — Igen, sajnos vannak, akik nem jöttek el a könyvbemutató gálára, mert nincs szmokingjuk. Ez nem szégyen, ez szomorú. A gazdasági helyzetünket tükrözi, hogy a magyar nemesek egy részének 1998-ban nem telik szmokingra. A mai nemesség — néhány kivételtől eltekintve — nagyon szegény. Többségük kétkezi munkás. Pontosabban: egyesületünk egyik része diák, akiknek még, a másik része nyugdíjas, akiknek már nincs jövedelmük, s csak néhá- nyan vannak, akik tehetősebbek. —A tiszteletbeli és pártoló tagok bekerülhetnek-e az egyesületbe, érdemes le- het-e bárki is a nemesi címre? — Sajnos nem, mert nemességet csak király adhat. Mivel Magyarországon megszűnt a királyság, így nemesi címet sem adományoznak. Ezért azt hiszem egyszer „elfogyunk”, idővel kihal a magyar nemesség. — Elképzelhetetlennek tartja, hogy a magyar nemesség mondjuk csatlakozik valamelyik európai király alattvalóihoz, s attól kezdve a koronásfő magyar nemesi címeket is adományoz? — Ez utópisztikus gondolat. Azt inkább elképzelhetőnek tartom, hogy Magyarországon visszaáll a királyság. Még azt is el tudom képzelni, hogy nem a Habsburgok jogutódlása révén, bár törvényes királyunk most Habsburg Ottó kellene legyen, vagy ha ő nem, akkor legidősebb fia, Károly, aki Ausztriában él. De ha nem akarnánk idegent látni a trónon, akkor népszavazás útján választhatnánk királyt, s ebben az esetben alkalmas jelölt lenne a legmagasabb rangú főnemes, Esterházy Antal herceg. —Szerepel programjukban a királyság visszaállítása? — A gondolat utópisztikus. Nem lehetetlen, de jelenleg nem aktuális a kérdés. Biztos vagyok abban, hogy a polgári demokrácia az igazi államforma, és ha a mostani kormány meg tudja valósítani mindazt, amit a programjába foglalt, akkor Magyarország jó úton halad. Nem hiszem tehát, hogy szükség van monarchiára, bár magam szívesen élnék királyságban. Megemlítem ugyanakkor, hogy jó néven venném, ha az 1947-es IV. számú törvényt — amely kimondja a címek és rangok eltörlését Magyarországon — megszüntetnék. Antall József részéről volt már ilyen irányú kezdeményezés, de a halála megakadályozta abban, hogy napirendre tűzze a törvénymódosítást. Európában egyébként sehol nem csinálnak gondot abból, hogy valaki nemes, báró vagy gróf. A kérdés lelki oldalát tartom fontosnak. A nevemet — melynek egy részét 1947-ben elvették — az őseimtől örököltem. Mi jöhet még ezután? Az, hogy csupa kisbetűvel fogják írni: nyáry jános. Mulatságos, mert én akkor is gróf Nyáry János maradok. Ne értsen félre, nem azért akarom visszaállítani a címeket, hogy kérkedjek vele, hanem mert lelkileg rossz érzés, hogy elvették, ami az enyém. Ezért a névért, rangért az őseim keményen megharcoltak, törökverők voltak és várkapitányok, többen meghaltak a hazáért. Ezért kapták a grófi címet és a birtokot, nem szerencsejátékon nyerték tehát. A Nyáryak címere A négyeit pajzs 1. és 4. mezője kék, benne befelé forduló fehér lovon vágtató, aranyzsinóros vörös mezbe öltözött lovag látható, aki a bal, illetve jobb kezében aranyzászlót tart. A 2. és a 3. mező vörös, benne arany koronából kinövő, befelé forduló aranyoroszlán, jobb, illetve bal első lábában aranyjogar, a másik lábában pedig zöld leveles ágon három ezüstrózsa látható. A címerpajzson a kilencleveles grófi korona, fölötte sisakdísz: kinövő oroszlán. Takarók: jobbról arany-kék, balról arany-vörös. — A tilalom ellenére ön használja a címeit. Volt ebből kellemetlensége? — Szűk baráti, ismerősi körben viselem, ebben a társaságban használt névjegykártyámra nyomtattam rá a címeimet és a családi címert. Én ezzel sehol nem kérkedek. Akik tudják, hogy ki vagyok, azok barátságból vagy tiszteletből teljes nevemen szólítanak, jóllehet ezt soha nem igényeltem. Hivatalosan a polgári nevemet használom és alkalmazkodom a 47-es törvényhez. Én nem attól vagyok gróf Nyáry János, hogy a névjegykártyámra rányomtattam e címemet. ítéljék meg, hogyan élek, hogyan dolgozom, én ettől akarok jó ember lenni, nem attól, ahogy hívnak. A lényeg, hogy hasznos polgárai legyünk az országnak, minél többet tegyünk érte. Árpási Zoltán