Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-23 / 300. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. december 23., szerda Falikép, (ö) A Gyulai Csa­ládsegítő Központ és Gyer­mekjóléti Szolgálat március óta foglalkoztat sérülteket, csökkent munkaképességűe­ket: 24-en végeznek bedolgo­zói munkát. Örülve a lehető­ségnek, a képviselő-testületet a maguk készítette faliképek­kel lepték meg levélke kísére­tében az év utolsó ülésén. Csomagot kapnak, (i) Körösújfaluban minden ti­zennégy év alatti (vagy ha túlkoros, de még általános iskolába jár) gyermek kará­csonyi csomagot kap az ön- kormányzattól. A célra 75 ezer forintot különített el a képviselő-testület. Frankó a Szívben, (m) A Szív Tévében december 24- én 20 óra 30-kor kezdődő Sztárbár című műsorban a bé­késcsabai Frankó Dance Fesz­tivál részletei is szerepelnek. Nyitva tartás, (c) A békés­csabai Munkácsy Mihály Mú­zeum nyitva tartása: december 24—25-én zárva, december 26—27-én nyitva, december 31-én 10—14 óráig nyitva, ja­nuár 1—2—3-án zárva. Batyns bál. (f) A régi bátyus bálokra emlékeznek december 25-én a békéscsa­bai Vozár-kocsmában. Az este 7 órakor kezdődő vigas­ságon a népszerű „Zsák”, vagyis Zsótér Mihály szol­gáltatja a zenét — élő tangó- harmonika muzsikával. Alpolgármester, (i) Ja­nó Sándor személyében meg­választotta Bucsa alpolgár­mesterét a helyi képviselő- testület. Ugyanezen az ülésen Földesi György polgármester a háromnegyedéves gazdasá­gi beszámolót és a jövő évi költségvetési koncepciót ter­jesztette a képviselők elé, akik azt elfogadták. Italokat loptak, (c) Újkí­gyóson, a Kossuth utcában lévő Aréna diszkóban jártak hívat­lan látogatók tegnapra virradó­an. Különböző italféleségeket tulajdonítottak el, az anyagi kár 70 ezer forint. Egymilliós kár. (c) Békés­csabán, az Orosházi úton lévő kínai diszkont áruházba törtek be ismeretlen tettesek tegnapra virradóan. Ruhaneműket és ci­pőket zsákmányoltak, az anyagi kár egymillió forint. „...SZENT JOG AZ ÖN­VÉDELEM.” (Shakespeare) Helyzetkép megyénk útjairól Végre esett egy kis hó. A gyerekeknek örömöt, ám a közleke­désben bosszúságot okozhat. A Békés Megyei Közútkezelő Kht igazgatóját, Bállá Bélát kérdeztük meg tegnap a megye útjai­nak állapotáról. — Hétfő délutántól kedd hajna­lig egybefüggően szállingózott a hó megyénkben, átlagosan 5—8 centiméteres csapadék hullott. Közel 400 kilométeres szakaszon szórtunk ki 270— 280 tonna sót, így kora reggelre már szinte mindenhol fekete utak álltak a gépjárművezetők rendelkezésére a főbb szakaszo­kon. Az alsóbbrendű utakon, ahol szintén jártunk, ugyancsak elolvadt a hó, ám a latyakosság miatt kis csúszásveszéllyel szá­molni kell. November óta fo­lyamatosan 24 órás ügyeletet tartunk, szük­ség esetén ha­vat tolunk, sót szórunk. Békéscsaba város útjainak legnagyobb ré­szét a Forg- Tech Kft taka­rítja, vezető­jük, Túrái Fe­renc elmondá­sa alapján hét­fő estétől fo­lyamatosan sózták a város utcáit. A város övezetekre és zónákra osz­tott, így létez­hetnek olyan részek, melye­ken csak na­gyobb hómennyiség felgyülemlése után kezdik meg a takarí­tást, ám ilyen mértékű hava­zás az elmúlt két évben nem fordult elő. A gyulai utcák és járdák álla­potáról Bányai György, a Város­gazdálkodási Igazgatóság köz- tisztasági és parkgondozó cso­portvezetője nyilatkozott. Ked­den hajnalban három hótoló gép, majd egy sószóró (homok és só keverékével) kezdte meg a mun­kát. Később három kisteherautót állítottak be a kerékpárutak tisz­títására. Reggel 6 órakor a helyi Büntetés-végrehajtási Intézettől érkezett tíz rab, valamint hét parkgondozó állt munkába kézi hótoló lapátokkal, hogy megta­karítsák a gyalogos-átkelőhelye­ket, lakótelepek bekötőútjait a nagy mennyiségű hótól. A ter­mészetvédelmi területeknél (Vár környéke, parkok) só nélküli ho­mokot használtak a síkosság megakadályozásához. Délre a hókása ellenére a legtöbb út és utca járhatóvá vált. Az orosházi utcákon hétfőn este 8 órára tapadt meg a hó. Ek­kor indult el az önkormányzati utakon a Városgazdálkodási Kft. 3 IFA típusú teherautója és 3 traktora, hogy hómentesítse az utakat, járdákat, gyalogátkelő­ket. Mint azt Juhász Sándortól, a cég köztisztasági ágazatvezető­jétől megtudtuk, ilyenkor 3 ütemben végzik a munkájukat: a belvárosban kezdik, majd meg­tisztítják a tömegközlekedés út­vonalait, végül a mellékutakon folytatják a munkát. A gyalogát­kelőhelyeken kézi sózást alkal­maznak. A kerékpárutak hó­mentesítése is a kft. feladata. Kedd reggel 8 emberük még az utómunkákat is elvégezte, miu­tán elállt a havazás. B. G.—B. P. A.—Cs. I. Békéscsabán hétfő estétől folyamatosan taka­rították a város utcáit fotó: such tamás Plüssnyuszi Balogh Aliznak (Folytatás az 1. oldalról) Ezért ott tanultunk az intézet­ben. Előrébb tartok, mint az itteni osztálytársaim, és né­gyes-ötösöket kapok. — Gratulálok! És Aliz is ilyen jó tanuló volt? —Igen, de neki volt hármasa is. — Hiányzik nektek a nővére­tek? Betti válasza egy felnőttesen mély sóhajjal kezdődik: — Önszántából ment el. Ezt már nem lehet visszacsinálni. Igaz, hogy kapott levelet a ba­rátjától, de abban nem volt sem­mi különös. Én is elolvastam... — Más titkát is megosztotta veled? Betti rám emeli barna sze­mét, s szomorúan közli: — Mindenki azt hiszi, hogy tudtam, mire készül. Témát váltok, s megkérdezem, hol jobb nekik: Battonyán vagy Pesten? Átforrósodik a hangja: — Itt, mert itt együtt va­gyunk, egy családban. Az inté­zetben csak Évi meg én voltam egy csoportban. Szabinát pedig máshol gondozták. Sokkal de sokkal jobb itt, mert például a karácsonyt is együtt ünnepel­jük. Magdi néni Aliznak is megvette az ajándékot. Én plüssnyuszit vagy -kutyát aján­dékoztam volna neki. Azokat szereti... Ménesi György Mindannyiunk ünnepe A Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tegnap délután rendezte meg hagyományos Mindannyiunk Karácso­nya városi ünnepségét. A Városháza előtt felállított, dísz­be öltöztetett fenyő mellett idősek és fiatalok együtt hallgatták meg Tomanek Gábor színművész elő­adásában Ady Endre versét. Pap János polgármester kö­szöntőjében elmondta: nem min­denkinek adatik meg, hogy csa­láddal és ajándékokkal tölthesse a szeretet ünnepét. Szólt az ön- kormányzat pár nappal ezelőtti segélycsomag-osztásáról, melyet a leginkább rászorulóknak adták. Aradi András Péter igazgató lel­kész vette át a városunkba érke­zett Betlehemi Fényt, hogy két­ezer kilométeres útja után szere- tetet és melegséget lopjon a szí­vekbe a kárácsony ünnepén. Az ünnepséget közös gyer­tyagyújtás zárta, majd pedig a város megjelent polgárait látták vendégül kaláccsal és kakaóval az év leghosszabb éjszakájú napján. B. P. A. VÉLEMÉNYEK Közlekedési kultúra nuku Nagyfeneködvan — poénkodott ismerősöm egy terebélyes, sokszoknyás menyecske láttán. Ak­kor még alaposan körülnéztem, merre lát ő nagy fene ködöt... Mindig eszembe jutnak szavai ebben a messzelátó időben, miközben a kilométereket igyekszem magam mögött hagyni. Ám az átlát­hatatlan, tejfölös, ködös útviszonyok közepette, amikor bizony még a felezővonal sem segít (miért is festenék fel, az a bolond autós, aki alsóbb rendű utakra téved, vigyen magával télvíz idején tájolót!), csak ballagva, a szememet csin- csillásra meresztve haladok. Gondolataimból az út közepén ki- világítatlanul kerékpározó modernkori fantom zökkent ki. Mi­csoda felelőtlenség! Nem (csak!) velem, magával tol ki az ár­tatlan! — háborgók magamban, amikor egy bandzsi fényszórós „kolléga” dönget el mellettem — ez még a kisebbik baj, de szemből meg éppen mellém ér egy trabis. Úgy látom, az or­szágúti Forma-—1 csorvási futamába mindannyian beleizza­dunk. A kezdődő ónos szitálásra már csak legyintek, amikor megcsörren a mobil. Fegyelmezett autósként húznék az út szé­lére, ám egy őzikének akkor támad „átszaladhatnékja”. Ezt is megúsztam. A vonal túlsó végén aggódó hozzám­tartozó: Ugye, ilyen időben nem indulsz el?! Nyugtatnám őt is, meg magamat, de nincsenek nyomós érve­im. A pedált se merem taposni, mert ki tudja, mikor toppan elém a szürkület újabb áldozatra váró drótszamarasa... Jutalom az út végén: beparkolnék a garázs elé, ám az aranykapus lezá­rásoknak köszönhetően felénk az őskáosz az úr. Várok — ne­gyedóra elteltével már magam sem tudom, kire, mire. De lássak csodát, jő az úr (nem kapkodja el!) és köszöni szépen: — Mi van kisanyám, nem tudsz kinézni magadnak másik helyet? — mondja foghegyről. Én meg mosolyogni próbálok, de vicsorba torkollik minden próbálkozásom. Tényleg ennyire nehezünkre esik közlekedni? Kulturáltan? Csete Ilona Boldog karácsonyt, kisember! Az apa a rácsos ágy fölé hajolva hosszasan mé­regette a fehér pólyában szuszogó kis gombócot: „Nem hasonlít rám.” Az asszony megdöbbenve húzta fel a szemöldökét: „Hisz’ még csak három hetes!” A férfi szeme idegesen villant. Ettől a pillanattól kezdve semmi se volt jó. A baba túl fejlett, túl sokat sír, nem igazi kék a szeme... A ház ura egyre kevesebb időt töltött otthon. Üzle­ti ügyekre hivatkozott... Egy szép ősz eleji napon az asszony mindent megértett. Amikor először meglátta a társának hitt fér­fit kéz a kézben az újdonsült barátnőjével, egész nap hányt. Az­tán lassanként megszokta, hogy a családot ezentúl ő és a kisfia alkotja. Tisztelem azokat az apákat, akik a válásuk idején a körmük szakadtáig harcolnak gyermekeik láthatásáért, a velük való nor­mális kapcsolattartásért. Esetünk apája azonban a másik típus. Míg a bíróságon szemrebbenés nélkül, pókerarccal jelenti ki, a gyerek nem tőle származik, addig szűk baráti körben nevetve meséli, természetesen tudja, hogy az övé (hisz közösen akar­ták), csak bízva az apasági perek évekig elhúzódó aktatologa­tásában, nyer egy kis időt. Ha majd a bíróság kötelezi, odalök egy kis manit. Persze minél kevesebbet, hiszen „szegény”, lét­minimumra bejelentett vállalkozó. Ezt a fajtát nem bünteti a törvény. Fizikai értelemben ugyanis nem dobta kukába a gye­rekét, zacskót sem húzott a fejére és zsineget sem kötött a nya­kára. Pedig a végeredmény ugyanaz. Cserbenhagyott egy kez­dődő életet! Nem is részletezem, mi lenne, ha tőle függne a gyereke léte. Ezt az apa(?)típust nem érdekli, hogy utódjának van-e mit ennie, telik-e ruhára, pelenkára, gyógyszerekre, fű­tésre. Egyszer sem fogja a gyerek kezét a betegágyánál és sze- retetet sem ad, pedig az ingyenes. Miért is adna, hiszen nincs az a törvény, amely erre kötelezné. Esetünk kisembere az idén ünnepli első karácsonyát. Neki és mindazoknak a cserbenhagyott gyerekeknek kívánok most bol­dog karácsonyt, akik a szeretet ünnepén hiába várják a fenyő­fánál az édesapjukat vagy édesanyjukat, esetleg mindkettőt... Magyar Mária Elsőként léptek — Az önkormányzati egyeztetéseken igényként fogalmazódott meg a regionális szilárd hulladék- lerakó létesítése, a szennyvízcsatorna-építés, a vízminőségi gondok mérséklése, állati hullák, ál­lattartói végtermékek elhelyezése — mondta Fe­kete György, az egri Keviterv Kft. igazgatója teg­nap az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Tér­ségfejlesztési Társuláshoz tartozó települések polgármestereinek kertészszigeti tanácskozásán. Az előadó megemlítette: az 1995-ös környe­zetvédelmi törvény teszi lehetővé a közös kör­nyezetvédelmi programok készítését. Az észak­békési térség előre jár a megyében, ugyanis a té­mában elsőként léptek. Elhangzott: a környezetvédelemhez tartozik közvetve az árvízvédelem is, hisz az ár is szennyezést szállít. Továbbá a határmenti együtt­működés is fontos, például a közegészségügy, ál­lategészségügy, árvízvédelem, légszennyezés és mások terén. Dudás Árpád, Zsadány polgármestere hozzá­szólásában kifejtette: tudatosítani kell, hogy Zsadányban van a legjobb víz a környéken. A tanácskozás végén Gila Károly irodavezető a Turinform-iroda jövő évi terveit ismertette. M. B. Testületi ülés közmeghallgatással A rendeletalkotás jegyében telt a tegnapi testületi ülés Dobozon. Az elmúlt év forráshiányos idősza­ka után a nagyközség hasonlóan nehéz esztendő előtt áll, ennek enyhítése érdekében Kiss László jegyző elmondta: népszerűtlen intézkedések meg­hozatalára kell a képviselőknek felkészülniük. Gondot jelent a nagyközségben, hogy a sze­métdíjat a lakosság csupán 58%-a fizeti be, a hát­ralék behajtása pedig többe kerülne, mint a kintlé­vőség. Ezért Simák József képviselő javasolta: kommunális adó bevezetésével — amely 2000-től válhatna esedékessé — orvosolható lenne a prob­léma. A közmeghallgatással egybekötött ülésen Vas­vári Mihály, a szanazugi üdülőhelyi bizottság el­nöke az üdülőterületen már beindított fejlesztési folyamat további megvalósítására buzdította a je­lenlevőket, hangsúlyozva az útjavítás fontosságát. Mivel az önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy az 1999-es költségvetésről döntsön, a testü­let az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet fo­gadta el. Szatmári János polgármester a jövő évre vonatkozóan az ideihez hasonló pályázati sikere­ket kívánt a nagyközségnek. — vk — A Humgarotel ajándékai, (z) Kétéves kapcsolatot ápol a Hungarotel a tarhosi nevelőott­honnal és annak kis lakóival. Tegnap este Gary Carpenter, a cég vezérigazgatója az intézet 106 lakójának — akiket a karácsonyi ünnepen nem vár senki, nincs hová haza menniük — egyéni kí­vánság alapján, személyre szóló ajándékcsomaggal kedveskedett, összesen 500 ezer forint érték­ben. A karácsonyi műsorban fellépett Hevesi Imre és Berényi Nagy Péter fotó: lehoczky Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom