Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-03 / 283. szám
1998. december 3., csütörtök KÖRKÉP A véleménynyilvánítás szabadságáról Anyázni - büntetlenül? Az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának azt az ajánlást tettem, hogy becsületsértési és rágal- mazási ügyekben a parlament plénumának ne javasolja az illető képviselő mentelmi jogának felfüggesztését - nyilatkozta a bizottsági ülésen tartott előadása után lapunknak Adóm Antal volt alkotmánybíró. A pécsi jogi kar professzora kifejtette: a képviselőknek örök időre szóló mentességet kellene kapniuk a Ház falai között elhangzott állításaikkal kapcsolatban akkor, ha a jelenleg rágalmazásnak vagy becsületsértésnek minősített kijelentések valamely képviselőtárshoz szólnak. Ebben az esetben azonban fel kellene éleszteni az Ország- gyűlés 1946. évi szabályzatában még bennlévő parlamenti fegyelmezési jogot, amelyet akár a Ház elnöke, akár a plé- num gyakorolhatna. Ez a fegyelmezési jog a figyelmeztetéstől és megrovástól kezdve a tiszteletdíj elvonásán át egészen az ülésteremből való kitiltásig terjedt. A professzor a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása érdekében fontosnak tartaná, hogy a parlament falai között elhangzott kijelentései miatt a képviselőt külső hatóság ne vonhassa felelősségre, s ez a „felelőtlenség” örök időkig tartana, nem csak a képviselői mandátum lejártáig. A jelenlegi parlamenti viszonyok között a mentelmi bizottság elnöke nem tartja reális lehetőségnek, hogy az Ország- gyűlés fegyelmi jogkört kapjon. Mint azt lsépy Tamás elmondta, becsületsértési és rágalmazási ügyben a bizottság eddig sem javasolta a plénumnak a képviselő mandátumának felfüggesztését, mert úgy értékelték, hogy a honatyák nem lépték túl a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátáit. Ez a felelőtlenség azonban a képviselőt csak akkor illeti meg, ha az általa megsértett személy szintén képviselő, tehát a nem egészen helyénvaló szavak a ház falain belül maradnak. - horváth Csurka szerint rendben van a MIÉP gazdálkodása „Lefutott meccs” a választás Szabó Lukács „alaptalan, értelmetlen” kérdéseket tett fel a párt és a frakció működéséről, amelyek azonban alkalmasak arra, hogy engem és élettársamat gyanúsítgatá- sokkal illessenek - közölte tegnap Csurka István. A MIÉP elnöke szerint az Állami Számvevőszék eddig minden évben példásnak találta a párt gazdálkodását. A MIÉP és frakciója szigorú költségvetéssel dolgozik, s ez így is marad.- Magyarország nem a teljes politikai biztonság hazája. Itt akármikor bekövetkezhetnek olyan változások - például egy előre hozott választás -, amelyek pénzt igényelnek - mondta. A pártelnök úgy fogalmazott: Szabó Lukács sorsa az országos gyűlésen dől el. A szombati pártelnökválasztásról úgy nyilatkozott, az „teljes mértékben lefutott meccs”. Az utóbbi napok parlamenti eseményeiről szólva Csurka közölte: jellemzőnek és szégyenletesnek tartják az MSZP és az SZDSZ obstrukcióját, és nem tudják elfogadni azt. Otthontalan otthonok Az öregek ápolására, gondozására szakosodott otthonok jelentős része nem felel meg a legelemibb követelményeknek sem, az ellátás színvonala pedig több esetben is állam- polgári jogokat sért, illetve veszélyeztet - mondta sajtótájékoztatóján az emberi jogok országgyűlési biztosa. Befejeződött az időseket ápológondozó otthonokban élők alkotmányos emberi jogainak vizsgálata, amit Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa tavasszal indított. A megvizsgált hét intézmény működése és az általuk nyújtott ellátás minősége jelentősen eltér egymástól. Az ellenőrzött otthonok különböző feladatok ellátására szakosodtak, ám a tapasztalatok szerint ezeket gyakorlatilag azonos körülmények között végzik el, ami esetenként alkotmányos emberi jogokat sért. Az eltérő igények kielégítése ugyanis más-más jogi szabályozást, szakképzettségi követelményt, anyagi ráfordítást indokolna. A legrosszabb tapasztalatok az Aranykereszt Ápoló Kórházhoz és a Nyugdíjasok Acsádi Otthonának kastélyépületéhez fűződnek. Ezek az otthonok a legkevésbé sem felelnek meg a jogszabály előírásainak - derült ki a vizsgálatból. (h. gy.) Nincs bizalom, nincs alkotmánymódosítás Korai volt a pezsgőbontás Véget nem érő adok-kapokkal folytatódott tegnap a kormánypártok és az ellenzék között kedd este kirobbant és MSZP-SZDSZ-kivonulással tetőzött politikai botrány. Az összecsapás akkor vette kezdetét, amikor a kormánypártok leszavazták a leendő két parlamenti vizsgálóbizottság (közöttük az APEH elnökének tevékenységét boncolgató grémium) élére delegált MSZP-s Burány Sándor, illetve SZDSZ-es Eörsi Mátyás személyét. Az ellenzék válaszul visszavonta friss aláírását arról az ötpárti megállapodásról, amely a NATO-csatlakozás kapcsán többletjogosítványokat adna a kormánynak. A miniszterelnök így reagált: „Ellenzék nélkül is működik a Ház.” A botrány tovább dagad. Tegnap az Országgyűlés olyan törvényjavaslatokról tárgyalt, amelyek előfeltételei, illetve megkönnyítői az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (a NATO-hoz) történő csatlakozásunknak. A történelmi előzményeket tekintve érthető, hogy a rendszerváltozáskor minden katona határátlépését, minden egyes katonai repülő átrepülé- sét az Országgyűlés jóváhagyásához kötötték az alkotmányban, akár külföldi katona jön hozzánk, akár magyar katona megy külföldre. Ä most javasolt könnyítés az, hogy azokban az esetekben, amikor harci cselekmény fel sem vetődhet (pl. gyakorlat, kiképzés, katasztrófaelhárítás), elegendő lenne a kormány engedélye. Az alkotmány módosításához kétharmados többség kell, ami csak ellenzéki szavazatokkal együtt lehetséges. Hétfőn délután erről írtak alá a frakcióvezetők ötpárti megállapodást, amit még pezsgőbontás is követett. Tegnap azonban Kovács László (MSZP) és Mécs Imre (SZDSZ) bejelentette: csak azokat a jogszabályokat fogják megszavazni, amelyek kötelező előfeltételei a NATO- tagságnak; ami csak a kormány munkáját könnyítené - ilyen a most szóban forgó alkotmánymódosítás -, azt nem, mert a kormány a kedd esti események tükrében nem szolgál rá erre a bizalomra. Kovács László egyfajta alkut ajánlott: ha a kormánypártok megszavazzák a vizsgálóbizottságokat, ők is megszavazzák az alkotmánymódosítást. A vita ezt követően sokkal inkább szólt a kormánypártok és az ellenzék viszonyáról, az ellenzék ellenőrző szerepéről és a kormányfő ama kijelentéséről, miszerint az ellenzék távollétében is működhet a parlament, mint a NATO-ról. * A kormánypártok és az ellenzék egymás iránti politikai bizalma átmenetileg szétfoszlott ugyan, de az indulatok csillapodása után remélhetőleg a felek belátják majd: a demokrácia íratlan játékszabályainak megtartása legalább olyan fontos feltétele a törvénykezésnek, mint az ellentétes vélemények ütköztetése - mutat rá az MSZP és az SZDSZ kivonulásának, illetve Orbán Viktor kijelentésének kapcsán Bo- zóky András politológus. Bozóky szerint a koalíció akkor rúgta fel a korábbi években tiszteletben tartott parlamenti játékszabályokat, amikor nem fogadta el az ellenzék által delegált két bizottsági vezető személyét, az MSZP-SZDSZ páros pedig akkor élt az erőfitogtatás módszerével, amikor visszavonta a NATO-csatlakozásunkat egyébként nem befolyásoló dokumentumról az aláírását. A kivonulás már-már szokásos stratégia, amit hosszú távon soha nem gondolnak komolyan a sértődött frakciók, hisz általában (most is) hamar visszatérnek a munkához. A politológus úgy véli: Orbán Viktor sein gondolhatta komolyan azt a bombasztikus kijelentését, hogy ellenzék nélkül is működik a Ház, hiszen a jugoszláv vagy a szlovák példa mutatja, hová vezet a politikai elit megosztottsága. Ellenzék nélkül egyszerűen nincs demokrácia, a parlamentben ülő felek egymás iránti bizalmának elvesztése pedig béníthatja a polgárok akaratának érvényesülését. A hogyan tovább az Orbán Viktor, illetve a Kovács László vezette két tábor „bé- külési hajlandóságán” vagy makacsságán múlik. Valószínűleg az ellenzék elvből ragaszkodik majd visszautasított jelöltjeihez, de mert a kormánypártok újra és újra nemet mondanak majd e nevekre, nem állhatnak fel a vizsgáló- bizottságok (ezt a tényt aztán évekig a kormány orra alá lehet dörgölni). A parlamenti munka persze folyik majd tovább, a kérdés csak az, hogy a most szerzett sérelmek milyen újabb „bombák” szikráivá válhatnak - tette hozzá Bozóky. (simonffy-takács) Meddig adható ki a szabadság? Előkészületben a Munka Törvénykönyvének módosítása A Munka Törvénykönyve jelenleg úgy rendelkezik, hogy a szabadságot az esedékesség évében, vagy az azt követő év január 31-éig kell kiadni. A héten terjesztette a parlament elé Sümeghy Csaba (Fidesz) azt a módosító javaslatát, hogy a szabadságot a következő év április 30-áig lehessen kiadni. Fő szabályként, amitől természetesen a kollektív szerződésben el lehet térni. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a kormány nevében úgy nyilatkozott, hogy támogatni tudják a javaslatot, akár június 30-ai dátummal is, bár a tárcánál éppen most készítik elő a Munka Törvénykönyvének átfogó módosítását. Ha az ország tagja lesz a NATO-nak, garantálnunk kell a megkapott titkos és védendő információk megfelelő kezelését és őrzését. Létre kell hoznunk egy nemzeti biztonsági hatóságot, ez lesz a Nemzeti Biztonsági Felügyelet. Erről az új szervről tárgyalt tegnap a parlament, és a vitában felszólalt Tóth Károly (MSZP) is. Képviselőnk szakmailag jól előkészített törvényről beszélt, aminek elfogadása az ország érdekében áll, ezért a szocialisták megszavazzák. Azt javasolta a kormánynak, hogy az APEH-nyomozóhivatal felállításakor is vegyenek példát az itteni koncepcióról, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet ugyanis nem egy új titkos- szolgálat lesz, hanem egy kis létszámú testület, amely a napi munkáját a már meglévő szolgálatok segítségével végzi el. S. Á. Bizalom. Tetszettek a magyar miniszterelnök világos szavai az európai uniós tárgyalásokkal kapcsolatban, az, hogy Orbán Viktor egyértelmű csatlakozási menetrendet, világos határidőt akar a belépésre - mondta William Crisp, a The Economist konferenciák alelnöke szerdán, Budapesten. Aláhúzta: „Aligha kétséges, hogy a kormány kitölti teljes megbízatási idejét, azaz a következő három és fél évben is hatalmon marad. Ebből az következik, hogy az üzleti döntések meghozói profitálhatnak abból a tőkéből, amelyet ez a kormányzati stabilitás biztosít.” Hálapénzbizottság. Az egészségügyben elterjedt hálapénzrendszer megszüntetésének előkészítésére szakértői munkacsoport alakult szerdán az Egészségügyi Minisztériumban. A bizottság orvos, szociológus, közgazdász, jogász tagokból áll, akiket a paraszolvenciajelenség elméleti hátterének feltárásával bízott meg Gógl Árpád miniszter. Szövetségben. Egyetemi szövetség létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozatot írtak alá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, valamint a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem vezetői. A szövetség életre hívásáról szóló dokumentumot jóváhagyásra elküldték az illetékes tárcának, de végső soron a parlament dönt majd az új közös státusról. Egy szak - nem szak. Az oktatási tárca fokozatosan, de két- három éven belül mindenképpen le akarja állítani az egyszakos tanárképzést - jelentette be Pokomi Zoltán szerdán Debrecenben egy konferencián. Postabank. Még az idén 132 milliárd forint értékben, hosszú lejáratú államkötvényt bocsát ki a kincstár a Postabank hiányának fedezésére - jelentette be tegnap Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Biztonságpolitika. A kormány ma elfogadja, majd a parlament elé terjeszti a Magyar Köztársaság új biztonság- és védelempolitikai alapelveit megfogalmazó dokumentumot. Ez igazodik az euro-atlanti integrációhoz, a NATO- és európai uniós csatlakozás XXI. században betöltendő szerepéhez. Átvilágítás. Az, hogy a parlament, vagy egy általa kinevezett bizottság átvilágítsa az MNB-t, ellentétes a jegybanki törvény szövegével és szellemével, az alkotmány szellemével, sőt az Európai Unióhoz való csatlakozás szándékával is - jelentette ki Surányi György az MNB elnöke. Ha időben felismerik, lassítható az időskori elbutulás A „tornáztatott” aggyal kevesebb a baj Világszerte mintegy 10 millió ember szenved Alzheimer-kór- ban, közismertebben öregkori elbutulásban, és több ezerre tehető a hazai betegek száma is. Panaszaikkal általában nem fordulnak orvoshoz, pedig az idejében megkezdett gyógykezelés képes gátat vetni az agy sorvadásának. Tariska Péter professzor, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgató-helyettese évtizedes tapasztalataiból azt a következtetést vonta le, hogy sokan azért nem keresik fel az orvost, mert az öregedés természetes velejárójának tekintik a kór legjellemzőbb tüneteit. Ez pedig a többi között az emlékezet gyengülése, tájékozódási zavar, hangulati-indulati ingadozások.-Általában 65 éves kortól fenyeget ez a betegség - mondja a professzor. - Nyolcvanöt éves korban viszont már minden második ember veszéEgy a tízmillióból lyeztetett. A statisztikák szerint a nők között csaknem háromszor gyakoribb az Alzheimer- kór, mint a férfiak körében. De megállapították azt is, hogy az iskolázottakat, az agyukat rendszeresen „tomáztatókat” kevésbé éri utol a baj. A betegség okát még nem tudták kideríteni; feltehetően társadalmi tényezők is közrejátszanak abban, ha idős korban csökken az agyi tevékenység. A magánynak, a depressziónak pedig nagy valószínűséggel szerepe van a koncentrálási zavarokban. Egyes kutatók szerint az agy szénhidrát-anyagcseréjének felborulása áll a betegség hátterében. Ma már a családorvosok néhány perces vizsgálattal ki tudják deríteni, hogy indokolt-e valakit további vizsgálatra küldeni. A szakintézetekben pedig ismertek olyan korszerű, fájdalommentes diagnosztikai eljárások, amelyekkel nagy valószínűséggel megállapítható az Alzheimer-kór. Akinél időben felfedezik a bajt, speciális tréninggel és gyógyszerekkel meg tudják fékezni a kóros folyamat terjedését. A családok számára súlyos gond azonban, hogy a legkorszerűbb gyógyszerek - tb-tá- mogatás híján - nagyon sokba, akár havi 30 ezer forintba is belekerülnek. Ha viszont nem kezelik az idős embert, egy idő után a felügyelete, az ellátása jelent súlyos problémát. Németh Zsuzsa Szülészeti szenzáció. Megszületett az első olyan magyarországi gyermek, aki a lombikbébiprogram során lézeres beavatkozás segítségével fogant. A módszer az egészségre teljesen veszélytelen és akár 10-15 százalékkal is növelheti a lonibikbébik fogantatási esélyeit. Mersány Elisa négy kilóval, egészségesen jött világra. fotó: feb/diósi imre