Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-15 / 293. szám

1998. december 15., kedd HAZAI TÜKÖR Az SZDSZ is sürgeti a kompromisszumos megoldást Kovács levelet írt Orbánnak Az utóbbi időben a szokásos­nál is jobban elmérgesedett belpolitikai légkör javítását célozza a szocialista párt el­nökének levele, amelyet a mi­niszterelnöknek címzett. A javasolt tárgyalások sikerére azonban kevés az esély. „A Magyar Szocialista Párt kész olyan két- vagy többpárti tárgyalásokra, amelyek célja a szükséges mértékű bizalom megteremtése, a pártpolitikai érdekeken túlmutató nemzeti ügyekben szükséges konszen­zus megőrzése, és a társadalom nyugalmának erősítése” - ol­vasható Kovács László MSZP- elnök Orbán Viktor miniszter- elnökhöz írt hétfői levelében. Kovács a továbbiakban úgy fogalmaz: a magyar belpoliti­kában, a kormány és az ellen­zék viszonyában napjainkra olyan feszültségek halmozód­tak fel, amelyek a demokratikus jogállamokban szokatlanok, s amelyek a társadalmi békét ve­szélyeztetik. „A feszültségek feloldása va­lamennyi felelős politikai erő­nek érdeke, s tapasztalataink szerint ez egybeesik a társada­lom nagy többségének óhajával is” - írja Kovács László, majd hozzáteszi: a tárgyalások kere­teiről és témáiról célszerű lenne előkészítő megbeszélést tartani, amit a miniszterelnöknek mi­előbb össze kellene hívnia. Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezető többpárti tárgya­lásokat támogatna. Véleménye szerint ezeknek akkor lenne ér­telme, ha a résztvevők töreked­nének a kompromisszumra a je­lenlegi vitás kérdésekben. Új pályázatot írnak ki az aljegyzői posztra Mérsékelt helyi adóemelés Gyulán A sportbalesetet szenvedett Danes László polgármester távollétében Baranyó Géza alpolgármester vezette a gyulai képviselő-testület teg­napi ülését, melyen a sok na­pirend miatt több téma tár­gyalását a december 21-ei ülésre helyezték át. Az aljegyzői állásra négyen nyújtották be pályázatukat, a jegyző, Becsyné dr. Szabó Márta Löveiné Bálint Anná­nak, a polgármesteri hivatal osztályvezetőjének pályázatát javasolta elfogadásra. A titkos szavazáson az osztályvezető nem kapta meg a szükséges számú voksot, így új pályáza­tot írnak ki az aljegyzői poszt­ra. Az önkormányzat 1998. évi költségvetésének I—III. ne­gyedéves végrehajtásáról szó­ló beszámoló során felvető­dött, bízzák meg Cséfán Lajos képviselőt (aki a pénzügyi bi­zottság elnöke is — a szerk.), ellenőrizhesse az önkormány­zati intézményi, a polgármes­teri hivatali pénzek felhaszná­lását a legszigorúbb takarékos­ság elve mellett. Külön díjazá­sáról a januári ülésen dönte­nek. Volt, aki kifogásolta, hogy Cséfán Lajos mit ellen­őriz majd, amikor az intézmé­nyek december 25-éig egy fil­lért sem kapnak. A kiegészítő javaslat szerint az átmeneti költségvetés idejére, február 15-éig tartsa Cséfán Lajos a megfelelő mederben a költeke­zést, s az intézmények önálló­ságát nem sértheti. A jövő évi költségvetés tervezéséhez kon­cepciót fogadtak el. Cséfán Lajos elmondta, a városban többszáz millió forint a hiány, így a beruházások prioritásá­nak meghatározása mellett mérlegelni kell az intézmény- hálózat szűkítését, a dolgozói létszám csökkentését, a felújí­tások lefaragását a bevételek növelésének lehetősége mel­lett. Ezt hallva a gyulavári Bay Zoltán Általános Iskola igaz­gatója, Gógné Kiss Ibolya, il­letve a településrész önkor­mányzati képviselője, Mako- vecz István veszélyben érezték a tornatermi beruházást. Töb­bek között a tornaterem követ­kező pályázata és a Várfürdő felújítása a szavazás nyomán a koncepció része lett. Gyulán 1996 óta nem volt helyi adóemelés, döntöttek az adókról és mértékükről: to­vábbra is kell fizetni az ipar­űzési adót, a vállalkozók kom­munális adóját, a magánsze­mélyek kommunális adóját, a nem lakás céljára szolgáló építmények adóját, az idegen- forgalmi és a gépjárműadót. A vállalkozók kommunális adója például 1500 helyett 2000 fo­rint lett személyenként és évente, a gépjárműadó a tör­vényben meghatározott min­denkori minimális tétel, az idegenforgalmi adó egysége­sen 250 forint vendégéjsza­kánként. Sz. M. Maratoni vita a parlamentben Az Országgyűlés tegnapi ülésének napirendjén mindössze két törvényjavaslat részletes vitája szerepelt, de előre sejteni lehetett, hogy az ülés áthúzódhat a keddi napra. A két téma ugyanis a jövő évi költségvetés újra megnyitott tárgyalása és az adóhivatal nyomozóhatóságának felállítása volt. A szabály szerint minden kép­viselőnek joga van arra, hogy módosító javaslatai mellett ér­veljen és másoknak válaszol­jon, ugyanakkor a vitát le kell zárni, hogy karácsony előtt szavazhasson a Ház a paragra­fusokról. A költségvetés újra megnyi­tott vitáját 22 vitaszakaszra osztották, lapzártakor a máso­diknál tartottak a képviselők. Könnyen lehet, hogy megis­métlődik a három héttel ez­előtti eset: csak azért fog fél­beszakadni a hétfői ülésnap, mert már kezdődik a keddi. A mai, válságokkal terhelt világgazdasági helyzetben ne­hezen megjósolható, hogy pontosan miként alakul majd a magyar bevétel, ezért a kor­mány a várható kiadások 1,9 százalékát fűnyíróelvszerűen mindenütt visszatartja. Jövő év júliusában elemzik a hely­zetet, s ha jól alakulnak a dol­gok, ez az összeg is felhasz­nálható lesz. A vita tegnap arról szólt, hogy ez tartalék vagy zárolt összeg, netán előre nem lát­ható kiadásokra, esetleg más célra is felhasználhatja-e a kormány? Varga Mihály pénzügy-minisztériumi állam­titkár szerint egyszerű zárolás­ról van szó, amit feloldanak, ha a gazdasági helyzet ezt le­hetővé teszi. Az ellenzék ezt szívesen el­hiszi, mondták, de a törvény- tervezet szövege tartalékról beszél, aminek felhasználásá­ról a kormány dönt. Javasol­ták, hogy erről a pénzösszeg­ről inkább az Országgyűlés határozzon. Ellenzéki képviselők a Központi Környezetvédelmi Alap, illetve az Útalap meg­szüntetése ellen is felszólaltak, illetve legalább annyit kértek, hogy a helyettük létrejövő cél- előirányzatok szétosztása el­lenőrizhető legyen. A jövő évi nyugdíjemelés szabályainak megváltoztatásá­ról szóló részt a kormány a nyugdíjtörvényből a költség- vetési törvénybe tette át, így tegnap ismét mód nyílt egy rendkívül heves, többórás vi­tára. Az ellenzékiek „sunyi, ravasz megoldásnak” tartották az ügy költségvetésbe csem­pészését, ami szerintük nyil­ván azért történt, hogy nehe­zebben lehessen alkotmánybí­rósági kontrollt kérni. A kormánypárti képviselők elismerték, hogy a jövő évi nyugdíjemelés szabályozása nem hosszú távú és „valóban nem szerencsés” megoldás, de rámutattak, hogy 374 milliárd forint a költségvetés hiánya, nincs elosztható többlet, csak lerongyolódott oktatás, egész­ségügy, Postabank és rossz közbiztonság. S. Á. Hiányzik a politikai akarat a kisebbségek parlamenti képviseletére Elavult az érvényben lévő törvény A Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseleté­nek biztosítása a rendszerváltás óta a napi politika közép­pontjában áll. A jelenlegi politikai helyzet sem kedvez az évek óta húzódó kérdés lezárásának. A probléma megoldását elő­remozdítani hivatott, újonnan felállt, Fidesz-vezette albizott­ság mind ez idáig még ülést sem tartott. E tény megértésé­hez közelebb visz minket, ha tudjuk: a Fidesz a múltban so­sem támogatta a kisebbségek parlamenti képviseletét. Először a Nemzeti Kerék­asztal-tárgyalások nyomán módosított alkotmány mondta ki, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek „államalkotó té­nyezők”, s hogy mint ilyenek­nek, joguk van „a közéletben való kollektív részvételre”. Az ugyanebben az időben formá­lódó választójogi törvény ugyanakkor még egy szóval sem említi a nemzetiségek parlamenti képviseletét. Később az Alkotmánybíró­ság az alaptörvényt értel­mezve kifejtette, hogy a ki­sebbségeknek parlamenti kép­viselethez van joguk, s egyben felszólította a T. Házat, hogy alkossa meg a jog gyakorlását biztosító szabályozást. Az 1993-ban elfogadott ki­sebbségi törvény azonban kü­lön törvényre ruházza a ki­sebbségi képviselet szabályai­nak megalkotását. S ez az a kérdés, amiben a képviselők már az MSZP-SZDSZ koalí­ció alatt sem jutottak egyez­ségre. Várfalvi Attila kisebbségku­tató több újságcikkben is kifej­tett véleménye szerint a politi­kai akarat hiánya miatt nem döntött még a T. Ház; a részle­tekről, vagyis az eljárási sza­bályokról. Amennyiben lesz politikai akarat, úgy a kisebb­ségeket parlamentbejuttató el­járási szabályok, s az Ország- gyűlésben való működésük rendjét meghatározó passzu­sok is könnyen meghozhatók lesznek - állítja. Igaz, ha a hazai kisebbségek végre bejuthatnának a parla­mentbe, az rögtön fel is vetne számos, alapos átgondolást igénylő kérdést. Például azt, hogy egyáltalán egykamarás maradjon-e a magyar parla­ment? Tény, hogy ma az al­kotmány csak a nemzeti ki­sebbségeknek biztosítja a jo­got a képviseletre, s bár foly­nak szakmai viták a kétkama­rás Házról, a parlamenti pár­tok elképzelése e téren még kiforratlan. A kisebbségek képviseletét biztosító választó- jogi törvénymódosítás leg­utóbb az év elején vérzett el. Várfalvi Attila érdekes kö­vetkeztetést von le a kisebbsé­gek képviselethez való jogá­nak alakulását vizsgálva. Vé­leménye szerint, míg 1989- ben a parlamenti képviselet látszott az egyetlen elérhető és főleg hatékony eszköznek, hogy a magyarországi nemze­tiségek megjelenítsék sajátos érdekeiket, mára gyökeresen megváltozott a helyzet. Mint egyik tanulmányában kifejti: az .önmegjelenítésre, az azo­nosságtudat megőrzésére, a nemzetiségspecifikus érdekek megfogalmazására alkalmas terepet nyújt a helyi és orszá­gos önkormányzat intézmény- rendszere, ami egyben a köz­életben való részvétel egyik lehetőségét is jelenti. Most a megválasztott országgyűlési biztos, illetve az országos ön- kormányzatok őrködhetnek a törvényben biztosított jogaik felett. A nemzetiségek részvétele saját helyi ügyeik irányításá­ban és szervezésében a ki­sebbségi önkormányzatok ke­retei között jogilag rendezett­nek mondható, ha anyagi felté­teleik hagynak is kívánnivalót maguk után. Mindemellett a kisebbségi kérdés szakértője úgy véli: a parlamenti képvise­let megvalósulásáig a kisebb­ségi törvény néhány elavult rendelkezését lehetne az élet által diktált új feltételekhez szabni. (horváth) Marqnard vizitelt. Göncz Árpád köztársasági elnök hét­főn hivatalában fogadta Jürg Marquardot, a Magyar Hírlap svájci tulajdonosát. A megbe­szélésen a sajtószabadság álta­lános kérdéseiről, valamint a Magyar Hírlap további sorsáról esett szó. A svájci laptulajdo­nos tegnap délután találkozott Demszky Gábor főpolgármes­terrel és - lapzártánk után - együtt vacsorázott a miniszter- elnökkel. Látogatás az otthonban. A Budapesti Zsidó Hitközség ál­tal fenntartott újpesti szeretet­otthon és a fővárosi zsidóság vezetői fogadták az intézmény­ben tegnap délután Orbán Vik­tor miniszterelnököt, majd a kormányfő és vendéglátói zárt ajtók mögötti megbeszélést folytattak. Boross még nem lép vissza. E pillanatban korai arról be­szélni, hogy visszalépnék a pártelnöki jelöléstől - nyilat­kozta Boross Péter, az MDF al- elnöke hétfőn. A jelenlegi kor­mányfő főtanácsadója koráb­ban azt nyilatkozta: amennyi­ben a tagságtól megkapja a megfelelő támogatást, elgon­dolkodik azon, hogy vállalja-e a jelölést az elnöki posztra. Megújult a Keleti. Befejező­dött a Keleti pályaudvar re­konstrukciójának első üteme - közölte Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója a hétfő dél­utáni miniszteri szemlén. Ka­tona Kálmán közlekedési mi­niszter a kivitelezést végző Középületépítő Rt. vezetőinek társaságában nézte meg a felújí­tott vasútállomást. Nem lesz új bizottság. Az Országgyűlés Gazdasági Bi­zottsága hétfőn elvetette annak az országgyűlési határozati ja­vaslatnak a tárgysorozatba vé­telét, amelyben Nagy Sándor és Kovács László MSZP-s hon­atyák egy, a privatizációs fo­lyamat átfogó értékelését végző eseti bizottság létrehozását in­dítványozták. Vége a magyar szériának. Az Opel Hungary szentgott­hárdi gyárában hétfőn legördült a szalagról az utolsó Opel Astra személygépkocsi. Szentgott- hárdon összesen 80 835 darab Astra készült, ezek többsége a hazai utakon fut. Clodo pénzt hamisított. Bűnsegédként, nagy mennyi­ségben elkövetett pénzhamisí­tás bűntette miatt első fokon három év börtönre ítélte, s mel­lékbüntetésként kiutasította a Magyar Köztársaság területéről a nyolcadrendű vádlottat, a né­met állampolgárságú Dietmar Clodót hétfőn, a pénzhamisítási ügyben eljáró Buda Környéki Bíróság. Fidesz-MPP: folyamatos bevételből nincs elég pénz Újra városi sportiskola Békéscsabán Tegnap sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-MPP békéscsabai szervezete — a két témát a legutóbbi, rendkívüli közgyűlésen napirenden szerepelt kérdések adták. Dr. Ferenczi Attila városi alel- nök aggodalmát fejezte ki, hogy a vagyonügyek nem meg­felelő kezelése következtében Békéscsabának nincs elegendő pénze, olyan, amely folyamatos bevételt jelentene. Ennek kö­vetkeztében a jövő évi költség- vetés 500 milliós hiánnyal „rajtol”. Elégedettségét fejezte ki, hogy egy 70 millió forintos hitel felvételével kifizethették a közalkalmazottak 13. havi fize­tését. Köles István, az önkormány­zat sportért és ifjúsági ügyekért felelős bizottságvezetője elöljá­róban arról beszélt, hogy a kor­mány sportpolitikájának körvo­nalai ugyan ismertek, de a tá­mogatás konkrét számai még nem, ezért egyelőre az elképze­lések körvonalazódnak. Az idei, labdarúgásra jutó 10,9 és kézi­labdára szánt 5,4 millió forintos támogatás nyilvánvalóan csak szerény hozzájárulás volt a mű­ködéshez, bár jövőre sem való­színű, hogy sokat emelkedne. A női kézilabda sportklub 7,7 mil­liós plusz támogatása egyedi megoldás, a labdarúgásnál egy­előre nem tisztázott, mit jelent a veszteségek fedezése, illetve csökkentése. Az Előre Kft.-nél további tájékozódásra van szük­ség a tisztább helyzet teremté­séhez. Gyűjtik az adatokat. Vadonatúj elképzelés: lénye­gében a régi, klasszikus mintára városi sportiskolát hoznak létre, amely a városi sportlétesítmé­nyek bázisára épül, négy egyéni — atlétika, karate, úszás, vívás — és négy csapatsportágat — kézilabda, kosárlabda, labdarú­gás, röplabda — működtet, nor­matív alapon. Mielőbbi létreho­zása éppen a normatív támoga­tás igényelhetősége miatt fon­tos. Ez az iskolák jelenlegi, sporthoz kapcsolódó működé­sét nem érinti, és a városi sport­költségvetést sem terheli. F. I. Árvízi kitüntetések. Katonáink helyt álltak az elmúlt hetekben, az árvízi vészhelyzet­ben, a gátakon. Közülük tüntette ki a legkiválóbbakat tegnap Szabó János honvédelmi miniszter és Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök. Az eseményen Göncz Árpád köztársasági elnök is megjelent. fotö: feb/kallus György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom