Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12-13 / 291. szám

Hírek és érdekességek Keresse az újságárusoknál! lönleges bestialitást kell keresni. Az egymástól elhidegült házaspároknak ugyanis szinte lehe­tetlen szétköltözniük. Morbid tény: manapság egyszerűbbnek látszik a feleséget meggyilkolni, mint két különálló lakást szerezni. Hatszoros bigámista London: Bírói ítéletre vár az a brit hastáncosnő, aki az utóbbi időben kéthavonta mondta ki a boldogító igent. Házasodási kedve nem ütközött volna törvénybe, ha nem felejtett volna elválni előző férjeitől. A 30 éves Susan Coates 14 hónap alatt hétszer ment férjhez, s alkalmanként 2700 fontot keresett az esküvővel. Élete párjait ugyan­is mindig olyan külföldiek közül választotta, akiknek az állampolgárság megszerzéséhez volt szükségük a házassági anyakönyvi kivonatra. Kurzusok elhajlóknak Brüsszel: Az Európai Unióban úgy vélik, köz­ponti pénzekkel kell támogatni az elhajlók be­illeszkedését a társadalomba. Tervezik, hogy prostituáltak és kábítószer-kereskedők olyan kurzusokon vehetnek részt, amelyekkel hét­köznapi foglalkozást választhatnak majd. A királynő a királynő London: Az angliai internetes honlapok láto­gatottsága tekintetében a királynő a királynő, azaz a legtöbben II. Erzsébetre kíváncsiak a számítógépes szupersztrádán szörfölők közül. A www.royal.gov.uk . internetes címre hetente 4,2 milliószor kattintanak rá, hetven százalék­kal többen, mint a Spice Girlsére fénykorában. Biztató AIDS-helyzet Európa: Az utóbbi három évben 80 százalékkal csökkent az AIDS áldozatainak száma Európá­ban. A halálozási arány a legsúlyosabb betegek körében nem remélt arányban csökkent. A ked­vező fejleményt az új gyógyszerek megjelenésé­nek tulajdonították. A járvány ugyanakkor a fej­lődő országokban katasztrofális méreteket öl­tött. Afrikában idén újabb 5,8 milliónyi ember vált fertőzötté, 50 százalékuk 25 év alatti. „Válás” orosz módra Moszkva: Évente 14 000 nőt gyilkolnak meg fér­jeik. Larisza Baszova orosz pszichológus szerint az elborzasztóan magas szám mögött nem a kü­J J tim Hallotta? 1998. december 13. Nyolcadik oldal A CLINTON, Chelsea első nagy sze­relme apja afférja miatt futott zátonyra. Barátja, Thomas (23) nem tudta elviselni a lány családja körüli fölfordulást. Anyjától, Hillarytől idejében meg­tanulta: ha kétségbeesés gyötri- marja is a lelkét, azt nyilvánosan soha nem szabad kimutatni. Chelsea, az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökének egyetlen lánya ajkán mindig egy kis mosoly buj­kál nemcsak a sajtó, tévé, a fotóri­porterek, hanem a nép, az utca embere számára is. Kortársai közül a 19 éves Chelsea Clinton Amerika talán legböl- csebb és legfegyelmezettebb pol­gára. A kulisszák mögött azon­ban nemegyszer eltörik a mécses. Zokogva borult az egyetemista lány anyja vállára, amikor az el­nöki helikopter hétvégi kirándu­lásra emelkedett föl a Clinton csa­láddal. Egy fotóriporter a helikop­ter ablakán át örökítette meg a je­lenetet. Chelsea első nagy szerelme apja afférja miatt futott zátonyra. Barát­ja, Thomas (23) nem tudta elvisel­ni a lány családja körüli fölfor­dulást. Végül is az elnök lánya kénytelen volt egymaga földolgoz­ni azt a lelki megpróbáltatást, amit az apja okozott neki a Lewinsky- üggyel és a sikamlós részletek nyilvános kiteregetésével. Melyik az a nővé serdült lány, aki képes az ilyesmit rezzenéstelen arccal, szilárd lélekkel elviselni, ha az általa rajongva imádott apja a dicstelen főszereplő? „Már nincs kedvem fölébredni, mert nem tudhatom, milyen újabb megaláztatás vár rám. El­válnak a szüleim?” - Chelsea na­gyon nyíltan beszélt egyik barát­nőjével apja szexügyeiről. A National Enquirer című magazin rögtön lecsapott rájuk, és szó sze­rint idézte: „Apám viszonya Monicával tönkretette az életemet. Nem is tudom, hogy egyáltalán ma­radjak-e az egyetemen. Volt idő, amikor szinte könyö rögtem anyunak meg apunak: min denek ellenére maradjanak együtt. Ma nem is ugyanígy Apám a szabadította ránk - anyu talán hama­rabb talpra állna nélküle.” A kétségbeesett Chelsea nem tagadja: kapcsolata az apjával fölmorzsolódott. „Szere tem a szüléimét. Csak­hogy mind nehezebb apunak meg nekem, hogy egymás szemébe nézzünk. A történteket eleinte nem hittem el. Aztán amikor beismerte a Monica-ügyet, egy hé­ten át minden éjjel zo­kogtam. Nem tudok az emberek szemébe nézni, annyira zavar ez a dolog. „Az apu iránt érzett büszkeségem fájdalom­má és megaláztatássá vált - kesereg Chelsea. - Nem is tudom, hogy anyu miképpen tette túl magát az egészen. Csodálni való az ere je és a nyugalma.” Clinton lánya csönd­ben sírja ki fájdalmát anyja vállán. Aztán fölitatja a könnye­it: „Nem szeret­ném anyut még az én bajommal is terhelni.” Kulcsár László A fény ünnepe - hanuka „Pici gyertyák vagyunk” A most beköszöntött hanuka-ünnep a leg­hosszabb és talán leg­népszerűbb zsidó ün­nep, amely a Templom hegyén több mint 2100 évvel ezelőtt történt csodát ünnepli. (A ró­maiak által lerombolt templom hívői, bár azt gondolták, hogy csak egyetlen napra elegen­dő olajat találtak, az még további nyolc napra volt elegendő a mécsesekhez.) Ennélfogva hanuka ün­nepén a fényt ünnepel­jük, a huszonegy év­századdal ezelőtti cso­dára emlékezünk sza­vakkal, ételekkel, vi­dám játékokkal. A hanuka nyolc napig tart, az első gyertya meggyújtásával kezdő­dik, amire idén épp ma este kerül sor. Az iskolákban persze szünet van (Izraelben egyébként szombat a pihenőnap, a vasárnap pedig munkanap), de még a legkisebb gyere­kek sem maradhatnak ki az örömünneplés­ből, hiszen az óvodák­ban a gyerekek együtt gyújtják meg az első gyertyát, amit aztán majd otthon a családi közös esti gyertya- gvúitás követ. Ez az aktus szinte min­denkiben tudatosítja, hogy bár külön-külön mindannyian csak pici gyertyák vagyunk, de együtt ez a nagy Fényt jelenti. Igen hangulatosak, lát­ványosak ilyenkor az egész Tel-Avivot átsze­lő Ayalon autópálya fö­lötti hidakon égő hanukiák, azaz a nyolc­ágú hanuka- gyertya­tartóba elhelyezett ha­talmas viaszgyertyák vagy elektromos gyer­tyaizzók. Mindennap eggyel több gyertyát pvi'iitnnk mpa Hanuka természetesen mint minden ünnep, nemcsak a szívünknek és lelkűnknek, hanem a gyomrunknak is kel­lemes. A kedves újságolvasók­nak, ha tehetném, oda­varázsolnám azt az il­latfelhőt, ami ilyentájt végigvonul az egész országon. Mert hát ki is tudna a hanuka jellegzetes sü­teményeinek, a friss, meleg „szuvganiának”, azaz a porcukorral fi­noman meghintett lek­város fánknak és a sze­met gyönyörködtető krumplis pogácsának ellenállni? T ihi Qlarn — Tol-Airíir

Next

/
Oldalképek
Tartalom