Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-09 / 288. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. december 9., szerda Magyar—román gazdasági együttműködés Egyedülálló a határ menti övezet integrációja Az Európai Unió által is ösztönzött, a határokon átnyúló regionális kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztése, mely mindkét ország számára előnyös és gyümölcsöző — mondta tegnap Békéscsabán a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. — ITDH — által rendezett konferencia megnyitóján Nagy Béla, a megyei közgyűlés tanácsnoka. A kétnapos, rangos rendezvényen az üzletemberek a romániai befektetési és gazdasági együttműködési lehetőségekkel foglalkoznak. Gitár, (a) Megjelent Varga Zsolt gitárművész Szerenád hat húron című lemeze, melyen különböző korok romantikus szerzeményeit játssza. Megvásárolható Békéscsabán, a Radnóti Könyvesboltban, az Univerzál Áruházban (Polifon CD- Shop) és a Hevesi Hangszerboltban. Megrendelhető a következő címen: „Szerenád hat húron”, 5601 Békéscsaba, Pf. 340. A Szendrey- Karper László Gitárzenekar december 11-én, délután fél ötkor karácsonyi hangversenyt ad a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban. Fogadóórák, (i) Vígh Ilona, a szeghalmi régió országgyűlési képviselője december 10-én délelőtt 10 órakor a körösújfalui községházán tart fogadóórát. Ugyanaznap 17 órától Vígh Ilona a bucsai művelődési házban várja a lakosságot. Halálos baleset, (z) Hétfőn este negyéd kilenckor Füzesgyarmat belterületén egy Scania típusú tehergépkocsi elé lépett V. L. 51 éves helyi lakos, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Ittas járművezető, (z) A Békési Rendőrkapitányság ittas gépjárművezetés miatt indított eljárást N. I. helyi lakos ellen, akinek a vezetés időpontjában 2,59 ezrelék véralkohol-kon- centrációt mutatott ki az orvosszakértő. I.efoglalták-eladta. (z) A Békési Rendőrkapitányság zártörés vétségének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást az APEH megyei igazgatóságának feljelentése alapján K. P. helyi lakos ellen, aki betéti társaságának ügyvezetőjeként a részletfizetés biztosítékaként lefoglalt gépkocsit és rádiótelefont eladta, így azt a végrehajtás alól elvonta. „NEM PATKÓ AZ ASSZONY, LELKÖM, HOGY MA ELRÚGJUK, HOLNAP MÁR ÚJAT VERÜNK FEL!” (Gárdonyi Géza) Nagy Béla mondandóját néhány számadattal is bizonyította: hazánk és Románia között az idei áruforgalom minden eddigit túlszárnyal, szeptember végéig a két ország kereskedelmi forgalma meghaladta az 535 millió dollárt, a magyar kivitel 403 millió dollár, ami a tavalyinak a kétszerese. Mindezekkel együtt napjainkban már 2 ezer 571 magyar—román vegyes vállalat működik a határon túl, s hazánk Románia tíz legfontosabb gazdasági partnereinek egyike. Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette: a cél, hogy a régiók gazdasági megA rendezvényt többek között megtisztelte jelenlétével Bodri Károly, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának területi igazgatója is. Dr. Szentesi Károly helyi polgármesterre vi- s?pnt. hiába vártak. az .Ünneplők. A polgármester ígérete ellenére távol maradt. — Magyarországon a vasúti koncepció alapját az 1836-os vasúti törvény tette lehetővé. A közlekedési koncepciót 1846-ban gróf Széchenyi István dolgozta ki, budapesti centralizálással és négy központtal — fogalmazott Varga Zoltán, a MÁV Rt. Vésztői Regionális Vasútjának vezetője. — A százéves évfordulón bierősödésével a kisebbségekben élő magyarság szülőföldjén találja meg boldogulását. Egyedülállónak jellemezte a Békéscsaba—Nagyvárad— Arad—Temesvár—Szeged által határolt gazdasági övezet integrációját, különös tekintettel a kis- és közepes vállalkozások potenciális részvételére. A romániai felgyorsult privatizáció mindezt a jövőben jobban serkentheti, a vegyes vállalatok létrehozásához az Új Kézfogás Közalapítvány különféle támogatásokat is nyújt. Elena Dóval, a Román Állami Vagyonalap brassói területi igazgatója a befektetési és privatizációs lehetőségekről tarzakodva tekintünk a jövőbe. Hisszük, hogy a vasút jelentősége nem csökken, a vonalakat pedig felújítják. Elődeink is belátták: a fejlődés fontos része, hogy a falvakat vasutak kössék .össze — mondta zárógondolataiban Varga Zoltán. A Füzesgyarmat—Püspökladány közötti 37 kilométer hosszú vasúti vonalat 1898 márciusában kezdték el építeni, és nyolc hónap alatt készült el. Az építést egy 1897. XII. 8-án keltezett rendelettel Korniss Károly gróf részére engedélyezte a Kereskedelmi Minisztérium. „Az engedélyes kötelezettséget vállalt arra, hogy a MÁV Püspökladány állomástól Nagytott előadást. Kifejtette: hazájában korábban a magánosítási folyamat a sok közvetítővel lassú és bonyolult volt, a politikai erők függvényében zajlott. A kisvállalatok — 2,5 milliárd lej alaptőkéig — 80 százalékát, a középvállalatok — 18 milliárd lej alaptőkéig — 40 százalékát már privatizálták. Halász János, az ITDH bukaresti irodájának vezetője elmondta: mindkét ország gazdaságáról naprakész információval szolgálnak, a román turisták 48 százaléka hazánkba utazik, s szinte havonta rendeznek üzletember-találkozókat, több rangos romániai kiállításon és vásáron mutatkoznak be magyar vállalatok és vállalkozók. Napirendre kerültek a gazdasági kamarák lehetőségei, tájékoztatók hangzottak el a regionális szerveződésekről. A konferencia ma kétoldalú konzultációkkal folytatódik. —szekeres— bajomon át Füzesgyarmatnál való csatlakozással Szeghalomig, mint forgalmi végpontig vezetendő helyiérdekű gőzmoz- donyú vasutat megépíti, és engedélyének tartalma alatt folyamatosan üzemben tartja” — írják a dokumentumok. A pálya sík vidéken épült, s nagyobb hidakatgem igényelt; a 29 műtárgyánálösszes hossza mindössze 37 méter. Az átadáskor 12 tonna tengelyterhelést és 40 kilométer/órás sebességet engedélyeztek rajta. Az építés kilométerenként 67 300 koronába került. A Füzesgyarmat—Püspökladány közötti vasutat a forgalom előtt 1898. december 9-én (éppen ma száz éve) nyitották meg. Üzletkezelését a MÁV látta el, ám a szakaszt csak 1931. október elsején államosították. Magyari Barna Füzesgyarmatról száz éve vonatoznak Püspökladányba Negyvennel száguldott a gőzös Centenáriumi ünnepséget tartott tegnap a füzesgyarmati vasútállomáson a MÁV Rt. Vésztői Regionális Vasútja. Az egybegyűltek arra emlékeztek, hogy száz éve készült el a Füzesgyarmat—Püspökladány közötti vasút. Karácsonyi akció december 1-jétől 24-éig az ország valamennyi Jééé diszkontjában Akciós áraink a készlet erejéig érvényesek. Fórum a pályaválasztásért A Békés Megyei Szakmai Pálya- választási Fórum alakuló ülését tartotta tegnap a Békés Megyei Munkaügyi Központban. A fórum működtetője, a munkaügyi központ és a munkában részt vevő szervezetek megtárgyalták a pályaválasztás segítéséhez szükséges együttműködés feltételeit, a tervezett programokat és működési szabályzatot fogadták el. Dr. Nagy Ágnes, a munkaügyi központ igazgatója elmondta: a pályázaton nyert működéshez szükséges összeget kipótolva jövő év szeptemberéig határozták meg feladataikat. A pályaválasztás nehéz feladat elé állítja a fiatalokat, a szülőket és az iskolákat is, az utóbbi évek megváltozott gazdasági és munkaerőpiaci helyzetében mindannyian segítségre szorulnak. Á fómm pontosan azt a szerepet vállalná magára, hogy összhangot teremtsen a pályaválasztók és az álláskínálók között. Fő céljuk a tájékoztatás javítása, az információk visszajuttatása a pálya- választásban részt vevő szervekhez, egyfajta egyensúlyt teremtve az igény és a kínálat mérlegén. A legfontosabbnak azt tartják, hogy az iskolarendszeren belül már megtörténjen a jó pályaválasztás, az onnan kikerülő fiatal ne szoruljon később sem pályakorrekcióra, sem pedig segélyre. A tartósan munkanélkülieket igyekeznek rávenni, hogy átképző tanfolyamokon vegyenek részt. A részt vevő szervezetek nehéz feladatot vállaltak, hiszen a középiskolákban folyó szakok szervezése, a túlképzés elkerülése, a kereslet-kínálat szinkronba segítése iskolák közötti érdekellentéteket szülhet. A fómm működéséhez egyelőre jövő szeptemberig elég a pénz, de reménykednek: valamilyen anyagi forrást találnak majd, hogy ne csak a mostani pálya- választóknak segíthessenek. B. P. A. Új jegyző Gádoroson Az előző testület próbált jegyzőt választani, ám a kiírt pályázatokra nem érkezett megfelelő szakember. Az önkormányzati választások után az új gádorosi önkormányzat a második kísérletre beadott 5 pályázat közül sem tudott választani és azzal az indoklással, hogy lehetőleg közigazgatási gyakorlattal rendelkező személy kerüljön ilyen posztra, harmadik alkalommal is kiírta a pályázatot. Újabb két pályázó próbálkozott. Közülük a legutóbbi testületi ülésen a képviselők Varga Józsefet ítélték alkalmasnak. A gádorosi lakos dolgozott már az önkormányzatnál, január elsejétől pedig a jegyzői állást töltheti be. Cs. I. VÉLEMÉNYEK Princz? Katonadolog! Hogy mik vannak? Az ember — bár az élet minden nap hoz valami „csemegét” Magyarországon — nem győz minduntalan elájulni, majd bá- tortalankodva magához térni, bízván, hátha meg sem történt az, amitől eszét vesztette. Itt van például ez a Princz-jelenség. Bizony jelenség a maga mázsás valóságával, mert az ugye nem mindennapi, hogy a Postabank volt vezére önelégülten belemosolyogja a mikrofonba egy bécsi kávéházban: cége hiánya legalább 60-80 milliárddal kevesebb, mint azt szenzációgerjesztő emberek állítják. Az ügy ilyetén való bagatellizá- lása hallatán szívem szerint odatenném, ez a film szigorúan csak felnőtt nézőinknek ajánlott, igaz, a csúnya kifejezések és jelenetek nem a képernyőből jönnek, hanem mi, nézők ontjuk a keresetlen szavakat, és nyulkálunk az olcsó, repedt, régi vázák, s egyéb fdléres tárgyak felé, melyekért nem kár, ha hirtelen felgyülemlett energiánkat azok sarokba dobálásával vezetjük le. Princznek 60-80 milliárd valószínűleg annyi, mint Mari néninek 100 forint hónap közepén. Márpedig Mari néni és a többi kisnyugdíjas, minimálbéres, járadékos, járadék nélküli honpolgárunk helyzete mégiscsak fontosabb, mint az elhíresült bankáré. (Valahogy azért elfogadhatóbb környezetet is találhattak volna interjúra a bécsi kávézónál. Mondjuk egy rendőrségi fogda beszélőjét — bocsánat, ha illetlenül felbuggyant volna némi, utálnivaló előítélet.) Időzzünk azonban tovább a kispénzű honpolgároknál. Merthogy ők is polgárok, az ugye vitathatatlan. Csak nehogy ők legyenek a polgári kormány feketebárányai. Az a négyszázezer polgár ugyanis, aki aláírt egy, a kormánynak címzett petíciót az egységes 20 százalékos nyugdíjemelésért, most fél. Ä hírvivők nem adták át a négyszázezrek listáját, mert az aláírók aggódnak, később hátrány éri őket. Sokunk igazságérzetével megegyezne, ha mondjuk Pricz félne, hogy később hátrány éri az eltűnt százmilliárdért. Most mégis úgy fest, mintha ez lenne katonadolog... László Erzsébet Szép új világ, alulnézetből Jeges fuvallat bújt hétfőn az ingem alá. Az Andrássy úton császkáltam, nem a csabain, a székesfővárosban. Magamutogató konvoj suhant végig a négysávoson. A kék és piros fénnyel villogó, parancsolóan szirénázó kocsik közé kormányzati és diplomáciai autócsodák ékelődtek. Utasaik aligha láthattak el a járdákig: számukra még csak térkép sem volt a táj. A járdán igazi dermedtség ült. Valóságosan, láb nélkül, úgy hetven esztendővel a háta mögött. Talán odafagyott az idős asszony, vélekedtem, aztán felpillantott. Sejthettek-e valamit tekintetéről a limuzinosok? A sarokig sem értem, máris szinte feledésre ítéltetett a jelenet: egy még idősebb hölgy a csontritkulásos nők csigolyánként sír felé törő gömyedtségével csoszogott át a piroson. Kilátásai? A szabad jelzésig sem értek fel... Jobbjában göcsörtös bot, bal tenyerének csukló felőli dombjaira parányi Mária-kép támaszkodott. Falatnyivá aszalódott ujjai öblét egy fémhúszas töltötte ki. „Apád-anyád idejöjjön!” alapon. Sem ő, sem az a „fagyos” hölgy nem kért egy fillért sem, csak megnyílt előttünk. Az Operánál ismerősbe botlottam: az a nő szólított meg (le), aki évek óta erdélyi menekültként buszravalót kér az embertől, óránként akár többször is. Korábban felkarolt fia odébb már önállóan kunyerál. Nem itt tarháltak az Andrássyn, hanem átellenben, a parkolóban, mely helyén most a nemzet gödre tátong. Ha tényleg máshová építik a színházat, nem csupán visszakapják placcukat, hanem immár a Nemzeti Mélygarázsban horgonyt vető finom hölgyek és urak felé nyújthatják kacsóikat. Nem tudom, abban a jobb korban lesz-e olyan készülék az autókba szerelve, mely azt is megmutatja, kik és mit csinálnak a járdákon, gyöngédség vagy gyűlölet árad szemükből a suhanó kocsik, s a szeretet ünnepe alkalmából kirittyentett fényes portálok felé. Emberségesebb, szabadabb korba értünk, győzködött valaki nemrégen a csabai Andrássy úton. Kár, hogy most nem tartott velem. Kiss A. János A Fidesz nem akar állóháborút „Pozíciógyűjtéssel” vádolni egy politikai pártot olyan, mint egy csatárt vádolni azzal, hogy gólt akar rúgni — reagált Köles István, a Fidesz békéscsabai alelnöke Velkey Gábornak, az SZDSZ megye- székhelyi ügyvivőjének múlt szombati számunkban megjelent nyilatkozatára. Köles István hozzátette: egy megkötött politikai alkun — melyet minden politikai tényező elfogadott, és így végre felállt a békéscsabai városvezetés — utólag próbál réseket ütni az SZDSZ. A Fidesz megyeszékhelyi alelnöke nem tartja szerencsésnek, hogy Velkey Gábor, és rajta keresztül a szabaddemokraták érzelmileg túlmotiváltan tesznek politikai nyilatkozatokat. Elmondta: a csatabárdot nem a Fidesz ásta ki, és nem is akarnak politikai állóháborút. Ehelyett a város fejlődésére kívánják koncentrálni erejüket. Ferenczi Attila, a Fidesz békéscsabai önkormányzati frakcióvezetője arról beszélt, hogy a városvezetés felállításánál a kezdeményezés és a döntés felelőssége Pap János SZDSZ-es polgármester felelőssége volt. A jobb- és a baloldal elfogadta a kompromisszumokkal teli modellt. Ezek után nem értik, hogy miért akarja éppen az SZDSZ sértődötten a felelősséget áthárítani másokra. Ferenczi Attila kiemelte: a megállapodás utólagos kikezdése helyett a figyelmet a város gondjaira kellene fordítani, hiszen például a jövő évet több száz millió forintos hiánnyal kezdi majd a megyeszékhely. A Fidesz a történtek ellenére az SZDSZ-szel is a párbeszédre törekszik, és remélik, hogy a szabaddemokraták is partnerek lesznek ebben. Ny. L.
