Békés Megyei Hírlap, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-08 / 287. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. december 8., kedd Kiállítás, (ö) A gyulai Százéves Cukrászdában ma 17 órakor Bánfi Mária és ifj. Bánfi Barnabás mutatkoz­nak be fotóikkal. Itt és távol, Gyulán és Rómában című tárlatukat dr. Kereskényi Miklós, az Erkel Ferenc Gimnázium igazgatója nyit­ja meg. Fogadóóra, (m) Tóth Imre országgyűlési képviselő lakossági fogadóórát tart Lökösházán december 11-én 13 órától, Kétegyházán ugyanezen a napon 15 órától. A helyszín mindkét települé­sen a polgármesteri hivatal. Minden ötvenedik, (m) December 11-én este nyolc órától Békéscsabán, az ifiház nagytermében évzáró koncertmenüre várják az ér­deklődőket. Fellépnek: Spring, Baby Bone és a há­zigazda Voyage. Minden 50. vendég egy-egy Voyage- kazettát kap ajándékba. A rendezvény támogatói: 911 & Csaba Security, Profit Pi­ac, Bau Data, Alföld Rádió, Békés Megyei Hírlap, Burek Pékség, Rádió 47, Hevesi hangszerbolt. Tűz. (z) Tegnap Battonyáról riasztották a tűzoltókat: a Baj- csy-Zsilinszky utca 62. számú ház gazdasági épülete kapott lángra, s a tűz átterjedt a szom­szédos lakóházra, melynek pad­lásán szalmát és szénát tároltak. A helyszínre érkező mező­kovácsházi tűzoltók megfékez­ték a lángokat, ami így is 70 ezer forint kárt okozott, ugyanakkor a tűzoltók mintegy 2,2 millió fo­rint értéket mentettek meg. Őrizetbe vették, (z) Decem­ber 6-án, a kora reggeli órákban a Békéscsabai Rendőrkapitány­ság őrizetbe vette a 19 éves, H. Sz. szeghalmi lakost, akit a csa­bai rendőrkapitányság és az Orosházi Városi Bíróság lopás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt körözött. Balesetek, (z) Vasárnap a sí­kos úton három személyi sérülé- ses közlekedési baleset történt megyénkben. A délelőtti órák­ban Nagykamarás belterületén egy személygépkocsi az árokba borult, s ketten könnyebben megsérültek. Az esti órákban Tótkomlós külterületén egy sze­mélykocsi fának ütközött, a bal­eset során egy személy szenve­dett könnyű sérülést. Szarvas külterületén szintén a fának üt­között egy autó, ketten szenved­tek sérüléseket. „A GYÓGYÍTÁS LEG­MAGASABB ALAPJA A SZERETET.” (Paracelsus) Munkában a békési rendőrök Áramtolvajok, rablók és telefonfülke-rongálók Sok munkája volt az elmúlt héten a békési rendőröknek — tud­tuk meg tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyet Bondár Gábor rendőr őrnagy, a Békési Rendőrkapitányság főnyomozója tar­tott. Tájékoztatójában elmondta, hogy a DÉMÁSZ Rt. több fel­jelentést tett áramtolvajok ellen. Bondár Gábor egy, az utóbbi két hétben tapasztalt, elsősor­ban hétvégi vandalizmusról szólt. Mint mondotta, november vége óta mintegy húsz telefon- fülkét rongáltak meg ismeretlen tettesek, beverték a fülke üve­geit, a készülékeket használha­tatlanná tették, s néhány eset­ben megkísérelték a pénzes ka­zetta kiürítését is. A város kü­lönböző pontján megrongált te­lefonfülkékben együttesen több tízezer forint a kár, csak példá­nak említette, hogy egy-egy be­tört üveg pótlásának költsége ötezer forint körül alakul. Egy rablásról is kaptak tájé­koztatást a sajtó munkatársai: november 30-án, este nyolc órakor három, az etnikumhoz tartozó helybeli fiatalember, a 29 éves R. I., a 25 éves C. Z. és a fiatalkorú B. P. megtámadott egy férfit, akitől R. I. erőszak­kal elvett egy 560 forint értékű gyűrűt. Az elkövetők hamar rendőrkézre kerültek, R. I.-t őri­zetbe vették, majd miután beis­merő vallomást tett, szabadláb­ra helyezték. A kerékpártolva­jok és a gépkocsi-fosztogatók továbbra sem tétlenkednek: az elmúlt héten ismét négy kerék­pár tűnt el, s két gépkocsit tör­tek fel, melyekből rádiósmag­nót, iratokat és pénztárcát lop­tak el. (z) Csupa csipke, (u) Az egy éve működő csipkeverő klub munkáiból nyitot­tak tegnap kiállítást a békéscsabai Len- csési Közösségi Házban. A megnyi­tót dr. Ferenczy At­tila önkormányzati képviselő tartotta, majd a szakkör ve­zetője, Tóthné, Kiss Szilvia értékelte a kiállított munkákat. Amint azt Takács Péter, a ház vezető­je elmondta, a klub munkája hagyo­mányteremtő, hi­szen ennek a nagy türelmet igénylő kézimunkának szin­te nincs is múltja a megyében FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Irodalmi díjkiosztó gyerekeknek Tegnap tartották Békéscsa­bán a megyei könyvtár gyermekkönyvhónap rendez­vényének keretében a mese- és prózaíró pályázat díjkiosz­tó ünnepségét. Az immár 12. alkalommal kiírt versenyen idén is szép számmal vettek részt a megye kisiskolásai. A zsűri megpróbálta a 308 beér­kezett alkotás közül igazságo­san kiválasztani a legjobbakat, de mint azt a bírák megállapí­tották, a sok színvonalas alkotás megnehezítette a döntést. Öt­venegy kis író- és költőpalántát hívtak meg az ünnepélyes ered­ményhirdetésre, akik irodalmi- lag is értékes könyvjutalmakat vehettek át. Az idei vetélkedő legfiatalabb meseírója a 6 éves békéscsabai óvodás kislány — aki történetét tollba mondta, és első helyezést ért el — a leg­jobb bizonyíték arra, hogy saját mese már a legkisebbek fantázi­ájában is születhet. A díjkiosztó ünnepséget Só­lyom Tamás zenész ajándék dalcsokra tette még felejthetet­lenebbé. B. Párkányi Adrienn Nem lesz összevonás Dévaványán Dévaványán a védőnői szolgá­latnak a családsegítő szolgá­latba való integrálása került szóba a legutóbbi képviselő- testületi ülésen. Elhangzott: Mezőberényben ez már humán szolgálat keretében példamutatóan működik. Az át­állás pénzbe nem kerülne, de sokak szerint a hatékonyságot növelné. Az ülésre meghívták a mezőberényi humán szolgálat vezetőjét és az ÁNTSZ körzeti vezető védőnőjét is. Utóbbi nem igazán támogatta az ötle­tet, sőt az önkormányzat egész­ségügyi bizottsága sem. El­hangzott az is: a dolgozók több­sége sem örülne az összevonás­nak. Majd kiderült: Mezőbe­rényben azért ilyen hatékony az együttműködés, mert ott a hu­mán szolgálat nagy létszámmal dolgozik. A ványai foglalkozta­tottak száma viszont az össze­vonás után is csak töredéke lett volna a herényinek. Minden körülményt alaposan mérlegelve: a képviselő-testület végül úgy döntött, hogy a csa­ládsegítő és a védőnői szolgálat összevonását nem valósítja meg. M. B. VÉLEMÉNYEK Mindennapi kenyerüket! — A nyakunkra rothad a gabona — jutott eszembe egy békési település gazdáinak rövid gabonapiaci helyzetértékelése a minap, miközben azt böngésztem, hogy keleti szom­szédainknál hamarosan 35—45 százalékkal nőhet a betevő ára. A malom- és sütőipari szövetség kimutatása szerint az év eleje óta változatlan az állami kemencékben sütött kenyér ára, miközben az alapanyagok értéke ugrás­szerűen növekedett. A só 300 százalékos árnövekedéssel vezeti a listát. Az állami sütödékben előállított 40 dekás fehér kenyér 1300 lejt (alig több, mint 20 forintot) kóstál. A mindennapi árának jelentős növelése azt eredményezné, hogy a román fogyasztói kosárból eltűnne az utolsó olcsó, alapvető fontosságú termék. Ez faluhelyen, ahol megterem a búza, és van hozzá élesztő, kemence, tüzelő meg dolgos asszonykéz, semmit sem jelent, mert süt a családnak a ház asszonya. De mi van ott, ahol havi száz dollárból élnek öten? Ott aztán rebeghetik a Miatyánkot, bízva mindennapi kenyerükben. Az egyre inkább terebélyesedő gazdasági válsággal küzdő Romániában a nemzeti kisebbségek jogairól rendezett minden vita a nemzeti szuverenitást, egységet fenyegető veszély. A föderalizmus nem jelent megoldást, de Erdély autonómiájához már komoly előfeltételek léteznek — állapítja meg a Curentul című napilap az európai regionális együttműködés kérdéseiről született terjedelmes összeállításában. A román politikusok — legyenek hatalmon lévők vagy ellenzékiek — egyaránt az elszakadás veszélyében találnak mentséget arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló kormányprogramot miért nem lehet végrehajtani — olvastam felháborodva. Felháborodva, mert legutóbb a nyáron, júliusban jártam Erdélyben, Marosvásárhely környékén is, ahol a helységnévtábla nemzeti színekben (piros- sárga-kék) „pompázott”. Biztos, hogy nem magyar érzelmű hazafi kezétől származott a dekoráció. Mi történik most, tisztelt politikus uraimék? Más szemében a szálkát, magunkéban a gerendát se? Both Imre (n)Agyban sötét Te játszod? Én mindig, ha leszáll az est és autó­val indulok haza. Te látod? Én nem mindig, a múltkor is csak centik híja volt. Te mit szoktál olyankor mondani? Amit én szoktam, azt nem tűri el a nyomdafesték. Neked integettek vissza feltartott mutatóujjal? Nekem már igen, de még nem álltam meg revánsot venni. Ugye, te is ta­lálkoztál már, közlekedő társam, sötétben, kivi- lágítatlan kerékpárossal? Jó játék, mi? A játékszabályok egyszerűek. Kerüld ki, ahogy tudod. Jó reflexek, kötélidegek kellenek hozzá. Csak egyszer hibázhatsz, és rögtön kiírják: game over! Nincs pardon, és csak találgathatsz a végén: direkt öngyilkos akart lenni vagy csak szimplán hülye, akit elcsaptál. Mert aki durván egy ezrest nem költ a biztonságára, az a felsoroltak közül valamelyik. Több eset nincs. Te melyik pályát szereted a legjobban? Én a ködöset, mikor egyébként sem látsz semmit, és az útszéli kocsma mellől, szem­be haladva eléd támolyog a delikvens. Az az igazi. Ott már csak a természetfölötti segít, a harmadik szem, az ismeretlen védan- gyal, aki félrerántja helyetted a kormányt és megóv a felboru­lástól. Egy-egy ilyen eset után nehéz elfeledni azt a hihetetlen adrenalinmámort. Néhány alkalom, és az ember már kívánja. Kigúvadt szemmel lesve az újabb felbukkanót. Mert az mindig van. Eshet eső, dühönghet szélvihar, a kerékpáros mindig köz­lekedik. Lámpa nélkül, macskaszem nélkül, sötét ruhában, hogy még véletlenül se vegyék észre. O az éjszaka nagy isme­retlenje. A kockázatot merészen vállaló, a haza jutásért életét egy lapra feltevő nagy pionírok utóda. Tréfát és egyebet félretéve: a statisztikák szerint a kerékpá­ros-balesetek kétharmadáért a sötétség felel. Az a sötétség, ami azoknak a fejében honol, akik világítás nélkül közlekednek az éjszakában. Kovács Attila Adassák meg a mozgás öröme Sztriptíz a főiskola klubjában Félmeztelen igazság Aki próbálta, az tudja igazán, fizikailag milyen megterhelő' a beteg, magatehetetlen embe­rek mozgatása. Az ápolók munkájának megkönnyítésére dolgozta ki két francia — Paul Dotte gyógytornász és Max Abric ergo terapeuta a kézi emelés gyakorlati módszerét. A módszer egyrészt védi az ápo­ló gerincét, másrész csökkenti a gondozott kiszolgáltatottság-ér­zését. Utóbbit azáltal éri el, hogy együttműködésre ösztönzi az ápoltat. A módszer nemzetközi népszerűsítését Franciaország­ban a SIFAM nevű iskola végzi, oktatóik a világ számos országá­ban tartottak már továbbképzést. A közép-kelet-európai országok közül tavaly decemberben első­ként hazánkban szerveztek ilyen kurzust. Ekkor húsz magyar ok­tatót képeztek ki, akik megalakí­tották a Minőségi Időskorért — Legjobb Ismeretekkel (MILI) nevű egyesületet. Hahnné Ba­logh Edit vezető oktató és Szépné Pruzsinszki Erika oktató Békés megyében elsőként Szarvason tartott tanfolyamot szociális otthonok és gondozó­házak munkatársainak. A 40 órás elméleti és gyakorlati kép­zést a nagyszénási módszertani szociális otthon és a Békés Me­gyei Szociális Intézmények Egyesülete szervezte. Sok idős ember ha kórházba kerül, elkedvetlenedik, s ha nem ösztönözik, bizonyos mozdula­tok ki is törlődnek. A MELI okta­tói elmondták, a módszer alkal­mazása a gondozottól folyama­tos együttműködést kíván. A cél a gondozók fizikai problémáinak kivédése, továbbá az idős ember mozgásra ösztönzése. Ennek szellemében írták ki a tanfolyami terem falára: „Mindent értük, semmit sem helyettük”. Cs. R. Segítség Kárpátaljának A szeghalmi baptista gyüleke­zet használtruha-vásárt tartott székházában a kárpátaljai árvíz- károsultak megsegítésére. A be­vételt, mintegy 30 ezer forintot tartós élelmiszer vásárlására fordítják. Emellett a gyülekezet tagjai 30 zsáknyi gyermek, női és férfi ruhaneműt gyűjtöttek össze. Az adományt a napokban vi­szik el Beregszászra, a szállítás­hoz a szeghalmi önkormányzat biztosít mikrobuszt és állja az útiköltséget. Az élelmiszert és a ruhaneműt Szeghalomról el­származott misszionárius há­zaspárnak adják át Beregszá­szon, a kárpátaljai baptisták székhelyén. Ä misszionárius fi­atal házaspár a környező telepü­lések árvízkárosultjai között osztja szét a szeghalmi ajándé­kot. (Folytatás az 1. oldalról) — Azt állítja a levél, hogy drogos cigarettával kínálják az ott lévőket... — Nagyon szeretném, ha a szülők, akik ezt állítják, meg­keresnének és segítenének ab­ban, hogy kiderítsük, ki adta a gyereküknek a kábítószeres cigarettát! Soha nem vettem észre, hogy valaki ilyen ciga­rettát szív, bár én naiv vagyok és nem tudok megkülönböz­tetni egy sima cigarettát egy átitatottól... Az viszont tény, hogy a bulikon biztonsági őrt alkalmazunk, aki nálam sok­kal tapasztaltabb ilyen téren. Valószínű észrevenné és szól­na, ha kábszeres cigarettát lát­na valakinél. Találomra lányokat is meg­szólítok, hiszen a fiúk talán nem tiltakoznak az ellen, hogy sztriptízt lássanak. Juhász Ildikó nagy, kérdő szemekkel néz rám. — Valaki kifogásolta a ren­dezvényt? Nem igazán értem, hiszen a leányzóról csak a melltartó került le. Ennél töb­bet lehet látni talán még a sé­tálóutcán is. Matuska Andrea elneveti magát: — Nagyon kulturált buli volt. A fiúk azt bánták, hogy nem vetkőzött csupaszra a táncoló lány... Kratofil Eszter: — Elment egy bulinak. Élveztük, hogy a fiúk élvezik azt, amiből a strandon többet láthatnak. Felnőtt emberek vagyunk, miért ne nézhetnénk meg egy sztriptíztáncos produk­cióját? Köteles Lajos főigazgató — aki szintén megkapta a levelet — felettébb dühös. — Termé­szetesen nem tudok a sztrip­tízről, kivizsgálom, s annak befejeztével nyilatkozom majd. Nem lenne szerencsés, ha a kivizsgálás előtt megír­nák az esetet, ami lehet valót­lan is. Körbejárva az esetet, a fő­igazgatónak valószínűleg iga­za van. S annyi butaságot leír­tak már csak azért, hogy meg­keserítsék valakiknek a hét­köznapjait. Ha belegondo­lunk, nem történt semmi olyan, ami miatt pálcát kelle­ne tömi a fiatalok felett. Béla Vali

Next

/
Oldalképek
Tartalom