Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-12 / 265. szám
1998. november 12., csütörtök VILAGTUKOR :i hírlap Előkészületben a találkozók Remélhetőleg két héten belül sor kerülhet a magyar-szlovák külügyminiszteri találkozóra, a pontos helyszín és időpont egyeztetése még folyamatban van - közölte a külügyi szóvivő. Horváth Gábor hangsúlyozta: mindkét fél részéről megvan a készség arra, hogy a találkozó mielőbb létrejöjjön. A konzultációkon a magyar küldöttséget Bagi Gábor helyettes államtitkár, a szlovákot Anton Pintér politikai főigazgató vezeti. Folyamatban van a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó előkészítése is. * Az Európai Unió bővítésének a lehető legnyitottabban és leg- áttekinthetőbben kell megtörténnie - állapították meg Vil- nában szerdán befejeződött találkozójukon az Európai Parlament és a társult országok parlamentjeinek elnökei. Ott volt Ader János, a magyar Országgyűlés elnöke is. Lejárató hadjárat van a szlovákiai kormány magyar tagjai és államtitkárai ellen készülőben - így értesült Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (KP) elnöke, az új pozsonyi törvényhozás alelnöke. A NATO aggódik a koszovói fejlemények miatt. Szerb források szerdai közlése szerint három szerb rendőr megsebesült, amikor a szakadár albán fegyveresek kedd este újabb támadást intéztek a Pristinától 30 kilométerre nyugatra fekvő Glo- govac szerb rendőrőrse ellen. Nemzetközi megfigyelők a szerb biztonsági erőket és az albán fegyvereseket egyaránt figyelmeztették, hogy a tűzszünet ismétlődő megsértése veszélyeztetheti a béketárgyalásokat. Távoznak az Egyesült Államok kuvaitvárosi nagykövetségének nem nélkülözhetetlen beosztottjai és hozzátartozóik. Hazatérhetnek az izraeli diplomaták is. Ez újabb jele annak, hogy katonai csapások vannak készülőben Irak ellen. Karbantartás miatt december 1-jén leállítják a csernobili atomerőmű egyetlen működő, 3. számú reaktorát. Megérkezett Londonba a spanyol hatóságok hivatalos kérelme a népirtással, terrorizmussal és kínzásokkal vádolt Augusto Pinochet volt chilei diktátor kiadatásáról. Jack Straw brit belügyminiszternek két hét áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja és döntsön arról, felhatalmazást ad-e a kiadatási eljárás megindítására. A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalnak / Göncz Árpád Tunéziába utazott Elnökünk Varsóban az ország függetlenségének évfordulóján vett részt. FOTÓ: feb/reuters Tegnap a késő délutáni órákban Zine el-Abidine Ben Ali köz- társasági elnök meghívására elutazott Tunéziába Göncz Árpád köztársasági elnök. Útjára felesége is elkísérte. Az államfő most először látogat az afrikai kontinensre, így a Maghreb-országok közül elsőként az Európai Unióhoz társulási szerződéssel kapcsolódó Tunéziába. Hogy miért, arról Göncz Árpád többek között így nyilatkozott a tuniszi Le Reno- uveau című lapnak: „Magyarország számára a mediterrán térség országai rendkívül fontosak. Hazánk megbízható partnere Tunéziának, és ugyanez igaz fordítva is. Tunéziát hármas - mediterrán, Maghreb- és arab - kötődése folytán, belső stabilitása, reformjai és kiszámítható külpolitikája miatt nagyra becsüljük.” A négynapos látogatás a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését célozza. Ennek keretében az államfőt népes kormánydelegáció kísérte el Tunéziába: tagjai Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter, valamint a külügyi, a gazdasági, a belügyi, az oktatási és a közlekedési, hírközlési, vízügyi tárca államtitkárai. Minthogy a kapcsolatbővítés és kereskedelemfejlesztés fő eszközének a vállalatközi kapcsolatokat, a személyes tárgyalásokat tekinti Göncz Árpád, útjára ezért mintegy harminc üzletember is elkísérte. Köztük a Mól Rt. vezérigazgató-helyettese, dr. Dankné Szentgyörgyi Veronika. A Mól Rt. ugyanis az egyik legnagyobb beruházó Tunéziában: 1991-től a Szahara szélén található Kebili térségében 4144 négyzetkilométeren folytatnak olajkutatásokat. Néhány napja egy 88 négyzetkilométeres bányatelken végre megkezdték az olaj kitermelését is. Az államfő kíséretében Tunéziában tartózkodó üzletemberek elsősorban a mező- gazdaság, a közlekedés, a vízügy, az oktatási berendezések és a kisüzemek telepítése terén látnak lehetőséget a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Kamarás Katalin Magyarország a NATO kapujában Alig néhány hónap múlva Magyarország az észak-atlanti védelmi szervezet teljes jogú tagja lesz, s addigra ki kell építeni hazánk teljes NATO-képviseletét is Brüsszelben. Bár jól haladnak az előkészületek, a NATO-csatlakozás időpontjáig, 1999 áprilisáig még sok a teendő. Tervek szerint a képviselet összlétszáma hatvan-hetven főt tesz majd ki, jelenleg tizenöten dolgoznak a belga fővárosban, ami megfelel a hazánkkal nagyjából azonos méretű NATO-tagállamok misszióinak. Ám nem csupán a brüsszeli nemzeti képviseleten tevékenykednek magyar NATO- diplomaták, hanem a stratégiai főparancsnokságokon és az alárendelt parancsnokságokon is. Az átmeneti helyzetre jellemző, hogy most dolgozzák ki, hány tisztet és tiszthelyettest várnak a három új tagországból, illetve a NATO katonai rendszeréhez most csatlakozó Spanyolországból. Ki- szivárgott hírek szerint Magyarországnak csupán az európai főparancsnoksághoz (Mons) mintegy hetven főt kellene delegálnia, a déli főparancsnoksághoz, Nápolyba viszont negyven magyar tisztet és tiszthelyettest várnak. Katonai szempontból a‘legfontosabb a magyar légvédelem beolvasztása a NATO légvédelmi rendszerébe, ami lényegében azt jelenti, hogy a magyar légtér védelmét békeidőben a szövetség vállalja. Saját lokátorrendszer híján pedig a NATO lát el bennünket légtérfigyelési adatokkal. Tekintve, hogy az észak-atlanti védelmi szervezet fő erejét az USA fegyveres ereje adja, meghatározóak az amerikai eljárások, szabványok. Ezért is van nagy szerepe a nyelvtudásnak. Á magyaroknak azonban e téren sem kell szégyenkezniük. Nagy ütemben folyik a fölzárkózás, miközben több más ország katonái sokévi tagság után sem beszélnek jól angolul. T. A. Rólunk (is> írják Kölcsönös érdek a bővítés „A közös európai fizetőeszköz, az euró bevezetéséért vívott harc megtanította á Nyugatot arra, hogy a politika harcmezejét nem tanácsos átengedni a kétkedőknek, az ellendrukkereknek. Később csak bajosan lehet a mulasztást pótolni, nehéz az információs hátrányt ledolgozni” - írja szerdai vezércikkében a Die Welt. A tekintélyes napilap arra figyelmeztet, hogy most, amikor Brüsszelben a szakértői tárgyalások az Európai Unió bővítéséről döntő szakaszukhoz érkeztek, a politikusok nem húzódhatnak a háttérbe. A földrész nyugati felében nagyon tartanak a „szegény keleti rokonoktól” és a csatlakozással járó költségektől. Pedig egyértelműen ki kell mondani: az integrációs szervezetbe történő felvétellel nemcsak az egyik oldal nyer, belátható időn belül a Nyugatnak is „üzlet” lesz, hangsúlyozza a német újság. Másrészt csak akkor ér véget Kelet- és Közép-Európa számára a hosszú menetelés a darabjaira hullott szovjet övezetből a fejlett piacgazdasággal, demokratikus viszonyokkal rendelkező másik világba, ha intézményesen is része lehet e másik térfélnek. A Die Welt szerint a Nyugatnak elemi politikai érdeke fűződik ahhoz, hogy „végérvényesen gyökeret verjenek" Keleten a hagyományos demokratikus értékek, aminek eredményeképpen a volt szocialista országok állampolgárai nemcsak tehetősebbek, hanem érettebbek is lesznek majd. Németországnak máris haszna van a változásokból - mutat rá a cikkíró. Gazdaságilag lépéselőnybe került Amerikával szemben azáltal, hogy Kelet-Európával nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolít le. „ Önmagában már ez is komoly érv a bővítés mellett. ” Bulgária felzárkózik Javulnak gazdasági kapcsolataink A mostani magyar kormány hivatalba lépésekor sok mindent átvett Bulgária jelenlegi, polgári vezetésétől. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta szerdán Budapesten, az Ivan Kosztov bolgár kormányfővel folytatott gadta. Ivan Kosztov azt is közölte: Bulgária 2001-re megfelel majd a koppenhágai követelményeknek, tehát készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval. Hozzátette, hogy addigra Bulgária igazodni szeretne a maastrichti követelményekhez. Orbán Viktor bolgár vendégével fotó: feb/reuters megbeszéléseit követően. A kormányfő kiemelte: nincs kétsége afelől, hogy szakmai, kormányzati szempontból a mostani bolgár kormány érte el a legnagyobb előrehaladást az elmúlt másfél év alatt az egykori szovjet érdekszférához tartozó térségben. Ivan Kosztov bejelentette: megkérte a magyar miniszter- elnököt, hogy megfigyelőként vegyen részt a térség országaiban működő centrista pártok december 4—5-ei, Bulgáriában megrendezendő tanácskozásán. Orbán Viktor a meghívást elfoA bolgár kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar fejlődés példaértékű Bulgária számára. Reményét fejezte ki, hogy a magyar és a bolgár miniszter- elnök között intenzív kapcsolat lesz a jövőben. A látogatás során Pintér Sándor magyar és Bogomil Bo- nev bolgár belügyminiszter aláírta a toloncegyezményt és a szervezett bűnözés elleni harcban való együttműködési megállapodást. A bolgár vendég ellátogatott a Bolgár Kulturális Intézetbe és a Bolgár Közösségi Házba is. Hadastyánok. Miközben II. Erzsébet brit uralkodó Chirac francia elnök vendégeként Párizsban emlékezett az első világháború befejezésének 80. évfordulójára, angol veteránok egy csoportja a Chelsea Királyi Kórházban köszöntötte az ünnepet. fotó: feb/reuters Első számú közellenségek: terroristák, repülőgép-eltérítők, drogkereskedők Hosszú az amerikai fejpénzlista A „terror sejkje”, Oszama bin Laden fejére minden idők legnagyobb - egymilliárd-százharminchétmillió forintnak megfelelő - összegű vérdíját tűzött ki az amerikai rendőrség. Tizenhét súlyos terrortámadás írható a 40 éves férfi számlájára. A többi között ő a kenyai és a tanzániai amerikai nagy- követségek ellen augusztusban elkövetett merényletek szervezője. Biztosra vehető, hogy tavaly az egyiptomi Luxorban ártatlan turisták életét követelő merényletért is ő a felelős. Bin Ladent a legelkeseredet- tebb keresés ellenére sem sikerült eddig megtalálni. Washington most mesés jutalmat kínál a nyomravezetőnek. De nem az Afganisztánban bujkáló szaúdi milliomos az egyetlen, akinek elfogásáért az amerikaiak minden pénzt megadnának. Még 1984-ben fogalmazta meg a washingtoni külügyi tárca a „terrorizmusellenes jutalomprogramot”, amelyben meghatározták a legsúlyosabb bűnözők fejére kitűzött vérdíjakat. Mindeddig a skóciai Lockerbie térségében pokolgépes merénylet miatt elpusztult utas- szállító repülőgép merénylőiért fizették volna a legtöbbet, átszámítva 904 millió forintot. Lamen Khalifa Fhimah egyike volt a PanÁm légitársaság óriásgépe elleni bombatámadást a háttérből irányítóknak: 270-en haltak meg a merényletben. Az amerikai titkos- szolgálat szerint a férfi Kadhafi ezredes Líbiájában bujkál. Aki a hatóságok kezére juttatja a 26 éves Haroun Fazilt, az 452 millió forinttal lesz gazdagabb. A veszedelmes Szomáliái férfi is részt vett az amerikai követségek elleni pokolgépes merényletekben. Jó 450 milliót kapna, aki föladná Abdul Rahman Yasint: a 38 éves férfi a New York-i kereskedelmi világközpont (WTC) elleni 1993 februári bombamerénylet egyik értelmi szerzője és kivitelezője. Az irodaházban hatan meghaltak, ezernél többen megsebesültek, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem omlott össze a felhőkarcoló. (kulcsár)
