Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-04 / 258. szám

....... 1998. november 4., szerda HAZAI TÜKÖR Alábbhagyott a preparálási divat „Ennivaló” védett madaraink (Folytatás az 1. oldalról) hogy a hazai gyakorlatban ez még soha nem fordult elő. Kalivoda Béla már az előbb említett rédicsi esetet is példa­értékűnek tartja. Itt egy év öt hónap felfüggesztett börtön- büntetést, félmillió forint pénz- büntetést kapott az elkövető, to­vábbá köteles megfizetni 5,9 millió forint természetvédelmi bírságot. Az esztelen pusztítást leg­többször sportból teszik. S az sem ritka, hogy a madarak ínyencek asztalára kerülnek. Az osztályvezető azt azonban nem kis megelégedéssel állapítja meg, hogy a preparálási divat ma már alábbhagyott. Korábban nagy divat volt kikészített madarakkal díszíte­ni a lakást. Az utóbbi eszten­dőkben jó, ha ketten-hárman folyamodnak olyan kérelem­mel a nemzeti parkhoz, hogy az engedélyezze az általuk ta­lált védett fajhoz tartozó ma­dártetem kikészítését. A ter­mészetvédelmi törvény szerint ezeket az állatokat elejteni vagy kikészíteni csak termé­szeti érdekből, vagy egyéb közérdekből lehet. Általában oktatási, kutatási és ismeret­terjesztési célból, az iskolák és múzeumok kémek és kapnak engedélyt arra, hogy elhullott madarak tetemét preparáltas- sák. A magánemberek lakásá­nak díszítése nehezen lenne beilleszthető bármelyik érdek­körbe is. Az erre szakosodott üzletek azonban azokra is gon­dolnak, akik ragaszkodnak hozzá, hogy védett, kitömött madárral ékítsék a lakásukat. Élethű utánzatot kínálnak, bor­sos áron, de legálisan. Cs. R. Stop a külföldi malacokra Tizenkét forintot a tenyésztők vesztenek Azonnali importkorlátozást, és a jelenlegi 55 százalékos vám helyett akár 100 százalé­kos emelést javasol a Sertéste­nyésztők Országos Választ­mánya a sertéspiacon keletke­zett zavarok megoldására. Az európai országokban kiala­kult dömping hatására a hús­üzemek 130 forint kilogram­monkénti élősúlyárban juthat­nak hozzá a külföldről behozott sertéshúshoz, amivel a magyar tenyésztők a támogatásokkal sem képesek versenyezni. Az országos választmány tegnapi, budapesti ülésén a sertéspiac je­lenlegi helyzetéről és a jövő évi szabályozás kérdéseiről tár­gyaltak. — A kormány intézkedéseit — ha lehetőségeik szerények is — örömmel vettük — tájékoz­tatott a választmány üléséről Koltay Zsolt, az országos vá­lasztmány Békés megyei tagja. — A novembertől életbe lépett 35 forintos árcsökkentés és a 23 forintos támogatás közötti ki­lónként 12 forintos különbséget azonban a termelőknek kell le­nyelni. Bár a támogatásról szó­ló rendelet még nem jelent meg, biztató, hogy a feldolgozó üze­mek a termelőktől már az új rendszer szerint veszik át az ál­latokat. Kovács Attila 16 ország közel 100 kiállítója Budapesten Az üvegesek szakmai műhelye Nem a siker elérése a művé­szet, hanem annak rendsze­res megismétlése — vallják azok, akik ismételten arra vállalkoztak, hogy megszer­vezzék az INTERGLASS ’98 VI. Nemzetközi Üveg­ipari Kiállítást és Szimpózi­umot. Az üveg sokrétű bemutatása, alaposabb megismerésén alapu­ló számtalan feldolgozási lehe­tősége örök kihívást jelent nem csak az üvegipari szakma, de a művészien tökéletesre formált üveg iránt érdeklődőknek, a szépet szerető nagyközönség számára is. Budapesten, az Olimpiai Csarnokban az idén 16 ország közel 100 kiállítója vonultatta fel termékeit, mutatta be a leg­újabb technológiai megoldáso­kat. A szerdai megnyitón Hor­váth Sándor, a Gazdasági Mi­nisztérium Építőipari, és Inf­rastruktúra Főosztályának ve­zetője méltatta a szervezők és a résztvevők szándékát, azt, hogy hagyományteremtésükkel a kö- zép-kelet-európai térség egyik fontos szakmai műhelyévé vált a kiállítás. A nemzetközi üvegipari ki­állításon az üveg „főváro­sából”, Orosházáról, sőt egész Békés megyéből egyetlen kiál­lító jelent meg — a GLASMAS Üvegipari és Gép­gyártó Bt. (Csete) Kétséges az ítélőtáblák sorsa A bírákat már kijelölték, egymilliárdot már elköltőitek Orbán Viktor miniszterelnök tegnap késő délután találko­zott Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság, és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács első számú vezetőjével, valamint a három ítélőtábla és a megyei bíróságok elnökeivel. A bírósá­gok legfelsőbb szintű vezetőinek hédervári háromnapos munkaértekezletén a kormányfő tájékoztatást adott a hétfői rendkívüli kormányülés döntéséről, amely szerint 1999. ja­nuár 1-jén nem kezdhetik meg működésüket az ítélőtáblák. Miközben az ellenzék politi­kai indíttatású támadásként ér­tékeli a kormány elhatározá­sát, a koalíció úgy véli: az íté­lőtáblák felállítását nem készí­tették elő megfelelően, így most az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében sürge­tőbb feladat a helyi és a me­gyei bíróságok munkafeltéte­leinek javítása. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke ezzel szemben ké­telyeinek adott hangot. Kije­lentette: az az érv, miszerint az ítélőtáblák beindulása lassí­taná a bíróságok munkáját nem állja meg a helyét, éppen ellenkezőleg, gyorsítaná a bí­ráskodás jelenlegi folyamatát. Január 2-án akár már határoza­tokat is hozhatnának a mun­kára kész új fórumok, s az­által, hogy 67 bíró átkerülne új munkakörbe, az alsóbb fokú bíróságokon újabb 67 státus keletkezne, tehát bővülne a kar. A Legfelsőbb Bíróság is, az ítélőtáblák is egy időben foglalkozhatnának az előttük fekvő ügyekkel, s ez alaposan felgyorsítaná a folyamatokat. A megyei bíróságok elnökei évente kétszer tartanak közös munkaértekezletet. A mostani tanácskozásnak a hédervári kastélyszálló ad otthont, ahol a harmadik napja tartó, ma befe­jeződő konferencián az ítélő­táblák sorsáról folytatott meg­beszélésen túl tárgyaltak a sajtó és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról, és a költségve­tés bírósági fejezetének napi­renden lévő elfogadása okán költségvetési kérdésekről is. Miközben hivatalos döntés még nem született az ítélőtáb­lák felállításának elhalasztásá­ról, a pécsi ítélőtábla megbí­zott elnöke a napokban nézi át a tanácselnöki és bírói állá­sokra október 30-ig beérke­zett pályázatokat. így - a fővá­ros és Szeged után - Pécsett is szinte minden feltétel adott ahhoz, hogy az eredeti tervek­nek megfelelően, és az 1997. évi LXVI.törvény rendelke­zése szerint a három ítélőtábla január elsején megkezdhesse működését. A költségvetésből több mint 1 milliárd forintot már elköltötték a táblák elhe­lyezésére, a technikai feltéte­lekre. Horváth Magdolna Jól sikerült a regionális nukleáris balesetelhárítási gyakorlat Minden sziréna megszólalt korm^ ELHÁKiJÁSt < PKPA A sajtó és a lakosság tájékoztatását is szimulálták FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE .SS ...Qíütea •tBUfc Magyarország az utóbbi években különféle nemzetközi szer­vezetekhez csatlakozott, többek között a Nukleáris Energia Ügynökségéhez is. A nemzetközi szervezet nagy gondot fordít a nukleáris balesetelhárítás érdekében szükséges országok közötti együttműködésre, amelyet időszakonként megrende­zett gyakorlatokkal is igyekszik tökéletesíteni. Egy sorozat keretében a nyu­gat-európai régió riadógyakor­latát 1996-ban Svájc, az észak­európai régióét 1997-ben Finn­ország rendezte meg 25-30 or­szág részvételével. Magyaror­szág mindkét gyakorlaton részt vett, ezért a kelet-közép-euró- pai régió gyakorlatának meg­szervezésére hazánk kapott fel­kérést. Az Inex-2 regionális gyakor­latra tegnap került sor a paksi atomerőműben „bekövetke­zett”, feltételezett balesetre alapozva, amely — ha igazi lenne, komoly veszélyt jelen­tene a lakosság számára. Varga Péter ezredes, a Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnokságának helyettes ve­zetője elmondta, hogy a gya­korlat törzsvezetés jellegű, amelyben kizárólag a nukleá­ris balesetelhárításban, a nem­zetközi együttműködésben és a döntés-előkészítésben érin­tett szervezetek vesznek részt. A végrehajtó szervezeteket és a lakosságot a gyakorlat ter­mészetesen nem érinti. A sajtó és a lakosság tájékoztatását is csak szimulálják, és a gyakor­lat megrendezéséről annak be­fejezte után adnak tájékoz­tatást. Megtudtuk, hogy a gyakor­lat, amelyen - minden eddigi­nél több - 31 ország és 8 nem­zetközi szervezet vett részt, tökéletesen sikerült. Pakson valamennyi sziréna megszó­lalt, pedig az eddigi gyakorla­tok során csak a szirénák 96- 98 százaléka működött. Koós Tamás A kisebbségi ombudsman vizsgálatot indít az október 18-ai kisebbségi választásokkal kapcsolatban hozzá beérkezett panaszok alapján, erősítette meg Kaltenbach Jenő az Or­szággyűlés emberi jogi bizott­ságának tegnapi ülésén. A turizmus fejlesztésének 10 évre szóló programtervezete szerint az ágazat a jelenlegi 6 milliárdos támogatás helyett évente legalább 16 milliárd fo­rinthoz jutna, mondta tegnap Somogyi Zoltán helyettes ál­lamtitkár az Országos Idegen- forgalmi Bizottság ülése után. A 2000-től induló program egyrészt EU-csatlakozási tá­mogatásból, másrészt állami forrásokból valósulna meg. A helyi adókkal kapcsolatos képviselői módosító indítvá­nyokkal foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés gazda­sági bizottsága. A kormány képviselője egyetértett azzal, hogy a telek teljes alapterületé­ből az épületnek nem minősülő építménnyel lefedett telekrész fele mentesüljön az adó alól. Nem támogatta viszont azt, hogy az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt adó­mentes legyen. A tervezett száz órával szem­ben eddig csak 50-70 órát tu­dott repülni az a tizenkét pilóta, akiknek azért növelték repülési óraszámát, mert Magyarország csatlakozása után a NATO kö­telékeiben teljesíthetnek majd szolgálatot - jelentette ki Ko- sitzky Attila altábornagy, a légierő parancsnoka kedden. Ismét gyűjt az Amerikai Ke­reskedelmi Kamara (AmCham) a hátrányos helyzetű gyerme­kek javára. Az immár hagyo­mányosnak számító gyűjtés be­érkező adományaival ezúttal a Magyar Égési Égyesületet és a Nógrád megyei Lucfalva óvo­dáját támogatják. Az AmCham tervei szerint az idén mintegy 60 ezer dollár értékű ado­mányra számítanak. A bérek befagyasztása, a minőségi bérpótlék egyhar- madra zsugorítása, és a teljesen esetleges önkormányzati finan­szírozás ellen a Pedagógusok Szakszervezete minden törvé­nyes eszközt igénybe vesz, je­lentette ki Szöllősi Istvánné fő­titkár tegnap, újságírók előtt. Magasabb kilométerdíj lenne az M3-ason a kormány elképzelései szerint. A jövő heti ülésén várhatóan a 6 forintnál magasabb, de az áfával együtt 9 forintot meg nem haladó tarifa mellett foglal majd állást. Man- ninger Jenő államtitkár el­mondta: a személygépkocsik éves matricájának az ára áfával együtt 20 ezer, a havi bérlet 2000 forint lesz. Tízórás műsoridő előtt a Gyula TV A gyulai képviselő-testület az elmúlt heti alakuló ülésén nem választott alpolgármestert. Danes László polgármester javasla­tát 9 igennel támogatták a képviselők a titkos szavazáson, 5 nem voksot kapott és tízen tartózkodtak. Aláírásgyűjtés a „közös” megoldás ellen Pusztaottlaka: együtt vagy külön? A szegedi rádió nemzetiségi stúdiójának tegnap délelőtti adásá­ban meglepő riportot hallhattunk Pusztaottlakáról. A műsorban két volt képviselő (egyikük a korábbi román kisebbségi önkor­mányzat elnöke is) arról számolt be, hogy aláírásgyűjtést kezde­ményeztek a helyi önkormányzat „román kisebbségi és települé­si önkormányzattá” alakulása ellen. A „közös” megoldással — úgy érzik — nem érvényesülhet a kisebbség valódi érdeke. A polgármester tegnapi sajtó- tájékoztatóján a lapunkban megjelent mondatra reagálva elmondta, szóba került az is, hogy Szabó Árpád (MSZP) volt alpolgármestert javasolja a posztra, de a konkrét felkérés nem történt meg. (Szabó Ár­pád polgármesterjelöltként a második legtöbb szavazatot kapta az önkormányzati vá­lasztáson — a szerk.) Danes László kifejtette a sajtótájé­koztatón, hogy az alakuló ülést megelőző egyeztetések alkal­mával 19 képviselővel beszélt, 18-an elfogadták elképzelését, melynek része volt a leendő al­polgármester szakmai felké­szültsége, politikai konszen­zuselemekkel. Akik az előző este igent mondtak javaslatára, másnap csoportban nem támo­gatták. Pártszerű eredmény született. Felkérte a politikai erők vezetőit, tárgyaljanak egymással és teremtsenek kon­szenzust, ha nem sikerül, to­vábbi egyeztetésekre van szükség. Máris időt vesztettek a munkában. A két megalakult bizottság, az ügyrendi és a pénzügyi hétfőn első ülést tar­tott, folyik a helyzetelemzés, a pénzügyi kondíciók számba­vétele, a korábbi zárolások át­tekintése, a jövő évi költségve­tési koncepció készítése. A jö­vő évre már 363 millió forin­tos kiadásra — ebből 101 mil­lió forint az esedékes hitelállo­mány — van érvényes határo­zat. Nagy valószínűséggel minden nem finanszírozható, a beruházások felülvizsgálatára és ütemezésére lehet számíta­ni. Az ORTT elfogadta a Gyula TV ajánlatát a 10 órás műsoridőre. A szerződés meg­kötése után 60 napon belül meg kell kezdeni a sugárzást, ha nem, a tévé és az azt működtető önkormányzat elveszti a jogot. Addig rendezni kell a tévé fi­nanszírozását és a személyi helyzetet. Gyula nem képzelhe­tő el helyi televízió nélkül, még egyszer ennyi önkormányzati támogatásra lenne szükség és ahhoz, hogy a város terhei ki­sebbek legyenek, befektetőket kell találni — mondta el véle­ményét Danes László. Sz. M. A riportban elhangzott, hogy a kisebbségi törvényt meg kelle­ne változtatni, mert — mint azt a helyi példa bizonyítja — a nagy testületben induló kisebb­ségi jelöltek háttérbe szorítják a külön induló kisebbségi jelölte­ket. A települési képviselőjelöl­tek közt négyen román kisebb­ségiek (ebből 3-an jutottak a testületbe), akik közül — állítá­suk szerint — többen nem is tudnak románul, sőt 4 évvel előtte csak függetlenként jelöl­tették magukat. Ez nem helyes — mondták. Elhangzott továb­bá: félnek attól, hogy az így ka­pott költségvetéssel a „közös” önkormányzat nem a román ki­sebbség céljai érdekében gaz­dálkodik, holott nekik már ko­rábban kialakított kapcsolataik és célkitűzéseik voltak. Sérel­mezik, hogy meghívást sem kaptak az alakuló ülésre. Azt szeretnék, ha a külön indulókra leadott szavazatokat is figye­lembe vennék és a kisebbségi önkormányzat önálló testület­ként működne a településen. Végül Szabó Miklós, a tele­pülés régi-új polgármestere el­mondta, hogy köztudottan a nyilatkozók és a faluvezetés között hosszabb ideje feszülő nézeteltérés miatt ajánlottan küldték ki a meghívókat, köz­tük a riportban szereplőknek is. A jelenlegi testületbe választott román kisebbségi tagok értik és beszélik a nyelvet. A szavazók a jelölőlapokon egyértelműen meggyőződhettek, hogy ki mi­lyen jelöltként indul. Ä kisebb­ségi tagok önállóan döntöttek a „közös” munka mellett. A sza­vazás és a testületi átalakulás törvényes volt. A kisebbségi érdekek védelmében pedig ép­pen egy román kisebbségi bi­zottságot terveznek megválasz­tani. H.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom