Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-14-15 / 267. szám
1998. november 14-15., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 Badal János operatőr: „...hiszek abban, hogy többet érünk a számítógépnél” Emberfilm születik Fekete István regényéből „Meglepődnek ugye, hogy mit keresek egy filmes sajtótájékoztatón” — kapta magához a mikrofont Fási Ádám, aki számos szépségverseny producere. Aztán megnyugtatta a résztvevőket, nem csapott fel filmrendezőnek, ezt meghagyja az Amerikában élő Hubert G. Wellsnek, viszont egyik felfedezettje, az 1996-os Miss Universe, Deák Andrea is játszik majd az Emberek között című produkcióban, amely Fekete István Derengő hajnal című regényéből készül és a tervek szerint jövő ilyenkor mutatják be a mozikban. Készítői azt ígérik: igazi közönségfilm lesz, noha összességében távol áll tőle minden, ami nem emberi... A filmnek számos Békés megyei kötődése van: a producer egy tarhosi (!) fiatalember, Varga Ádám, de fontos szerep vár az inkább csak rendezőként ismert Konter Lászlóra és a szabadkígyósi kastély lesz az egyik helyszín. — vagy nagyon kitárult — a világ és naponta annyi impulzust kapunk, hogy nem tudunk vele mit kezdeni és összerogyunk alatta. Nagyítóval kell keresni a szerete- tet. Az is lehet, hogy 68 évesen jobban észreveszem a szeretetre vágyó és kiszolgáltatott embereket. A film kapcsán ismét feltámadt bennem a remény, hogy a sok rombolás, vér, gyilok, az akciófilmek után ez arról szól majd, hogy szeretet is van az emberek között. A brutalitásnak — Fekete István regényében zömmel szimpatikus emberek élnek, szemben Konter László filmbeli szerepével, doktor Csőrös Edével, akinek már e neve is ridegen hangzik... — Való igaz, intrikust játszom, csúnya és kevéssé humanisztikus embert képviselek, de remélem, hatéves csabai színházigazgatói és rendezői munkám során nem változott meg annyira a személyiségem, hogy ennek „köszönFekete István elbeszélései, ifjúsági és állatregényei révén méltán az egyik legnépszerűbb magyar író. Művei számos filmalkotót megihlettek már, gondoljunk csak a nagy sikerű Koppányi aga testamentuma című játékfilmre, vagy a Tüskevár című televíziós sorozatra. A Derengő hajnal című regény eddig elkerülte a filmvilág figyelmét, melynek témája, karakterei, drámai és komikus szituációi a fiatal és az idősebb korosztály számára egyaránt izgalmasak, élvezhetők. Hubert G. Wells magyar származású, amerikai rendező 1992-ben megvette a regény megfilmesítési jogát, s írt belőle forgatókönyvet Emberek között címmel. Az író hősei a regényben egy, a természettel szoros közösségben élő vadőr, Retek János, akit Bitskey Tibor alakít, valamint a rabságba került szajkó. A háttérben egy ’30-as évekbeli dunántúli falu megszokott élete zajlik, az öreg, becsületes vadőr és családja kálváriájával fűszerezve. Fekete István írásában nagy szerepet kapnak az állatok. A szajkó mellett még számos állat szemszögén keresztül figyelhetjük végig a Retek család és környezetének közel egy esztendejét. A szereplők egymáshoz fűződő kapcsolatát ironikusan szemlélik, párbeszédeikben tükröt tartanak a hol komikus, hol drámai emberi magatartásformákkal szemben. Hubert G. Wells rendező 1954-ben Homoki Nagy István Cimborák című filmjének segédoperatőre volt, majd Szigethy Kálmán mellett dolgozott soly- mászként, idomárként. Negyvenegy éve az Egyesült Államokban él. Néhány, a magyar közönség előtt is ismert filmjeiből: Távol Afrikából, A víz csillámló gyűrűje, Nem félünk a farkastól, Sheena, „Az emberekből még nem veszett ki a szeretet” (négyen az Emberek között szereplői közül: Szabó Gyula, Hegyi Barbara, Konter László és Széles Anna) a szerző felvételei a dzsungel királynője, Ragadozók, Elza és kölykei, Szömyecskék, Csupasz Pisztoly. A közismerten mélyen érző Szabó Gyula reméli, ez a film embersége miatt szimpatikus lesz a közönségnek. Ezek szerint már csak reménykedni lehet? — kérdeztük a kétszeres Jászai-díjas, kiváló művészt. — Mondják, hogy elembertelenedett nincs szüksége kultúrára de, hogy a szépséget észrevedd egy élőlény mozgásán, kecsességében, az emberben a fogalmazást, amire te nem jöttél rá, az igazi öröm, nem? Fekete Pista bácsit nagyon tiszteltem, hiszen ő az állatfiguráiba is mindig egy embert bújtatott bele. Mostani szerepem szerint a kezelőorvos nagyszívű, sugárzik belőle a tisztesség. Máris megszerettem. hetem” a szerepet. Csak érdekességként mondom, hogy korábban mindig kellemes, jóravaló figurákat játszottam különböző filmekben. —Hogyan találtak egymásra a rendezővel? — A nagyon tehetséges és ambiciózus Varga Ádám segítségével. Ádám elhatározta, hogy filmeket készít. Két kisfilmje után ez az első igazi vállalkozása és ismerve akaraterejét, drukkolok neki. Azért is hiszek a film sikerében, mert benne a tisztább világ tükröződik és nem csörög, vijjog, repül semmi, mint a ma mozikba kerülő alkotások(?) többségében. Hubert G. Wells neves rendező, miként Badal János is a kamera mellett. Többször találkoztunk mostanában, többek közt a szabadkígyósi helyszín kiválasztásakor. A film díszlet-, illetve látványtervezői is mi leszünk Székely László kollegámmal, aki a Jókai színházban számos kitűnő munkájáról ismert, a most színen lévő Othello díszleteit is ő tervezte. * A mintegy 200 millió forintos költséggel készülő filmre külföldi befektetők is jelentkeztek, de még nincs együtt a pénz. Az Euro-Lion Nemzetközi Filmgyártó Társaság azonban reméli, hogy megismerve elképzeléseiket, további támogatókra találnak. A forgatás a jövő januárban kezdődik. Az Emberek között „életét” lapunk is igyekszik figyelemmel kísérni. Fábián István Egy lóval is lehet beszélgetni Emlékeznek még az 1953-ban készült első színes magyar játékfilmre, a Rákóczi hadnagyára? Nos Badal János (Jean Badal) volt az operatőre. Aztán következett az Ecseri lakodalmas, a Hintón járó szerelem, a Császár parancsára, Gábor diák, Bakaruhában és még számos film képbe álmodása. 1956-ban ő is itt hagyta otthonát, Franciaországban telepedett le és lett nemzetközi hírű művész. Együtt dolgozott többek között Jacques Tátival és Fred Zinemannal. — Hogyan készül erre a feladatra? — Úgy semmiképpen sem, ahogy egy francia rendező kollega szerette volna nemrégiben, saját filmjét illetően. Tudniillik odajött hozzám egy szombat este, hogy vállaljam el a filmjét. Kérdeztem, mikor kezdenénk? Azt Badal János: „Néha a politikusoknak is fel kellene szállniuk a villamosra” mondja: hétfőn... Félre a tréfát, a legfontosabbnak a jó csapatot, a csapatmunkát tartom. Kérdezze meg Bitskey Tibit, milyen hangulatban forgattuk a Rákóczi hadnagyát? Esténként még filmeket is vetítettem a több száz huszárnak. Tudom, azok az idők elmúltak, de én hiszek abban, hogy az ember többre való a számítógépnél, továbbá, hogy az életben a család a legfontosabb. Meg abban is hiszek, hogy minden ember egyforma, legyen miniszter vagy tehenész. Csak néha a politikusoknak is fel kellene szállniuk a villamosra, gyalog járni, nem a fellegekben! És ha már az állatokat is említettem, tudja, egy lóval lehet beszélgetni, meg lehet érteni. Sok emberről ezt sajnos nem mondhatom el. F. I. Olvastuk Tudjuk, az önkormányzati választáson mindenki győzött. Az MSZP „számszakilag”, az SZDSZ a várakozásokhoz képest, a Fidesz pedig... nos, ők mindig győznek. A kisgazdák meg érzékelhetően úgy tartják, ha minden választókerületben a pártelnököt indították volna, akkor kalászba borul a fővárosi aszfalt is. (Mátyás Győző újságíró) Az Antall-kormánynak (többek közt) az volt a baja Göncz Árpáddal, hogy az államfő annak idején nem írta alá a médiatörvényt. Nem kell hozzá különösebb jóstehetség: most alighanem az lesz a „bűne”, hogy Kunos Péter kegyelmi kérvényét aláírta. (Galló Béla újságíró) Elszürkülés, beleolvadás a koalícióba, az önálló arculat hiánya — nem hallottuk már ezt valahol? De igen, a szabaddemokratáktól, négy éven keresztül. Az ugyancsak markáns arculatú, 90 éves Független Kisgazdapárt azonban hónapok óta csöndben asszisztálja végig a fideszes közéleti nyomulást, anélkül, hogy bármit profitálna a fiúk területszerzési akcióiból. (Seres László újságíró) Jalta temette el végleg Trianon illúzióit. Nemcsak a miénkét, szomszédainkét is. Hasonló sorsra jutott az, aki Trianon után ajándékot — illetve a saját illúziója szerint jóvátételt — kapott a sorstól, mint aki úgy érezte, kisemmizték. (Márton László író) Könyv Kastélyok... Ezt a könyvet ne hagyják ki! Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországról című kötetéről van szó. Borsos ára (hétezer forint) ellenére is — ha tehetik — vásárolják meg vagy ha nem telik rá, üljenek be egy órára a könyvtárba és lapozzák végig. Megéri. Olyan csodával találkoznak a könyv lapjain, amilyenben a hazája iránt érdeklődő magyar ritkán részesül. Nagy-Magyarország szépülő s pusztuló kastélyaival találkozhatnak az album lapjain. Megtudhatják, milyen volt az ország, amikor még nem dúlta fel Trianon, majd idegen hadsereg. S persze itt-ott (ép kastélyok láttán) felfedezhetik azt is, milyen lehetne Magyarország, ha nem gyalogolt volna keresztül rajta a történelem. Közel négyszáz felvétel és szakszerű művészettörténeti ismertető vall nemzeti örökségünk e páratlan kincseiről. Élllliiilllllt! A jó szex, ebben áll a nagy titok! Paula Yates (38) mindent (pontosabban mindenkit) elért, amire (akire) vágyott. Világhírű rocksztárokat ugyanúgy, mint a sarki vendéglő pincérét. Közben pedig az egész világ értetlenül áll: „mi van egyáltalán ebben a nőben?” Ha smink nélkül jönne szembe velünk az utcán, épp olyan jelentéktelennek hatna, mint az agyongyötört szomszédasszony. Csöppet sem föltűnő alak, normális magasság — ennek ellenére rendkívül szexi és rendkívül szép. Vajon hogyan csinálja? Mivel tudta az álommodell Helena Christensen (29) férjét elcsábítani? Mi ragadta meg benne az INXS együttes szerencsétlen sorsú tagját, a 37 évesen elhunyt Michael Hutschence-t? Miért maradt mellette oly sokáig az ismert Bob Geldof (44)? A kérdésekre a legutóbbi szeretője, Kingsley O. Keke (27) adta meg a választ: „Egyszerűen mindent tud a jó szexről. Az ágyban kegyetlenül profi.” Hét hónapja ismerkedtek meg egy heroinelvonó kúrákat végző klinikán. O. Keke részletekkel is szolgált: „Osztrigát és pezsgőt nyaldostunk egymás köldökéből. A hálószobában mindig nerccel bevont, magassarkú papucsot viselt és fekete harisnyát. Mást semmit. Reggel a konyhában lefeküdt a csempére, hogy lehűtse a testét. Rögtön ezután hozzákötözött az ágyhoz, és úgy viselkedett, mint egy vad oroszlán.” Paula Yates több plasztikai műtéten esett át: meg- nagyobbíttatta a mellét, gömbölyűbbé varázsol- tatta a fenekét, és teltebbé operáltatta az ajkát — mindezt csupán azért, hogy testét még inkább a szex szolgálatába állíthassa. „A gyermeknevelés művészet” „Nem más, mint egy nagy kaland” — így jellemezte Jodie Foster (35) azt a „szerepet”, amelyet július 20. óta játszik: a házasságon kívül született Charles nevű fia nevelését. A kétszeres Oscar-dí- jas, ismét régi karcsúságában pompázó színésznő továbbra sem hajlandó semmit elárulni az apa személyéről. „Csak remélhetem — fűzte hozzá a minap —, hogy nem fogok az egyedülálló anyák számára példaképül szolgálni. Kezdetben azt hittem, hogy a gyermeknevelés valóságos tudományág. A valóságban azonban inkább egyfajta művészet.” A művésznő mindenfajta spekulációt elhárított az apa személyével kapcsolatban: „Különös, ha egy ennyire személyes ügy egyszer csak a széles nyilvánosság elé kerül — magyarázta. — Csodálatos volt ez a kapcsolat, amely kizárólag rám tartozik, de egyetlen pillanat alatt az egész világ fölfigyelt rá. Soha nem fogóm tudni megszokni azt sem, hogy vadidegen emberek állandóan megállítanak, s a fiam felől érdeklődnek.” Egyéves kihagyás után Jodie Foster hamarosan visszatér a kamerák világába. Thaiföldön fogja A király és én című filmet forgatni. Természetesen a kis Charlie-t is magával viszi: „Csak jót tesz majd neki, ha új helyeket, új arcokat, új nyelvet, elefántokat és egyéb csodákat láthat” — adta meg döntése magyarázatát Jodie Foster. Mi a szerelem? „A szerelem számomra azt jelenti, hogy hosszú ideig jól érezzem magam egy férfival” — mondja Emmanuelle Seigner (32), Roman Polanski felesége. A Paris Match című francia lapnak nyilatkozva a neves filmrendező párjától azt is megtudhatjuk, hogy már 14 esztendeje házasok, s előtte is volt néhány kapcsolata. De azonmód hozzáteszi: „A mostani boldogságommal egy napon sem lehet említeni őket.” A színésznő persze bevallja: a mindennapi élet nem azonos az állandó szárnyalással, de a szerelem számára sokkal fontosabb minden másnál. Szeret nőiesnek lenni, és nem híve a feminizmusnak. Férjének és gyermekeinek olyan otthonról kíván gondoskodni, amelynek jellemzője a családi tűzhely melege. Ennek ellenére megkönnyebbülve teszi hozzá: „de nemcsak ebből áll az életem.” Új filmjét, a Place Vendome-ot (amelyben Catherine Deneuve oldalán játszik) most vetítik a francia mozikban. Ferenczy Europress Egyéves kihagyás után Jodie Foster visszatér a kamerák világába
