Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-02 / 256. szám

1998. november 2., hétfő HAZAI TÜKÖR Koszorúk Gziglernek, Stojanovitsnak Emlékezés megyénk neves elhunytjaira A gyulai önkormányzat no­vember 3-án, kedden 14 óra­kor koszorút helyez el id. Czigler Antal építésznek a szabadkígyósi temetőben lé­vő sírján, majd Csorváson, az ótemetőben Stojanovits Szilárd és felesége sírján. Ko­szorút helyeznek el a csorvási főtéren, március 15-én ava­tott Stojanovits-szobornál is. Neves elhunytakra emlékez­nek az utókor megbecsülésé­vel. Id. Czigler Antal több megye híres építésze volt, 25 templo­mot, számos kastélyt és kúriát épített. Dolgozott Békés, Arad, Bihar, Heves megyékben, ne­vezetes épületek sokaságát emelte. Az 1801-es nagy gyulai tűzvész után jött Gyulára, gróf Wenckheim Ferenc hívására, hogy a leégett kastélyt megújít­sa. A család szolgálatában állt 60 éven át, a Wenckheimek te­mették el Ókígyóson 1862-ben. Stojanovits Szilárd (1806— 1880), Damjanich János unoka­öccse a szabadságharcban a magyargyulai nemzetőrség 1. századának kapitánya, majd a város vezetőtestületének akara­tából kapitánya volt. Jótékony kezdeményezések támogatója Gyulán és Csorváson, ahol a szabadságharc^ bukása után gazdálkodott. Ő volt az, aki a megszorult Gyula városától magas összegért megvette a jegyzői szolgálati lakást, amely a Ladics-ház néven létezett to­vább és ő adományozott telket Csorváson az iskolaépítéshez. Sz. M. Kórusaink sikere a hajdúvárosban „Tábortűz” csengett Nyelvében él, de dalaiban érez igazán a nemzet. Valószí­nűleg ez a mottó vezérelte a megyei kórustalálkozót meg­szervező megyei és a sarkadi Bartók Béla Művelődési Köz­pontot, valamint a házigazda Kónya Sándor Kamarakó­rust. A ditzingeni és zentai „daloskedvűek” ugyan nem tudtak részt venni szombaton a hajdúvárosban megrendezett kórustalálkozón, de a megjelen­tek kitettek magukért. A két- egyházi Viva La Musica, az orosházi Madrigál, a gyulai Er­kel, a megyeszékhelyi Bartók Kórus és a szegedi Erkel Ferenc Vegyeskar egyaránt színvona­las dalcsokorral érkezett. A vendégeket Szabó Ila, a sarkadi művelődési központ igazgatója, majd dr. Szabó László, a város alpolgármestere köszöntötte. A rendezvény fini­sében a megjelent kórusok kö­zös előadásában Bárdos Lajos Tábortűz című dala csendült fel. Rázga József karnagy zár­szavában a találkozó folytatá­sát, a folytonosság megteremté­sét szorgalmazta. B. I. Kisebbségi önkormányzatok — A német kisebbség azon szándékát, hogy iskolát indítsa­nak Eleken, támogatni tudom - mondta dr. Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke szombaton, a megye legfiatalabb városában, ahol a cigány, a román és a né­met kisebbségi önkormányza­tok alakuló ülésén vett részt. A kisebbségi hivatal elnöke hang­súlyozta: a kormányzat csak ott tud támogatást nyújtani, ahol a kisebbségek részéről is megvan az akarat a továbblépésre. Doncsev Toso Eleken a helyi kisebbségi önkormányzatok székházait és a román iskolát is meglátogatta. Az iskolában tett látogatása kapcsán kiemelte: nemcsak a nemzet, a nemzeti­ség is nyelvében él, és meg kell értetni mindenkivel: nyugodtan, félelem nélkül vállalhatja iden­titását. A három kisebbségi önkor­mányzat képviselői a választási bizottság tájékoztatója után vet­ték át megbízóleveleiket, és tet­tek esküt. - Ötleteikkel, gondo­lataikkal jó értelemben véve okozzanak gondot az önkor­mányzatnak - mondta Kecske­méti János polgármester, gratu­lálva és jó munkát kívánva a ci­gány, román és német kisebbsé­gi képviselőknek. K. A. Csökken a tudás és az erkölcs súlya A tudományos élet nem lehet a hatalmi harc színtere Visszaállítani a tudás és az erkölcs becsületét, nem jámbor óhaj ez, hanem korparancs - nyilatkozta a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke abból az alkalomból, hogy mától egész hetes rendezvénysorozattal tisztelegnek országszerte a magyar tudomány eredményei, törekvései előtt. Glatz Ferenc kifejtette: a poli­tikai elit a tudósok első számú segítője lehet a nemzetet gaz­dagító, a társadalom fejlődését szolgáló munkájukban, ha a politika az életminőség javítá­sát tűzi ki célként, a kulturált polgár eszményét tekinti el­érendőnek. Szövetséges lehet a politika azzal is, ha segíti a szellemi műhelyek belső fej­lődését. A tudományos élet nem le­het a hatalmi harc terepe - hangsúlyozta Glatz Ferenc. Azt is tudomásul kell venni, hogy a tudomány nem igazo­dik a négyéves választási pe­riódushoz. Sőt, éppen arra van szükség, hogy támogatása ér­dekében összefogjanak egy­mással az ellenzéki és a kor­mánypártok. Az információs forradalom, a nagy gazdasági­kulturális világkihívások ide­jén ugyanis létkérdés a kis nemzetek számára, hogy ver­senyképes tudásra tegyenek szert. Glatz Ferenc úgy véleke­dett, hogy a világban azok a nemzetek boldogulnak majd, ahol a társadalom - a vállal­kozói és az állami szféra - az átlagosnál több figyelmet for­dít a kultúrára, a tudományra. Mint mondta, „a tudásköz­pontú társadalmi értékrend ki­alakítása ellen hatott, az egye­temi tanszékek, a kutatóhelyek kárára vált, hogy elapadtak a volt nagy állami vállalatok pénzforrást jelentő megrende­lései.” Az állami költségvetés ráfordításai is csak az utóbbi időben indultak lassú növeke­désnek. A legnagyobb nehéz­séget azonban az okozza, hogy a közgondolkodásban csökken a tudás és az erkölcs súlya - tette hozzá. Rendet tesz a vitás ügyekben a készülő kegyeleti törvény Végső tisztelet nemzeti nagyjainknak A mostaninál lényegesen magasabb köve­telményeknek kell megfelelniük a temetke­zési vállalkozásoknak, ha a parlament elfo­gadja a hamarosan kormány elé kerülő ke­gyeleti törvényt. A tervek szerint a jövő ősz­szel életbe lépő jogszabály számos szigorítást tartalmaz, érettségihez, ötéves gyakorlathoz és vizsgához kötné például a szakmává átmi­nősített tevékenység folytatását és a sírker­tek rendben tartását is előírná. Ladányi Jenő, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a kegyeleti törvény rendet vághat az 1970-es, máig ér­vényben lévő, miniszteri rendelet teremtette dzsungelben, amelyben a több mint ötszáz vál­lalkozás egymást tiporva, sokszor kellő szakér­telem nélkül igyekszik meggazdagodni. Jövő ősztől a szakmának számító temetke­zési tevékenységbe legalább középfokú vég­zettséggel, megfelelő gyakorlattal és szakvizs­gával rendelkező személyek foghatnak. Fontos előírás az is, hogy a bt.-knek és kft.-knek telep­hellyel és kellő mennyiségű készpénzzel kell rendelkezniük, az induló összeg egy részét pe­dig valamelyik banknál letétbe kell helyezniük. Valószínű, hogy az osztrák és a belga gya­korlatnak megfelelően a kamarák adják ki a vál­lalkozási engedélyeket, a képzés megszerve­zése pedig a Belügyminisztérium feladata lesz. A speciális szakmára pályázók egyebek mellett egészségügyi, pszichológiai és jogi ismereteket tanulnak majd, de a zöldterület fenntartásához is érteniük kell. A hozzátartozók által régóta szorgalmazott, fontos előrelépés lesz, hogy a jogszabálytervezet megtiltja a temetkezési cé­gek megjelenését a kórházakban. Mint megtudtuk, a szakma felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatal mellett létrejövő ti­zenöt tagú Nemzeti Kegyeleti Bizottság látná el. Az érintett közösségekkel, szervezetekkel együttműködve ők döntenének (politikamente­sen!) a vitás ügyekben. E bizottságra várna pél­Virág, emlékeztető mécsesláng FOTÓ: feb dául az úgynevezett „védett sír” fogalmának kimunkálása, manapság ugyanis bizonyos idő után a sírhelyek mindegyike megszüntethető, eladható. Ladányi Jenő elmondta: az Operaház már je­lezte, szeretné, ha nem háborítanák 84 egykori énekesének sírját. 46 olimpikon nyughelyével kapcsolatban is érkezett hasonló kérelem. Noha még eldöntésre vár, hogy ki számít neves sze­mélyiségnek, a tervek szerint az 1956-ban el­esettek, a munkásmozgalom halottainak nyug­helye ugyanúgy védettséget élvez majd, mint a képzőművészeti alkotásként értékes, de isme­retlen személyek sírkövei. Takács Mariann Alkotmánybírósági ülés. A testület mai ülésén folytatják azoknak az indítványoknak a tárgyalását, amelyek a magzati élet védelméről szóló törvény alkotmányellenességének meg­állapítását kérték. Megvitatják azokat a beadványokat is, ame­lyek szerint az alaptörvénybe ütközik a köztisztviselői és a közalkalmazotti illetmények postai vagy banki átutalása. Bizakodó Dana Kör. A Duna Kör megalakulása óta vallja, hogy a vízlépcsőprobléma nem magyar-szlovák kérdés, hanem a két országon belüli technok­rata lobby és a környezetért ag­gódók konfliktusa - hangsú­lyozza a szervezet hét végi közgyűlése után kiadott közle­mény. Az elnökség reményét fejezte ki, hogy az új szlovák kormány köreiben nagyobb hangsúlyt kap a természeti ér­tékek megőrzése. Kétszeres növekedés. A ki­sebbségi hivatal eddigi összesí­tése szerint 930 településen fejthetik ki érdekérvényesítő tevékenységüket a kisebbségi önkormányzatok. Ez azt jelenti, hogy az 1994-es választások­hoz viszonyítva csaknem két­szeresére nőtt a számuk. Magyar példa. Bár máig vita van az új nyugdíjrendszerről, Magyarország mégis egyik példájául szolgálhat a nyugdíj- reform megvalósításában a vi­lág jó néhány olyan országa számára, ahol kiderült, hogy az eddig működő ellátási rendszer már nem felel meg a céljának. Mindez a hét végén Budapesten a magánnyugdíj pénztárakról tartott nemzetközi konferencián kapott hangot. Kétnyelvű könyv. Ma­gyar-szlovák egyháztörténeti sorozat megjelentetését hatá­rozták el a két ország egyházi intézményéi. Az első'könyjv, a „Rudnay Sándor érsek és kora - Alexander Rudnay á jeho dóba” című kétnyelvű kiadvány hét végi esztergomi bemutató­ján jelen volt Paskai László bí­boros-prímás, esztergom-bu- dapesti érsek is. Több bűncselekmény. Az év első kilenc hónapjában folyta­tott nyomozások során több mint 451 ezer bűncselekmény vált ismertté, ami 28 százalék­kal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában - derül ki a Belügyminisztérium jelen­téséből. Vagyon elleni bűncse­lekménynek számít az esetek 80 százaléka, az összesen két­száz emberölés 2 százalékkal több, mint egy éve volt. A keleti országrészben érde­kes differenciálódási fo­lyamat indult meg. A Fidesz frontemberei közül Deutsch Tamás népszerűségi indexe csökkent, s ez az ötödik helyről a nyolcadikra szorította vissza őt a listán, Szájer József is négy hellyel szorult hátrább. Orbán Viktor és Kövér László csak egy-egy pozíciót vesztett, de Kövér kivételével mindannyian 5-10 ponttal maradtak el júliusi csúcsuktól. Áder János 3 pon­tos javulása nyomán 6 helye­zéssel lépett előre. Kevésbé változott azoknak a minisztereknek a megítélése, akiket csak a kormányalakítás óta ismer a szavazóközönség. Martonyi János és Járai Zsig- mond továbbra is jobban szere­pel a többieknél. Chikán Attila és Stumpf István teljesítményét a megkérdezettek harmada tudta minősíteni. Az ellenzék vezető szemé­lyiségei közül Kovács László és Magyar Bálint továbbra is nagy népszerűségnek örvend, a budapesti főpolgármester, Demszky Gábor is őrzi második helyét. FEB A legnépszerűbb politikusok A Szonda Ipsos októberi felmérése Qöncz Demszky Kovács Orbán Magyar Martonyi Járai Deutsch Szabó Áder Kuncze Kövér Pintér Szájer Chikán Stumpf Latorcai Kósáné Horn Lezsák Torgyán Boross Csurka Árpád Gábor László Viktor Bálint János Zsigmond Tamás János János Gábor László Sándor József Attila István János KMagda Gyula Sándor József Péter István 1 □ • 0 népszerűség (%) népszerűség (%) ismertség (%l ismertség (%) a keleti országosan a keleti országosan országrészben országrészben Az adatfelvétel ideje: 1998. szeptember 26-október 2. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 486 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idő­sebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alap­sokaság és a megkérdezettek összetétele a korcsoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámű politikusokat a tized-pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg. A *-gal jelzett politikus az előző felmérésben nem szerepelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom