Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-12 / 239. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. október 12., hétfő Fórum, (ö) A Gyulai Al­kotókor és a Gyulai Protes­táns Kör fórumot rendez az egyházak, a kultúra szerepé­ről a város életében. Az ok­tóber 13-án, kedden 17 óra­kor a Mogyoróssy János Könyvtárban kezdődő fóru­mon a polgármesterjelöltek ismertetik programjuk e té­mára vonatkozó részét és válaszolnak a kérdésekre. Választás, (z) Kerekes Imre Györgyné, a békés­csabai 4. számú választókör­zet — a város felől a Lencsési út jobb oldala — munkáspárti képviselőjelölt­je október 14-én, szerda este hat órakor a Lencsési lakóte­lepen, a Réti vendéglő eme­leti termébe választási be­szélgetésre invitálja az ott la­kókat. A házigazda, szakem­berek meghívásával, egye­bek között fő témának szánja az egészségügyet, a lakótelep fiatalságának szervezett sportolását, szabadidejének hasznos eltöltését, s nem utolsósorban a közbiztonsá­got. Egy jelölt. (1) Kunágo- tán nem lesz nehéz a szava­zók dolga az önkormányzati választáson, hiszen Pápai Zoltán az MDF, SZKGP, Ipartestület és Gazdakör je­lölésével egyetlen váromá­nyosa a polgármesteri poszt­nak. A település 11 képvise­lői helyére 27 jelölt adta le határidőre a jelöléshez szük­séges kopogtatócéduláit. őszi tárlat, (r) Az I. Gyomaendrődi Őszi Tárla­tot megnyitó ünnepséget ma 16 órakor tartják a Kato­na József Művelődési Köz­pontban. Az október 22-ig nyitva tartó kiállításon a vá­ros alkotói mutatkoznak be zsűrizett munkáikkal. Horgásztónak. (r) Az illegális szeméttelep rekulti­vációval rendezett területén pihenőparkot hoz létre Bé- késszentandrás. A terület ki­kotort medrű bányatavát hasznosításra meghirdette az önkormányzat. A horgá­szati hasznosításra jelentke­ző vállalkozó pályázatáról csak akkor döntenek, ami­kor pontosan ismerik majd a bányató halászati jogával kapcsolatos szabályozást. „EGY TITOK A HÁZAS­FELEK KÖZT RÁKFE­NE A HÁZI BOLDOGSÁ­GON.” (Vajda) Félmilliárdos beruházás Gyulán Naponta 10 ezer 500 köbméter tiszta víz a telepről A több mint félmilliárd forintos beruházásról 1993-ban határo­zott a gyulai önkormányzat. Az 560 millió forint felét pályázati pénzből, a többit saját erőből biztosította a város — tájékoztat­ta a Gyulai Közüzemi Kft. által szervezett szombati nyílt nap résztvevőit Kneifel Ferenc ügyvezető igazgató. Az új szennyvíztisztító telep be­mutatását Virányi István üzem­vezető vállalta magára, aki töb­bek között elmondta, hogy a te­lep összterülete 200 hektáron húzódik, ebből 134 hektár erdő­ség. A próbaüzem tavaly októ­berben kezdődött és néhány héttel ezelőtt ért véget. — Nyu­godt szívvel elmondhatom, je­lenleg minden olyan paramétert teljesíteni tudunk, melyeket a környezetvédelmi hatóságok előírtak — hangsúlyozta az üzemvezető. Miközben a nyílt nap résztvevői bejárták a tele­pet, kiderült, hogy napi kapaci­tása 10 ezer 500 köbméter. A zavartalan működést 28 munkatárs biztosítja, laboratóri­umot helyeztek üzembe ahhoz, hogy a szigorú hatósági előírá­soknak megfeleljenek. A kivite­lező cég képviseletében Puskás Lajos kiemelte, hogy 15 hason­ló beruházás áll a hátuk mögött, a gyulai szennyvíztisztító azon­ban közöttük a legnagyobb és a leginkább európai színvonalú. Bár Gyulán sok kétely övezte a beruházás létjogosultságát, Pus­kás Lajos szerint jól döntött a városvezetés akkor, amikor az új technológia mellett tette le a voksát és nem a régit újította fel. Szükséges volt az új szenny­víztisztító beruházás vagy sem? A végeredmény keveseket érde­kelt ezen a szombaton délelőt- tön. Kocsány Roland A képírástól az írásképig — A képírástól eljutottunk az írásképig. A Gutenberg-galaxis di­gitális lett, mégis forog tovább — mondta a XI. Országos Terve­ző Grafikai Biennálé megnyitóján szombaton a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeumban Molnár Gyula, a Magyar Iparművé­szeti Főiskola Vizuális Kommunikációs Tanszékének vezetője. — Lezárult egy korszak és egy új világ veszi kezdetét, a vizuá­lis megjelenés üzenet lett, a be­tű, a tipográfia maga lett a kép — hangzott el. Az idei biennálé — melyen 1996 és 1998 között készült alkotásokkal vehettek részt a művészek — alapgondo­latát talán éppen ezért a „Kommunikációs irányzatok a XXI. század küszöbén” címmel jegyezték. A biennálé pályaműveit nemzetközi zsűri — Molnár Kálmán, Sanja Rocco, Szepes Hédi, Mózemé Lőcsy Ágnes, Jaroslaw Jasinski, Gyárfás Gá­bor és Molnár Gyula — bírálta el. A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma fődíját Rozmann Ágnes; Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkor­mányzatának fődíját Lázár Szil­via; Békés Megye Képviselő­testülete Önkormányzati Hiva­tala díját Molnár Krisztina; a Magyar Alkotóművészek Or­szágos Egyesülete díját Raszler Tibor; a Magyar Reklámszövet­ség díját Czakó Zsolt; a Konecsni-díjat Máté András nyerte el. A kiállítást Szepes Hédi mű­vészettörténész rendezte. A biennálé november 15-éig lát­ható. k. A. Ünnepség a csabai MÁV-diákotthonban — A vasút mindig is kiemelt fi­gyelmet fordított alkalmazottai szociális ellátására. A vasúti őr­házak lakást biztosítottak, a vá­rosban tanuló vasutas családok gyermekeinek és a balesetben el­hunytak árváinak részére pádig árva- és nevelőotthonokat mű­ködtetett, a vasútmondta Sza­bó Gyula, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának vezető­je szombaton Békéscsabán, a „Vasút a gyermekekért” Alapít­vány Békéscsabai Diákotthona 50 éves fennállása tiszteletére rendezett emlékünnepségen. A diákotthont Csíkhelyi Béla főin­téző kezdeményezésére, a jövőre 100 éves alföldi gazdasági vasút­vonal igazgatósági épületében helyezték el 1948-ban. Alapítá­sakor nemcsak diákotthonként, hanem árvaházként is működött. A hétvégi ünnepségre nemcsak a régi diákotthonosokat, hanem a szegedi, kaposvári és kőszegi test­vérintézményeket is meghívták. A megemlékezések a Vasutas Fú­vószenekar és a diákotthon majorette-csoportjának előadásá­val kezdődött, majd emléktáblát és Csíkhelyi Béla mellszobrát avatták fel. A diákotthon életét ki­állítás mutatta be. Az emlékün­nepséget csoporttalálkozók, dísz­vacsora és ünnepi bál zárta, (y) A diákotthon majorette-csoportjának bemutatójával kezdő­dött az emlékünnepség fotó: such tamás _____________VÉLEMÉNYEK_____________ H ogyan rendőrtelenítsünk? Olvasom a hírt: az ercsi rendőrőrs munkatársai azon gondolkodtak a napokban, hogy mind­annyian beszüntetik a munkát, elhagyják az őr­söt. Előzmény: az egyik helybeli roma család fe­je bejelentést tett, miszerint a zsaruk rendszere­sen bántalmazzák, fenyegetik övéit. A vád sze­rint az a cél, hogy elüldözzék a romákat. A hír szerint Ercsiben két roma család garázdálkodna, ha a rendőrök hagynák őket. Mivel azonban nem hagyják, az egyik „érintett” az ügyészséghez és roma jogvédő szervezetek­hez fordult. A rendőrök pedig tehetetlenségükben azt fontolgat­ták, nem mennek ki járőrözni többet. Mert az érem másik olda­lához az is hozzátartozik, hogy a zsaruk házának ablakát rend­szeresen beverték, gyermekeiket megfenyegették. Nyilván nem azok a romák, akik maguk is rendre, nyugodt településre vágy­nak ott, Ercsiben. Az eset után a rendőrök mégis felvették a szolgálatot. Felet­tesük erősítést, az egyik helyi roma szervezet pedig párbeszé­det ígért a problémás családokkal. Az ügyészségi vizsgálat ter­mészetesen tovább folyik. Ha az ercsi zsarukat hozzák ki sáro­sán, felelősségre vonás lesz a folytatás, ha a vádak bizonyul­nak alaptalannak, rágalmazás miatt a roma családfő ellen indul eljárás. Az Egyesület Államokban az O. J. Simpson per után (a feke­te bőrű sportolót és filmszínészt felesége és barátja meggyilko­lásával vádolták, majd felmentették, többek szerint azért, mert fekete volt) az egyik újságíró írta le egy lapban: az utcán talál­kozott egy színes bőrű fiatalemberrel, aki „I love O. J.” felira­tú pólót viselt. — Nem vagy te egy kicsit rasszista? — kérdez­te az újságíró. — Én megengedhetem magamnak — felelte a fe­kete férfi. Kérdés persze: a rasszizmus megengedhető-e bármelyik többség vagy kisebbség számára is? Kovács Attila Középszőnyeg Aratáskor azt találtam írni e hasábokon, hogy az átalakult és jelentős részben mezőgazdasági szolgáltatásokból élő szövetkezetek olyan kép­ződmények, ahol senkit sem érdekel, mennyit terem a föld, milyen áron és milyen minőség­ben. A visszhangból ítélve alaposan elvethet­tem a sulykot. Lapunkban is megjelentettük azt az olvasói levelet, amely „rosszindu­latúnak” minősítette eszmefuttatásomat. Má­soktól hallottam, hogy egy gazdasági kiadványban újraközöl­ték írásomat, s abban is csípős megjegyzést fűztek hozzá. Az írásbeli megnyilatkozásoktól függetlenül is érzékelhettem, hogy igencsak mellékalapáltam. Jó ismerőseim (gyermekko­ri barátom, iskolatársam vagy akikkel munkám során, újságíróként kerültem kapcsolatba) megorroltak rám. Azt hi­szem, jogosan, mert saját (gazdálkodói!) tapasztalatom alap­ján, igaztalanul általánosítottam. Tudom, és az előző cikkem írásakor is tudtam, hogy a talpon maradt, jelentős szakmai tőkével rendelkező téeszek nélkül a jelenleginél is működésképtelenebb lenne a magyar mezőgaz­daság. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, amit a tárca első embere mondott a hétvégén Ambrózfalván: a külső üzletrész­tulajdonosok helyzete jogi képtelenség. Mások tulajdonával felhatalmazás és ellenszolgáltatás nélkül, kénye-kedve szerint ne rendelkezzék senki! A megoldás évek óta késik. A miniszter ennek az ügynek is szeretne pontot tenni a végére. Ha jól értettem, úgy, hogy min­den külsős kivehesse a vagyonát. De miben fog az megtestesül­ni: néhány négyzetméter betonútban, egy traktorkerékben, egy fél telefaxban vagy pár ezer forintban? Vegyük a legkedvezőbb esetet, azt, hogy pénzzel megváltják az üzletrészeket. Lesz be­lőlük a városban középszőnyeg, televízió, rezsiköltség, ajándék az unokáknak, és így tovább. Külön-külön jelentéktelen tételek. Együttesen viszont ki tudja, hány milliárdra rúgnak? S ezeket a milliárdokat is a földből, a vidékből kell kipréselni. Ménesi György Rablót keresnek Emléknap a megyei kórházban Három jelölt vitája Szeghalmon A Békéscsabai Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya nyo­mozást folytat rablás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen, akik a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy 1998. október 10-én 21.00 óra körüli időben beha­toltak a Békéscsaba Csányi u. 2/A. szám alatti házba. A ház­ban lakó M. Istvánt és feleségét elkezdték bántalmazni és tőlük pénz követeltek, a sértettek la­kásán kiterjedt kutatást végez­tek. Ennek során eltulajdonítot­ták M. Istvánná fekete bőrből készült pénztárcáját és 5000 fo­rint készpénzt. Az elkövetők személyleírása: Az egyik személy: kb. 18 év kö­rüli, 160-165 cm magas, vé­kony testalkatú, vékony hangú, fehér bőrű férfi. Rajta világos­zöld színű kapucnis felsőrész és ugyanilyen színű nadrág volt. A másik személy: kb. 20 év körü­li, 170 cm magas, átlagos testal­katú férfi. Rajta sötét színű dzseki és ugyanolyan színű nadrág volt. A két személy a magyar nyelvet törve, akcentus­sal beszéli, feltehetőleg külföldi állampolgárok. Aki a megjelölt személyekkel kapcsolatban bármilyen infor­mációval rendelkezik, illetve a fenti időpontban a helyszín kö­zelében tartózkodott és bármi­nemű információval rendelke­zik a fenti bűncselekménnyel, illetve a megjelölt személyleírá­sú személyekkel kapcsolatban, az kérjük jelezze személyesen a Békéscsabai Rendőrkapitánysá­gon, vagy a 107-es segélykérő telefonszámon, vagy bármely rendőri szervnél. Gyulán, a Pándy Kálmán Me­gyei Kórházban pénteken rendezett Pándy-emléknap keretében táblát avattak a pszichiátriai épületben. Dr. Baly Herminára, aki 1976 és 1985 között a kórház III. pszi­chiátriai osztályát vezette, dr. Vincze Gábor osztályvezető főorvos emlékezett. A főorvosnő nevéhez fűződik a megyei ideg- és alkoholgondo­zói hálózat megteremtése, a gyermekpszichiátriai ellátás megszervezése, a Pándy névfel­vétel kezdeményezése. A Ma­gyar Pszichiátriai Társaság alapító tagja volt, most lenne 70 éves. Felavatott emléktáblájá­val szemközt áll dr. Pándy Kál­máné, a kórház névadó osztály- vezető főorvosáé, aki a korsze­rű elmegyógyászat egyik úttö­rője volt. A konferenciaterem­ben folytatódó ünnepségen mindkettejükre emlékeztek. Dr. Szabó József (idegsebé­szet) adjunktusi kinevezése után Mihucza József, a kiemel­ten közhasznú Pándy-alapít- vány kuratóriumának elnökségi tagja adott tájékoztatást a díja­zott pályázatokról és a vagyoni helyzetről, amely most 6,3 mil­lió forintot jelent. Ezután átad­ták a Pándy nővér címeket: Elekné Kiss Barbara szakápoló­nőnek (onkológia), Ficzere Ferencné kórházi közegész­ségügyi-járványügyi felügyelő­nek és Focht Anita szakápoló­nőnek (érsebészet). A Pándy- emlékérmet dr. Svékus András, a gyermekosztály főorvosa nyerte el: nevéhez fűződik az organikus gyermekneurológiai rendelés, az EEG- és az ultra­hang-laboratórium létrehozása. Az emléknap faültetéssel és dr. Aranyosi Margit emléktáblájá­nak megkoszorúzásával zárult. Sz. M. Ha indulatok nem is, de viták azért voltak azon a nyilvános fórumon, amelyen csütörtök este Szeghalom három pol­gármesterjelöltje: dr. Farkas József (Együtt Szeghalomért Egyesület), Fekete László (Fidesz-MPP) és Kosaras Béla (MSZP) ütköztette nézeteit. — Ha a két polgármesterjelölt ékesszólás helyett konkrét szá­mokat is megfogalmazott vol­na, egyszerűbb lenne vitatkozni — fogalmazott Kosaras Béla, a másik két jelölt programjára re­agálva. Ám dr. Farkas József úgy vélte, ők csak akkor tudnának a kasszába belelátni, ha átvennék a város vezetését. Dr. Farkas és Fekete főleg azért támadta a város hivatalban lévő polgármesterét, mert az a vá­ros mellett gmk-ját is vezeti. Rá­adásul, ez a gmk az önkormány­zat felé is dolgozott. A megszólí­tott azzal védekezett, hogy az első ülésen a képviselő-testület enge­délyezte számára, hogy megtartsa a gmk vezetését is. Kiderült az is: a város jelen­legi vezetése és a két, most első alkalommal induló jelölt sok mindent másképp lát. Például Kosaras a gimnázium tető­térbeépítésével oldaná meg az intézmény bővítését. Dr. Farkas József szerint viszont az épület falai nem bírnák el a tetőteret. Fekete László elmondta: a szo­ciális támogatást differenciál­tabban osztaná szét. Szorgal­mazná a sportcsarnok építését. A térségi feladatokat is meg­őrizné. S azt is megjegyezte, re­méli, a következő testület túlte­szi magát a pártérdekeken, mert „nem az a fontos, hogy ki mi­lyen színű gatyában fut, hanem az, hogy milyen gyorsan sza­lad”. Magyari Barna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom