Békés Megyei Hírlap, 1998. október (53. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-17-18 / 244. szám

1998. október 17-18., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Ildi nem akarta feladni... Alig tudtam meg­szólalni, amikor hí­rét vettem, hogy a lapunknál alig fél­évet dolgozó, a Vo­nalban vagyunk ro­vat munkatársa, Ko­vács Ildikó 33 éve­sen végleg itthagyta e világot. Talán soha nem ismertem nála életvidá­mabb, családszeretőbb, ál­landóan tervező, energiku- sabb, kedves fiatal kolléga­jelöltet... Nagyon szeretett volna újságíró lenni, ezért tanult munkája mellett is. Otthoni felelőssége sem volt kevés, három gyermeke nevelését igazi családban, férje és anyukája oldalán képzelte el. Amikor betegségéről tudo­mást szerzett, hitt a gyógyulásában, ab­ban, hogy visszajön közénk. A kórháza­kat járva is hírt adott magáról, betegtársainak tu­dott biztatót, vigasztaló szót mondani. Tervezte, hogy megírja a műtétet és figyel­meztet minden fiatal nőt, időben menjen az egészség- ügyi szűrésre, és hogy rajta igazán segíteni akartak az orvosok, a családja. Nem az ő akaratán mú­lott, hogy nem sikerült... Bírák és felszámolók a jogalkalmazás egységességéért A Békés Megyei Bíróság Gaz­dasági és Munkaügyi Kollégi­uma 1998. október 16-ára konzultatív tanácskozásra in­vitálta a megye területén rendszeresen kijelölt és mű­ködő, felszámolással foglalko­zó társaságok képviselőit. Martonné dr. Hárs Márta, a megyei bíróság elnöke meg­nyitóbeszédében hangsúlyoz­ta, a résztvevők egy olyan kí­sérlet részesei, amelynek cél­ja, hogy az igazságszolgálta­tás szereplői között termé­keny szakmai kommunikáció alakuljon ki, melynek nyerte­se végső soron az ügyfél. Dr. Wlassits Gábor kollégiumve­zető annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a felszá­molásokat végző szervezetek a vonatkozó jogszabályokat egységesen értelmezzék és al­kalmazzák. A dr. Tóth Beáta bíró vezetése mellett megtartott tanácskozá­son — melyen részt vett a me­gyei bíróság büntetőkollégiu­mának és a cégbíróságnak a képviselője is — a résztvevők megállapították: a felszámolási eljárás sikere nagy mértékben az adós vezetőjének együttmű­ködési készségétől függ. Igen gyakran előfordul, hogy az ügy­vezető nem tesz eleget a tör­vényből következően reá háruló feladatoknak, azaz az adós va­gyonát nem adja át mérleg és leltár szerint a felszámolónak, vagy nem teszi meg az előírt nyilatkozatokat. Ilyenkor a bí­róság pénzbírságot szabhat ki vele szemben, és ha a kötele­zettség elmulasztása egyben a felszámolás eredményének meghiúsításával jár, büntetőd- ' járás is indítható. Sajnálatos tény, hogy a fel­számolás alá kerülő társaságok jelentős részének a vagyona nemcsak a hitelezői igények ki­elégítésére, de még a felszámo­lás költségeinek a fedezetére sem elegendő. A felszámoló dí­ja gyakran fedezetlen marad. Ennek kiküszöbölése érdeké­ben a csődtörvény 1997-ben be­vezetett módosítása úgy rendel­kezik, hogy a hitelezők a köve­telésük 1%-át — legkevesebb 1000, illetve maximum 100 000 forintot — nyilvántartásba véte­li díj fejében a bíróságnál veze­tett elkülönített számlára köte­lesek befizetni, alapvetően ez hivatott a felszámoló díját biz­tosítani. A módosítás hatályba lépésétől a mai napig eltelt 14 hónapban mintegy száz felszá­molási eljárást rendelt el a Bé­kés Megyei Bíróság, amelyek­ben a hitelezők nyilvántartásba vételi díjként összesen 7,6 mil­lió forintot fizettek be. Ez az adat természetesen nem alkal­mas a kérdéses gazdasági társa­ságok tényleges adósságállo­mányának szemléltetésére, azt azonban jól mutatja, hogy a hi­telezők kevéssé bíznak a felszá­molási eljárás eredményességé­ben, a követelések minél na­gyobb arányú behajthatóságá­ban. A megyei bíróságon egyéb­ként jelenleg 306 felszámolási ügy van folyamatban, amelyek túlnyomó része az idén, illetve tavaly indult. A régi ügyek né­melyikénél a befejezést az hát­ráltatja, hogy a felszámolónak és a bíróságnak a felszámolás mellett a kárpótlási törvényeket is végre kell hajtania. Általá­nosságban megállapítható, hogy a gazdasági élet más terü­letén is tapasztalható „tűzoltás­szerű” jogalkotás gyakran a fel- számolási ejárásban is jogalkal­mazási anomáliákhoz vezet. A megyei bíróság bírái és a felszá­molók egyetértettek abban, hogy az ilyen és hasonló talál­kozók segítenek ezeken úrrá lenni. Egész vasárnap szavazhatunk Ez a választás bonyolultabb, mint a tavaszi volt Vasárnap reggel hattól este hétig 10127 szavazókörben 8 155 169 állampolgár járul az urnákhoz. A választók 9112- féle szavazólapon, összesen 34 millió nyomtatott papíron sza­vazhatnak a különböző önkormányzati jelöltekre. A tízezer lakosnál kisebb tele­püléseken polgármesterre, te­lepülési kislistára és megyei közgyűlésre szavaznak. A polgármester-választás szava­zólapján csak egy jelölt neve mellé lehet X-et tenni. A kis­listán, amelyen a helyi képvi­selő-testületet választják meg, több jelölt van, mint ahányan mandátumhoz juthatnak. A szavazólap felső sorában ol­vasható, hogy hány jelöltre le­het közülük szavazni. A megyei szavazólapon egy párt listájára, vagy jelölő szer­vezetre lehet voksolni. A tíz­ezer lakosnál nagyobb telepü­léseken a megyei közgyűlésre, a polgármesterre és egyéni képviselőjelöltekre lehet sza­vazni. A fővárosban ezenkívül még a főpolgármesterre is kü­lön szavazólappal adják le voksukat az állampolgárok. A megyei jogú városokban csak a polgármesterre és az egyéni jelöltekre lehet szavazni. Valamennyi választókör­ben, ha van rá jelölt, kisebb­ségi szavazásra is sor kerül. Az önkormányzati választáso­kon egyébként 13 kisebbség indul, amelyek 1037 települé­sen összesen mintegy 1500 je­löltet állítottak. A kisebbségi választás alapesete az, amikor a telepü­lésen csak egy kisebbségi ön- kormányzat megválasztására kerül sor. Ekkor három vagy öt kisebbségi képviselőt lehet választani. A szavazólapok te­tején olvasható, hogy a telepü­lésen hány kisebbségi képvi­selő választható. Ha több ki­sebbség jelöltjeinek megvá­lasztásra kerül sor, akkor dön­teni kell arról is, melyik ki­sebbségre adjuk voksunkat, s azon belül kire szavazunk. Koós Tamás Ki dönt az ország biztonságát érintő legfontosabb kérdésekben? A haditanács miniszterekből áll A látszólag bonyolult és hosszas előkészítő munka ellenére akár egy nap alatt felelős döntés születhet a hazánk bizton­ságát közvetlenül érintő olyan ügyekben, mint a magyar lég­tér átengedése - tudtuk meg hiteles forrásból. Információink szerint a dön­tési mechanizmus első lépcső­fokán a rendvédelmi szervek állnak, általában a honvédség­től, a rendőrségtől, és a Határ­őrségtől kémek írásos javasla­tokat az adott helyzet kezelé­sére, de a titkosszolgálatoknak is meg kell fogalmazniuk saját elképzeléseiket. Miután az érintett tárcák (például a Bel- ügy- a Külügy- vagy a Hon­védelmi Minisztérium) össze­gyűjtik a javaslatokat, a kulcsminiszterek rövid hely­zetelemzésben rögzítik a leg­fontosabb teendőket, majd ér­veiket a Nemzetbiztonsági Kabinet ülésén ütköztetik. A kabinet vezetője maga a miniszterelnök, tagjai a titkos- szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a Miniszter- elnöki Hivatal első embere, a belügyi, a honvédelmi, és a külügyi tárca vezetője, de ha szükséges, az ülésre meghív­ják a honvédség vezetőjét és vezérkari főnökét, illetve az országos rendőrfőkapitányt is. Az itt született ajánlások a kormány asztalára kerülnek, s ha a kabinet jogosult dönteni, bezárul a kör. Mint megtudtuk, ilyen belső döntés lehet például a robban­tásos merényletek miatti szi­gorítások elrendelése. Míg magyar katonai kontingens külföldre irányításáról csak a T. Ház dönthet, arról ismét csak a kabinet határozhat, hogy a megengedett kereten belül hány főt indítanak útnak. A légtér átengedéséről az Or­szággyűlésnek kell szavaznia a szakbizottságok javaslatai­nak meghallgatása után. Információink szerint a fent említett ügyekről tájékoztatják a köztársasági elnököt, de Göncz Árpád csak az úgyne­vezett „rendkívüli állapotban” kap főszerepet, amikor a Hon­védelmi Tanács elnöki teen­dőit is el kell látnia. T. M. Fenntartások a drogtörvény tervezetével szemben Kábítószeres gépjárműfeltörók Kétkedéssel tekintenek a kábítószerbetegekkel foglalkozó orvosok a kormány által elfogadott drogtörvénytervezetre. Sokak szerint nem valószínű például, hogy a kemény bünte­tések elriasztják a kíváncsiskodókat a szerek kipróbálásától. Dr. Gáspár Judit, a budapesti Nyíró Gyula Kórház Drogam­bulanciájának vezetője elha­markodottnak tartja a tervezet elfogadását. Mint mondta, nem lett volna szabad meg­alkotni a szakértők vélemé­nyének meghallgatása nélkül. A jelenlegi magyarországi helyzetet egy olyan harchoz hasonlította, amelynek hiány­zik a stratégiája. A tervezet sem vállalkozik a kábítószer elleni átfogó támadás részletes tervének a megalkotására. A szakember szerint félő, hogy a jogszabály alkalma­zása nyomán csökken majd a drogsegélyszolgálatoknál, il­letve a drogambulanciákon je­lentkező betegek száma. Az is valószínű azonban, hogy ezt sok helyen nem fogják meg­érezni. Ilyen ellátóhelyből ugyanis nagyon kevés van az országban, sokkal kevesebb, mint amennyire szükség volna, és emiatt a legtöbb am­bulancián sok a beteg. Az viszont könnyen előfor­dulhat, hogy a törvény hatály­balépése után azok, akik eddig nem keresték fel a rendelése­ket, félelemből még inkább rejtőzködni fognak. Elképzel­hető kedvezőtlen változás a drogkereskedelemben js. Az eladókat, terjesztőket nehe­zebb lesz lefülelni, és emel­kedhet a kábítószerek ára is. Ennek hatása érzékelhető lesz például a gépjárműbűnözés­ben is. A gépkocsifeltörések 80 százalékát ugyanis - mint az ambulancia vezetője el­mondta - drogbetegek követik el, így tudják az anyag beszer­zéséhez szükséges pénzt a legkönnyebben előteremteni. Haszon Gyula Csend. A választási eljárásról szóló törvény értelmében pén­teken éjfélkor életbe lépett a kampánycsend, amely vasárnap 19 óráig, a szavazás befejezé­séig tart. Addig már választási plakátot sem szabad kiragasz­tani, a választói akarat befolyá­sára alkalmas információt tilos nyilvánosságra hozni. Élelmezési világnap. Ma­gyarország már többször ki­nyilvánította akaratát, hogy a FAO által koordinált nemzet­közi összefogásból erejéhez mérten kiveszi részét - mondta Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium közigazgatási állam­titkára a pénteki élelmezési vi­lágnap ünnepi rendezvényén. Az esemény központi témája: „A nők táplálják a világot.” Eltávozhatnak a katonák. A koszovói helyzet ismereté­ben nincs szükség komolyabb készültségre a Magyar Hon­védségnél, ezért a katonák mintegy 85 százaléka a lakóhe­lyén adhatja le voksát az ön- kormányzati választásokon - közölte Sajner Gyula ezredes, a Magyar Honvédség szóvivője. A hitoktatás jövője. A Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar Hitoktatási Bizottsága várha­tóan a jövő év elejére készíti el a magyar hitoktatás jövőjéről szóló tanulmányt - közölte Ud- vardy György, a testület igazga­tója. A dokumentumot az Apos­toli Szentszék által megjelente­tett irányelv, a Katekézis Álta­lános Direktóriuma szellemé­ben dolgozzák ki. Egyre több pénz. Az ország­ban a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség - a készpénz, a bankbetétek és a pénzintézeti értékpapír-állomány - szep­tember végi értéke 17,5 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez az összeg szep­tember végén 4265,8 milliárd forint volt. Az MTV adótartozása. Meg­győződésem, hogy a kormány az előző kabinethez hasonlóan lépéseket tesz majd a közszol­gálati televízió adósságrende­zése ügyében - közölte Varga Árpád, az APEH elnökhelyet­tese. A Magyar Televízió adó­tartozásából a napokban 65 mil­lió forint befizetése vált esedé­kessé. A vád gyermekgyilkosság. A Vas Megyei Főügyészség vádat emelt a körmendi gyer­mekgyilkossággal gyanúsított T. Gábor ellen - közölte a me­gyei főügyész. Mint emlékeze­tes, T. Gábort azzal gyanúsít­ják, hogy 1998. április 1-jén Körmenden brutális kegyetlen­séggel meggyilkolta a 10 éves H. Zsófiát. Kétszázezer rászoruló kaphatna ruhát, cipőt a készletből Elkobzott tárgyakból adomány Egy, a „Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról” szóló tör­vény módosítására tett javaslat lehetővé tenné, hogy a vám­hatóság és a Belügyminisztérium által elkobzott, hamis vagy megtévesztő márkajelzéssel ellátott ruházati cikkeket, bírósági jóváhagyással, karitatív célokra is felajánlhassák. A lefoglalt hamis árucikkeket az érvényben lévő rendelkezés szerint meg kell semmisíteni, csak az eredeti márkajelzéssel ellátottakat lehet újra forga­lomba hozni. A javaslat elfogadása esetén megengednék, hogy bizonyos megtévesztő márkajelzéssel el­látott árucikkeket - a védjegy­jogosultak beleegyezésével - bírósági úton jótékonysági szervezeteknek juttassanak. A tervezet csupán cipők és ruhák elosztására tesz javaslatot, mű­szaki, élvezeti cikkekre nem. A jótékonysági szervezetek­hez kerülő ruhaneműk hamis márkajelző címkéit eltávolíta­nák, és jól láthatóan feltüntet­nék a „kereskedelmi forga­lomba nem hozható” feliratot. A javaslat megvalósulása esetén jelentős terhektől szaba­dulna meg az állam, hiszen a le­foglalt áruk tárolásának és megsemmisítésének költségei évente 200 millió forintra rúg­nak. Számítások szerint az idén elkobzott termékekből csaknem kétszázezer rászorulót lehetne tetőtől talpig felruházni. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a javaslatot Bakonyi Tibor MSZP-s képviselőnek to­vábbi finomításra visszaadta, és újabb tárgyalására csak a vá­lasztások után három héttel ke­rülhet majd sor. Bakonyi Tibor indítványát már az előző cik­lusban is beterjesztette, de az utolsó ülésszakon már nem ma­radt idő a napirendre tűzésére. A mostani halasztást a szocia­lista honatya politikai okokkal magyarázta. Mindenesetre, ha túl lesz ezen a témán, újabbal áll elő: a vámnál elkobzott gépjárművek sorsával. Ezeket ugyanis a je­lenleg érvényes jogszabály sze­rint csak a lefoglalás után öt évvel lehet eladni. Bereczki Zoltán Magyar Vectra. Az Opel Hungary szentgotthárdi gyárában megkezdődött négyezer kínai megrendelésre készülő Opel Vectra összeszerelése. Első ütemben 400 autó készül, ezeknek még az idén meg kell érkezniük az ázsiai országba. fotó: feb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom