Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-08 / 210. szám

Fidesz-iroda. (i) Déva- ványán, a Hősök tere 4. szám alatt irodát nyitott a Fidesz-MPP helyi szerveze­te. Földi Imre alelnök el­mondta: minden pénteken délután fél kettő és négy óra között állnak az érdeklődők rendelkezésére. Diákigazolvánnyal, (a) A MÁV Rt. a napokban módo­sította augusztus 29-én ki­adott közleményét a tanulók kedvezményes árú menetje­gyével kapcsolatban. A mó­dosítást az indokolta, hogy sok iskola nem rendelkezik sem régi, sem a halasztott bevezetésű, új diákigazol­vánnyal. Ezért a tanulók szeptember hónapban (diák- igazolvány hiányában) isko­lalátogatási bizonyítvány és ellenőrző könyv bemutatá­sával vehetik igénybe vasúti utazási kedvezményüket. A diákigazolványok kiadását követően erre már csak an­nak bemutatásával lesz lehe­tőség. Nyújtott szezon. (1) A mezőkovácsházi Parkfürdő augusztus végén zárta kapu­it, ám az idén először a gyógymedence (időjárástól függően) még egy-két hóna­pig a vendégek és a kem­pingben tartózkodók rendel­kezésére áll. A nyújtott sze­zon hűvösebb időjárásának kivédésére a fenntartó Dél- Békési Vízművek Kft. ki­sebb átalakítást végzett a gyógymedence területén. Mesedélutún. (y) Me­sedélután címmel óvodások és kisiskolások műsora in­dul szeptember 13-ától min­den vasárnap délután 16.15- kor a Csaba Rádióban. A gyerekek érdekes beszélge­téseket, programajánlatokat hallhatnak a műsorban. Útépítés, (y) Két és fél milliós beruházással közel 340 méter betonút épül Ele­ken a Vécsey utcában. Ütköztek, (b) Tegnap délelőtt a Gyulai úton egy békési lakos által vezetett Alfa Romeo személygépko­csi „utolért” egy csabai ille­tő által vezetett Peugeot tí­pusú személygépkocsit. A szerencsétlen találkozásnak egy könnyű sérültje van, a keletkezett kár összértéke 500 ezer forint. „AZ IGAZI ÍRÓ VAGY MINDENKINEK ÍR, VAGY SENKINEK SEM.” (Friedrich Schlegel) Cséfán Lajos polgármesterjelölt marad (Folytatás az 1. oldalról) anulmányaimból a képviselő- estület nagyjából annyit valósi­on meg, hogy egy-két takarító- íőt elküldték, s az a kép alakult d, mintha ennyi lett volna ben- íük. Szombaton és vasárnap cénytelen voltam mindenütt negjelenni, hogy lássák: nem nagyok benn a rendőrségen. Az összefogás és a nyugdíjas- jgyesület vezetőivel ismertet­em a körülményeket, föl sem nerült bennük, hogy lépjek ásszá. Indulok a választáson, iemmi elhallgatni valóm lines. A Gyulai Rendőrkapitányság lletékese nem kívánta kom- nentálni az elhangzottakat, :supán annyit mondott, hogy a C. J. és társai ellen indított bün- etőeljárásban a nyomozást je- entős erőkkel folytatják. Kiss A. János MEGYEI KÖRKÉP 1998. szeptember 8., kedd Jelzőtábla 17 golyónyommal? (Folytatás az 1. oldalról) Útmenti fákban (ezek is úttarto­zékok) 66 ezer forint kár keletke­zett, egyebekkel — például hófogó rács ellopásával, forgalpmszámláló berendezés megsemmisítésével — 550 ezer forint kárt okoztak isme­retlenek. Az összesen 1,5 milliós kár figyelembevételével a megye a kevésbé fertőzött területek közé tartozik (egyes megyékben 8-10 milliós kárról beszélnek), ezzel együtt — szólt a figyelmeztetés — minden károkozás a közlekedés biztonságát veszélyezteti. A főmérnök a sajtó képviselői­nek bemutatott egy jelzőtáblát, amelyet a közelmúltban a Csanád- apácát és Dombegyházt összekötő úton találtak. Rajta nagy valószínű­séggel 17 golyó ütött nyomot. Ez viszont már a rongálások között is elképesztő „mutatvány”, vagy még annál is több... L. E. A legújabb „úri passzió” nyo­mai, avagy céltáblává avan­zsált a KRESZ-tábla FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Milliók a szeméttelepen Tordai Ferenc megszállott. Megszállott, mint mindenki, aki makacsul hisz abban, amit csinál, és konokul kitart céljai mellett. Azt mondja, a megyeszékhelyen kidobott papírhulladékból akár 150 családnak is munkát, megélhetést tudna nyújtani. A milliókat érő papírszemét azon­ban hasznosítás helyett egyelőre a szeméttelepre vándorol. — Nyolc-, kilencezer tonna pa­pírhulladékot dobunk ki évente a szeméttelepre. Ennek értéke 130, 150 millió forint — mond­ja. Nem a levegőbe beszél. Cé­ge, a Polyfoods—TRADEX Kft. papírhulladék gyűjtésével, válogatásával és értékesítésével foglalkozik. A Dunán innen egyedül nekik van daráló-, irat­megsemmisítő gépük. Egy tonna válogatott papírhulladék értéke 70 és 130 tonna között mozog. A Finnországból beho­zott új papír kilója 150, 180 fo­rint. Ugyanez újrahasznosított papírhulladékból a felébe sem kerül — állítja. Kezdetben havi 30, 40 tonna papírral kezdték, jelenleg 80 tonnát vesznek át. Év végére 120, 130 tonnára sze­remének felmenni. — Munka­helyet is teremtettünk. Olyan embereket foglalkoztatunk, aki­ket egészségi állapotuk miatt le­százalékoltak, és máshol már nem alkalmazzák őket — mutat körbe a raktárhelyiségben. A szigorúan bizalmas doku­mentumokat külön konténerben tárolják a bedarálásig. Az ön- kormányzattól most kaptak négy és fél tonnányit. Az irato­kat előbb cafatokra tépik, majd bálázzák. A megsemmisítő óránként 1500 kilót darál meg. Egyetlen hivatali iratmegsem­misítő sem veheti fel vele a ver­senyt. — Eddig a titkosnak szá­mító dokumentumokat eléget­ték, ami nemcsak pazarlás, de környezetszennyező is. A rend­őrségtől, a vám- és pénzügyőr­ségtől és a honvédségtől is kap­tunk már anyagokat. Innen sem­mi nem kerülhet ki. A telephely őrzött, az ajtót csak egy ember nyithatja —- sorolja a biztonsági intézkedéseket, hozzátéve: ha egyszer is kikerülne valami a te­lepről, oda lenne a hitelük. — Amit nem vagyok hajlan­dó bedaráltaim, az a könyv és a különböző érdekesnek vagy ér­tékesnek számító hivatali kiad­vány. Már egész szép gyűjtemé­nyünk van, még az 1900-as évek elejéről is. Aukciót szeret­nék majd rendezni belőlük — mondja Tordai, aki hiszi: nem­csak az aukció, hanem a szelek­tív hulladékgyűjtés is megvaló­sul egyszer. Addig is általános iskolákat keres meg és folyama­tos papírgyűjtési akciókat szer­vez. Közben pedig azon „agyai”, jó lenne az üveget, a műanyagot, a textíliát is külön gyűjteni, és hasznosítani. Remé­li, hamarosan ennek is eljön az ideje. Kovács Attila A volt jelölt, s a magunk védelmére Mészáros László, aki májusban. a szarvasi központú országgyű­lési választókerület FKGP- jelöltje volt, kérte, hogy tegnapi „Két választás (között) Magyar- országon” című cikkünk egy mondatát helyesbítsük. E szerint a gondolatjelek közötti „nem együttműködve a Fidesszel!” kitétel valótlan: ő igenis együtt­működött az első forduló után a Fidesszel. Ezt bizonyítja, hogy közös szórólapot adtak ki, a rá­dióban egyórás műsorban kérte választóit, hogy a Fidesz jelölt­jére adják szavazatukat, s példá­ul Kondoroson is közös válasz­tási gyűlést tartottak. * Az idézet természetesen éppen erre utalt, ha az olvasó a szövegkörnyezettel összevetve felfedezte benne az ironikus fel­hangot. Direktebben azért nem láttuk célszerűnek megfogal­mazni meglátásunkat, mert hát Kondacs András FKGP-ből va­ló kizárását is — többek között — azzal a (megyei nagygyűlés által megfogalmazott) váddal indokolták: „...valamint más párttal együttműködött”... K. A. J. VÉLEMÉNYEK Robin Húdok a servúdi erdőben Kétezer-akárhány: az éppen aktuális magyar kormány aláírja az európai uniós csatlakozásról szóló egyezményt. Bevezetik az uniós szabvá­nyokat és szabályokat. A nyugat-európai sajtó címoldalon közli a magyar agrárrobbantások hí­rét. A búzabomba után felrobban a kukorica-, a bor-, a sertés- és marhabomba. Az EU-ra nyo­masztó súllyal nehezedik a magyar agrárkérdés. Fizetni is készek, hogy Magyarország csökkent­se mezőgazdasági termelését. A kormány azonnali intézkedése­ket ígér. A problémák gyökerét az országban élő közel egymil­lió őstermelőben látják. A szakminisztérium akciót hirdet: egy mázsányi beszolgáltatott őstermelőért tíz kiló fémzárolt, csírá­zásmentes vetőmagot adnak. Közben megkezdik a békési ter­mőföldek erdősítését, uniós pénzekből. A kormány egészségmegőrzési programja a gabonafélék károsító hatására hívja fel az állampolgárok figyelmét. A legfőbb szakértő szerint a kenyér fogyasztása mérgezést okoz. Drasztikusan megemelik a kenyér és a péksütemény árát. Kétezer-akárhányabb: a hajdani búzatáblák helyén tölgyer­dők között fütyül a szél Békésben. A megmaradt szántókat kül­földi parasztok vásárolták fel, akik kizárólag az EU-szabványa szerint nem termelnek. A hazai gabonatermelők tönkrementek. Az erdők mélyén elvadult gazdák maroknyi csoportja a magyar és az uniós hatóságokkal dacolva illegálisan búzát termeszt. A gabonából sütött kenyeret szétosztják az éhezők között. A ga­bonatárházakat pedig a fölöslegek átvételére kényszerítik. A forgalmazók tiltakoznak, és állami támogatást követelnek. A szakminisztérium előbb kiáll a termelők mellett, majd lázadók­nak, erdőégetőknek bélyegzik őket. A legfőbb szakértő kijelen­ti: agrárkérdés nincs ma Magyarországon. A problémát és a me­zőgazdaságot felszámolták. A megmaradt gazdák elkeseredé­sükben félpályás erdőirtással demonstrálnak. Kétezer-legakárhányabb: Magyarországon rendeletileg be­tiltják a kenyeret. K. A. Kivégzési kételyek A halálbüntetésről sokszor és sokat beszélnek az emberek. Ha valakit kivégeznek, azért. Ha vala­ki kegyelmet kap, azért. Ha pedig egy országban (mint például nálunk) eltörlik ezt a súlyos bün­tetési formát, akkor azon vitáznak az emberek, hogy helyes volt-e a döntés vagy sem. Magyarországon már a Szent István korában, 1030-ban kiadott első büntető törvénykönyvben is jelen volt a büntetési nemek között a halálbün­tetés. Konkrétabban pedig évtizedekkel később, Szent László törvénykönyvében fogalmazódott meg. Az Osztrák—Magyar Monarchia időszakában a Csemegi-kódex fő büntetési nemként rendelte el a halálbüntetést. Az 1961-től hatályos magyar Bün­tető Törvénykönyvben viszont a halálbüntetés már kivételes al­kalmazásként szerepelt. Hét éve az Alkotmánybíróság eltörölte a halálbüntetést, ám egyes súlyos bűncselekmények idején so­kan hangoztatták már visszaállításának szükségességét. Voltak időszakok, amikor nem mindig csak a társadalomra legveszélyesebb bűnözőket végeztek ki. Például 1775-ben hat­vanhárom kivégzést rendelt el a hazai bíróság. Közülük har­mincegy embert jószáglopásért, tízet istenkáromlásért, tizen­nyolc vádlottat emberölésért, s csak négy bűnözőt végeztek ki minősített rablógyilkosságért. A világban ma is vannak olyan helyek, ahol nem csupán a rablógyilkos életére mondja ki a végzetet a bíróság. A minap beteges szexuális élete miatt kergetett a bíróság halálba egy kí­nai általános iskolai tanárt. A pedofil pedagógus kitartó kéjka­landja során állítólag tíz tanítványát erőszakolta meg. Áldoza­tai nyolc és tizennégy év közötti lányok voltak. Szintén szexuális bűncselekmény miatt az Amerikai Egye­sült Államok egyik államában is járhat halálbüntetés. Texas ál­lamában napjainkban is halállal büntetheti a bíróság az erősza­kos közösülést. Két arab országban — Líbiában és Szaúd-Ará­biában — pedig a házasságtörést sújtják halálbüntetéssel. Mindezek ismeretében döntse el mindenki saját maga: jó-e vagy sem, hogy Magyarországon nincs ma halálbüntetés? Magyari Barna Német kisebbségiek rajtja Gyulán Varga István: újraszabályozni a törvényi utasítást Az elítélt töltse le szabadságvesztését! A gyulai városházán tegnap tar­tott sajtótájékoztatón Reisz Ádám, a Békés Megyei Német Önkormányzatok Szövetségé­nek elnöke, a gyulai kisebbségi önkormányzat alelnöke számolt be a megye, a város német ki­sebbségi önkormányzati válasz­tásainak előkészületeiről, mutat­ta be helyi jelöltjeiket. Jelölt ma­ga is, s független jelölt all. vá­lasztókörzetben, kisebbségi je­lölt Szilágyiné Solymosi Mária, a Németvárosi Óvoda vezetője, Ludvig Attila testnevelő tanár, Danszki Károly nyugalmazott kertésztechnikus és Kneifel Fe­renc, a közüzemi kft. ügyvezető igazgatója, aki Iposz-jelölt is a 7-es választókörzetben. Új kiad­ványt is bemutattak, a Németvá­rosi kalendáriumot, melyet a még működő Gyulai Német Ki­sebbségi Önkormányzat adott ki két nyelven, magyarul és néme­tül. A 900 példányban megjelent kalendárium megvásárolható, a bevételt a Németvárosi Óvoda fejlesztésére, a megyei és a váro­si iroda kialakítására fordítják. Illyés Józsefné regionális iro­davezető elmondta, eddig Gyu­lán, Eleken, Mezőberényben, Almáskamaráson működött né­met kisebbségi önkormányzat, kezdeményezték Orosházán, Kétegyházán és Gyomaend- rődön, a békéscsabai németeket összefogó baráti kör infor­mációik szerint egyesületi for­mában dolgozik tovább. A tele­pülések német kisebbségi jelölt­jeit a Gyulai Hírlap keretein be­lül megjelenő Csengettyű című lapjukban mutatják be, melynek ezerrel több példányát az adott helyeken terjesztik. Ma a kétegyházi jelöltekkel találkoz­nak. Sz. M, Meleg napok tűzoltóinknak? Megméretnek a megye tűzoltói: szeptember 7-e és 18-a között a Belügyminisztérium Tűzoltó­ság Örszágos Parancsnoksága komplex ellenőrzést tart a Bé­kés Megyei Tűzoltó-parancs­nokságon. A megye hat városá­ban működő hivatásos önkor­mányzati tűzoltó-parancsnoksá­gokat olyan mértékben érinti a „látogatás”, amennyi annak megítéléséhez kell, hogy műkö­désükben milyen hatékonyság­gal jelenik meg a megyei szer­vezet felügyeleti, ellenőrző és koordináló munkája. Az ellen­őrzést Soltész Tamás ezredes, a BM TOP ellenőrzési főosztá­lyának vezetője irányítja. Az 1994. január elseje és idén júni­us 30-a közötti időszakot felöle­lő vizsgálat eredményét októ­berben, záróértekezleten ismer­tetik. (k) A közvéleményt joggal hábo­rította fel, hogy kiemelt ügyekben a bíróság által jog­erősen elítélt személyek nem kezdték meg a szabadságvesz­tés büntetésüket. Nagy port vert fel O. Nagy Imre, az Ybl Bank vezetőjének esete, aki hosszú ideig büntetésének fo­lyamatos félbeszakítását él­vezte. — Álláspontom szerint az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan sérti, ha a bírósági ítéleteket nem hajtják végre, il­letve, ha a kiszabott büntetések végrehajtására egyáltalán nem vagy csak késve kerül sor. Ezek az esetek megingathatják a bíróságok tekintélyét és pár­tatlan működését, az állampol­gárok jogrendbe vetett hitét — nyilatkozta lapunknak dr. Var­ga István, a 6. számú választókerület országgyűlési képviselője, aki ebben a témá­ban interpellál az Országgyű­lés mai ülésnapján dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter­hez. A képviselő véleménye sze­rint az új kormánynak mindent meg kell tennie annak érdeké­ben, hogy a büntetések végre­hajtásának elhalasztására vagy félbeszakítására csak rendkívül indokolt esetben (fontos okból) kerüljön sor. — Tekintettel arra, hogy ez­zel kapcsolatban 1979-ben tör­tént szabályozás, célszerűnek tartanám a törvényi utasítás új­raszabályozását — mondta a képviselő. Csete Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom