Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-30 / 229. szám

1998. szeptember 30., szerda MEGYEI KÖRKÉP Tehetséges gimnazistákért Az egykori evangélikus gimná­zium örökébe lépett az Oroshá­zi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium. Szeptemberben indult az első gimnáziumi osz­tály, a diákok 1-től 12 osztályos korukig tanulhatnak a megújult intézményben. Dr. Fehér Dezsőné dr. Ravasz Magdolna kandidátus, Orosházá­ról elszármazott, nyugdíjas ala­pítványt hozott létre (Ravasz An­tal Alapítvány néven) a tehetsé­ges evangélikus gimnazisták ösztönzésére. Az 1998/99-es tan­évben 5 diák havi 1 ezer 500, 2 tanuló pedig havi 1 ezer forint tá­mogatásban részesül — tájékoz­tatta lapunkat Jantos Istvánná, az iskola igazgatója. A hajdani öregdiákok által alapított Evan­gélikus Gimnázium Alapítvány viszont arra hivatott, hogy év ele­jén a tankönyvek beszerzésében, később könyvjutalmazásban, ka­rácsonyi ajándékozásban része­sítse a tanulókat. A szeptemberi tankönyvvásárlásra 8 gimnazista (rászomltság és tanulmányi ered­mények alapján) kisdiák kapott anyagi segítséget. Cs. I. Énekkurzus a zeneiskolában Bónay Adél, a milánói Giuseppe Verdi Zeneakadémia professzo­ra énekkurzust tart szeptember 28-tól október 3-áig a békéscsa­bai zeneiskola Bartók termében. Bónay Adél kanieije innen in­dult, énektanára Matusovszky Klári néni volt. Tanulmányait a Milánói Scalaban folytatta, majd a G. Verdi Konzervatóriumban szerzett diplomát. Itt közel húsz éve docensként foglalkozik a nö­vendékekkel. Olaszországon kí­vül énekelt Svájcban, Ameriká­ban, Franciaországban és Hollan­diában. Pályája utolsó 6-7 évében a barokk zene foglalkoztatta, (a) Művészet és Egész(ség) A Mentálhigiénés Programiroda Dél-Alföldi Régió Békés Me­gyei Irodája és a megyei kórház Képvilág — Világkép (avagy ér­zések, üzenetek a mentálhigiéné és a művészetek kapcsolatáról) címmel rendez konferenciát ok­tóber 9-én 10 órától Békéscsa­bán, a megyeházán, a Mentálhi­giénés Világnap alkalmából. A konferencia előadói: dr. Veér András, a mentálhigiéné mi­niszteri biztosa, Gimesiné Berecz Ildikó, az Iparművészeti Főiskola Menedzserképző Intézetének igazgatóhelyettese és dr. Benkő Zsuzsanna, a Mentálhigiénés Programiroda Dél-Alföldi Régió­jának vezetője. A rendezvény helyszínén Képvilág — Világkép címmel a Kalmár Zsolt tanár ver­seit illusztráló Váradi Zoltán fotó­gráfus képeiből nyílik közös kiál­lítás, valamint a megyei kórház­ban dr. Baly Hermina tiszteletére avatnak emléktáblát. (y) Meddig „élnek” a csomagolóanyagok? A hulladékkezelés problémája a jövő nemzedéknek is feladja a leckét. Jó ha már óvodás kortól hallanak, beszélgetnek erről a játék nyelvén a gyermekek FOTÓ: lehoczky Péter Ha egy kupacba hordanánk a magyar háztartásokból és munkahelyekről származó egy évi hulladékot, három Gellért- hegynyi szemétdomb maga­sodna előttünk. A keletkezett hulladékok környezeti hatásá­ra, a hulladékkezelési problé­mákra irányítja rá a figyelmet szeptember 23-án a takarítási világnap, amelyhez kapcso­lódva a Körös-Maros Nemzeti Park a szarvasi és környékbeli óvodákat bevonva egyhetes hulladékgyűjtési akciót szer­vezett. Ennek zárórendezvényét tartották tegnap Szarvason a Körös Főiskola Brunszvik Te­réz Óvóképző Intézete udva­rán, ahová a tanintézet gyakor­lóintézménye kisdiákjai és a hallgatók építettek az össze­gyűlt műanyag üvegekből, üdítősdobozokból, s egyéb csomagolóanyagokból hulla­dékvárost. Tirják László, a nemzeti park igazgatója el­mondta, a rendezvény célja, hogy a gyermekek megismer­jék a háztartási hulladékok sokféleségét, lebomlásának időtartamát. Bíznak benne, hogy ezek az ismeretek egyre több család vásárlási szokását befolyásolják, oly módon, hogy a tennék kiválasztásakor annak csomagolóanyaga is szempont lesz. (r) „Hazamegyek, oszt levágom mindet...” (Folytatás az 1. oldalról) Például egy orvos állami tá­mogatással jár iskolába, a kórhá­zakban műszerek váiják, mely feltételeket megint megteremtet­ték a számukra. Az állattartásról a bejelengetések családokat borí­tottak ki. Könyörtelen a mód­szer... Lindeisz László hangsú­lyozta, magánemberként jött el, nem hivatala képviseletében. Hangoztatta, támogatás csak jog­szerű környezetbe érkezhet. Két sertés nevelése nem mezőgazda- sági tevékenység, hanem belte­rületi állattartás, melyet rendelet szabályoz, esetleg szociális kér­dés. Gyulán úgy 30—40 száza­léknyi az állattartó közösség, a törvénytelen tartásokat tiltották be. Nem kellene addig eljutni, hogy az ellentábor is tömörüljön. Gyulán az állattartók több, mint két évi türelmi időt kaptak, ez az ország „legpuhább” rendelete, a jelent törvényi kegyelmi állapot­nak kellene felfogni. A városban 15—20 ezer sertést tartanak, a talajba megy a trágyalé, trágya­dombok bűzlenek... Az nem ke- gyetlenség-e, ha valakinek trá- gyadomb mellett kell élnie, s nem hívhatja meg barátait a kert­jébe? A felforrósodott hangulatban ki azt mondta, hogy Gyula me­zőváros, elképesztő számon kérni, ha nincs hídlás a tyúkól­ban. Más szerint annyi szociális segélyt nem lehet osztani, hogy kiváltsák az állattartást. Rende­zés szükséges, de meg kell adni rá a lehetőséget. Feljelentgetés helyett felvilágosítást, segítsé­get, emberséget... Ismét más ar­ról beszélt, hogy a nyugati vál­lalkozónak infrastruktúrával felvértezett terület jár, az itteni­eknek semmi. Szabó Árpád al­polgármester fogadóórái ta­pasztalatait mondhatta: munka­helyek megszűntek, sokan eb­ből élhetnek meg, ami az éhe­zéstől menti meg őket. Egy vá­rosban mégis rendezni kell az állattartást. Az önkormányzat nem tudja megoldani a problé­mát, állami támogatás kellene, munkahelyek... Szabó Jenő épí­tészmérnök figyelmeztetett: az önkormányzati rendeletnél szi­gorúbb az országos jogszabály, az EU-csatlakozásig nincs sok idő. Meg kell teremteni az ipari övezetekhez hasonlóan vízzel, villannyal az állattartásét is. Az állattartó szívesen lenne szabályos, kiköltözne, ám a fel­tételek nem igazságosak. A vil­lany bevezetésénél a kötségek 70 százalékát neki kell állni, 30-at az áramszolgáltatónak, melynek tulajdonába megy a lé­tesítmény, neki pedig marad a villanyszámla. Más keserűen mondta: az ‘50-es években el­vettek mindent a magyar pa­raszttól, most az önkormányzat vissza akarja kényszeríteni a semmibe. Volt, aki csendesen megjegyezte a sok állattartási probléma hallattán: hazame­gyek, oszt’ levágom mindet... Szőke Margit Hangverseny Gyulán A Gyula Város Zenei Életéért Alapítvány ünnepi hangver­senyt rendez a zenei világnap alkalmából október elsején, csütörtökön 18 órától a város­háza dísztermében. Mozart, Verdi, Weber, Debussy műveit szólaltatja meg Kaczkó Gabri­ella (fuvola), Rálik Szilvia (ének), Kepenyes Pál (klarinét) és Csontos József (zongora). A hangverseny második ré­szében az Erkel Ferenc Vegyeskar műsora követke­zik, zongorán kísér Farkas Pál, vezényel Rázga József Erkel és Weiner-díjas kar­nagy. A belépés díjtalan, tá­mogatásokat az alapítvány kö­szönettel fogad. (ö) Zenei világnap október 1-én Az UNESCO Nemzetközi Ze­nei Tanácsának kezdeménye­zésére 1975 óta október else­jén az egész világon a zene vi­lágnapját Ünnepeljük. A mu­zsikának évezredek óta ki­váltságos szerepe volt az em­beriség történetében. A zene kezdetben mágikus cél­kitűzést szolgált és hosszú fej­lődési folyamat eredményeként jutott el az esztétikus önállósá­gig. Az ókori görögök az iste­nek ajándékának tekintették a zenét. Olyan hatalomnak, amely lelket kölcsönzött a min- denségnek, szárnyakat nyújtott az elmének és a képzeletnek, bájt adott a szomorúnak, derűt és életet a mindennek. Platón és Arisztotelész korá­ban a zenét erkölcsi törvény­ként tisztelték. Időben felismer­ték a zene rendkívüli mozgósító erejét és semmivel sem pótolha­tó nevelő hatását. Rohanó világunkban ma azt a művészetet ünnepeljük, amely szavak nélkül is közel hozhatja az embereket egymáshoz. Hidat építhet a különböző népek kul­túrája között, amelyen határo­kat és kontinenseket átölelve, összekapcsolódhat az egész em­beriség. A zene, a lélek szava, az egyetlen világnyelv, amelyet nem kell lefordítani. Olyan „szépségművészet”, amely a szüntelen történésben erőt, éle­tet, mozgást és szenvedélyt közvetít mindenki számára. Va­jon hétköznapjainkban élünk-e a zene léleknemesítő hatásával? Felismerjük-e korunkban a zene istenektől eredő ajándékát, azt az erőforrást, amely enyhítheti bánatunkat és megsokszoroz­hatja örömeinket? Napjaink agyonhajszolt, be­teg társadalmában a pénz hatal­mának kiszolgáltatott ember a művelődéstől megfosztva még betegebbé és kiszolgáltatottab­bá vált. Racionális világunk száműzte a lelket nemesítő ide­ákat, megkopott a zene varázs­latos ereje és gyógyító hatása. Szenvedő lelkünk, elfáradt tes­tünk azonban gyógyításra vár! A mai nap újra világosságot gyújthat a zene az emberi szív mélyében. Örökösen harcoló énünk a zene világnapján a mu­zsika segítségével megnyug­vásra találhat. A zene által újra betekinthetünk a végtelenség­be, s magányunkat újra benépe­sültnek érezhetjük. Éljünk a muzsika lelket nemesítő hatá­sával — ma talán még nem ké­ső! Lindenbergerné Kardos Erzsébet, főiskolai adjunktus Érdekes kísérletek Gyulán, a Dürer Albert Általá­nos Iskolában nagysikerű elő­adást tartott dr. Vida József, az egri Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola docense Érde­kes általános és középiskolai kí­sérletek címmel — tájékoztatta lapunkat Butt Zoltán, a város matematika-fizika munkakö­zösségének vezetője. A rendezvény az Erkel Fe­renc Gimnázium által indított, több éves múltra visszatekintő természettudományos napok programsorozatába illeszkedett. A résztvevők — a pedagógusok mellett szép számmal érdeklőd­tek diákok is —, több, mint húsz fizikai kísérletet láthattak. Az előadást nyílt szakmai konzultá­ció és kísérleti eszköz ismertetés követte. Október végén ismét rangos előadóvendége lesz Gyulának: az Erkel Ferenc Gimnáziumban Toró Tibor aka­démikus beszél a két világhírű matematikusról, Bolyai Farkas­ról és Bolyai Jánosról. —ö— Román és Sierra Leone-i határsértők Három Békés megyei települé­sen is „zöldhatáros” ügyek ad­tak munkát a határőrség jár­őreinek az elmúlt hétvégén. Volt aki „csak innen, a szom­szédból” érkezett, és voltak, akik a távoli Nyugat-Afrikából. Elek belterületén szeptember 25- én az esti órákban egy szabadsá­gon lévő járőr igazoltatott, majd bekísért a határőrizeti kirendelt­ségre egy 30 év körüli román ál­lampolgárságú férfit. A személyi okmányokkal nem rendelkező jövevényről kiderült, hogy a ha­tár túloldalán lévő faluban lakik, és azért indult el gyalogosan, a zöldhatáron keresztül Magyaror­szágra, hogy meglátogassa a Bu­dapesten élő bátyját. Biharugrán egy 56 éves román férfit tartóz­tattak fel a járőrök, aki korábban évekig dolgozott Magyar-, illet­ve Németországban. Az idén ha­mis magyar útlevéllel szeretett volna átjutni a határon, de elfog­ták, s egy korábbi ügye miatt Bu­dapesten börtönbe kellett vonul­nia. A büntetés letöltése után ki­utasították Romániába. Most a zöldhatáron tért vissza. Mindket­tőjüket átadták a román határőri­zeti szerveknek. A biharugrai járőrök vasár­nap Geszt belterületén három Sierra Leone-i állampolgárt fogtak el. Az afrikaiak semmi­féle okmányt nem tudtak felmu­tatni, fizetőeszköz is csak mini­mális mennyiségben volt náluk. Az Orosházi Határőr Igazgató­ság munkatársai őket is átadták a román hatóságoknak. M. Gy. Hárfa László önálló bírósági végrehajtó, Csóka Károly Köröstarcsa, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. szám alatti adós tulajdonában álló ingatlanra, árverést tűzött INGATLAN ADATAI: köröstarcsai 695 helyrajzi számú ingatlan 1/2 része (Köröstarcsa, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.). Becsérték: az ingatlan 1/2 részére 2 000 000 Ft. Árverési előleg: 200 000 Ft. Árverés helye, időpontja: Békés, Verseny u. 4., végrehajtói iroda, 1998. október 5. napján, 9.45 óra. ~ « \ Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogv a Hungária Biztosító Rt. Dél-Alföldi Igazgatóságának városi fiókja az igazgatósági székházba, Békéscsaba, Luther u. 2. sz. alá elköltözött. Ái új helyen változatlan szolgáltatással várjuk tisztelt Ügyfeleinket! f A ZALAKERÁMIA üzletei, most rendkívül kedvező árakkal köszöntik az őszt! Fal- és padlóburkolólapok egyes típusai \5°/° kedvezménnyel kaphatók*! Nézzen be hozzánk! x Orosháza. Arany János u. és Luther u. sarkán Tel.: 60/381-990 * Az ukció szeptember 10-től október 10-ig tart! a BALTEX KERÁMIA KFT

Next

/
Oldalképek
Tartalom