Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-28 / 227. szám

1998. szeptember 28., hétfő GAZDASÁG A jövő ágazata: a turizmus A telekommunikáció, az in­formációs technológia mel­lett a turisztikai ágazat lesz a XXI. századi gazdaság legfőbb mozgatórugója - vélik a szakemberek. A Magyar Turizmus Rt. a Turisztikai Világnap alkal­mából közreadott nyilatko­zata szerint az ágazat for­galma az elkövetkezendő 12 évben világviszonylatban 4,1 százalékkal emelkedik majd évente. így 2010-re 12.5 százalék lesz a turiz­mus részesedése a világ or­szágainak egyesített nem­zeti össztermékéből. A turizmus 1998-ban várhatóan 11,6 százalékkal - 3,6 billió dollárral - járul hozzá a világgazdasági GDP-hez. Az előrejelzések szerint Európa a világturiz­mus által termelt GDP-nek mintegy 40,4 százalékát adja 1998-ban, és földré­szünkön 41,6 millió munka­helyet teremt. Az ágazat gazdasági tel­jesítménye 1998-ban várha­tóan 4,4 billió dollár lesz, 231 millió munkahelyet tart fenn - közvetlenül és köz­vetve - a világon, Ez az ösz- szes foglalkoztatott 9,4 szá­zaléka. A teljes bevétel 2010-ben várhatóan 10 bil­lió dollárra emelkedik, a munkahelyek száma pedig elérheti a 328 milliót. A fogyasztói kiadások 10.5 százalékát - ami 2 bil­lió dollárt jelent - a turiz­mus szívja fel 1998-ban. Az ágazat az áruexportnál 20- 30 százalékkal olcsóbban termeli ki a devizát, ez is alátámasztja, hogy az idén várhatóan 917 milliárd dol­lárral növeli a világexportot. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A szántóföl­deken és a kertekben egyre gyor­sabb ütemben folyik a termé­nyek betakarítása. A napra­forgó, a burgonya, a cukorrépa mellett itt-ott már törik a korai érésű kukoricákat is; ám a sző­lősgazdáknak sok gondot okoz a fürtök rothadása. Emiatt kü­lönösen gondosan kell végezni a feldolgozást és az erjesztést. Most kell elültetni a kertek­ben az őszi fokhagyma gerezd­jeit, ezekből nagyobb és szebb hagymák fejődnek, mint a ta­vasszal ültetettekből. A szét­szedett fokhagymagerezdeket 5-6 cm mélyre kell duggatni; ezek még az ősz folyamán gyö­keret eresztenek és tavasszal, amikor a fagyos föld kienged, azonnal fejlődésnek indulnak. A gyümölcsfák száraz ágait most célszerű lefűrészelni, mert amíg lombos a fa, jobban fel­ismerhetők, mint levélhullást követően. A fűrészelt sebeket éles késsel (kacorral) le kell simítani és a sebet be kell kenni sebvédő anyaggal: Celloiddal vagy Fabalzsammal. Ez meg­védi a fát attól, hogy a friss seb szövetein át fertőző gombák, baktériumok vagy vírusok jut­hassanak a belsejébe. Ajánlatos most, idejében előkészíteni a fagyérzékeny növények telelő helyét. Telelte- tésre a fagymentes, egyenletes hőmérsékletű és közepes ned­vességtartalmú levegővel ren­delkező helyiségek alkalmasak. Szinte minden telelő növény számára előnyös, ha nem telje­sen sötét helyre kerül. A kisze­melt helyiséget ki kell takarí­tani és ki kell meszelni. A nö­vényeket alaposan vizsgáljuk át, és ha betegséget vagy kárte­vőt észlelünk rajtuk, akkor csak a szükséges védekezés után he­lyezzük el a növényeket a telel­tető helyiségben. A csemegekukorica, a napra­forgó és a magas évelő növé­nyek levágott szárát ne aprítsuk fel, hanem gyűjtsük össze. Ezek igen jó szolgálatot fognak tenni a fagyérzékeny növények - füge, gránátalma, pampafű - „télikabátjaként”. Fémzárolt vetőmagot búzáért Az őszi vetés felgyorsításához anyagi támogatást kíván biztosí­tani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - erő­sítette meg Torgyán József a hétvégén. Egy tegnap lakossági fórumon azt is bejelentette a miniszter, hogy az orosz válság miatti konzervértékesítési nehézségek leküzdéséhez támoga­tást kívánnak adni az érintett üzemeknek. A kormány elé terjesztett javas­lat szerint az üzemek hitelfelvé­telhez kapnának garanciát. An­nak felét az a bank vállalná, amely az adott üzemet eddig is finanszírozta és ebben az eset­ben a garancia másik felét az ál­lam vállalná magára. A minisz­ter hozzátette: az ügyben a kormány még nem döntött, ja­vaslatát még a gazdasági kabi­netnek is jóvá kell hagynia. A mezőgazdaság átalakításá­ról szóló ötéves középtávú fej­lesztési stratégia tervezetét az Országgyűlés politikai vita­napja keretében ismerheti majd meg a közvélemény. A minisz­ter szerint természetesen várják az ellenvéleményeket is, hogy a lehető legeredményesebb prog­ramot véglegesíthessék. A tárca vezetője közölte, hogy a straté­gia egyik igen fontos része az 50 hektáros birtokszerkezet ki­alakítása, amit állami támoga­tásokkal ösztönöznek majd, előreláthatólag 2000-től. A gabonatermesztők támoga­tására készülő javaslatról szólva elmondta: 20 hektárig 15 ezer forint támogatást nyúj­tanának a gazdáknak a terme­léshez. A következő kategóriá­ban 20-50 hektár között 12 ezer, e fölött 8 ezer forint lenne a hektáronkénti segítség ösz- szege. Ötven hektár felett a tá­mogatás csak akkor vehető igénybe, ha a búza vetésterüle­tét 10 százalékkal csökkenti az érintett gazdálkodó. A támoga­tást fémzárolt vetőmagvak, mű­trágyák, növényvédő szerek és üzemanyagok beszerzéséhez lehet majd felhasználni szigorú ellenőrzés mellett. A tárca vezetője azonnali in­tézkedést ígért arra, hogy az őszi vetéshez fémzárolt vető­maghoz jussanak a gazdáknak. A vetőmag árát természetben is rendezni lehet, a jövő évi ara­táskor egy mázsa vetőmagért 2 mázsa terményt kell leadni. Üj elnöke van a Budapesti Értéktőzsdének Biztonságos brókercégeket Londonban, majd a Magyar Nemzeti Bankban, s leg­utóbb a bécsi CA-IB Befek­tetési Banknál dolgozott Simor András, akit a Buda­pesti Értéktőzsde rendkívüli közgyűlése a tőzsdetanács elnökének választott. A pénzügyminiszterré kineve­zett Járai Zsigmond meg­üresedett helyét foglalja el. Az új elnök egyik leg­fontosabb feladatának a biztonságos és verseny- képes tőzsde megteremtését tartja. A tőzsdetanács elnöki poszt­jáért három jelölt szállt ringbe. A választáson titkos szavazással - Czirják Sándor és Rotyis József ellenében - kétharmados többséget sze­rezve, Simor András került ki győztesen. Az új elnök a legfontosabb feladatok közül kettőt emelt ki: egyrészt a tőzsde bizton­ságos működésének megte­remtését, amely az utóbbi na­pokban tapasztalt válságje­gyek miatt vált különösen ak­tuálissá. A tőzsde berkein be­lül működő ellenőrzési igaz­gatóságnak a saját eszközei­vel kell kiszűrnie és korrigál­nia a kereskedés során felmerülő problémákat. A tőzsde valóban úgy mű­ködik, mint egy klub, ahol a tagok nemcsak informálják egymást, hanem fecsegnek is - néha többet is a kelleténél. A tőzsdetanácsnak meg kell tanulnia, hogyan lehet ki­szűrni és okosan felhasználni a fontos információkat az ér­tékpapírok védelmében. Emellett ugyanilyen súllyal esik latba a brókercégek biz­tonságosabbá tétele. (A nagy árfolyamzuhanások idején le­hetett hallani arról, hogy egyes brókercégek jóval töb­bet kockáztattak a megenge­dettnél, jogtalanul nyúltak ügyfeleik számláihoz - a szerk.) Erre vonatkozó konk­rét tervek még nincsenek, ám ennek első lépése, hogy a mi­nap három befektetői érdek- képviseleti szerv egyeztetett az ügyben. Elhatározták, hogy képviselőt delegálnak majd a tőzsdetanácsba. A másik fontos feladat - mondotta Simor András - versenybe szállni a világ ve­zető tőzsdéivel: ehhez szük­séges például a kereskedési idő meghosszabbítása, hogy az időeltolódás miatt az is tudjon ajánlatot tenni Buda­pesten, aki reggel New York­ban ébred. A napokban kerül sor a távkereskedés, az ún. MMTS- rendszer bevezetésére. Ennek köszönhetően már nem kell majd fizikailag is jelen lenni a tőzsdén, a központi hálózaton számítógépen keresztül zajlik majd a kereskedés. Az elmúlt napok árfolyam- eséséről szólva az elnök el­mondta, hogy az nem tekint­hető az orosz válság követ­kezményének, hiszen a latin­amerikai tőzsdéken is hasonló mélyrepülés következett be. A mélyből való kilábalás lassú lesz, s az sem biztos, hogy könnyen elérhető a pár hónappal ezelőtti árfolyam­szint. A válságos helyzet a be­fektetőket arra késztette, hogy felmérjék és átértékeljék koc­kázatvállalási lehetőségüket, állapította meg a tőzsde új elnöke. (csernyánszki) í.r: OO.feS j}ii*yjqtó MINDEN JÓT KÍNÁLUNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom