Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-24 / 224. szám
1998. szeptember 24., csütörtök GAZDASÁG Kunos makacssággal a rizsföldeken A hazai vetésterület megháromszorozása reális cél Idehaza évente fejenként 4,5-5 kilogramm rizst fogyasztunk. Egyes ázsiai országokban ez az adat meghaladja a 150 kilogrammot. Bár rizsfogyasztásban az ázsiaiakkal nem kelhetünk versenyre, e növény jelenlegi magyarországi vetésterületének megháromszorozása reális cél lehet. Magyarországon a nyolcvanas években a rizs vetésterülete 12- 15 ezer hektár volt, ma háromezer hektár alatt vari — hallottuk dr. Ipsits Csabától, a mező- gazdasági tudományok kandidátusától, a szarvasi Öntözési Kutatóintézet igazgatóhelyettesétől, aki esélyt lát arra, hogy az elkövetkező néhány évben a rizs hazai vetésterülete 6-8 ezer hektárra növekszik. Beszélgetésünk aktualitását az adta, hogy a közelmúltban jelent meg dr. Szilvássy Lászlóval, a mező- gazdasági tudományok kandidátusával, az OKI tudományos tanácsadójával közös könyvük, amely a rizs gyomnövényeivel és az ellenük való védekezés leA bábolnai kezdeményezés és a kedvező tapasztalatok alapján a mezőgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban szerveződtek a termelési rendszerek. Az 1980-as évek közepétől 71 rendszer az ország több, mint 2,5 millió hektár szántóterületéből a nagyüzemi kukoricaterület 85, az őszibúza- terület 74, a napraforgóterület 82, a cukorrépaterület 74 százalékát foglalta magába. A termelési rendszerek lényegi sajátossága, hogy a fejlesztési feladatok átvállalásával a taggazdaságokban az operatív termelő és ellenőrző kapacitás bővült, így az ott adaptált technológia fegyelmezett megvalósítására tudták koncentrálni szellemi és fizikai erőiket. hetőségeivel foglalkozik. A könyvet az Öntözési Kutatóintézet adta ki, ahol negyven éve — Magyarországon elsőként — indult el a rizs növényvédelmével kapcsolatos kutatás. Ipsits Csaba mindenekelőtt a szerzőtárs érdemeire hívta fel figyelmünket.-J— Szilvássy László európai hírű rizskutató. A könyv e szakterületen végzett több évtizedes munkájára, a növényvédelmi kutatásban szerzett ismereteire épül. A témában számos publikációja is megjelent, ám sok közülük nehezen elérhető — fogalmazott. Hozzátette: a könyv megírásával nemcsak e tudományos munka Az IKR-rendszer az alapítását követő években — ezt örökíti meg neve is — a kukorica növény iparszerű termelésére fordította a figyelmét, majd fokozatosan az egyéb gabonafélék és ipari, valamint takarmánynövények is rendszemö- vényekké váltak. 1987-ben 570 ezer hektár tartozott a termelési rendszerhez. Az ünnepi ülésen megemlékeztek az alapítókról is, így többek között az orosházi, a dombegyházi, a battonyai és a nagyszénási gazdaságokról. Ma újra elmondhatjuk — mondta a vezérigazgató —, hogy az IKR Rt. az ország vezető mezőgazdasági integrációja. —sz— összegzését vállalták. Kiegészítették azt a legfrissebb ismeretekkel, s más kutatók tudományos munkájára is támaszkodtak. A növényrajzokkal illusztrált mű nemcsak növény- védelmi tanácsokat ad, de a gyomnövények biológiájával is foglalkozik. A mocsári gyomfajok alapvetően rontják a termesztés eredményességét. Ahhoz, hogy jól érzékeljük a vegyszeres irtás elterjedésének jelentőségét, elég visszagondolni azokra az időkre, amikor az irtás kézzel történt. Kemény munka volt, elvégzésére nagy létszámú munkaerőt mozgósítottak. A emberek láncot alkotva fésülték át a területet, s húzták ki a gyomokat, amelyek közül némelyik avatatlan szemnek alig volt megkülönböztethető a kultúrnövénytől. A hatvanas évektől a rizstermesztés üzemi méretekben való megjelenésével a vegyszeres irtás is általánossá lett, s kutatása újabb lendületet vett. Hogy miképpen fejlődött, arról szól a történeti áttekintést adó fejezet. A lektori előszó így fogalmaz: „Üdvözlendő az OKI kutatóinak kitartása, hihetetlen szakmaszeretete és természetesen a megmaradt termelők kemény, sokszor „kunos” makacssága, hogy nem adják fel a reményt a rizstermesztés jövőjét illetően”. A szerzők könyvüket a rizstermesztőknek és a diákoknak ajánlják. Cs. R. Alapítványi segítséggel A Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete idén háromszor is sikeresen pályázott a Soros Alapítványhoz. Tavasszal 205 ezer forintot nyertek, amelyen számítógépet vásároltak. Az általános iskolás gyermekeknek a nyáron két számítógépes tanfolyamot szerveztek. Az egyesületi szabadidős programokat 150 ezer forinttal támogatta az alapítvány. Ebből szervezték meg a szentendrei kirándulást, a fennmaradó összeget játszóházi programokra költik. A szarvasi nagycsaládosok 25 fős csoportja egyhetes nyelvgyakorlásra utazhat Szlovákiába. Ennek kiadásaihoz 250 ezer forinttal járul hozzá az alapítvány. Hasonlóképpen, a szlovák nyelv gyakorlása, a hagyományápolás céljából találkoznak október 11-től kéthetente vasárnaponként a családok a Lengyel Palotában, az egyesület székhelyén. (r) A növény rajzokkal illusztrált mű nemcsak növényvédelmi tanácsokat ad, de a gyomnövények biológiájával is foglalkozik. (Illusztrációnk nem az említett könyvben található) A mezőgazdaság szolgálatában — Ritkán lehetünk szemtanúi és egyben aktív részesei annak a nagyarányú fejlődésnek, mely a ’70-es évek elejétől a rendszer- váltást megelőző egy-két évvel bezáróan a növénytermesztés néhány agazataban végbement, s ezzel termelestortenetunk uj, intenzív szakaszát kezdte meg — mondta tegnap ünnepi köszöntőjében Bábolnán Szaxon Attila, az IKR Rt. vezérigazgatója azon az ünnepi ülésen, melyet a termelési rendszer megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek. Szocialista képviselő védte a gazdák érdekeit a kisgazda miniszterrel szemben Harag napja Torgyán ellen? — Ha Torgyán miniszter úr lejött volna a múlt hét pénteken Békéscsabára, akkor személyesen tapasztalhatta volna: a búzabomba még nem döglött akna — kezdte a héten parlamenti felszólalását Orosz Sándor szocialista képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke. Tényként állapította meg, hogy a búza tonnája takarmánygabonává leminősítve sokszor csupán 8—10 ezer forintért cserél gazdát, s ezt szerinte a miniszter vaktában, esetleg a tudatlanok bátorságával tett intézkedései okozták. A gazdák milliárdos árveszteségeket szenvedtek el, ami felemészti a jövőt, és az agrárvertikum egészének összeomlásához is vezethet. A becsapott gazdák és gabona- termelők követeléseit az MSZP jogosnak tartja. Torgyán József mondjon le! — mondják a gazdák, és mondta a felszólaló is. Orosz Sándor ugyanakkor egyetértett a termelőkkel abban, hogy nem Torgyán Józseffel, hanem a miniszterelnökkel kell tárgyalni, hiszen Torgyán a kormány tudtával és beleegyezésével cselekszik. A felelősség tehát azokat terheli, akik tétlenül nézik a miniszternek — egyébként a kormányprogrammal is ellentétes — ámokfutását. Ha a gabona- válságot nem sikerült tárgyalásos úton rendezni, és a termelők az utakra vonulnak, azért Orosz Sándor szerint egyedül az Orbán-kormány lesz a felelős. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter — mintegy kiegészítve és kiigazítva a felszólaló ismereteit — elmondta, hogy hivatalba lépésük napján tájékozódtak a battonyai gazdák követeléseiről, és megállapították, hogy nem búzát égettek, amint azt hirdették, hanem régi, egérrágta árpát. És nem is a gazdák tiltakoznak, hanem a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége), vagyis a rendszerváltozás haszonélvezői, akik megkaparintották a tsz-vagyont, és most az állami támogatást is meg akarták szerezni. A minősítési eljárással kapcsolatban Torgyán szerint is joggal merülték fel kifogások, már megkereste a Szabványügyi Hivatalt, hogy változtassanak rajta. A miniszter felsorolta a gabonaügyben eddig tett intézkedéseket, majd ismertette a jövő évi támogatásokat. Ez húsz hektárig 15 ezer forint/hektár, 50 hektárig 12 ezer forint/hektár, 50 hektáron felül 8 ezer forint/hektár, de csak akkor, ha tíz százalékkal csökkentik a búza vetésterületét. Úgy vélte, Orosz Sándor csak azért szólalt fel ebben az ügyben, mert nem volt kellően tájékozott. S. Á. Több ezer tonna termék készleten maradt Az orosz válság csődhullámhoz vezethet itthon Az orosz válság miatt pillanatnyilag megállt a magyar élelmiszeripar dinamikus fejlődése, a feldolgozó cégek nem tudják teljesíteni exporttervüket. Ha a piaci viszonyok nem rendeződnek, munkahelyek szűnnek meg, nehezen kezelhető csődhullám indulhat el — hangzott el tegnap Orosházán, a Merián Rt.-nél a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara élelmiszergyártó és -feldolgozó osztálya sajtótájékoztatóján. — Az orosz válság hatása megmaradt áruikat a hazai, ilösszetett a magyar élelmiszerfeldolgozó iparra — mondta Tóth Zsolt, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója. —- A kiszállított áruk ellenértékét nem fizették ki, másrészt a megrendelt és legyártott termékek átvétele megtorpant, a cégek kivárnak, a termékeket raktározzák. A válság a dominóelv alapján a beszállítókat is érinti. Bonyhádi István, a Merián Rt. vezérigazgatója, a BMKIK élelmiszergyártó és -feldolgozó osztályának elnöke kifejtette, bár cégük termékválasztéka olyan árkategóriát képvisel, ami az orosz piac számára ez idáig is megfizethetetlen volt, ennek ellenére társvállalataik révén érzik a válság hatását. A magyar baromfiipar nagy mennyiségű darabolt baromfiterméket szállít az orosz piacra. Versenytársaink érthető okokból most megpróbálják letve a környező országok piacain értékesíteni, ami áresést eredményezett. Ez kárt oko- • zott cégünknek is. A válság kirobbanása után két héttel a Magyar Húsipari Szövetség már elkészítette felmérését. Túlságosan hirtelen került a probléma a felszínre, ami miatt nem tudtak a cégek felkészülni a válság hatásainak kivédésére — mondta Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. — Három héttel a válság kirobbanása előtt le kellett volna állítani a termelést, akkor megakadályozható lett volna a „raktárra dolgozás”. A Gyulai Húskombinátnak éves szinten az orosz piac befagyása mintegy 3 milliárd forint árbevételkiesést jelent. Sokszor felteszik a kérdést, nem erőltette-e túl a hazai élelmiszer-feldolgozó ipar az orosz piacot? Az elmúlt három évben az ágazat jelentős orosz piaci kapcsolatokra tett szert, amit a szubvenciós rendszer is ösztönzött. Ebben a helyzetben ért bennünket a válság. Több ezer tonna termék maradt készleten az országban, ami rövid időn belül likviditási gondokhoz vezethet, és ez nehezen kezelhető csődhullámot indíthat el. Nehéz helyzetbe került a Csabai Konzervgyár Rt. is. A cég exportjának több mint 80 százaléka a válság sújtotta te-, rülethez tartozik, orosz partnereiktől legutoljára augusztus 17-én érkezett átutalás. Jelenlegi kintlévőségük mintegy egymilliárd forint. Amennyiben az orosz szállítások év végéig nem indulnak meg, úgy mintegy 2,5 milliárd forintos árbevétel-kiesésre számíthatnak. A veszteségek miatt elkerülhetetlen a létszámleépítés, ami a 278 főnyi szerződéses munkaviszonyú dolgozói kört érinti. A szakemberek véleménye szerint az- élelmiszer-feldolgozó ipar átmeneti állami támogatás nélkül képtelen kilábalni a válságból. Az egyik járható útnak az energia-élelmiszer bartert látják, természetesen szigorúan a világpiaci árakhoz igazítva. Kovács Erika Szeptember 27-én Békéscsabán a Bajza utcai F. Fitness Központban, Békéscsaba, Bajza u. 15. Telefon: 326-605. Az órák kezdési időpontja: de. 10-töl 14 óráig. WORK SHOP TOUR MÉSZÁROS KÖRTVÉLYESSY DÓCZI DOROTTYA BOTTYÁN BÉLA SINKÓ BÉRES ANDREA SZENTGYÖRGYI RÓMEÓ hídvégi ANDREA BAUCSEK NORBERT KATUS ATTILA Jlll^ A Magyar Távközlési Rt. ÜL eladásra kínálja-'matáv az alábbiakban felsorolt ingatlanjait. Város Utca Használat Hrsz. Telek Épület Eladási ár rrt rrf Ft 1. Szeged Rókusi pu. raktár 16835/1 MÁV-tulajdon 520 9 000 000 2. Szeged Kollégiumi út ipartelep 26013/3 42067 720 30 000 000 3. Kiskunhalas MÁV-pu. iroda, raktár 5749/7 MÁV-tulajdon 107 680 000 4. Orosháza Malom u. 6. üres telek 826 906 nincs 250 000 5. Szeghalom Bethlen u. 26. telephely 1000/3 514 65 5 400 000 6. Városföld Repülőtér transzformátorház 0121/1 338 20 10 000 Megjegyzés: az eladási ár az áfát nem tartalmazza! Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: (62) 402-265. Az írásos ajánlatokat a következő címre kérjük küldeni: MATÁV Rt. Ingatlanigazgatóság Vidéki Vagyongazdálkodási Osztály (1253 Budapest, Pf. 55.).
