Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-19-20 / 220. szám
Megbízás, (p) Dr. Tóth Miklós, kiadónk igazgatója lapunk főszerkesztőjének javaslatára dr. László Erzsébet rovatszerkesztőt megbízta a felelős szerkesztői teendők ellátásával. Kiss János rovatszerkesztő ugyancsak felelős szerkesztői megbízást kapott, a jövőben a Békés Megyei Hírlap—Vasárnap Reggelt szerkeszti. Kiállítás. (1) A végegyházi művelődési ház klubtermében a napokban az alkotó jelenlétében nyitották meg Krisztof György mezőkovácsházi amatőr festő képeinek kiállítását. A szervezők elmondták, hogy a faluban ez ideig hiányzó művészeti bemutatkozási forma a vártnál sokkal több látogatót vonzott. A kiállítás szeptember 25-éig tart nyitva. Zsadányi találka, (b) Az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület szeptember 28-án Zsadányban ülésezik. Az illetékesek „felszolgálásában” a rendőrség, az ügyészség és a bíróság munkája lesz a megbeszélés témája. Útlezárás. (e) A Samsung kupa sportrendezvényhez kötődik, hogy szeptember 19-én Békéscsabán, az Elektroház előtt a 10 óra 50 perc és 11 óra 30 perc közötti időszakban félpályás útlezárás lesz. A futók rendőri biztosítás mellett teljesítik a távot. Őrizetbe vették, (b) A békéscsabai rendőrök egy megye- székhelyi férfit lopás alapos gyanújával vettek őrizetbe. Az QrQ^házi kapitányság legénysé-, ge lopás bűntettéért marasztalt a rendőrségen egy férfit. Ütközött, borult, (b) Tegnap a hajnali órákban Békés belterületén egy személygépkocsi fának ütközött, egy személy súlyosan sérült. Szeghalom külterületén egy motorkerékpáros az árokban landolt. A „kormányos” súlyosan sérült. „Randevúztak”. (b) Békéscsaba belterületén a Tompa utcában személygépkocsi kerékpárossal ütközött. A drótszamár tulajdonosa nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A Szerdahelyi és Szabolcs utca kereszteződésében ugyancsak kerékpáros és személygépkocsi randevúzott. „LEGJOBB, HA AZ OBJEKTÍV VALÓSÁGOT ÖSSZEHAJTOGATJUK, MINT EGY LEPEDŐT, ÉS EGYSZER S MINDENKORRA ELZÁRJUK A SZEKRÉNYBE.” (Picasso) Helyünk a világban Vajon az értelmi fogyatékos embereknek van-e helyük a világban? — tette fel a kérdést az Értelmi Sérültek és Szakdolgozók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉSZOSZ) felnőtt értelmi fogyatékosoknak. A Helyünk a világban címmel meghirdetett rajzpályázat olyan sikert aratott, hogy az ÉSZOSZ szeptemberben útjára indított havilapjának is ugyanezt a címet adták a szerkesztők. Az 1500 példányban megjelenő ingyenes lap minden olyan eseményről be kíván számolni, mely az értelmi sérültekkel kapcsolatos. A lap terjesztését az ÉSZOSZ tagszervezetein, ön- kormányzatokon, értelmi sérülteket ellátó intézményeken keresztül tervezi. A rajzpályázatból kiderült: az értelmi sérülteknek mindenütt van helye a világban, mindez csak az „épek társadalmának” hozzáállásán múlik. (y) MEGYEI KÖRKÉP 1998. szeptember 19-20., szombat-vasárnap A szövetkezetek a pénzükre várnak (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik károsult szerint 1,6 millió forinttal tartozik a gyár. Télen pedig nem lehet kon- zervvel vagy üdítővel fizetni a gázszámlát — mondták elkeseredetten. Hasonló a probléma a mezőkovácsházi Új Alkotmány Szövetkezetben is, ahol a csemegekukorica elmaradt részesedéséért dobozos morzsolt kukoricát, kechupot, vagy paradicsomlevet ajánlott a konzervgyár. — A keleti válság egy kicsit szemfényvesztésnek tűnik — mondta Nagy Béla medgyes- egyházi polgármester. A legérzékenyebben az élelmiszer-feldolgozókat és hűtőházakat érinti, ám a valóság a részvénypiacon dől el. Tapasztaltuk, hogy közvetlen kereskedelemben (például a dinnyetermelők esetén) nem érződik gond, mint inkább a szerződéses államközi tranzakcióknál. Medgyesegy- házán a múlt héten szállítottak dinnyét Litvániába és Észtországba, ahol a legkorrektebb fizetési helyzettel találkoztak az emberek. Ugyancsak Med- gyesegyházán foglalkozik földimogyoró, tökmag és más olajos magvak feldolgozásával egy helyi kft., ahol ukrán, észt, lett exportra adják el a terményeket. Mint azt Forgó Pál, a cég vezetője elmondta, csak némi szállítási korlátozással kell megbirkózniuk, de eddig sem Romániával, sem a Baltikummal nem volt gondjuk, sőt a litván fél előre fizeti az olajos magvakat. A kaszaperi „Mezősarok” Kft. zöldségfelvásárlója viszont a zöldségfronton máris óriási gondokat él át. Paradicsomból helyben és a környéken 10—15 hektáros területek gazdái várják a bizonytalan helyzet feloldását. A konzervgyár részéről (igaz, kényszerből) egyoldalú szerződésbontás tapasztalható és csak nyomott árakon kell a termés. Hasonló gond várható a fűszerpaprikánál, uborkánál és más zöldségféléknél. Mindebből következően a kölcsönző bankok bizalma is megrendül. Mint mondta, a válság feloldását új partnerek keresésével próbálják ellensúlyozni, ám kevés sikerrel. A körkérdés során az is kiderült, hogy a ciroktermelőket és felvásárlókat, a tejipart, a belföldre termelő kisebb baromfivágodát közvetlenül nem érinti a keleti válság, viszont a magyarbánhegyesi, nagykamarási, medgyesegyházi téeszek elnökei elsősorban a még nyakukon levő vagy lehetetlen árért eladható gabona- mennyiséget említették. Egyelőre a „húsfronton”, a sertés- és szarvasmarha-értékesítéssel nincs különösebb probléma, de — mint mondták — nem mindegy, hogy a nemzetközi piaci viszonyok és a tőzsdei árak a jövőben hogyan alakulnak. (Halasi) Veszteségesek, mégis szükség van rájuk... A vasúti mellékvonalak jövőjéről A világ nagy bankjai értenek a vasúthoz, csak Magyarországhoz nem értenek. Nem tudják, hogy a vasút nálunk része a szociális hálónak — hangzott el tegnap MezóTiegyesen, a vasúti mellékvonalak jövőjéről rendezett fórumon. A Centrálban megtartott tanácskozáson Kassai Béla polgár- mester felidézte azokat a korábbi erőfeszítéseket, amelyek eredményeképpen sikerült elkerülni Mezőhegyes és Vésztő térségében a mellékvonalak felszámolását. A magyar vasutak történetének áttekintése után Nagy Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ,: .helyettes*. .államtitkára. at MÁV Rt. mellékvonali hálózatának üzemeltetésével kapcsolatos vizsgálatok eredményeiről, az üzemeltetéssel kapcsolatos lehetőségekről és feladatokról tájékoztatta a résztvevőket. Hangsúlyozta: a mellékvonalak a vasúttársaság szintjén veszteségesek, nemzetgazdasági szinten azonban szükség van rájuk, hiszen általában hátrányos helyzetű térségeket látnak el. A jövőről szólva utalt az üzemeltetési költségek radikális csökkentésére, az érintett önkormányzatokkal való összefogás szükségességére. A MÁV Rt. szegedi területi igazgatója, Szabó Gyula ismertette az Újszeged és Kétegyháza között épülő mellékvonali forgalomirányító rendszer, a 710 millió forintba kerülő „mefi” technológiai újdonságait. A résztvevők működés közben is megtekintették a rendszert, majd a várossal, illetve a ménesbirtokkal ismerkedtek. M. Gy. Röplapok füttykoncert helyett FTC- és Torgyán-barát demonstráció „Ne higgyetek Kársainak, ne higgyetek Győrfinek! Torgyán József jót akar nektek, ő az igaz ember.” Ilyen szövegű röplapok bukkantak fel a tegnapi, békéscsabai búzafórumon. Kiderült: a „szóróanyagok” mögött az FTC Békés Megyei Baráti Köre húzódik meg. A baráti kör a beígért füttykoncertet és a bekiabálásokat cserélte fel aknamunkára. A miértekről Botyánszki Györgyöt, a megyei baráti kör elnökét kérdeztük. — A Torgyán József és a kisemberek melletti „szimpátiademonstrációnk” azért maradt el, mert előzetesen és a helyszínen is fenyegető reagálásokkal találkoztunk — kezdte. — Ugyanakkor továbbra is felháborítónak tartjuk, hogy Torgyán miniszter urat — aki az FTC társadalmi elnöke — és általa a Fradit olyan emberek kritizálják, akiktől ez etikailag elfogadhatatlan. Gondolok itt elsősorban Karsai Józsefre, aki 300 hektárnyi földjével gazdag embernek számít, és csak médiasztár akar lenni akcióival, például a búzaégetéssel. Megtéveszti a kisembereket, akik valóban nagy bajba kerültek, de nem Torgyán József miatt. A röplappal erre kívántuk ráirányítani a figyelmet. Ny. L. Adósságkezelés Az önkormányzat jelenleg hat bérlője ellen rendelkezik jogerős bírósági ítélettel az önkormányzati lakások kiürítésére — hangzott el Békéscsabán a legutóbbi közgyűlésen. A város alacsony komfortfokozatú lakások kialakítására alkalmas ingatlanokat vásárolt, ahová várhatóan november elején az érintett bérlőknek át kell költözniük. Azok a bérlők, akiknek 1998-ban lejár a bérleti szerződésük, nem vehetnek részt a város adósságkezelési programjában. Ezért ezen szerződéseket a közgyűlés meghosszabbította ez év december 31-éig, hogy a szociálisan rászorulók tartozásuk 30 százalékát törlesztve részesülhessenek a kedvezményekben. (y) VÉLEMÉNYEK Halak a törvény hálójában Úgy jártunk, mint az egyszeri gazda, aki egy akol- nyi malacot tartott. Becsülettel ellátta mindet, ám amikor pénzzé akarta tenni őket, reggel üres volt az ól. A munkájából nem látott viszont egy fillért sem — az egészséges jogérzékkel megáldott ön- kormányzati képviselő ezzel a tanmesével érzékeltette, milyen csávába került Gyomaendrőd, amikor 1992-ben tizenegy holtág gazdája lett. — Csak idő kérdése és a tulajdonjoghoz az államtól a halászati jogot is megkapjuk. Ez másként nem is lehet — súgta a kilencvenes évek elején az elöljárók igazságérzete. Nos, lehetett. A halászati jogot az állam megtartotta és átadta a helyi halászszövetkezetnek. A furcsa szereposztásban, amíg a műtárgyak rendbentartása, az iszapkotrás és sok más feladat az önkormányzat kötelessége, addig a halászatból származó jövedelem és a horgászengedélyekből való bevétel a szövetkezetei gazdagítja. Az önkormányzat a holtágak üzemeltetésére minden esztendőben 3-5 millió forintot költ, amihez a múlt évig a vizek állapotát javítandó amurtelepítéssel járult hozzá a szövetkezet. Ennek értéke tavaly négyszázezer forint volt. A halászati jogért vívott küzdelem a városházán vaskos aktacsomót hizlalt. Az elöljárók kitartóan bombázták leveleikkel az illetékes minisztériumok éppen aktuális vezetőit. A korábbi halászati törvény egyik passzusa ugyan megengedte volna a változást akkor, ha a kérés közérdek. Ám a minisztériumi elutasításban ott virított: a gyomaendrődiek óhaja nem közérdek. Valóban, miért is lenne az tizenhétezer lakos és sok száz vidéki telektulajdonos akarata? Idén januárban az új halászati törvény ismét felvillantotta a reményt az önkormányzat előtt, amely nem késlekedett, benyújtotta az igényét a halászati jogra. Á válasz azonban újfent elutasító volt. A város most perel, s igaz első fokon veszített, megy tovább, ha kell, az Alkotmánybíróságig. A képviselő-testület meggyőződése: a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része a halászati jog. „A jogérzet szívósságán meg kell törnie még a fátumnak is” — fogalmazott Kossuth. A jeles államférfi mondása száz év múltán is reményt adó. Csak a hal ne csúszna ki folyton a gyomaendrődiek markából! Csath Róza Gázerővel a közművagyonért Megcsillant a remény az önkormányzatok gáz- közművagyonának a visszaszerzésére. Mint olvasom, az Alkotmánybíróság az elmúlt napokban hozott döntésével alkotmányellenesnek minősítette az 1995-ben született törvényi rendelkezést, mely szerint a gázszolgáltató cégek állami tulajdonú részvényeinek csupán 40 százaléka illette meg az önkormányzatokat. Zúgolódtak is a települések, majd nébányan gyorsan túladtak a papírokon, mások pedig bírósághoz fordultak. Ha jól emlékszem, az 1980-as évek elején kezdődött Mező- kovácsháza térségében is az úgynevezett gázprogram. Az akkori tanácsi vezetők összefogtak a nagyobb gazdálkodókkal, intézményekkel a pályázatok érdekében, amely sikeresen zárult. A céltámogatáson nyert pénzek segítségével a nagyobb községekben hamarosan kiépültek a gerincvezetékek, amely munkálatokhoz a helyi vállalatok is jelentős mértékben hozzájárultak. Ezután utcáról utcára haladva megalakultak a lakossági társulások és a településen élők is hozzátették a maguk több-kevesebb részét a korszerűbb életvitel érdekében. Mindaddig nem is volt gond, amíg a rendszerváltáskor fel nem merült a kérdés: mi tekinthető önkormányzati vagyonnak? A kormány különböző „variációi” után végül — az elvárásokkal ellentétben — a nagyobb részt a gázszolgáltatóknak juttatták. Nem csoda tehát, hogy a mostani döntést örömmel fogadták az érintettek, hisz — úgy érzik — jogosan igénylik a privatizációból való részesedést. Mivel közel 100 milliárd forintról van szó, ezért a jelenlegi kormány leghatásosabban egy új törvény megalkotásával tehetné tisztába az ügyet. Az így kapott részvénycsomagot vagy pénzt a települések a jobbítás, szépítés, esetleg éppen a túlélés érdekében tudnák a jövőben felhasználni. Az önkormányzatok abban bíznak, hogy a kormány tudomásul veszi a döntést és ezzel is lehetőséget biztosít az elmaradott térségeknek is továbbfejlődésre. Reméljük a most felcsillant remény nem változik ismét gázneművé. Halasi Mária A kormány taktikája A támogatásokról csak ráolvasás lemaradt a város A gabonaválság kezelésére alkalmazott ráolvasá- sos kormánytaktika — azaz annak folyamatos ismételgetése, hogy a válságot megoldották — nem vált be — hangzott el Tóth Sándor és Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselők csütörtöki, békéscsabai sajtótájékoztatóján. Az MSZP-s honatyák szerint mind a gabonaválság, mind az oroszországi gazdasági csőd miatt nehéz helyzetbe került élelmiszeripar problémája azonnali kormányzati beavatkozást kíván. Tóth Sándor elmondta: szeptember 10-éig a békési tárházak — a garantált áras és intervenciós felvásárlással együtt is — csak az összbúzatermés 20 százalékát, a 420 ezer tonnából 80 ezret vásároltak fel. Ugyanakkor az előzetes felmérések szerint a kukorica értékesítése jóval nagyobb gondot okoz majd a búzáénál. Az élelmiszeriparban kialakult válság ugyancsak a megyét érinti a legjobban, hiszen itt a cégek jelentős része termékei többségét Oroszországba exportálta. Tóth Károly a kamarák megszüntetésére vonatkozó fideszes javaslatot rövid távon csábító, ám hosszú távon káros jelenségként értékelte. (kovács) — A Magyar Demokrata Fórum képviselői a választásokon megfogalmazott programjuk szerint dolgoztak a képviselő-testületben — mondta az elmúlt négy év önkormányzati munkáját értékelő sajtótájékoztatón Takács Péter, a békéscsabai városi szervezet elnöke. Kiemelte: a demokrata fórum képviselői komolyan vették feladatukat, a testület határozatképessége sohasem rajtuk múlt. Szólt arról is: az elmúlt időszakban a központi támogatásokról lemaradt a város, nem működött a lobby-rendszer, ami jelzi, mekkora a város mindenkori országgyűlési képviselőjének felelőssége. Takács Péter elmondta: az MDF kezdeményezésére született meg a városi közbiztonságért kerekasztal és a polgárőrök támogatását is ők kezdeményezték. Á Csaba Center program beindítását mindenképpen elő kell mozdítani, hiszen a beruházás nemcsak munkahelyet teremthet, hanem a sétálóutca további kialakítása is lendületet kaphat. A tájékoztatón dr. Kerekes Attila képviselő az egészségügyi beruházásokról szólt, melyek eredményeként Békéscsaba fejlesztette az egészségügyi ellátás színvonalát. K. A. Pallag a bíróságon bizonyíthat? Pallag László kisgazda-képviselő a múlt hét végén megvádolta dr. Klavács Antal őrnagyot, a Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozóhivatalának parancsnokát. Azt mondta, hogy a hivatal az általa kezdeményezett ügyeket „elfektette”, miként az olajszőkítéseseket is. A megyebeli drogkereskedelmet is Klavács őrnagy nyakába varrta. A parancsnok helyettese kategorikusan visszautasította a vádakat. A képviselő a parancsnok kinevezését annak — úgymond — SZDSZ-es kapcsolataival magyarázta. Tegnap Klavács őrnagy kifejtette, hogy becsülete, maga és családtagjai jó hímeve védelmében minden lehetséges jogi eszközzel élni kíván. Úgy gondolja, hogy Pallag Lászlónak akár a bíróság előtt is lehetőséget kell adni állításai bizonyítására. Úgy tudjuk, hogy a hivatal 1993-tól napjainkig 34 olajügyben nyomozott. (Ebből 25 saját felderítésük volt.) Eközben 9 őrizetbevételük volt. 5-en előzetes letartóztatásba is kerültek. Tíz ügyben vádemelési javaslattal éltek. Illetékességi, hatásköri okból 16 ügyet más hatóságnak adtak át, s mindössze hét esetben szüntették meg a nyomozást: 2-szer az elkövető halála, 3-szor kilétének megállapíthatatlansága miatt, egy megszüntetés most folyik. Mindössze kétszer szűnt meg a nyomozás azért, mert nem volt megállapítható bűncselekmény. Ők rendeltek el nyomozást például 1995-ben az azóta hatalmas közérdeklődést kiváltott ETL Rt.-ügyben. K. A. J.
