Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-16 / 217. szám

1998. szeptember 16., szerda HAZAI TÜKÖR Fődíj a gammakamerának Százhúsz közül tíz győztes A formatervezés jelentős piaci értéket képvisel, a tet­szetősebb kivitelű termék versenyképesebb - hangzott el tegnap a kőbányai vásár­városban az Ipari Formater­vezési Nívódíj átadásakor. Bottka Sándor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető alelnöke elmondta: az ipari tárca és az OMFB egy évtizede írja ki évente az ipari formatervezési pályázatot. A hazai cégek ugyanis nagyon sok, nemzetközi mércével mérve is színvonalas terméket készítenek, érdemes tehát ver­senyeztetni őket. Az idén a nemzetközi zsűri kilenc nívódíjat és egy minisz­terelnöki különdíjat ítélt oda. Volt miből válogatni: a gyártók 120 terméket neveztek be a pá­lyázatra. A tavalyinál több volt az új szereplő, és figyelmet ér­demel az is, hogy megnőtt a kis- és középvállalkozó pályá­zók száma. A korábbi évekhez hason­lóan ezúttal is tizenegy termék- csoportban lehetett verse­nyezni. Többek között gépek, közlekedési eszközök, háztar­Nemcsak kitűnőek, szépek is tási gépek, gyógyászati és szá­mítástechnikai berendezések, közszükségleti cikkek szerepel­tek a kiírásban. Külön követel­mény volt, hogy a tervező kör­nyezetkímélő megoldást vá­lasszon. A miniszterelnöki különdíjat a Mediso Kft. gammakamerája nyerte, amellyel besugárzás nélkül rétegfelvételeket lehet készíteni az emberi testről. A vizsgált személynek csak izotóp tartalmú folyadékot kell innia. A kamera, amely három hazai egészségügyi intéz­ményben már működik, szá­mottevő külföldi érdeklődést is kiváltott. A miniszterelnöki különdíj- jal az erkölcsi elismerésen túl 800 ezer forintos pénzjutalom is jár, míg a nívódíjban része­sültek 300 ezer forintot kapnak. A pályázatra az idén az OMFB összesen mintegy 30 millió fo­rintot költött. A múlt évi nívó­díjas termékek legtöbbje egyébként a piacon kapható, keresett tennék. Példaként em­lítette azt a házi szerelőasztalt, amely tavaly kapott elismerést, és az üzletekben a mai napig keresik a vásárlók. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Eddig ezerhétszáz önkormányzat fordult bírósághoz Gáz lehet a kifizetés körül Összességében körülbelül 80- 100 milliárd forintba kerül­het a költségvetésnek az Al­kotmánybíróság hétfői dön­tése, amely a gázközmű- vagyonból korábbi felosztását semmisítette meg. Mint ismeretes, a taláros testü­let alkotmányellenesnek ítélte azt az 1995-ben született törvé­nyi rendelkezést, amely szerint a gázszolgáltató cégek állami tulajdonú részvényeinek csu­pán negyven százaléka illeti meg a településeket. Ez azt je­lenti: az önkormányzatok a te­rületükön fekvő teljes gázköz- művagyonra igényt tarthatnak. Gémesi György (MDF), a Magyar Önkormányzatok Szö­vetségének vezetője ezzel kap­csolatban szerkesztőségünknek elmondta: noha eddig „csupán” 1700 önkormányzat támadta meg bíróság előtt az említett rendelkezést, az Alkotmánybí­róság döntése valamennyi veze­tékes gázzal rendelkező telepü­lést érinti. Gémesi reméli, hogy az ügyet a parlament jogsza­bály-módosítással oldja meg, s elkerülhetők a sorozatperek. Úgy hírlik, az igazságügy-mi­niszter asszony is hajlana erre a megoldásra, de a kormány ille­tékesei egyelőre az Alkot­mánybíróság 30 oldalas határo­zatát tanulmányozzák. Gémesi úgy véli: a privatizá­ciós bevételek már elfogytak, s a kormánynak komoly fejtörést okozhat a taláros testület által feladott lecke. T. M. Élénk vita után a képviselők elfogadták a zárszámadási törvényt Orbán: „Sikeres kinevezési politika” Talán az önkormányzati választások közeledtének köszön­hető, hogy a parlament őszi ülésszaka tegnap a megszokott­nál is élesebb viták mellett folytatódott. A kormányváltást követően az a furcsa helyzet állt elő, hogy az 1997. évi központi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvénytervezetet az Orbán- kormánynak kellett a parla­ment elé terjesztenie. Járai Zsigmond pénzügyminiszter mindenesetre arra törekedett, hogy az 1997-es folyamatok, eredmények és hibák áttekin­tésével a jövőre nézve vonjon le következtetéseket. A szocialista és szabadde­mokrata képviselők méltatták az 1997-es év gazdasági eredményeit, kiemelve a ter­melékenység fokozatos növe­kedését, s azt, hogy a kormány elszámolt minden forinttal. A jelenlegi kormánykoalíciót al­kotó pártok képviselői ezzel szemben a hibákat sorolták: a családok életkörülményei romlottak, a lakosság fogyott, nőtt az államháztartás hiánya és tovább nyílt az agrárolló is. A vitát követően az azon­nali kérdések órájában Orbán Viktor miniszterelnök több témában is válaszolt a hozzá­fordulóknak. Bár arra a kér­désre többszöri felszólítás Után sem válaszolt egyértel­műen, hogy megváltoztatják-e a jelenleg érvényben lévő nyugdíjtörvényt, kijelentette: a nyugdíjakat nem kurtítják meg jövőre, ellenkezőleg, emelni fogják, méghozzá az áremelkedések ütemét megha­ladó mértékben. A gabonavál­ság ügyében két újabb tervről is szólt a miniszterelnök: a földművelésügyi tárca vető- magcsere-akciót hirdet meg és be fogja vezetni a fuvardíj tá­mogatását is. Az egyes kine­vezéseket bírálóknak azt vála­szolta: a kormány eddigi mű­ködése megítélése szerint si­keresnek bizonyult, és a pol­gárok támogatását kiérdemlő kinevezési gyakorlatát foko­zott lendülettel folytatja a kö­vetkező hetekben, hónapok­ban is. Simonffy Ágnes Milyen jövő állhat egy kis ország előtt?’ Pénz helyett szellemi toké Hazánknak nincs oka a pesszimizmusra vagy a reménytelen­ségre, mert a világ globális , Játszmáiban” is lehet, sőt van jövőképe. A magyar szellemi életben végre megfogalmazódik egy átfogó, 20 éves távlatban előretekintő stratégia, amelyet ezúttal nem a nagypolitika alakít - mondta Kopátsy Sándor közgazdász, a Növekedéskutató Intézet elnöke. A századvégre készülődvén jelent meg negyven szerző kö­zös munkája Magyar jövő­képek címmel, amely az or­szágunk előtt álló távlatokat igyekszik felvázolni, még­hozzá nagy ívű prognózist adva egészen 2020-ig. Kopátsy Sándor szerint a könyv azért példaértékű, mert nem felülről, hanem alulról jövő kezdeményezésként szü­letett meg. Nem receptet ad­nak a tanulmányok, a szemlé­letet kell átvenni belőlük. Azt, ami egy családnak, egy falu­nak, egy tájegységnek jelent­het hosszú távú stratégiát. Ko­pátsy hangsúlyozta, hogy az ország nem állhat csak a bal, vagy csak a jobb lábán. A kö­tet szerzői különböző nézetet vallanak, de mindannyiukat egy cél kapcsol össze - ha­zánknak meg kell tanulnia két lábon állnia. Varga Csaba, a kötet szer­kesztője lapunknak elmondta, hogy a párt- és frakcióveze­tőknek is megküldött könyv tartalma remélhetőleg beépül a kormányzati munkába. Hogy milyen jövő elé néz Magyar- ország? Globális jövőkép nél­kül magyar perspektíva sincs - állítja a szerkesztő. A követ­kező húsz év arról fog szólni, hogy a pénzközpontú kapita­lizmust a tudásközpontú, in­formációs társadalom váltja fel. Hazánk számára éppen ez jelentheti a kiutat: hiszen a legfejlettebb világot másképp sosem érhetjük utol. Ez a kis ország csak a szellemi tőke erejével újulhat meg. Cs. J. Rendőrségi sajtóközpont nyűt Félmilliárd forint elmaradt illetményt ítélt meg a bíróság Korszerű rendőrségi sajtóközpontot adtak át tegnap a fővá­rosban. Az eseménnyel csaknem egy időben nyilatkozott a szakszervezet képviselője a rendőrök jogos járandóságának gyakori nehézkes kifizetéséről is. Az új sajtóközpontot Orbán Péter dandártábornok, az ORFK vezetője nyitotta meg tegnap Budapesten. Az épületben az Internettől a belső hírláncig a legkorsze­rűbb felszerelések állnak ren­delkezésre. Állandó rendőri sajtóügyelet is lesz az új in­tézményben, amelyet az Or­szágos, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság közö­sen működtet.-Ez azonban nem jelenti azt - mondta a dandártábor­nok -, hogy a két sajtószolgá­latot összevonnák. Elképzel­hető, hogy a jövőben a na­gyobb megyei rendőrségi saj­tótájékoztatóknak is ez a saj­tócentrum lesz a helyszíne. Az ünnepséggel csaknem egy időben a Független Rendőr Szakszervezet nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt kéri a döntéshozóktól, hogy a váltá­sos szolgálati rendben dolgo­zóknak a bíróság által megítélt díjazását építsék be a rendőrség jövő évi költségvetésébe. Mint Szölősi Tibor, a szer­vezet jogsegélyszolgálatának vezetője elmondta: a kama­tokkal együtt mintegy félmil­liárd forintnyi összeg kifize­tése húszezer rendőrt érint. Az FRSZ álláspontja szerint a jogállamiságba, a jogbizton­ságba vetett hit rendülhet meg, ha a rendőröknek bírósági íté­letekkel kell jogos járandósá­gukat kikényszeríteniük. A szakszervezet jelenleg is ítéletet vár a tiszthelyettesek besorolása és az ügyeleti szol­gálatot végzők pótlékainak ügyében. Ugyancsak bíróság­hoz fordultak az országos fő­kapitány elképzelése szerint felállított Mobil Ellenőrző Szolgálat ügyében, ugyanis ennek létrehozása előtt nem egyeztettek velük. Katonáink külföldön? A NATO-kompatibilitás érdeké­ben várhatóan ősszel dönt majd a parlament arról az alkot­mánymódosító javaslatról, amely lehetővé tenné, hogy a fegyveres erők egységei a jö­vőben az Országgyűlés jóváha­gyása nélkül, kormányzati fel­hatalmazás alapján léphessék át a magyar határt - nyilatkozta Wachsler Tamás. Az ok: ha több hétig, vagy akár csak na­pokig is várni kellene egy par­lamenti döntésre, nem működ­hetne a NATO kollektív vé­delmi elve. Megszűnt hivatal. Megszűnt a Közmunkatanács Hivatala, feladatát a Szociális és Család- védelmi Minisztérium vette át. A közmunkák jövő esztendei formájáról és szervezetéről a minisztérium előterjesztése alapján a kormány dönt majd. UNESCO-világkonferencia. Ünnepi közgyűlésen emlékez­tek meg tegnap Budapesten ar­ról, hogy Magyarország 50 év­vel ezelőtt csatlakozott az UNESCO-hoz, az ENSZ neve­lési, tudományos és kulturális szervezetéhez. Az ülésen beje­lentették, hogy jövőre hazánk­ban rendezik meg a tudomány világkonferenciáját. Sürget az MSZP. A költségve­tés mielőbbi benyújtását sürgeti a Magyar Szocialista Párt or­szággyűlési képviselőcsoportja. Baja Ferenc országgyűlési kép­viselő tegnap arról beszélt, hogy a kormánynak a jelenlegi bizonytalanság feloldása érde­kében mielőbb vázolnia kell a gazdasági élet szereplői szá­mára konkrét elképzeléseit. Nem lesz leértékelés. Nincs ok arra, hogy a jegybank vál­toztasson árfolyam-politikáján és szélesítse a forint körüli in­tervenciós sávot - jelentette ki Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap a Budapestre akkreditált nyugati sajtótudósítók előtt. Leszö­gezte: a jegybanki tartalékok összege meghaladja a 9 milli­árd dollárt. Tempós vizsgálat. Még nem zárult le, de „tempósan halad” a vizsgálat a vezető fideszes poli­tikusok megfigyelési ügyében - nyilatkozta tegnap Kövér László. A polgári titkosszolgá­latokat felügyelő miniszter nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy mikorra készül el a jelen­tés, és nem kívánt részleteket közölni magáról a vizsgálatról sem. Eredményes ellenőrzés. Ti­zenhárom testsúlycsökkentő készítmény forgalmazását füg­gesztette fel a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség augusz­tus végén tartott ellenőrzései eredményeként. Szeptember 16.: az ózonréteg védelmének világnapja Már nyugdíjban a veszélyes freon Ma, az ózonréteg védelmének világnapján a Föld számos or­szágában idézik fel újra az ózonpajzs elvékonyodásából követ­kező, az emberre, a természeti környezetre leselkedő veszélye­ket. Szerencsére mind több helyen - köztük hazánkban is - immár számba vehetik az eredményes intézkedéseket is. A tudósok a hetvenes évek ele­jén fedezték fel, hogy ritkul az ibolyán túli sugárzások ellen védelmet nyújtó ózonpajzs, sőt, a sarkoknál szinte „ki is lyu­kadt”. Azt is kiderítették, hogy mindezért a bróm- és klórtar­talmú vegyületek, a hűtő- és klímaberendezésekben, a szó­róflakonokban lévő freon és a tűzoltó készülékekben használt halonok a felelősek. A szakem­berek azóta már előállították a helyettesítő anyagokat. 1987-ben az ENSZ égisze alatt megszületett Montreali Jegyzőkönyv évekre előrete­kintve szabályozta is az ózon­károsító anyagok gyártását, ke­reskedelmét és felhasználását. Mindennek következménye­ként az ózon mennyisége las­suló ütemben csökken, és az ez­redfordulót követően, tehát be­látható időn belül talán vissza­állhat a természetes állapot. Ezt azonban még meg kell érni. Az Amerikai Környezet­védelmi Hivatal szerint ugyanis az elkövetkező ötven évben az ózonréteg elvékonyodása miatt kétszázezer embernél okozhat halált a bőrrák, és mintegy kétmillió vaksággal fenyegető szürkehályogos megbetegedés fordulhat elő.- Hazánkban 1992-ben, a közép-európai térségben első­ként született meg az a jogsza­bály, amely tiltja az ózonbontó anyagok kereskedelmét - mondta Rakics Róbert, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium- osztályvezetője. - Ötvenmilli- árd forintos ráfordítással sike­rült elérni, hogy az 1996-ban még meglévő 5400 tonna ózonbontó anyag mára a nul­lára csökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének veszélyes anyagok az ország­ban. A régi hűtők például még mindig tartalmaznak ózonkáro­sító anyagokat. Cs. J. Sárkányrepülősök balesete. A könnyűrepülősök világkupa-vetélkedőjének részt­vevője volt az a 31 és 43 éves magyar sportoló, akinek kétüléses gépe tegnap, nem sokkal a versenyfeladat befejezése előtt a Bács-Kiskun megyei Helvécia határában lezuhant. Mindkét sportember a helyszínen életét vesztette. fotó: e. várkonyi Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom