Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-14 / 215. szám

1998. szeptember 14., hétfő HAZAI TÜKÖR Meghalt Bajnok Zsolt Hosszan tartó súlyos betegség után szombaton, 66 éves korában elhunyt Bajnok Zsolt Rózsa Fe- renc-díjas újságíró, a Ferenczy Europress Budapest sajtóügy­nökség szerkesztőségvezetője, a Magyar Gépírók és Gyorsírók volt elnöke. Újságírói pályafutá­sát 1954-ben a Magyar Távirati Iroda munkatársaként kezdte, 1977-79-ben az MTI belföldi fő- szerkesztője volt. Ezt követően a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának alelnöki, majd 1980-84-ben elnöki posztját töl­tötte be államtitkári rangban; 1984-től 1990-ben történő nyugdí­jazásáig a Magyar Hírlap főszer­kesztője volt. Betegségéig a Fe­renczy Europress belpolitikai szerkesztőségét vezette. Zsoli! Úgy mentél el, hogy nem köszöntél és minket sem engedtél elköszönni. Kiléptél az élet hátsó kapuján, angolosan becsuktad magad mögött az ajtót, hogy ne zavard meg a társaságot. Hogy ne rád figyeljünk. Ezzel az utolsó gesztusoddal sem tagadtad meg önmagad. Mesélték, hogy amikor a Hírügynökség egyik főnöke lettél, ki­nevezésed alkalmából nagy bulit csaptak a munkatársaid. Már mindenki jóllakott, javában folyt a társalgás, amikor észrevették, hogy eltűntél. „Hová lett Zsoli?"- kérdezte közös barátunk sze­gény Fehér Petit. - „Angolosan távozott, ahogy szokott. ” Voltál a Tájékoztatási Hivatal államtitkári rangú elnöke, kormányszóvivő', a Magyar Hírlap főszerkesztője, egyre ment: soha nem kedvelted a reflektorfényt. Az első adandó alkalom­mal a háttérbe húzódtál, vagy ha nem vette észre senki, szó nél­kül eltűntél. „Bajnok Zsoli hol van?” - kérdezte egyszer a mi­niszterelnök, s valaki a fejével intett az ajtó felé. Bólintott, s már tudta, elmenekültél a puccos fogadásról, mert úgy érezted, ott már nincs dolgod. Itt hagytad magad után a szerkesztőséget, a kicsi, de jól ösz- szeszokott csapatot, meg a magad faragta fedeles hamutartó­kat, a fiókodban a mindennap elővett szalonnázóbicskát. Néhány napja, amikor utoljára beszéltünk, megpróbáltál vi­dámságot erőltetni a hangodra. Megpróbáltad elhitetni velem, hogy csak azok a fránya, megkopott ízületek, a ritkuló csontok okozzák a bajt, s előbb-utóbb elmúlnak a fájdalmak. En elhit­tem neked. Haragszom magamra, mert tudnom kellett volna, hogy nagyobb a baj, észre kellett volna vennem, hogy megint az ajtó felé somfordálsz. De nem figyeltem, nem figyeltünk eléggé rád, Zsoli. Hagytalak, hagytunk utoljára is angolosan távozni. Somfai Péter Megmutatni, védeni az értékeket A természetvédelem és az idegenforgalom kapcsolatával, a nemzeti parkok turisztikai lehetőségeivel foglalkozott többek között a hét végén, Szarvason megtartott ökoturizmus-kon- ferencia. A nemzeti parkok igazgatóságai és a környezetvédelmi minisz­térium közötti koordinációt vál­lalta fel a Környezetgazdálko­dási Intézet Természetvédelmi Szolgálata. Hogy miképpen, ab­ba Magyarics Gábor, a szolgá­lat munkatársa avatta be a hall­gatóságot, hangsúlyozva, az ökoturizmus számára a nemzeti parkok jelentik a legfontosabb bázist. A parkok szálláslehető­ségeiről és programkínálatáról adatbázist vezetnek. Foglalkoz­nak továbbá a természeti erő­források és egyéb vonzásténye­zők feltérképezésével, prog­ramcsomagok összeállításával, reklámanyagok készítésével és marketinggel. Elkészült az Ökoturizmus stratégiája című anyag, amelyet valamennyi nemzeti park az adottságait figyelembe véve rugalmasan al­kalmazhat. Az előadó kitért arra is, tapasztalatuk szerint a lakos­ság nem ismeri eléggé a parkok tevékenységét. Gyakori továb­bá az érdekellentét az emberek és a parkigazgatóságok között. Úgy vélte, a közeledést szolgál­ná az is, ha a helybélieket a par­kok bevonnák a turisztikai fel­adatokba. — r — A belügyminiszter még keresi a pénzt a választási közreműködőknek Lassan jelentkeznek a jelöltek Az önkormányzatok átfogó ellenőrzésének tapasztalatairól, a jövő évi költségvetés szakmai kérdéseiről, valamint az ok­tóberi helyhatósági választásokkal kapcsolatos tennivalókról elhangzott előadásokkal fejezte be munkáját a VI. Országos Jegyző- Közigazgatási Konferencia. A fórumon Pintér Sándor bel­ügyminiszter az önkormány­zatok feladatairól, a bűnmeg­előzéssel kapcsolatos tenniva­lókról szólva hangsúlyozta: a kormány a polgárok önkor­mányzatisághoz való jogát a demokrácia és jogállamiság egyik alappillérének tartja, fel­tételeit, garanciáit biztosítja. Kiemelte: szükség van a bonyolult önkormányzati fi­nanszírozási rendszer átalakí­tására, a források és a felada­tok egyensúlyának megterem­tésére. Ugyancsak lényeges feladat az önkormányzatok át­fogó ellenőrzéséről szóló tör­vény megalkotása. A belügyminiszter meg­ígérte: lehetőségeihez képest mindent elkövet azért, hogy a helyhatósági választások so­rán felmerült köztisztviselői pluszmunka díjazásának felté­teleit megteremtse. Tóth Zoltán, a Központi Nyilvántartó és Választási Hi­vatal vezetője az októberi ön- kormányzati választásokkal kapcsolatos tudnivalók kap­csán elmondta: az országosan összesített előzetes eredményt a választás másnapján, októ­ber 19-én 18 órakor az Orszá­gos Választási Iroda, a végle­ges eredményt pedig 14-18 nap múlva az Országos Vá­lasztási Bizottság teszi közzé. Tóth Zoltán felhívta a jegy­zők figyelmét, hogy lassan ha­lad a jelöltek és a szervezetek bejelentése. A feltehetően mintegy százezer jelölt közül eddig ötezret regisztráltak, a szervezetek közül pedig mindössze másfélszázat vettek nyilvántartásba. A Tanácskozás résztvevői állásfoglalást tettek közzé, amelyben felkérték a kor­mányt: vizsgálja meg a köz- tisztviselői illetményalap fel­emelésének lehetőségét. A vásár fényei, (e) „Fényben úszott” a szarvasiak kiállítóhelye a pénteken megnyílt 102. Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. A Szarvasi Vas-Fémipari Rt. a Békés megyei „nyolcak” egyike volt a legnagyobb hazai fogyasztásicikk-vásáron fotó: lehoczky Péter Orosházát gazdagította Kolozsváron született 150 évvel ezelőtt dr. Hege­dűs István, aki egyetemi tanárként szerzett magá­nak méltó elismerést bontakozó műfordítói és tu­dományos munkásságával. 1890-től dolgozott a budapesti egyetemen, 1896-tól volt a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja, 1910-től pe­dig rendes tagjává vált — rá emlékeztek az oros­házi reformátusok a vasárnapi istentiszteleten, ahol Sági Endre lelkész, majd dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató méltatta az egyetemi tanár munkásságát. Kötődése vidékünkhöz már nyugdíjas éveihez kapcsolódott, hiszen az 1920-as évek elején köl­tözött családjával a mostani Székkutasra (régen Vásárhelykutasnak hívták), onnan Orosházára. Itt lett a helyi református gyülekezet presbitere, be­kapcsolódott a település szellemi, kulturális életé­be. Halála után a református közösség díszsírhe­lyet adományozott az akadémikusnak, ám az nap­jainkban már nem található meg az alvégi teme­tőben. (Csete) Az idegenrendészet napján Az Orosházi Határőr Igazgatóság harmadik alka­lommal rendezte meg az idegenrendészet napját, ezúttal a pusztaföldvári művelődési házban. A határon szolgálatot teljesítők évente 40 or­szág 1500 „problémás” határátlépőjével találkoz­nak, akik közül a román és a török állampolgárok okozzák a legtöbb gondot. Az utóbbi időben vi­szont egyre gyakrabban kell a távol-keletiekkel és az afroázsiaiakkal szemben is intézkedniük — tudtuk meg Czvitkó Zoltán őrnagytól, az Oroshá­zi Határőr Igazgatóság idegenrendészeti, szabály­sértési és menekültügyi osztályvezetőjétől az ün­nepségen. Mint mondta, munkájuk során az ide­genrendészeti kényszerintézkedések közül leg­többször a kiutasítást alkalmazzák. Az ünnepségen megválasztották az év idegen­rendészét Zahorecz Pál őrnagy személyében, aki a Gyulai Határforgalmi Kirendeltség rendészeti helyettese, valamint a közösségi szállás legjobb dolgozóját, Kiss János törzsőrmestert. A közal­kalmazotti állományból az idén Tomonyiczkáné Dalicsek Katalin kapott elismerést. cs. i. Energiaár-javaslat. Fónagy János, a Gazdasági Miniszté­rium politikai államtitkára va­sárnap kijelentette: szeptember végéig a szakbizottságoknak el kell készíteniük az energiaárra vonatkozó javaslataikat, hogy azok még a jövő évi költségve­tési törvénybe is bekerüljenek. Mint mondta, erre azért is szük­ség van, hogy a Gazdasági Ka­binetnek és a kormánynak le­gyen lehetősége még október előtt dönteni a kérdésről. Amerikai díj. Magyarország elnyerte az 1998. évi World Tourism Award díjat. Az Ame­rican Express és az Amerikai Turisztikai Szövetség elismeré­sét Magyarország mellett Cseh- , Lengyel- és Horvátország kapta meg az idén. Leszállási stop? Várhatóan ma születik döntés arról, hogy Magyarország csatlakozik-e az Európai Unió Jugoszlávia el­leni légügyi szankciójához - közölte Horváth Gábor. A kül­ügyi szóvivő emlékeztetett rá: a jugoszláv légitársaságok nem repülnek Magyarországra. Sikeres átállás. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka fo­lyamán sikeresen lezárult a 900 megahertzen szolgáltató mobil­telefon-társaságoknál a hatról hét számjegyre való átállás. He­tedik számként mindkét szol­gáltató a 9-est választotta, amely az eddigi mobiltelefon­szám elé került. A kék- és zöld­számok hatjegyűek maradnak. Német tanulmányút. Húsz ál­lami gondozott gyermek utazott öt napra Németországba, ahol az Európai Duna Akadémia szervezésében az Európai Unió bővítésével, illetve hazánk csat­lakozásának kérdéseivel ismer­kednek. Kiss Gyöngyi, a civil szervezet ügyvezető elnöksé­gének tagja elmondta, hogy de­cemberben szeretnének még két, 30-30 fős gyermekcsopor­tot Németországba utaztatni, ezért várják az állami gondo­zottakkal foglalkozó intézetek jelentkezését. A Balaton védelmében. Évente egy-másfél milliárd fo­rint jut arra, hogy változatlan ütemben folytatódhasson a Ba­latont a Zala folyó szennyezé­seitől megóvó kis-balatoni víz­védelmi rendszer kiépítése - mondta Katona Kálmán közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszter egy keszthelyi szak­mai-politikai fórumon. Hasadékba zuhant Súlyos végtagsérülései ellenére kielé­gítő és stabil annak a 26 éves nőnek az állapota, aki pénteken kora este zuhant szakadékba a Dobogókő melletti Eötvös tu­ristaház közelében - mondta Zágh István, az Árpád Kórház osztályvezető főorvosa. Beszélgetőpartnerünk: az Egyesült Államok nagykövete Korrupció ellen: nyilvánosság FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Peter Tufo, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete - sok más tisztsége mellett - ko­rábban egy ideig a korrupció el­leni harc vezetője volt New Yorkban. Lapunk kérésére vál­lalta, hogy elmondja tapasztala­tait, különös tekintettel arra, hogy ez a téma hazánkban is az érdeklődés középpontjában áll.-Nagykövet úr mint a bün­tető jogban is járatos jogász kapta a felkérést a nyolcmilliós metropolis főpolgármesterétől. Mi volt a konkrét feladat?- A városi önkormányzat és a rendőrség körében kellett fel­tárni és felkutatni a korrupciót.-Milyen eszközökkel történt ez: nyomoztak vagy főleg szer­ződéseket vizsgáltak?- Álapjában véve irányítói feladatom volt, meg kellett szervezni 15 detektív munkáját, a lehallgatásokat, a bejelenté­sek kivizsgálását, a tanúk ki­hallgatását, s az ügyészségi vádemelések előkészítését...- Tudomásom szerint siker­rel. Milyen hasznosítható mód­szereket, tapasztalatokat aján­lana magyar kollégáinak?- A korrupció nehezen tetten érhető bűnözési forma, mert nincs áldozata, nincs vér és holttest. S minthogy a veszte­gető és a megvesztegetett egy­aránt jól jár, ritkán van tanú. A megelőzés első „titka” az, hogy átlátható helyzetet kell terem­teni az állami megrendelések terén. Fontos, hogy a közbe­szerzések nyilvánosságot kap­janak, s ha állami alkalmazot­taknak egyéni érdeke fűződik valamihez, az derüljön ki. A másik lényeges feltétel: nyilvá­nossá kell tenni a döntéshozó személyek jövedelmi és tulaj­donviszonyait, s az azokban bekövetkezett jelentős változá­sokat. A harmadik dolog - ve­zetési feladat. Meg kell tudni győzni a közalkalmazottakat és a közvéleményt arról, hogy a korrupció nem marad büntet­len. S hogy a korrupciónak is van áldozata, mégpedig az ál­lampolgár, az adófizető, hiszen az ő pénzét vágják zsebre a visszaélők.- Mi a véleménye: a korrup­ció elkerülhetetlen jelensége a tőkés társadalomnak, vagy egyáltalán: az emberi társada­lomnak?- A válasz az emberi termé­szetben van: mindig lesznek olyanok, akik elcsábulnak. Az ember nem tervezi azt, hogy korrupt lesz, de - mint mondani szokták - alkalom szüli a tol­vajt. Vagyis: csökkenteni kell az alkalmakat, és szigorúan meg kell büntetni azokat, akik visszaélnek a lehetőséggel.-Mi a tapasztalata: meny­nyire függ a korrupció mértéke egy adott ország vagy közösség általános erkölcsi szintjétől?-Úgy látom, hogy azokban az országokban, amelyek a kö­zelmúltban tértek át a kommu­nizmusról a kapitalizmusra, a Peter Tufo totalitárius rendszerről a de­mokráciára - több a korrupció. Ennek fő oka nyilván az, hogy hiányoznak még a megfelelő törvények, iránymutatók és az a gyakorlat az üzleti életben, amely elrettenti a visszaélőket. A korrupció azonban igenis visszaszorítható jelenség. Aho­gyan nő az életszínvonal, s ha­tékonyabbá válik a demokrati­kus intézmények működése, emelkedik a nyilvánosság foka, tökéletesedik a jogrendszer, úgy csökken a korrupció mér­téke is. Csák Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom