Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01-02 / 179. szám
1998. augusztus 1-2., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 __________„Menekülnöm kellett, mert zsidónak születtem...”__________ El ektől az Atlanti-óceánig Micsoda életút! Egy egész történelem. Kész regény. Mint majdnem mindenkié. Kedves ismerősömnél találkoztam össze a majd nyolcvanéves Schillinger Gáborral, aki húsz esztendőt nyugodt lelkiismerettel letagadhatna korából. A fiatalos, jó kedélyű, magára igényes férfi 1919-ben Eleken született. Szüleinek rőfösüzletük és jó hírük volt. Persze hogy szerették őket, hiszen az elekiek többsége csak hitelben tudott vásárolni. Hozómra. A betakarításkor, amikor a termény árát megkapták, elszámoltak. Ám 1929-ben nem állhatták a szavukat. Gyalázatos volt a termés, nem tudtak fizetni. A rőfösüzlet csődbe ment. A fiatal Schillinger Gábor Eleken végezte el a polgárit. Szeretett volna tovább tanulni, de a tandíjat nem tudták fizetni... — Ugorjunk egyet. Mi történt a polgári befejezése után? — Pestre kerültem — emlékezik a régmúltra a férfi —, három évig egy kertészeti iskolába jártam, de nem fejezhettem be, mert nem tudtam fizetni a tandíjat. Dolgoznom kellett. Voltam én minden: kertész, dobozgyári munkás, ápoló és építkezésen segédmunkás. Egyetlen ágyat béreltem Pesten, amiben nappal más aludt, éjszakára az enyém volt. Mindezért három pengőt fizettem, a poloskát azonban ingyen kaptam. Egyheti fizetésem tizenhat pengő volt. Hogy ez mire volt elég? Nyolc fillérért beülhettem a moziba, egy férfiing 1 pengőbe került. Egy pár cipő négy pengőt kóstált. Ebben az időben szerveztek be a Dob utcában működő faipari munkások szakszervezetébe, ahova szocdemek és kommunisták jártak. A társaim azt ajánlották, lépjek le, menjek a Szovjetunióba, mert itt, miután zsidó vagyok, semmi jó nem vár rám. Négyen indultunk el. Egy kárpátaljai srác volt a vezetőnk. Mit mondjak? Nem volt sikeres akció. A határon elkaptak minket. Hetekig vertek az ungvári katonai osztályon, hogy valljuk be, kémkedni akartunk. Nem volt mit bevallani. — Mindez mikor történt? — 1941-ben. Hat hét után felhoztak Pestre, a Conti utcai katonai fegyházba. Hosszú hercehurca után jött a tárgyalás, ahol az ügyész a szennycsatorna vörös mikrobáinak nevezett minket. A kirendelt védő pedig azzal kezdte, bár a bűnösségünk beigazolódni látszik, mégis enyhe ítéletet kér. Fejenként nyolc év fegyházra ítéltek. Vácra szállítottak. Abban az időben, 1942 telén sok politikai foglyot tartottak itt. 1944 augusztusában nyílt parancsot és útlevelet szereztek nekem. Egy keretlegény bekísért Pestre, ahol Péter Gábor, az AVH későbbi főnöke jött értem, s bújtatott. Eközben az oroszok körbefogták a fővárost. — Tudott-e valamit az otthoniakról, a szüleiről? — Semmit. Éppen ezért felszálltam az első célirányos tehervonatra. 1945 februárjában értem Elekre. A községházán megtudtam, a szüléimét Auschwitzba hurcolták. Eleki tartózkodásom alatt kerestek fel a pártközpontból, hogy pártiskolára küldjenek. Együtt tanultam Andics Erzsébettel, Rudas Lászlóval, hallgattam Gerő Ernő és Rákosi Mátyás előadásait. 1945-ben megnősültem. „Taktikai hibát” követtem el, mert sváb lányt vettem feleségül, s ez a pártnál rossz ajánló volt. így aztán még egy járási párttitkári állást sem kaptam. Egy idő után a szövetkezeti központba hívtak, az ellenőrzési osztályra. Schillinger Gábor húsz évet nyugodtan letagadhatna az életkorából Összekötő lettem a szövetkezet és a gazdasági rendőrség között. Innen kerültem fel a földművelésügyi minisztériumba, ahol Hegedűs Andrással dolgoztam együtt. A feleségemet közben mezőgazdasági egyetemre küldték, de amikor az utolsó évet végezte volna, kirúgták. Megtudták, hogy sváb. Utána én következtem. Elegem volt, kiléptem a pártból. Rakodóként dolgoztam 1956-ig. A zűrzavaros időkben megsúgták: valaki az életemet akarja elvenni. Azt üzente, ha előkerülök, lelő, mint egy kutyát. Akkoriban tudtam meg, hogy a nagybátyám 18 éves fiát a szabadságharcosok lelőtték, mert zsidó volt. Akkor határoztuk el, ebben az országban nem maradunk. Összepakoltunk és felszálltunk az első vonatra, ami a nyugati határra tartott. A kislányom kilencéves volt. Mosonmagyar- óár előtt megtudtuk, a határon ellenőrzések vannak. Leszálltunk és gyalog mentünk tovább. Sikeresen átjutottunk Ausztriába. Katonai lágerben helyeztek el bennünket. A cél Amerika volt. Jelentkeztünk az amerikai misszión, ahol azt mondták, majd értesítenek. Míg sorunkra vártunk, Stuttgartban felvettek autóbuszsofőmek. — Nyelvismeret nélkül? — Beszéltünk németül. Három hét után megkaptuk a német állampolgárságot. Időközben egy rabbi azt tanácsolta, ne maradjunk Németországban, nem biztonságos. Három esztendő múlva, 1960 áprilisában hajóra szálltunk és nyolc nappal később megérkeztünk New Yorkba. Egy szót sem tudtunk angolul. Vártak minket és ideiglenesen egy hotelszobában helyeztek el. Mielőbb dolgozni akartam. A hajón megismerkedtünk egy magyar fiúval, akinek kinn élt a hentes rokona. Elintézte, hogy felvegyenek segédmunkásnak. Öt évig dolgoztam nála, megtanultam a szakmát. Nem volt könnyű. 1965-ben már félre is tudtunk tenni. Volt 700 dollárom. Vágytunk egy saját lakásra, de ez a pénz túl kevés volt rá. Hitelt vettünk fel és 17 ezer dollárért házhoz jutottunk. Közben összeismerkedtünk egy magyar ingatlanközvetítővel, aki jól jövedelmező állást kínált. Féltem tőle, hiszen nem voltam ügynök típus. Végül addig agitált, míg arra gondoltam, nincs mit veszítsek, megpróbálom. Nappal cipeltem a fél marhákat, este ingatlanokat adtam el. Sikeres lettem. Egy ház eladásáért akkoriban ezer dollár volt a jutalék. Az első hónapban 5-6 házat sikerült eladnom. Időközben leköltöztünk Floridába. A lányunk 18 évesen férjhez ment. Először Miamiba, majd Orlandóba költöztünk. — Volt valami indok, hogy ennyit vándoroltak? — Hát hogyne! Megnyitottak ott egy Disney-parkot. Tudtam, előbb- utóbb elindul az ingatlanpiac. Jól számítottam. Volt olyan nap, amikor 14 házat sikerült eladnom. *'*’* — Nagyon távol került a hazától, nem volt honvágya? — 1975 óta szinte minden évben hazajárunk. — így, a beszélgetés végén nem hagy nyugodni valami. Manapság nem sikk arról beszélni, hogyan végezte el valaki a pártiskolát. Sőt! Azok is letagadják kommunista múltjukat, akik hasznot húztak belőle. Ön mégis vállalja... — Nem szeretem a gátlástalan, gerinctelen, jellemtelen embereket. A múltjukat ugyanis csak azok nem vállalják, akiknek beteg lett a gerincük. Nincs mit szégyelljek, soha senkit nem bántottam. Hittel és becsülettel éltem. Mielőtt bárki pálcát tömé felettem, hogy könnyű volt nekem, mert míg itt a szocializmust építették, én jól éltem, kerestem a sok pénzt odaát. Nem tudok erre mást mondani: igaz, de fájó szívvel hagytam el a hazámat. Menekülnöm kellett egy kisgyerekkel, mert zsidónak születtem. Béla Vali Olvastuk Az 1998-as tavaszi kongresszuson a pártelnök már hosszú passzust szentelt Szent Istvánnak: voltaképpen mi folytatjuk az ő művét, ő kezdte az Európához való csatlakozást, és mi fejezzük be. Az a furcsa, hogy ebben van is valami. (Vitányi Iván, az MSZP országgyűlési képviselője Horn Gyuláról.) Fenn akarom tartani magamnak azt a jogot, hogy ne kelljen állandóan kompromisszumokat keresnem, azon tömöm a fejem, ki, miért sértődik meg. Megsérteni nem szabad embereket, de elhallgatni sem szabad fontos dolgokat. Az igazságot ki kell mondani. (Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere.) Az én értékrendemben a pénznek nincs meghatározó jelentősége. Sokkal fontosabb, hogy az ember minden küszködése ellenére is sima lelket teremtsen magának, mert mint a hindu bölcs mondja: csak a sima víz tükrözi vissza a holdat, a zavaros nem. (Dunai Tamás színművész.) Először a nők cipőjét nézem meg. Ha egy nőnek nem tiszta a cipője, nem kötök vele ismeretséget. Számomra a cipő és a láb egyben hordozza az esztétikumot. (Zimmermann Ottó kommunikációs szakember.) Könyv Óriáskígyók és viharágyú A század elején Mendemondák a természettudomány világából címmel megjelent könyv újranyomása. Dr. Dalmady Zoltán munkája annak idején sikerkönyv volt, ezért vette elő és nyomta újra a jogdíj nélküli könyvek kiadásáról elhíresült Laude Kiadó. A könyv alcíme mindent elárul a szerző szándékáról: „A művelt közönség és a nép körében elterjedt természet- és orvostudományi tévhitek, előítéletek, hamis nézetek magyarázata és helyreigazítása.” Akárhogy is, a kötet még kilencven évvel megjelenése után is roppant érdekes, szórakoztató olvasmány. A kiadónak egyébként ez a harmadik kötete a mendemondákról, s az előzőekhez hasonlóan ezt is fatartalmú papírra nyomták, így nehezen olvasható. A közel 400 oldalas könyv ennek ellenére megéri árát, a potom háromszáz forintot. Jöhetnek négyesztendőstől 104 évesig Megint Sziget, immár hatodjára. Még több koncert, még több ember, tehát még nagyobb buli várható idén. Annyi program, hogy még a leglelkesebbek is csak a tizedét ha láthatják, lévén fizikai képtelenség egyszerre öt helyen jelen lenni. Tíz színpadon több, mint 350 koncert zajlik le az egy hét alatt. Most sem maradnak el a világsztárok, úgy mint a Boney M, Chumbawamba, Coolio, Therapy vagy a Green Day. A hazaiak közül is itt lesz mindenki aki számít, sőt mintha még több műfaj lenne jelen, mint eddig, akik ráadásul jól megférnek egymás mellett. Nincs más rendezvény Magyarországon, ahol egyszerre lépne fel a Pa-Dö-Dö, az Animal Cannibals és Csepregi Éva kontra Tankcsapda és VHK. Sőt jön még Csuka Mónika és Soltész Rezső is, szóval senki nem állíthatja, hogy egysíkú lenne a műsor. Megyeiek közül is láthatunk együtteseket, így itt lesz a Voyage, az Ektomorf és a Blues Fools. Aki komolyzenére vágyik, annak nagy öröme telik majd a Pesti Est Színpadban, ahol minden nap koncerteket hallgathatnak Mozarttól, Vivalditól, Kodálytól. További áldozás a kultúra oltárán, ha megnézzük a Madách Színház vagy a Magyar Nemzeti Balett táncosainak műsorát. Esténként hét órától pedig irodalmi estek címen előadásokat hallhatunk többek közt Eörsi Istvántól és Nádas Pétertől. Külön tájrészekre „szakosodott” színpadok is lesznek. Aki kedveli az ír népzenét, az minden este rophatja az ír színpadnál. Aki az eg- zotikusabbat részesíti előnyben, annak a World Music Színpad és az Afrika Fesztivál lesz a kedvence. A Sziget ideje alatt egy Afrika-falu működik, ahol piac, árusok, afrikai ételek, afrikai képző- és ipar- művészeti kiállítás és természetesen soksok tanj-tamozás várja a látogatókat. Idén sem marad el, sőt rögtön első nap megrendezésre kerül a közös dobolás 100 olajos hordón. Másnap pedig ha az izomláztól ólmosnak érezzük karjainkat, mehetünk reggel jógázni vagy elsajátítani a Thai chi alapjait. Ismét lesznek különböző felvilágosító sátrak. Drogügyben nemcsak pszichológusok és szociális munkások segítenek, hanem ügyvédek is tartanak jogsegélyszolgálatot, ahol választ kaphatnak az érdeklődők a kábítószerfogyasztással kapcsolatban felmerülő büntetőjogi kérdésekre. Az AIDS-sátor- ban tesztek kitöltése után ingyen óvszereket osztogatnak. A környezetvédő sátorban minden nap levetítenek egy filmet — pl.: pénteken a Barakát — ezután előadás és nagy viták várhatók. Gyereket, hugicát, öcsikét is nyugodtan lehet vinni, mivel a kicsiket is rengeteg program várja a bábszínháztól kezdve a gyöngyfűzésig. Tehát mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő elfoglaltságot 4 évestől 104 évesig, csupán energiával kell bírni... Jávor Fanny Képregényhős a világ körül DJ Bobo, a nálunk is népszerű énekes a nyári pihenés helyett az idejét egy bécsi filmstúdióban tölti. A 30 éves sztár érdekes videoklipet forgat aktuális albumának egyik dalához, az Around the world-höz. Ebben a svájci énekes képregényhőssé változik és — közel öt perc alatt — bejárja a világot. Hol indiai kígyóbűvölőként, hol New York-i rapperként énekli-tán- colja végig a számot. A sok jelmezt, díszletet és komputer- trükköt igénylő klip többe fog kerülni, mint egy átlagos szappanopera félórás folytatása. „Időközben leköltöztünk Floridába, először Miamiban laktunk”
