Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-26 / 199. szám
o 1998. augusztus 26., szerda ÉVFORDULÓ A Himnusz, a magyar nép imádsága A határon túli magyar énektanítók képzése nyomán A Körös Főiskola (Békéscsaba), Békés város önkormányzata es a Békés-tarhosi baráti kör 1998. június 27-től július 5-ig énekzenei továbbképzést szervezett, az idén második alkalommal határon túli magyar énektanítók számára; Gulyás György tarhosi énekiskolája szellemében. A tantárgyi programban szolfézs, zeneelmélet, karvezetés, népzene, tantárgypedagógia és szövegelemzés szerepelt. Ezen koncepció keretében hangzott el a Kölcsey Himnuszáról szóló előadás. A zenei elemzést Sebestyénné Farkas Ilona vállalta. 1998 a nemzeti évfordulók esztendeje. Ünnepeljük az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját, és megemlékezünk a Himnusz születésének 175. évfordulójáról. Ezek az évfordulók a magyarság életében nagyon fontosak: mint továbbható erő maradnak fenn a világon. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Csekén írta meg a Himnuszt. Erre emlékezünk és emlékeztetünk, amikor január 22-én minden évben megrendezzük a magyar kultúra napját. A Himnusz költője korának egyik legműveltebb férfia volt. Mivel az irodalomból nem tudott megélni, nemesi birtokán gazdálkodott. Cseke „vad és felette magányos hely” volt egy hatalmas sártenger szorításában, a Tisza árterületének messzire elhúzódó nádrengetegével. A reménytelen környezetben reménytelennek tűnt az ország akkori állapota. Kölcsey szorgos stúdiumokon tanulmányozta a magyar történelmet és annak filozófiáját. Miközben meg akarta érteni ezt, mely a cselekvő hazaszeretetet jelenti. „Csinálni, csinálni kellene” — hangoztatta. A Himnusz a reformkori nemzetébredés maradandó nagy műve. Páskándi Géza „Dallam- és szövegcímemek” nevezi. Olyan nemzeti kincsünk, amelyet a történelem folyamán nem lehetett leváltani. Témájában nem a magyar történelem dicsőségét emeli ki, hanem bűntudatot érez, ezért kér áldást, bocsánatot nemzetének. A magyar himnusz szerkezete történelmi szemlét fog össze. Az 1. és a 8. versszak keretet alkot, variált szöveggel. A megismételt könyörgés két egyenlőtlen részt tömörít. Ünnepélyes széttekintés ez a „tér és idő” határolta hazában. A költő, akár a reformáció prédikátora, egyedül marad Istenével. Az áldó Istennel, akinek a magyarság hadi sikereit és a természet dús ajándékait köszönheti; a haragvó Istennel, aki a nemzeti bűnöket bünteti; a szánó Istennel, mert úgy érzi a költő, hogy a bűnhődés mértéke meghaladja a vétkeket. A dicső múlt képei megidézik a hogfoglalást, a török elleni harcokat, Mátyást, a nemzeti királyt. „Bendegúznak vére”, Attila, a hun—magyar eredetmonda élményeként benne volt a korban. Az Árpád elfoglalta országot a Kárpátok karéja fogja körül. Síkságot látunk a távolban és dombokat. A végtelenbe nyúlnak a völgyek. A képben benne van egész Magyarország! Kunság mezejének „ért kalásza” és „Tokaj szőlővesszeinek” csepegő nektárja mi más lehet, mint az úrvacsora. A nemzeti dicsőség után vállalja a bukás és a bűnök múltját is. Az iszonyatos égzengés után beáll a vihar utáni csend. Olyan ez a csend, mint ami félelmetesebb a viharnál... Ezen a népen már csak az Isten segít! A fohászban feloldódó béke. Nyomtatásban a Himnuszt először az Aurora 1829. évi kötete adta közre. 1832-ben Kölcsey gyűjteményes kiadásában, 1844. június 15-én a Honderűben jelent meg. Bemutatására az akkori Nemzeti Színházban került sor, 1844. július 2-án. Illyés Gyula ezt írta a versről: „E vers minden sorát hatéves korom óta betéve tudom. Tudtam, mielőtt értettem, akár a gyónási imádságot, akár a kisorsoló gyermekverseket. Mielőtt erős hevéből egy szikrá- nyit átadott volna, én bizalommal előre szívem minden hevét beleöntöttem.” Jó húsz évvel később Erkel Ferenc hatalmas muzsikája is áldását adta a sokak ajkára született költeményre. Kölcsey Himnuszát és Erkel zenéjét a magyar nép úgy fogadta szívébe, mint az imádság, az erkölcsi szózat, a történelmi önvizsgálat és a nemzeti remény szavait. „Es milyen furcsa: egy vers, egy ének, egy muzsika, s róla eszünkbe jut a nemzet. Milyen furcsa: egy nemzet, s róla eszünkbe jut a Hymnusz.” ...Páskándi Gézának igaza van. Dr. Gyarmath Olga a Békés-tarhosi Baráti Kör alelnöke Ércalakja hirdesse: szelleme él! vatal, Kiskunfélegyháza, Magyarország, Bács-Kiskun megye 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. Telefon: 36-06- 76/461-012. Telefax: 36-06- 76/462-252. E-mail cím: kkhaza @ mail. matav.hu, Gábor Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület elnöke, Románia, Judetul Mures megye (Maros megye), Albesti (Fehéregyháza) 3068 Telepes u. 18. Telefon: Albesti 25 (Judetul Mures megye). A felajánlások az alábbi bankszámlaszámra küldhetők: 1. Magyarország, Kiskunfélegyháza Közművelődési Alapítvány, Kiskunfélegyháza, OTP 11732071-20030164 az alábbi megjelöléssel „Petőfi-szobor” 2. Románia, Fehéregyháza, Bankszámlaszám: Banca Agricola SA. Sighisoara (Segesvár) német márkában: 47968604301, USA-dollár- ban: 74968604300, román lejben: 45968604. Bízunk megtisztelő támogatásában és reméljük, hogy e nemes ügy mellé áll! Gábor Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Ficsór József polgármester, a Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság elnöke Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba, Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114. Szerkesztőségi telefax: (66) 441-020. Kiadói telefax: (66) 450-198. Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon: (66) 446-552, fax: (66) 441-311. Terjesztésvezető: Rajtár János. Telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetőit részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DELHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba, Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106, és a „KLK” Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft., 1106 Budapest, Jászberényi út 53. Telefon: (1) 431-2643. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 745 Ft, negyedévre 2235 Ft. Nyomtatás: COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomda, 6001 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Fábián Endre nyomdaigazgató. HU ISSN 12151068 A Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság és a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület közös felhívása Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján, 1999. július 31-én a világ magyarságának közös akaratából és közös áldozatvállalásával állíttassék fel Erdélyben, Fehéregyházán a múzeumkerti emlékparkban egy teljes alakos Petőfi- szobor bronzból, kőalapzaton. Legyen ez a szobor a népek barátságának, kölcsönös megértésének és megbecsülésének maradandó jelképe, a világszabadság zarándokhelye! A Petőfi-szobor felállítását 1999. július 31-éré tervezzük a „Fehéregyháza—Félegyháza—Segesvár Petőfi Emlékhelyek XV. találkozója” alkalmából. A szobor felállításához kérjük a magyarországi és határainkon túli szervezetek, közösségek és magánszemélyek támogatását. A pénzügyi támogatáson kívül a felhívást közzétevők alapanyagot és munkafelajánlást is elfogadnak. A megvalósítással és a felajánlással kapcsolatos bővebb információk beszerezhetők az alábbi személyektől és címeken: Ficsór József polgármester, polgármesteri hiVOKAL Egyen ott a premieren! Küldje be egy Vegeta csomagolását, (V£(J£W és sorsoláson vesz részt. Ha megnyeri a 100 fő díj egyikét, részt vehet a Tokajban megrendezendő lakomán. 10 db II. díj100 000 Ft-os élelmiszervásárlási utalvány 100P db III. díj: Vegeta ajándékok 1 Az akcióban csak az eredeti Vegeta termékek vesznek részt. ^ Címünk: 1241 Budapest 5. Pf 50. Beérkezési határidő: í a 1908. szeptember 21.-4 Vegeta csomagolása most egyben belépő is lehet egy premierre, ke eh >enc színészeit >el! További információért kérjük, hívja a Vegeta ingyenes zöld számát (06-80/20-05-30). I Kölcsey Ferenc, a Himnusz alkotója
