Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

GAZDASÁG 1998. augusztus 25., kedd Százmilliárdok okos elköltése a cél A PHARE-segélyek az unióhoz való csatlakozásunkat szolgálják Hazánk az Európai Unió tagjaként egyes kiemelkedő években akár 1,5-2 milliárd ECU, azaz 250—400 milliárd forint fejlesz­tési támogatásra is számíthat, és már most fel kell készülni arra, hogy a legcélszerűbben használjuk fel ezt a hatalmas pénzt. Annál is inkább fontos feladat ez, mert jelenleg is 350 millió ECU vár elköltésre. Kár lenne, ha ez elveszne - nyilat­kozta lapunknak Boros Imre tárca nélküli miniszter. Borosgazdák petíciója A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának vezetői szűk felvásárlói lobbyérdekek miatt pánikot keltenek a termelők körében - állítja a hét végén közzétett petíció­jában az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa, s ezért azt javasolja a föld- művelési tárcának, hogy függessze fel a testület ter­méktanácsi jogkörét. Dula Bence egri hegybíró elmondta: a hegyközség ve­zetőségének és tagjainak vé­leménye és tapasztalatai szerint a nemzeti tanács ve­zetői a szüret kezdete előtt valóságos sajtókampányba kezdtek azzal a céllal, hogy „demagóg hisztériát keltse­nek a szőlőárak drasztikus leszorítása” érdekében. Értékelésük szerint a íemzeti tanács vezetősége - innak ellenére, hogy tisztá­ján volt a várható helyzettel hónapokon keresztül emmit sem tett, sőt a hegy- :özségektől kapott előrejel- :éseket manipulálta és el- íallgatta. Ebben a helyzetben az :gri gazdák azt javasolják a arcának, hogy szőlőterme- őkből és „borérdekkörben rintett” vállalkozók bevo- lásával állítson fel ideigle- les terméktanácsot és bízza aeg a válság kezelésével. Követelik, hogy a kor- rány tegyen lépéseket a 5bbi között a minőségi kö- etelményeknek megfelelő, orvidékenkénti szőlővédő- -ak kialakítása érdekében, zükségesnek tartják a ha­li szőlő- és bortermelés, il- Ive forgalmazás egységes áami ellenőrzési rendsze­rnek megteremtését is. í Ha nem vigyázunk, előfordul­hat, hogy gondunk lesz a már megítélt támogatások felhasz­nálásával - mondta a PHARE- pénzek elosztását felügyelő miniszter. Eddig évente 20-25 milliárd forintnak megfelelő PHARE- segély érkezett hazánkba. Az elmúlt hetekben, amikor az új tárca számba vette a segélyeket, a különböző minisztériumok pályázatait, kiderült, hogy a „gazdagság” is okozhat nehéz­ségeket. Az 1995-ös PHARE - segélyek felét például még nem használta fel az ország. És vi­gyázni kell - még időben va­gyunk -, nehogy így járjunk az 1996-os, valamint a későbbi összegekkel is. Hiba a tervek körül Boros Imre az okokat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a projektekkel, a PHARE- pályázatokra7 beküldött tervek­kel volt hiba. Ezek nagyon gyakran a realitásoktól elsza­kadt „vágyálmokat” tartalmaz­tak, ami akkor derült ki, amikor - elnyerve a támogatásokat - a megvalósítási programok ki­dolgozására került volna a sor. Olykor persze, az EU brüsz- szeli központjából is sokára jöt­tek válaszok az elküldött pályá­zatokra, de az is tény, hogy itt­honról sem sürgették azokat - tette hozzá Boros Imre. A tár­cák és a pályázatok összehan­golására időközben a Minisz­terelnöki Hivatalnál létrehozott Modernizációs és Segélykoor­dinációs Titkárság sem igazán reklamált. A miniszter rámutatott: a PHARE-pénzek kapcsán nem a legpontosabb kifejezés a „se­gély”, ennél ugyanis többről van szó. Ezek a milliárdok va­lójában az országnak az EU-ba történő csatlakozását hivatottak elősegíteni pénzügyi eszközök­kel, és ezt a fajta támogatást fo­lyamatosan akkor is élvezhet­jük, ha már az EU tagjai le­szünk. Lehet, hogy nem PHARE lesz a neve, hanem ta­lán éppen „strukturális és kohé­ziós alap”, amelyhez hozzájut­hatunk egészen addig, amíg a magyar gazdaság az EU szín­vonalát el nem éri, de talán an­nál tovább is. A mezőgazdasági alapokból például a legfejlet­tebb országok még ma is része­sülnek. Elkülönített kerettel Annál is inkább nem klasszikus segélyek a PHARE-pénzek, mert elnyerésük feltétele a kö­telező saját állami hozzájárulás, így együtt a teljes összegek ed­dig évente - más piaci forrá­sokkal kiegészítve - elérhették a százmilliárd forintot is. Gyak­ran gond volt azonban a saját hozzájárulások előteremtése. Ezért szeretné a tárca nélküli miniszter javasolni, hogy ajövő évi költségvetéstől kezdődően évente különítsenek el erre a célra egy nagyobb, mintegy 80- 100 milliárd forintos tartalék­alapot. A tapasztalatok szerint ugyanis célszerű a hazai „társ­hozzájárulást” akkor rendelke­zésre bocsátani, amikor az EU- pénz beérkezik, így megelőz­hető a projektek megvalósítá­sának csúszása, netán a támoga­tások elvesztése. Annak érdekében, hogy a pá­lyázatok hiányosságai ne utó­lag, Brüsszelben derüljenek ki, a miniszter szükségesnek tar­taná egy ezzel foglalkozó kis- létszámű, de jól felkészült köz­ponti munkacsoport létrehozá­sát. Ez a szakértői gárda gya­korlatilag úgy állítaná össze a projekteket, hogy a támogatás megítélése után azonnal hozzá lehessen fogni a megvalósítá­sukhoz. Döntő az időtényező-Az időtényezőnek, a gyorsa­ságnak nagy jelentősége van - hangsúlyozta Boros Imre. - Az EU az egyes országok, így ha­zánk számára is a támogatások igénybevételéhez kezdetben vi­szonylag hosszú határidőket szabott. Nem valami jótékony­kodás volt ez, hanem egysze­rűen figyelembe vették az or­szágok helyzetét és a csatlako­zással járó nehézségeiket. A ha­táridőket azután fokozatosan rövidítették. Még most, három év után sem futottunk ki teljesen az időből az 1995-ös PHARE-se- gélyek felhasználásánál. „Még nem ég a ház” az 1996, 1997-es pénzeknél sem, most tekintjük át, hogy ezek elköltésével mi­ként is állunk. Résen kell azon­ban lennünk, mert az 1999-es pénzek elköltésére várhatóan már csak egy-, másfél éves le­hívási és 6-12 hónapos kivite­lezési szerződési határidőket kapunk majd. (deregán) A Mezőbank névváltozása nem jár profilváltással Bankverseny a lakosságért Erste Bank Hungary Rt. néven működik tovább ok­tóber 1-jétől a Mezőbank. Erről minapi rendkívüli közgyűlésén döntött a több­ségi tulajdonos, a második legnagyobb pénzintézetnek számító osztrák Erste Bank. A névváltozás azonban nem jár együtt profilváltással: vál­tozatlanul előtérben marad az agrárszféra finanszírozása, il­letve az egyetemisták szám­lavezetése, miközben a bank erősíti lakossági üzletágát - nyilatkozta lapunknak Árkai Gábor vezérigazgató. A 94 százalékos tulajdon­jogot szerzett osztrák Erste Bank nagyszabású tervei kö­zött az első helyen szerepel egy erős, lakossági szolgálta­tásokra épülő, kiterjedt orszá­gos fiókhálózattal rendelkező pénzintézet megteremtése. Miként a vezérigazgató elmondta, az osztrák takarék- szövetkezetként ismert Erste hazánkban erős piaci pozíciót szeretne kivívni magának. Ennek első lépése volt az alaptőke-emelés, s ezzel a bank saját tőkéje 8,3 milliárd forintra emelkedett. Az idei első féléves adatok szerint mintegy 25 százalék­kal nőtt a számlavezetők száma, és ezzel meghaladta a 90 ezret. A bank mérlegfő­összege is ennek megfelelően változott, az idén elérte a 120 milliárd forintot. A privatizáció során vállalt tulajdonosi kötelezettségek között szerepelt a teljes tech­nikai korszerűsítés, és ezen belül az elektronikus számla- kezelés fejlesztése. Ennek kö­szönhetően jelent meg a Te­lebank-szolgáltatás, és fo­lyamatosan bővítik a pénz­automaták hálózatát is. Az or­szágban található 800 elekt­ronikus pénzfelvevő hely kö­zül 76 tartozik a bank tulaj­donához. Ezekben ingyenes a pénzfelvétel. Az országos hálózatot 7 ré­gióra osztva épül ki a bank irányításának szerkezete. Ez azt jelenti, hogy minden ré­gióban működik egy vállal­kozói-kereskedelmi igazgató és egy régióigazgató, aki a la­kossági üzletágért felelős. A bank profiljában to­vábbra is meghatározó szerep jut a mezőgazdaságnak, ezen belül elsősorban az élelmi­szeripar finanszírozásának. Ugyanilyen hangsúlyt kap az egyetemisták számlavezetése. Egészen a kezdetektől, azaz 1991-től élen jár ebben a bank, hiszen 40 ezer diák­számlát mondhat a magáénak. A bank dolgozik a magán­számlákhoz kapcsolódó úgy­nevezett készenléti hitel konstrukcióján. Eddig a számlaegyenleg erejéig nyílt mód a hitelezésre, amire egyedi elbírálás alapján csak hosszabb procedúra után volt lehetőség. A Visa Elektron kártya várhatóan szeptember­ben jelenik meg a pénzpiacon. A gépjármű-vásárlási hi­telkonstrukció beváltotta a hozzáfűzött reményeket, en­nek kibővítéseként tervezik az áruvásárlási hitel bevezetés sét is. A teljességhez tartozik, hogy önkéntes és magán­nyugdíjpénztárat is nyitott a bank, és 15 százalékos tulaj­donosi részesedése van az Otthon Lakástakarék-pénz­tárban. Cs. J. A természetes állománnyal gazdálkodnak A gyulai Váralja Vadásztársaság évekkel ezelőtt is gondos­kodott a fácánnevelésről fotó: such tamás A lékés megyei apróvad- gaztálkodás egyik legfonto­sabb területét jelentő fácán- tenyisztésben indokolt válto- zásolról tartottak a hét vé­gén tanácskozást Gyoma- endrídön. Mint azt Nagy Sándor, a Békés Megyei Vadászszövetség el­nökhelyettes fővadásza la­punknak elmondta, megyénk közel hetven vadgazdálkodási egységével együttműködve új alapokra kívánják helyezni a fácántenyésztést. A fő irány­vonalat eddig az intenzív mes­terséges tenyésztés jelentette, ám a jövőben azon lesznek, hogy a természetes fácánállo­mánnyal való gazdálkodás kapjon hangsúlyt, s ezt szol­gálja a mesterséges tenyészet. A fővadász utalt rá, megyén­ket korábban hazánk egyik legjelentősebb fácános terüle­teként tartották számon. Volt olyan év, amikor félmillió na­posfácánt neveltek fel, s a fá­cánteríték meghaladta a 200 ezret. Jelenleg a terítékszám 90 ezer. A természetes törzsál­lomány 300 ezerről 100 ezerre csökkent. Mindez az eddigi gyakorlat megváltoztatását in­dokolja. Nagy Sándor bízik abban, hogy az új technológiát alkalmazó, természetes körül­ményekhez közeli fácánneve­lést előtérbe helyező tenyész­tési programba megyénk mint­egy 2400 vadásza közül minél többen bekapcsolódnak. (r) Fácántenyésztési program megyénkben A vagyonvédelmi cégek búcsút intenek a szélhámosoknak, bűnözőknek Tisztesség a kamarában Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kama- ez évben befizetett tagdíj hu- ra alakul Magyarországon. Ha így van, akkor ennek nyomát szonöt százalékának megfelelő kell találnunk Békés megyében ií ka, a megyei szervező bizottság séggel tájékoztatta is lapunkat. — Megalakult az országos és a megyei szervező bizottság is — mondta Takács Sándor. — Bor­bíró Zoltán és én képviseljük a megyét az országos bizottság­ban. Az érintettek, érdeklődők rajtunk kívül társainkat is meg­kereshetik kamarai ügyben. Bé­késcsabán Hankó Pál, Szarva­son Pósa Árpád, Orosházán Se­ben János, Gyulán Dorogi Já­nos, Szeghalmon Tóth Antal várja a jelentkezőket. Vala­mennyien ilyen tevékenységi körű cégek vezetői vagyunk. A vagyonvédelemről szóló tör­vényt idén februárban alkották meg. Ez alapján a kamara meg­alakítása kötelezettség lett. Az a cél, hogy a vagyonvédelmi vál­lalkozások szakmai hitelét erő­sítsük általa. A kamara az alap­szabályát, etikai kódexét meg­sértőkkel szemben felléphet. Vagyonvédelmi tevékenység — cégek, ezek vagyonőr-iga­zolvánnyal ellátott alkalmazot­tai, valamint egyéni vállalkozók által egyaránt — 1999. január elsejétől csak úgy végezhető, ha egyben kamaránk tagjai is. — Egy csipetnyi félelem megfogalmazódik a közvéle­ményben: e cégek fejlődési fo­lyamatában nem egy esetben bűnözők, bűnözői csoportok is meghúzódtak a tisztességes többség mögött. S ha most szer­veződnek... — A kamara létrejötte, mű­ködése éppenséggel egy öntisz­tulási folyamatot is elindít. Szakmai kamaránk tagsági iga­zolást bocsát majd a rendőrség részére, mely csak ez alapján ad i! Igen, gőzerővel folyik a mun- vezetője, Takács Sándor kész­Takács Sándor: A kamara megalakítása a közbizton­ság javítását is célozza FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ki működési engedélyt. Termé­szetesen az ilyen engedéllyel rendelkezőknek is be kell lépni­ük a kamarába. A törvény to­vábbi intézkedése: az említett körbe tartozó cégeknek profiltisztáknak is kell lenniük, csak a törvény szerinti, szigorú­an vett szakmai tevékenységet fejthetnek ki. — Melyek a kamaraalakítás lépései? — Júniusban egy belügymi­niszteri rendelet jelent meg a törvény végrehajtására. Ez a ka­marái választásokról is rendel­kezik. Előírják például, hogy az alakulás költségeit az érintett vagyonvédelmi cégeknek kell állniuk. Ez azt jelenti, hogy jö­vő évi tagdíjukból megelőle­gezve, a mostani kamarájuknak összeget, de legkevesebb két­ezer forintot kell befizetniük. Mikor és hová? Az erről szóló felhívás hirdetésben való köz­zétételét követően, az akkor megadandó számlaszámra, az akkor megjelölendő határidőig kell teljesíteniük. Valamint minden vagyonőri, illetve ma­gánnyomozói igazolvánnal ren­delkezőnek is kétezer forintot meg kell előlegeznie a jövő évi tagdíjból az alapítási költségek­re. — S ha valaki mindkétféle igazolvánnyal rendelkezik? — Akkor természetesen csak egyik után kell befizetnie. Aki elmulasztja e befizetést, ugyan a kamara tagjává válhat, de az októberben vagy novemberben esedékes kamarai választáson nem szavazhat. Mint az eddigi­ekből kiderülhetett, e befizeté­seket a jövő évre esedékes tag­díjbefizetésekbe beszámítjuk majd. A kamarai tagsági re­gisztrációra várhatóan január elseje után, attól számított hat­van napon belül kerül sor. Azt követően az említett tevékeny­ségek regisztrált kamarai tagság nélkül jogszerűen nem folytat­hatók. y — Úgy tűnik, önök egyetér­téssel fogadják a kamaraalakí­tási kötelezettséget. — Igen, mert magunk is ér­zékeljük a közbiztonság rossz állapotát, s szeretnénk a polgá­rok közbiztonságérzetének ja­vulását is elősegíteni. Azt akar­juk, hogy fantomcégek, bűnö­zők ne működhessenek e bizal­mi tevékenységet feltételező te­rületen. Azt szeretnénk, ha megrendelőink számára a ka­marai tagság garanciát jelente­ne. K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom