Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22-23 / 196. szám
1098. augusztus 22-23., szombat-vasa map A Békés Megyei Hírlap Melléklete Portré Festészet Riport Munkatársunk a békéscsabai befogadó táborban járt, és délszláv menekültekkel TJ beszélgetett | Beszélgetés Reviczky Gábor színművésszel arról, milyen löttynek lenni í~* O A (Fiatal) Orosházi Festők Csoprtjáról, akiknek most nyílik kiállítása a városban A MISZTIKUS SZÁMMISZTIKUS Plavecz Ilona békéscsabai lakásában sejtelmes zene szól. A falon modern Krisztust ábrázoló kép, mellette misztikus, ködbe vesző festmény, s egy világmindenségét ábrázoló kép. Persze nem hiányzik korunk technikája sem, a számítógép. Véletlenül jutottam el Plavecz Ilonához. Kezembe került a névjegykártyája, amelyen ez áll: számmisztikus, jellemrajz készítés, sorselemzés. Időpontot egyeztetünk. Pontosan érkezek hozzá. A találkozóra mindössze egy órát szánok, aztán három és fél óra múlva úgy állok fel, hogy még ugyanennyit szeretnék beszélgetni riportalanyommal. — Misztikus ez a számmisztikus megnevezés. Mit jelent tulajdonképpen? — Hozzátartozik a sorselemzéshez éppen úgy, mint az asztrológia és a tarot kártya. Ön például megmondja a nevét, s a születési dátumát. Lehetőleg ai órát.is, amikor a világrajött. Ezután az asztrológusnak már könnyű dolga van. — Azt állítja, hogy ezek alapján megmondja: ki vagyok, mi vagyok, miért vagyok a Földön? Csak úgy? — Nemcsak úgy, ezt a tudományt tanulni kellett. Évekkel ezelőtt vonzott a kártya. Szerettem volna mindent kiolvasni belőle. Budapestre utaztam, hogy az egyik legnevesebb mestertől tanuljak. Csiky Ildikó híres számmisztikus. Beiratkoztam a tanfolyamára. Azt ajánlotta, a kártya mellett ismerkedjek meg a numerológiával, azaz a számmisztikával. Nem volt kedvem hozzá. Aztán a sokadik találkozás után ráálltam. Az első napi penzum után beleszerettem. Ettől kezdve a kártya már nem érdekelt igazán. Amikor hazajöttem, úgy éreztem mindent tudok. Hozzákezdtem a gyakorláshoz, s akkor döbbentem rá: semmit sem tudok. Egy-egy név, születési év, nap megismerése után gyakorolni kezdtem. Érdekeltek az emberi sorsok. Azóta is ez a szenvedélyem. Gondolja el, milyen csodálatos látni a múltat, a jövőt. — Itt a nevem, a születési dátumom. Mihez kezd vele? — A betűket számokká, a számokat betűkké alakítom. A számok 0-tól 9- ig egy rezgésciklusba tartoznak, mutatva az asztrológiához való viszonyát. A jobb megértés miatt példákat mondok. A múltkor felhívott egy hölgy. Elmondta, a papája tör-zúz, nem érti mi történt vele. Kielemztem az adatait, s megmondtam, hogy a bácsi milyen betegségben szenved, s hogy hamarosan kórházba kerül. Valóban ez történt. De nézzük az Ön képletét. Független típus, maximális szabadságra vágyik, nagy az empátia készsége, mindenkin segít, aki Önhöz fordul. Itt viszont az is kiolvasható, hogy erőszakos, céltudatos, kemény, akamok, több betegségre hajlamos... Vigyázzon, mert a jövő év balesetet mutat. Sokat utazik, vágyik a szabadságra. Fogja vissza magát, legyen figyelmesebb, mert rossz vége lesz! — A rosszat is elmondja? Ügyfelei hogyan fogadják? — Ha ránézek valakire, tudom, mennyit mondhatok meg neki. Nem árulok el mindent. Lelkiismeretesnek kell lennem, mert árthatok az őszinteséggel. — Azt mondja, a nevünkben és a születési adatainkban benne van a sorsunk és a jellemünk. Ha ez igaz, az asztrológusok miért nem figyelmeztették Diana hercegnőt? — A világ összes asztrológusa, akinek megvolt a hercegnő adata, tudta Diana mikor és hogyan fog meghalni. Benne volt a sorsában, amit nem lehet Q)r Sorsunk a csillagokban megvan írva, csak ki kell olvasni belőlük R hova is zárják be, kórházba, börtönbe vagy kolostorba, újra ölni fog... kivédeni, s figyelmeztetni sem. Ismét egy példa. Megkeresett Budapestről egy édesapa, akinek eltűnt a 12 éves kisfia. Analizáltam a gyerek életét, s láttam, a kisfiú már nincs az élők között. Természetesen nem mondtam meg. Beláthatatlan következményei lehetnek a közlésnek. — De hiszen a vágy, hogy előre lássuk mi történik holnap, a következő héten, vagy a jövő hónapban, emberi tulajdonság. Ha a számmisztikushoz fordulunk, aki nem mondhatja meg előre a tragédiát, hogyan készüljünk fel rá? Vagy igaz az, hogy a sorsát senki sem kerülheti el? — Igaz. Van, amit nem kerülhet el. De vannak dolgok, amelyeket befolyásolni tudunk. — Kik keresik fel Önt, hogy elkészíttessék a sorselemzést? — Eleinte a barátaim, ismerőseim. Ma már nagyon sokan, hiszen szájról- szájra terjed, mivel foglalkozom. A múltkor például egy politikus keresett meg. Kiderült, jó képességű az illető, de nem arra a posztra való, ahol tevékenykedik... — Sokat segíthetne a rendőrségnek a nyomozásban... — Bizonyára, ha felkérnének rá. Erről is eszembe jut egy eset. Pár héttel ezelőtt a televízióban nyilatkozott egy büntetőbíró. Elmondta, az egyik vádlottja — akinek a neve is kiderült, hiszen annak idején az egész országot felkavarta az a gyilkosság, amit elkövetett —, a börtönben is gyilkolt. Azonnal kielemeztem az adatait, s megdöbbentem az eredménytől: bár* Felkavart a Plavecz Ilonával történt találkozás. Sokáig nem tudtam elaludni. Azon gondolkodtam, elkerülhetők-e, kivédhetők-e az életet megkeserítő tragédiák? Szeretném hinni, hogy igen. Csakhogy ez ellentmond annak a hiedelmemnek, mely szerint a sorsát senki sem kerülheti el. Béla Vali 1*1.kl. II H liJ.KI.-N j Rágalmazás a határ mentén Battonya-szerte azt beszélik az emberek, hogy a gabonaégetésen megjelent miniszter gyengéden átölelte övéi vállát és mondott nekik néhány örökérvényű szót. Ezt beszélik Battonyán. Meg persze tudni vélik azt is, hogy mit mondott a miniszter. Elnézést kérek a kedves olvasótól, ha kissé érdes amit most leírva lát, de hát azt beszélik Battonyán... S ha beszélik, akkor illik elmondani szó szerint — ha másért nem, hát mások okulására —, hogy mi is terjeng városszerte. Szóval a battonyai nyelvek szerint a miniszter azt mondta az ölelő karjaiban tartott búzaége- tőknek: „Fasza gyerekek vagytok, csak máskor Budapesthez közelebb égessetek búzát, hogy ne kelljen annyit rázatnom a tökömet az autóval!” (Ahogy a pesti mondja: no azért a „gyerekek”, meg az „autó” egy kicsit durva...) Nem azért mondom, de felháborító, hogy miket nem beszélnek az emberek Battonyán. Mert kétség nem fér hozzá, mindezt csak kitalálták. Hiszen akiknek e veretes szavakat (Kazinczy után szabadon) a miniszter (állítólag) mondta, azok kapásból cáfolták a tífusz-gyorsasággal terjedő pletykát. Szerintem is aljas rágalomról van szó, a búzaválságot megoldó, parádés alakítást nyújtó miniszter durva lejáratásáról. Annak a politikusnak az ellehetetlenítéséről, aki a battonyai gabonaégetésről hallva azonnal kocsiba vágta magát — hogy övéi között lehessen — s rohant a helyszínre, ha nem is tüzet oltani, de szemlélni. Ez az egész battonyai história hihetetlen. Rémálom. Olyan, mintha valaki azt állítaná, hogy T. J. miniszter úr lázító személynek nevezte a búzaégető battonyai gazdajegyzőt, aki csak azért ordítozik, hogy fuzáriummal fertőzött búzáját átvegyék, mit sem törődve azzal, hogy egykét gyermek meghal tőle. Visszatérve a bevezetőben idézett és a miniszter úrnak tulajdonított mondatra, le kell szögeznünk, ez ocsmány dolog, s annyi köze van a valósághoz, mint az iménti, T. J. miniszter úrról írt feltételezésnek. Árpási Zoltán Békéscsaba, századeleje. Egy képeslap abból az időből, amikor még kisvonat járt a Kossuth téren, amikor még Békés-Csabának írták a megye- székhely nevét, amikor még ivókút állt a téren, amikor még híre-hamva sem volt ott a Körös szállónak, s amikor még...
