Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-21 / 195. szám

VÁLASZTÁSRÓL — ELŐZETESEN SZALONTÁN IS ÜNNEPELNEK Sport Az október 18-ára kiírt önkormányzati választásokról és választókerületekről közlünk tájékoztatót, (írásunk a második oldalon.) Testvérvárosunkban, Nagyszalontán augusztus 21—23-ig rendezik meg a Szalontai Napokat és a VIII. Határ Menti Ifjúsági Találkozót. (A programokról a második oldalon olvashatnak.) Folytatódtak a megyei II. osztályú labdarúgó-mérkőzések és a városi kispályás futballcsapatok is összemérték erejüket, (írásunk a harmadik oldalon.) Vili. ÉVFOLYAM 34. SZÁM 1998 AUGUSZTUS 21PÉNTEK Ilyen volt, ilyen lett... Felvételeink a Szent István téri csomópontról készültek az átalakítás előtt és után. A közlekedés résztvevői ezután a KRESZ szabályait és a kialakított forgalmi ren­det figyelemben tartva használják az utakat! fotó: fazekas László Augusztus 20-ai kitüntetettek 1951-ben lépett a „KÖZ” szol­gálatába. Igaz, 1974 nyarán rokkantsági nyugdíjba kénysze­rült, azonban egy év múlva, amint egészségi állapota lehető­vé tette, ismét munkába állt. A szakigazgatás szinte vala­mennyi területén dolgozott. A rábízott feladatot lelkiismerete­sen, becsületesen, a mindenkori jogszabályok előírásainak be­tartásával végezte és végzi. Hosszú pályafutása alatt fő te­vékenysége az anyakönyvi és a gyámügyi feladatok végzése volt. Megszállottként végzi a gyermekvédelmi munkát, bele­értve ebbe a rendszerváltás előt­ti éveket is. Mindig is a gyerme­ki jog érvényesülését, a szülői kötelezettségek teljesítését, a gyermek családban történő fel­nevelését tartotta legfontosabb feladatának. Munkavégzése so­rán igényelte a társadalmi segí­tőket is. A szakma mindig elis­merte a gyermekvédelemben végzett tevékenységét. 1988- ban kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Megyén belül, de azon túl is egy-egy bonyolultabb ügyben ma is megkeresik kollé­gái és kikérik véleményét. Ön­zetlenül és megszállottan dol­gozik, soha nem fontos neki, hogy a munkaidő napi 8 órából áll. Képes reggel hattól este ha­tig végezni feladatát, ha a mun­ka így kívánja meg. Szívvel, lé­lekkel tanította a fiatal munka­társakat a gyámügyi feladatok végzésére, akik közül már töb­Szomorú, nehéz gyermekkor után fiatalkori évei is komoly megpróbáltatással telnek. A frontról 1946-ban hadirokkant­ként jön haza. Kocsmáros, majd 1953-tól az ÁFÉSZ dolgozója. Innen megy nyugdíjba kereske­delmi- és vendéglátóipari fő­osztály-vezetőként. 1953-tól 1990-ig mindvégig tanácstag volt. 1989-ben, az országban el­sőként megalakuló Sarkadi Nyugdíjas Érdekvédelmi Egye­sület vezetőségi tagja, 1991-től az egyesület elnöke. Tagja a megyei elnökségnek is, orszá­gos küldött. A városban napja­inkban már 19 szervezet nyug­díjasait képviselik, ami 2300 főt érint. Mindezek mellett Kiss ben elhagyták ezt a nehéz, em­bert próbáló munkahelyet, ahol a sikerélmény és a társadalmi megbecsülés „ritka vendég”. Lajos kezdeményezője és tevé­keny résztvevője volt 1991-ben a Hadirokkantak, Hadiözve­gyek- és Hadiárvák Egyesület megalapításának. 1994-től en­nek az egyesületnek is elnöke. Pályázatokat készít nyugdíj- emeléssel kapcsolatban, beteg- látogatásokat szervez, de sokan várják az évente több alkalom­mal általa szervezett országjárá­sokat. Személyes kapcsolatai révén 1991-től folyamatos, élő a kapcsolat a székelyföldi és a nagyszalontai nyugdíjasokkal. Kiss Lajos a nyugdíjas egyesü­let elnökeként vállalta a város nyugdíjasainak érdekvédelmét. Tette és teszi ezt abban az idő­szakban, amikor a munkahe­lyek megszűnésével az aktív időszakot biztosító háttér eltűnt, a család, aki figyelhetne idős­korú tagjaira, szintén válságban van. Apró, a hétköznapok ese­ményei között talán fel sem tű­1988. május 22-én alakult meg 94 alapító taggal. Kezdemé­nyezte az Aradi 13. emlékmű felállítását. Szervezte a II. Vi­lágháborús Emlékmű létrehozá­sát, s azt egyesületi pénzforrás­ból is támogatta. Helyrehozta a pusztulásnak és barbárkezek ál­tal megsemmisülésnek kitett Sarkadi Zsidótemetőt. Emlék­táblákat helyezett el az 1848- 1849-es szabadságharc kiemel­kedő személyiségeinek. Létre­hozta három háború: 1848­1849., I. világháború, II. világ­háború sarkadi földben nyugvó nő tevékenységével — csend­ben, szerényen végzi munkáját — sok embernek segítséget, vi­gaszt, támaszt, soknak pedig fe­ledhetetlen élményt, új barátsá­gokat ad. hőseinek emlékére a Katonai Emlékhelyet. Meghirdette a: „Tiszta Szép Virágos Városért” akciót, folyamatosan elismerés- beit részesíti az akcióba bekap­csolódókat. Fő szervezője a Sarkadiak Baráti Találkozóinak. Szorgalmazza és segíti a hely- történeti, környezetvédelmi, if­júsági rendezvényeket, verse­nyeket. Élő kapcsolatot tart fenn az elszármazottakkal, akik kö­zül mintegy hatvan személy pártoló tagja az egyesületnek, köztük híres tudósok, művé­szek, gazdasági szakemberek. Sarkad város díszpolgára' Dk. Leel-Óssy Lóránt orvosprofesszor 1927-ben született Berekbö­szörményben (Bihar megye). ^ Lelkész édesapja, vitéz Leel- Őssy Árpád állomáshelyei, Kis­marja, Berekböszörmény, Sar­kad, majd a gimnáziumi hét év Mezőtúron, az egyetemi évek Debrecenben határozták meg lakóhelyeit. 1968-ban került Esztergomba, ahol jelenleg is él. Kisgyermekkori- és fiatal éveit Sarkadon töltötte. Gyer­mekkori barátságok születtek az itt töltött 20 év alatt. Hosszú idő után 1922-ben lá­togatott haza, majd 1994-ben a város és a református egyház hívására, édesapja emléktáblá­jának avatására. Örömmel fo­gadtuk az elmúlt évben megje­lent „Bihar—Sarkad és a Leel- Őssyek” c. könyvét. Dr. Leel- Őssy Lóránt törekvése mindig a szerteágazó tudás megszerzése volt. Családi indíttatása révén foglalkozott azzal a gondolat­tal, hogy a lelkészi hivatást vá­lassza. Aztán vegyészmérnök akart lenni, de szülei legna­gyobb meglepetésére 1946-ban, az érettségi előtt néhány hónap­pal kijelentette, hogy orvos lesz. Áz egyetem elvégzése után Debrecenben, majd Eszter­gomban dolgozik. Országosan is elismert agykutató. Számos könyve jelent meg e tárgykör­ben, amelyek ismertek mind a hazai, mind a nemzetközi szak­emberek előtt. Dolgozatainak, kongresszusi előadásainak a szá­ma több, mint száz fölött van. Címzetes egyetemi tanár, Esz­tergom díszpolgára. A hazai Neuropathológiai Társaság elnö­ke. Vezetőségi tagja volt a Nem­zetközi Neuropathológiai Társa­ságnak. A világhírű magyar agy­kutatás egyik gyakorlati képvi­selője. Szellemiségében a gyer­mekkorát alakító, meghatározó hely, Sarkad a mai napig jelen van, kötődése városunkhoz ele­ven, élő a hétköznapokban is. Sarkadért” kitüntetés birtokosai: OSZLÁCS PÁLNÉ KÖZTISZTI 1SELŐ Kiss Lajos, a Sarkadi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke ÁZ ŰJ KENYÉR ÜNNEPÉN Augusztus húszadika: Szent István napja és az új kenyér ünnepe. Az utóbbi azonban mintha feledésbe merült volna, hiszen annyira természetesnek vesszük, hogy kenyér kerül asztalunkra. Csak most, amikor a búza nincsen elraktározva, amikor a termelők fennmaradásukért küzdenek; kezdünk aggódni: hogyan lesz így új kenyerünk? Pedig azt, hogy mennyire központi szerepe van a kenyérnek életünkben, szólásaink bizonyítják a legjobban. A jó emberre azt mondják, olyan, mint egy falat kenyér, vagy kenyérre lehet kenni, annyira jószívű. De van, aki más kenyerét eszi, élősködik, azaz nem akar kenyeret keresni. A fiatal házasokról is azt tartják: jobb, ha a maguk kenyerén vannak. A magányos embernek meg úgy kell a társaság, mint egy falat kenyér. Aki megöregszik, az meget­te a kenyere javát, s végül elválik a kenyér a héjától, vagyis senki sem él örökké. Amit még nem próbáltunk, arra azt mondjuk: olyan kenyérből még nem ettem. Jól tudjuk, hogy minden dolognak a kezdete a nehéz, azzal kell megbirkózni: először meg kell enni a kenyér héját, s csak azután jöhet a bele. Amikor elérkezik a dön­tés ideje, akkor kenyértörésre kerül a sor. Tegnap, az új kenyér ünnepén szomorúan kérdezhettük ma­gunktól és egymástól: lesz még nekünk lágy kenyerünk? — vk — „Sarkadi Talentum” kitüntetettjei: Báli Norbert, az 1. sz. általános iskola VOLT 8. OSZTÁLYOS TANULÓJA Kötelességtudó tanuló, iskolai feladatait mindig pontosan és lelkiismeretesen végrehajtja. Széles érdeklődésű, fogékony az új dolgok iránt, bárkitől öröm­mel tanul. Elért eredményei: az 1996/97 tanévben a Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny megyei fordulóján 9. helyezés; TIT Körösök Vidkéke Egyesüle­tek megyei matematikaverse­nyén 4. helyezés. Az 1997/98 tanévben a Varga Tamás Orszá­gos Matematikaverseny megyei fordulóján 5. helyezés, a Zrínyi Ilona Országos Matematikaver­seny megyéi fordulóján 4. helye­zés, TIT Körösök Vidéke Egye­sületek megyei matematikaver­senyén 3. helyezés. Dobi Gabriella, a 2. sz. általános iskola VOLT 8. OSZTÁLYOS TANULÓJA Aktív résztvevője volt az osztá- helyezést ért el. Az Egerben lya közösségének. Az iskolai ké­zilabda csapat tagjaként eredmé­nyesen szerepelt. Kiemelkedő felvételi eredménnyel vették fel a mezőberényi kéttannyelvű gimnáziumba, ahol szeptember­től középiskolás lesz. Eredmé­nyei: a Teleki Pál Országos Földrajz-Földtan tanulmányi versenyen a megyei döntőn 1. megrendezett országos verse­nyen a 10. helyezést érte el. A Kerékpáros Iskola Kupa körzeti döntőjében 1997-ben 1. helye­zett, 1998-ban 2. helyezett. Az „Őseinket felhozád” történelmi vetélkedőn csapatával 1. helye­zett. A II. Országos Természet- tudományi Versenyen az 1. he­lyezett csapat tagja. Városszépítő Egyesület

Next

/
Oldalképek
Tartalom