Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-15-16 / 191. szám
Suzuki Sárrét Kupa. (i) Augusztus 17-éig lehet még jelentkezni a Suzuki Sárrét Kupa elnevezéssel augusztus 19-én 15 órától Szeghalmon rendezendő KRESZ és ügyességi versenyre. A versenyt három kategóriában rendezik, s ebből kettőre lehet jelentkezni, a harmadik meghívásos. A junior kategóriába a két évnél nem idősebb jogosítvánnyal rendelkezők jelentkezését várják. A második csoportba a két évnél régebben jogosítványt szerzettek nevezhetnek. Az érdeklődők ingyenes nevezéseiket a Szeghalmi Rendőrkapitányságon, vagy a Sárrét Rádió és Televíziónál adhatják le. Telefonfejlesztés. (1) Pusz- taottlakán a napokban befejeződött a telefonhálózat bővítése, amely közel 100 bekötést, azaz 50%-os ellátottságot jelent a településen. A Hungarotel Rt. tavaly tett ígérete így mára megvalósult, mely szerint a korábbi rádióhullámmal működő készülékeket is a nagyobb teljesítményt nyújtó vezetékes rendszerre kötötték át. Továbbá 6 nyilvános fülke letelepítésével biztosították a falu minden lakosának a kommunikációs lehetőséget. Tűzoltás. Cl) A 100 éves nagybánhegyesi önkéntes tűzoltó egyesület „Tűzoltás” címmel augusztus 16-ai határidővel rajzpályázatot hirdetett az általános iskolások részére. A rajzok szabadon választott technikával készülnek kétféle rajzlapméretben, amelyekből kiállítást rendeznek a művelődési házban. A legszebb rajzok értékelésére és díjazására az augusztus 20-ai nagybánhegyesi napokon kerül sor. Szarkák, (cs) Az utóbbi időben egyre gyakrabban adunk hírt munkahelyi lopásokról. Orosházán ezúttal a kórház gyermekosztályának nővérpihenőjében történt hasonló eset augusztus 6-án. Az iroda nem volt zárva, ezt használta ki az ismeretlen és az ott dolgozó táskájából elemeit 10 ezer forint készpénzt. Tótkomlóson a Viharsarok Mező- gazdasági Szövetkezet nyitott irodájába jutott be valaki, aki egy pénztárcát emelt el, amiben személyes iratok és 600 forint készpénz volt. Királyi étkek a tölgyfaasztalon Szakácsaink sikere Nagyszakácsiban i Hogy miként készül például a „Malosa levél, pulyka” elnevezésű ételcsoda? Aránylag egyszerűen, mint ahogy Mátyás király idejében sok minden mást sem cifráztak annyira, mint mostanság. A korabeli recept, betű szerint így hangzik: „Azt levet csináld: igen jó borból, Malosából. A bort mézeld meg erősen, hogy minden mézes éteknél, mézesebb legyen. Fenyőmagocskákat törj, apró szőlőt hány reá, azt fehér cipó kocka módon metéld meg, tiszta vajban rántsd meg, trágyát is csinálj hozzá, gyömbérest és főzz beléje pulykát. ” (A „trágyát” szót mégsem illik szó nélkül hagyni! Akkoriban - igen leegyszerűsítve az elnevezést - így hívták a zaftot.) Hogy miként kerül terítékre az Úr jelen esztendejében mindez? A Somogy megyei Nagyszakácsiban új fent megrendezték a nemzetközi királyi szakács- versenyt, ahol 14 féle, 1490-ig ismert receptből alkothatott kedvére a népes, 19, egyenként háromtagú csapat s hogy mekkora felhajtás jellemezte a rendezvényt, mutatja, hogy majd tízezresre duzzadt a hatszáz lelkes falu. Nem akármilyen sikerrel főztek-sütöttek a Békés megyeiek sem, hiszen a vaddisznóbőrrel díszített asztal-részükön feltálalt finomságokat olyannyira elismerésre méltónak találta a zsűri, hogy a két csapat igen csak szép elismerésekkel tért haza. A gyulai „Váralja” trióból Hajdú Imre a Vadételek királyi mestere lett, Szilágyi Gábor királyi kiskukta és Kecskés Norbert Királyi Kisbence segítségével. A Hotel Fiume-Agro étterem csapatából Prohászka Béla kapott Vadételek Királyi Mestere címet, Téglás Norbert Királyi Kiskukta, Farkas Géza Királyi Kisbence oldalán. Nagyszakácsiban minden úgy történt, ahogy annak idején... Mindenki korhű jelmezben serénykedett, végeláthatatlan hosszú asztalok sorakoztak, illatozott a sült kecske, egészben sült vaddisznó, vagy az óriásvasalóban sütött malac, miként a Békés megyeiek által készített, dióval töltött fürj, gyümölcsös vadlúdfi, tikfiat pástélylével, vagy a Mátyás által is igen kedvelt tűzdelt verébmell. És nem hiányoztak az agarak sem, ropogtatva, lakmározva az asztaltól hátradobott csontokat... Különben ötféle kategóriában jeleskedtek a csapatok, úgy mint: hidegételek lábasedényben, bográcsban készített főzött ételek, zárttéri kemencés, harang alatt készített ételek, spízek és nyársak, valamint étek végi fogások. Lehet, hogy a maiaknak furcsán hangzik, de az erős bors, vagy a gyömbér és sáfrány mellett nagyon sok édesízű fűszert használtak a XIV- XV. századi szakácsok. Vagy nincs is ezen mit csodálkozni, hiszen a finom Ságokért - miként az élet más területein sem — a középkorban sem mentek szomszédba a... nos, kik is? Maradjunk abban, a tehetősebbek. A Gasztronómiai Világszövetségben is „beje gyzett” magyar eseményen bárki meggyőződhetett róla nap jaink szakácsainak sem kellett volna szégyenkezniük Mátyás király udvarában. (fábián) A Békés megyei szakácscsapatok. Hátul (balról):1>rottászk8 Béla, Hajdú Imre, Szilágyi Gábor. Élői: Téglás Norbert. Farkas Géza és Kecskés Norbert Szeghalmon hüvelybe is mérnek fagyit? Rendhagyó gyönyörgalibák Nemcsak a lovag, a kullancs is szúrt A nász leltározással fejeződött be. No, nem a menetszámokat, hanem egymás testén a kullancsokat számoltuk össze, — fogalmazott a minap az egyik szeghalmi italklmérésben egy fiatalember. Mint a mámoralany mondatfűzéseiből kiderült: az az édenhelyzet a természet lágy ölén terebélyesedett gyönyörré. Mégpedig minden bizonnyal tölgyfa alatt. A kullancs pedig köztudottan ezeket a fákat kedveli. Míg a fiatal pár lelkében és szívében pajzán élmények raktározódtak, addig testükre kullancsok parkoltak. A kényszerű (ám esztétikai és szívügyi szempontból mégis kellemes) leltározás a férfin öt, a hölgyön pedig két kullancsot mutatott ki. Ám szerencsére nem intim helyeken, így mindegyiket sikerült könnyen eltávolítani. Sokkal szemérmetlenebb kullancs volt viszont az, amelyik az előző esettel azonos héten a fenti fiatalember főnökének férfiasságán landolt, szintén egy erdei mámorkaland során. Az a kullancs annyira ragaszkodó (s ebből kifolyólag valószínűleg nőstény is) volt, hogy csak orvos tudta eltávolítani. — i — — Hány nővel volt életében? — Miért, maga hánnyal? — Én nem mondom meg! A fenti párbeszéd a minap egy hatvan- egynéhány és egy harmincegynéhány éves férfi között zajlott le az egyik sárréti kocsmában. A hatvanas évei fölött járó bácsi gon-, dolatai az utóbbi hónapokban állandóan a nők körül forognak. Mint gyakran hangoztatja: a füzesgyarmati fürdőbe is azért jár, hogy ott fogjon vagy négy rántani (mármint ágybarántani) való csirkét. Máskor meg-megjegyzi: „De ha ha- , tot fogok, az se rosszabb.” A bácsinak nemrég megtetszett egy tizenkilenc éves lány. Meg is kérdezte: van-e barátja, és ha van, mikor veszi el? — Két év múlva — hangzott a válasz. A korosodó férfi azt mondta: ne várjon addig, hozzá már ma este költözhet! Máskor a hölgyeket hátat mosni hívogatja a bácsi. Am eddig még nem járt eredménnyel; pedig ígérte, hogy a gyökérkefét is ő adja. Sőt szavai szerint a hátmosónő és az ő aktív tevékenységének eredményeként három gyermek is születne. A bácsi már a keresztanyákat és a keresztapákat is kijelölte. Egy hölgyet rendszeresen azzal „kábít”, hogy hűsölésképpen fagyit hoz neki. Ájn mielőtt még megtörténne a dolog mindig azt mondja: fél, hogy kifolyik a hüvelyből. Ilyenkor a laikusok megjegyzik: miért Szeghalmon hüvelybe is mérnek fagyit?! M. B. A füvesember | VASÁRNAPI f^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KözéletiTap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. . Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 12151068 Még soha sem találkoztam füvesemberrel. Ismerem a mondást: fűben, fában orvosság. De bevallom, ennyi... Sajtos Sándorral egy életmód táborban hozott össze a jósors. Nagyéren él, Tótkomlós tőszomszédságában. Öl- nyl gyógyfűvel állított be, hogy az érdeklődőket megtanítsa hasznosságukra, használatukra. — Hozott teákat, kenőcsöket, gyógyfüveket... Nekem talán egy élet is kevés lenne ahhoz, hogy megtanuljam, mi mire jó, mit mire lehet használni... Honnan a fű, fa, virág ismerete? — A nagymamámtól, aki Kaszaperen élt. Ő nevelt fel, s amire emlékszem, már 8-10 éves koromban is érdekelt, miből, mit készít a mamám. Beteges gyerek voltam. Tizenkét évesen elkaptam egy betegséget, amitől egy hónapig 40-41 fokos lázban égtem. — De hiszen ez lehetetlen. Ennyit élve állítólag nem bír ki egy gyerek. — Pedig mindent megpróbáltak, hogy levigyék a lázamat, semmi nem használt. Hallottam, amikor az orvos azt mondta a nagyanyámnak, nyugodjon bele, meg fogok halni. Fiatalok a szüleim, majd lesz másik gyerekük. A nagyanyám imádott, és nem befolyásolta az orvosnak ez a jóslata. Nem adta fel. Gyógyteákkal itatott, már nyelni is alig tudtam, kicsi kanállal csöpögtette belém a teát. Akkor már hetek óta egy falat ennivalót sem ettem. Tíz nap telhetett el, amikor paradicsomot kértem. Lényeg az, meggyógyultam. Azóta sem voltam beteg. — Ezt komolyan mondja? — Orvossal csak az utcán találkozom. Integetünk egymásnak, ennyi. Egyébként makacs betegségeknél hozzám küldik a pácienseket... Jó velük a kapcsolatom. De ott tartottunk ugye, hogyan ismerkedtem meg a különféle növények tulajdonságaival. Tudja, harminc, negyven évvel ezelőtt — pláne vidéken — nem volt televízió. A népek kiültek a ház elé, vagy az árokpartra és megtárgyalták kinek mi a baja, betegsége. Egy gyerek nagyon odafigyel, mit beszélnek a felnőttek. Azt például: „Pista belelépett egy rozsdás villába, a sebre bizony tengeri hagymát kell tenni, vagy ecetes szalonnát.” — Ecetes szalonnát? — Kiszívja, összehúzza és fertőtleníti a sebet. Utána útifű kerül rá. Másnap rárakták a farkasalmát, ami szinte összeforrasztotta a sebet. A mama életében még arról is gondoskodott, hogy lediktálja nekem a recepteket. így aztán jó harminc éve már, hogy tanulmányozom és alkalmazom a fűben, fában lévő orvosságokat. — Voltak emlékezetes esetei? — Nagyon sokan keresnek, hogy adjak tanácsot, az adott I Sajtos Sándor jól ismeri melyik fű, milyen gyógyírt tartalmaz. Harminc, harmincöt-féle teakeverék hatását alkalmazza betegségre milyen teát igyanak, vagy mit használjanak. Felkeresett például egy férfi, akinek hólyag problémája volt. Éjszakánként hatszor-hétszer kellett kijárnia a WC-re. Semmilyen gyógyszer nem hatott. Öt-hat fűből teát készítettem neki, pár hét múlva jelentkezett, teljesen rendbe jött. Vagy volt egy másik, akinek a szegycsontja elfe- kélyesedett. Kezelték klinikán, szedett gyógyszereket, semmi sem használt. Három-négy alkalommal tengeri hagymát tettünk rá. Megszűnt a baj. Sok hölgy petefészek problémákkal keres fel. Teakeveréket kapnak. Harminc-harmincöt féle teakeverékem van különböző problémákra. Jómagam' évtizedek óta nem iszom vizet, csak teát. — Látom, tinktúrákat, olajakat, kenőcsöket is hozott bemutatásra... — Az orbáncfűolaj például meszesedésre, izületi fájdalmakra, hátfájásra, égésre használható. A nadálytinktúra jó a törésre, repedésre, zúzódásra, visszérre. A ligetszépe olaj megelőzi az érelmeszesedést, késlelteti az öregedést. A körömvirág kenőcs pedig felfekvésre, bőr kirepedésre javasolt. Béla Vali
