Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-11 / 187. szám

GAZDASÁG — ÉVFORDULÓ 1998. augusztus 11., kedd Van ahol csökken, másutt emelkedik az élősertés felvásárlási ára Most megéri kacsát, libát nevelni Értékesítési gondok, nyomott felvásárlási árak, veszteséges termelés jellemzi továbbra is a szarvasmarha- és sertéstartást. A kacsa- és libafarmok azonban jövedelmezők. Lelassult árnövekedés. Az ipar termelői árai júni­usban 0,3 százalékkal halad­ták meg az előző havi, és 11,6 százalékkal az egy év­vel korábbi árakat - adta hí­rül tegnap a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A belföldi értékesítési árak december­hez képest 4,8 százalékkal, az első félévben a tavalyi év hasonló időszakához mérten 12,3 százalékkal nőttek. Búzatűz Battonyán. Is­mét égett a búza Battonyán tegnap: Karsai József helyi gazda - gazdajegyző - 36 mázsa búzát gyújtott fel. Tettével tiltakozni kívánt az alacsony felvásárlási árak és a magas, már-már teljesíthe­tetlen minőségi követelmé­nyek miatt. A Citibank vásárol. A Ci­tibank Rt. megkapta az ame­rikai és magyar hatósági en­gedélyeket az Európai Ke­reskedelmi Bank megvásár­lására - jelentette be Ri­chard D. Jackson, a Citi­bank Rt. elnök-vezérigazga­tója tegnap Budapesten. A bank célja, hogy a nagy ma­gyar és multinacionális vál­lalatok mellett a jövőben a kis- és közepes vállalatokat is megnyerje ügyfelének. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 355,50 Francia frank 36,52 Japán jen (100) 149,00 Német márka 122,46 Olasz líra (1000) 124,12 Osztrák schilling 17,41 Svájci frank 145,79 USA-dollár 218,18 ECU 241,37 A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium (FVM) most közzétett jelentése stag­náló vágómarha-piaci árakról számol be. A hízóbikát kilo­grammonként 210-290 forintos áron vásárolják fel a kereske­dők, a selejt tehénért 140-195 forintot adnak. A sertéságazatban a legna­gyobb gondot az alacsony fel- vásárlási árak, valamint a keres­let térségenként eltérő csökke­nése jelenti. Az elmúlt hetek­ben az ország egyes megyéiben a hízósertések átvételi árának alsó határa tíz forinttal csök­kent, másutt - például Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Ba­ranya megyében - viszont öt­tíz forinttal emelkedett. A nagyüzemi sertések jelenleg ki­lónként 210-265, a kisüzemiek 175-220 forinton kelnek el. A gabonakészlettel rendel­kező sertéstartók továbbra is érdeklődnek a (nőivarú) te­nyészállat-támogatás iránt, a terméstöbbletet öt-tíz koca sza­porulatával tervezik feletetni. A szakemberek felmérése szerint az elmúlt hetekben megnőtt a kereslet a vágóbárá­nyok iránt, s az árak is folyama­tosan javulnak: a 13-16 kilós bárányokat kilogrammonként 550-670, a 16-20 kilósakat 500-650 forinton veszik át a termelőktől. Szabolcs és Veszprém megyében jelentős érdeklődés tapasztalható az anyaállomány növelése és a fia­talítás iránt. A törzs- és szapo­rítótenyészetek a megfelelő jerkéket visszatartják az export­tól, az idős anyajuhokat pedig leselejtezik. A baromfiágazatban főként a kacsa- és a libatermelés virág­zik, naposállatokból hiány van. Több megyében keresleti piac alakult ki brojlercsirkéből, de az átvételi árak (168-180 fo­rint) stagnálnak. A csirkehizla­lók Pest megyében a drága ke­veréktakarmány miatt csak ala­csony jövedelemszintet tudnak elérni. U. G. Pozitív várakozások A magyar gazdasági növekedés, amely már ta­valy 4 százalékot tett ki (s erre számos fejlett or­szág büszke lenne Európában), az idei első félév­ben felgyorsult, s már elérte az 5,5 százalékos növekedési ütemet. Míg az utolsó két évben az export, s szerény mértékben a beruházási kereslet fűtötte a növe­kedést, addig idérremelkedett a beruházások sze­repe, s észrevehetően bővült a személyes fogyasz­tás is. Ebben döntő szerepe volt az első hat hónap 3 százalékos reálbér-növekedésének. Az infláció üteme is csökkent az első hat hó­napban: az idén júniusban már csak 15 százalé­kos volt a tavaly decemberi 18,4 százalékkal szemben. Ennek kedvező hatása lesz a forint leér­tékelésének mérséklődésére is. A félév során a rövid lejáratú kamatok 17,33 százalékra, a hosz- szú lejáratúak még nagyobb mértékben csökken­tek. Ez azt jelzi, hogy a piac is bízik az infláció- ellenes intézkedések sikerében. A növekedés tehát kiegyensúlyozottnak és sta­bilnak látszik, több lábra támaszkodik: a külföldi importkeresletre, a belföldi beruházási, valamint a fogyasztói kedv növekedésére. A jelenleg tapasztalható tendenciák ismereté­ben semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy ez az egészséges folyamat a második félévben is folytatódik. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az új kormány által kezdeményezett gazdaságpoliti­kai változásoknak csak igen csekély hatása lehet az idei gazdasági folyamatokra. Ráadásul a kor­mányprogram is 2000-re ütemezte a legnagyobb változásokat. A jövő évi költségvetés még sok ha­sonlóságot mutat majd az előző évi büdzsé fő vo­nalaihoz. Az önkormányzati választások után, amikor a komtúnynak már tapasztalatai lehetnek arról, hogy min lehetséges változtatni, s mi az, amihez egyelőre nem nyúlhatnak hozzá, még in­kább előtérbe kerülnek a stabilizálási törekvések. Erre utal az is, hogy a nemzetgazdaságilag meghatározó vezetői és tanácsadói posztokra hozzáértő, tapasztalt szakembereket és nem pártpolitikusokat kértek fel. Ez egyaránt báto­rítja a bel- és a külföldi befektetőket. A megfon­tolt gazdaságpolitika végső eredménye a kapa­citásbővítés, a bruttó hazai termék és a foglal­koztatás további növekedése lehet. Bácskai Tamás A lakásépítők az áfa-visszatérítésre várnak Gazdasági barométer A gazdaság pillanatnyi álla­potáról, sőt, a közeljövőben várható fejlődésének irá­nyáról is megbízható infor­mációkat nyújtanak az épí­tőipar legjellemzőbb muta­tószámai. A hazai építőipar a nemzet- gazdaság negyedik ágazata, a GDP 4 százalékát termeli, miközben munkát ad a fog­lalkoztatottak csaknem 6 szá­zalékának. Kedvező jel, hogy a magyar építési piac általá­nos helyzete hasonlatos az európai piac állapotához. A kilencvenes években az építőipar teljesítménye csök­kent, s csak 1996-tól kezdett ismét emelkedni a termelés. Az ágazat mára alapvetően privát kézbe került. Az évti­zed elején még 80 százalékos részarányt képviselő állami tulajdon 1997-re 10 száza­lékra csökkent. Az építőipar 1997-ben 543,3 milliárd forint értékű építési-szerelési munkát vég­zett, tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az építési piac jelentős szegmense a lakáspiac. A ki­lencvenes évektől az építtetők magánszemélyek lettek, s megszűntek az állami és az önkormányzati megrendelé­sek. Ennek következtében a lakásépítés 1991-ben 21 ezer alá csökkent, ám hat évvel ké­sőbb már 28 130 lakás építé­sét fejezték be. 1998 első hónapjában 3137 új lakás épült. A befejezett la­kások száma 16 százalékkal, az új építési engedélyek ki­adása 28 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. Hasonló arányban csök­kent az építőanyag-kereske­dések forgalma is. A kereskedők úgy látják, az építők többsége most arra vár, hogy a kormány beváltsa vá­lasztási ígéretét, hogy vissza­igényelhessék az építőanya­gok áfáját. (koós) Törvényt sérthet a kormány Elődjének korábbi ígérete nyomán kényes döntés vár a jelenlegi kormányra, ami­kor a füves sportrepülő­terek sorsáról határoz. A Kincstári Vagyoni Igazga­tóság az év elején a helyi ön- kormányzatoknak ígérte a ko­rábban az MHSZ kezelésében állott vidéki sportrepülőtere­ket. A Közlekedési Miniszté­rium azonban jelezte: a lég­ügyi törvény értelmében a döntést még a kormánynak is jóvá kell hagynia. A bürokratikus huzavona most tovább folytatódik, mi­közben az érintett önkor­mányzatok hiába várnak a ré­giójuk fejlődéséhez elenged­hetetlen repülőterek sorsának rendezésére. Időközben kide­rült ugyanis, hogy a sportcélú ingatlanokról szóló törvény rendelkezései a KVI szándé­kával ellentétesek. így csak két út áll a kormány előtt: vagy megsérti a törvényt, vagy vár, amíg a parlament módosítja az egyik vagy a másik jogszabályt... T. J. A rendfelügyelet mellett a haza védelmét is szolgálták Felállíttatott a nemzetőrség Békés vármegyében leles történelmi események kerek évfordulói nyújtanak alkal­mat az emlékezésre az idén és az elkövetkezendő esztendőkben. \z 1848-as forradalmi átalakulások mozzanatai — éppen 150 íve — például Békés vármegye egészére kihatottak. Ezek közül is kiemelkedik egy nap, 1848. március 22-e, amikor népgyűlés határozott Gyulán a nemzetőrség felállításáról azért, hogy ily’ módon biztosíttassék a közrend. Szombathelyi Antal első alispán, Someth Antal, báró Wenckheim -ászló táblabíró, Stummer Lajos igyvéd, Huszka Mihály városi egyző és további 11 gyulai pol­gár alkotta a nemzetőrség meg- ;zervezésére javaslatot tevő bi- 'ottságot. A nemzetőrség megak­adásáig a községi szolgabírók- íak kellett ügyelniük a közrendre, íz alispán utasítása alapján. A március 27-ei negyedévi cözgyűlésre a bizottság elkészí- ette a javaslatát. Megalakították a Jcözbátorság” intézményét, mely i rendfenntartó szerepét töltötte ie. Ekkor még senki nem sejtette, rogy a nemzetőrségre a rendfel- igyelet mellett a haza védelme is 'ár. A lakosság körében egyre lőtt az elégedetlenség. A szabad- ágot az emberek tévesen értel- nezték, egyes helyeken földosz- ást követeltek. A feszültség erő- ödött, ezért a nemzetőrséget izinte egy hét alatt megszervezték íékés vármegyében. Visszatérő elégedetlenség k nemzetőrség megalakult, letet- e az esküt, és fegyvereket igé- lyelt a megyétől —jelentette Né- neth Antal április 1-jén Gyulán, luszka Mihály, a nemzetőrség ilvezére, az április 3-ai tiszti gyű- ésen felolvasta a mindenre — így i köznemzetőr munkájára, köte- ességére, „a parancsnoki állo- nány feladataira — kiterjedő, ontos szolgálati szabályzatot. Magyar-Gyulán 320 fővel ak­adt meg a nemzetőrség, belőle loztak létre három századot Sztojanovics Szilárd, Stummer Lajos és Bogyó János századosok parancsnokságával. Német-Gyu­lán 150-en léptek a nemzetőrség kötelékébe, parancsnoknak Polner Lajos századost és Skutári György főhadnagyot választották. A nemzetőrök már április 11-én rendszeres szolgálatot láttak el. A nemzetőrség szervezése nem ment gördülékenyen, gyako­ri volt az elégedetlenség. Szüksé­gét látták Szombathelyi Antal al­ispán és Omaszta Zsigmond táb- labíró felvilágosító munkájának több településen. Ennek ellenére Mezőberény megtagadta a nem­zetőrség szervezését, Orosházán is fel-felcsapott az elégededenség, itt Omaszta Zsigmond tudk hely­reállítani a rendet. Végül április 4- én alakult meg a nemzetőrség, ka­pitánnyá Kiss Mihályt választot­ták. Békéscsabán az elsők között, április 2-án hozták létre a nemzet­őrséget 120 fővel. Békésen 619- en jelentkeztek nemzetőri szolgá­latra, itt kerületenként alakultak meg a századok. Tótkomlós zö­mében szlovák ajkú lakosai köré­ben volt talán a legnagyobb a lel­kesedés: április 14-én nemzeti színű lobogó alá gyülekeztek, és 420-an jelentkeztek nemzetőri szolgálatra. Kapitánnyá Beliczai Antalt és Nagy Györgyöt válasz­tották. A tótkomlósiak sajátkészí­tésű lándzsákkal fegyverezték fel a nemzetőröket. Elcsitultak az aggoldal mák Kisebb-nagyobb lelkesedéssel, de végül Békés vármegyében is ahol Szombathelyi Antal, Omaszta Zsigmond és Stummer Lajos szó­nokolt. Bölcs jel­mondatuk az ,Üdvöt, békét és testvériséget a megye és a haza minden idegen ajkú fiainak!” volt. Az aggodal­mak lassan el­csitultak. A törvény értelmében lo­vasszázadokat is felállítottak, visszahívták a ko­rábbi parancsnoko­kat, és újakat választot­tak. A koráb- A szervezésben jelentős szerepet bi kapitányok vállaló Szombathelyi Antal alis- századpa­pán. Szónoklatára elcsitultak az rancsnokok idegen ajkúak aggodalmai megalakult a nemzetőrség. Sokhelyütt akadályoz­ták a testület létreho­zását, s ugyanígy a tavaszi mezőgaz­dasági munkák is hátráltatták a szervezkedést. Időközben napvilágot lá­tott a nemzet­őrség műkö­dését szabá­lyozó 1848 évi XXH. tör­vénycikk. En­nek megfelelően Békés vármegyé ben csupán átalakí­tani, átszervezni kel lett a már létrejött nem­zetőrségeket. A vármegyét képviselő bi­zottmány má­jus 5-ére ter­vezte a nem­zetőrség átalakítását. Határoztak a megyei, parancsnokságszerűen működő állandó bizottmány lét­rehozásáról. A testület elnöke a főispán báró Wenckheim Béla, Wenckheim Xavér tábornok uno­kája volt. A megyében élő főúri családok is sorra a nemzet oldalá­ra álltak, és később jelentős ado­mányokkal segítették a szabad­ságharcot. A vármegye átszervezésében azért sorra bukkantak fel akadányok. A vidék közismert volt soknemzetiségű lakosságá­ról. Elteijedtek a hírek, hogy a nemzetőrség nyomja majd el, sőt kiirtja a nemzetiségieket. Az ide­gen ajkú polgárok között elteijedt a félelem. A vármegye aggoda­lommal figyelte az eseményeket, hiszen minden addigi munkája összeomlott. A rend helyreállítá­sára népgyűlést hívtak össze, lettek. A délvidéki táborozás Bácska és Bánát vidékén véres je­lenetek zajlottak 1848 áprilisának elején. A szerbek nyíltan ellensze­gültek. Vukovics Szabbás királyi biztos a megyében lévő katonasá­got a délvidékre vezényelte. En­nek hatására a nemzetőrséget fo­kozott gyorsasággal bevetésre ké­szítették elő. A parancsra nem so­káig kellett várni. A hadügymi­niszter június 29-én határozott: Békés vármegye állítson ki 2-3 ezer fős nemzetőr sereget, fegy­verezze fel, és vezényelje Makó­ra. A parancs július 4-én érkezett a vármegyére, mely után az itteni elöljáróság rendkívüli közgyűlést hívott össze július 6-ára. A választmány 12 pontban ha­tározott többek közt arról, hogy községenként, a lakosság arányá­ban hány fős nemzetőrséget küld­jenek hadba. Összesen 3 ezer főt jelöltek ki. A Békés Megyei Le­véltár ma is őrzi Omaszta Lajos számvevő 1848. július 6-án összeállított kimutatását a fegy­verbe szólított nemzetőrökről. A gyalogságnak két, a lovasság ré­szére egy zászlót készítettek, s mindegyikre ráírták: „Békés me­gye V. Ferdinánd és a hazáért 1848.” A hadba rendelés nem ment könnyen, számtalan ellenszegü­lés mutatkozott. A megyei elöl­járók attól is féltek, hogy a nem­zetőrök ellenük szegezhetik a fegyvert. Szombathelyi Antal körlevelet adott ki július 7-én, mellyel igyekezett megnyugtatni a lakosságot. A megyei elöljárók is a makói táborba akartak vo­nulni, külön kellett tehát szabá­lyozni, hogy kik vehetnek részt a táborozáson. Báró Wenckheim Béla országgyűlésen volt, így Szombathelyi Antal ment Makó­ra. A nemzetőröket július 12-én indították úrnak, ezen a napon 7 órára hívták őket a templom tér­re, ahol Rázel József lelkész rö­vid tábori misét tartott. A gya­logsági zászlót Herbert József, a lovas nemzetőrök zászlaját Ger­gely Ferenc vette át. A gyulaia­kat a Bárdos hídig kísérték a helybéliek. A gyülekezésre Tót­komlóst jelölték ki, ide az esti órákban érkeztek a nemzetőrök — 3 ezer helyett 4 ezer 500-an. Vonuljanak Nagybecskerekre Hajnalban indultak tovább Ma­kóra, ahol a nemzetőröket nagy örömmel fogadták. A fáradalma­kat ki sem pihenték a nemzet­őrök, amikor jött az újabb pa­rancs: vonuljanak tovább Nagybecskerekre. A hírt nagy el­keseredéssel fogadták, melyet csak tetézte a hiányos fegyver­zet, s az, hogy nem volt katonai vezetőjük. Becsapva érezték ma­gukat, mert Csongrád és Csanád megyéből nem érkeztek nemzet­őrök. Szombathelyi Antal érte­kezletet hívott össze a makói me­gyeházán, mondván, ha tovább vonulnak, 3 hét múlva nem tud­ják őket leváltani. Szabó János vezetésével küldöttség utazott Pestre, a kormányhoz. Egy újabb értekezlet arra kívánt megoldást találni, mi a teendő, ha a ldildött- ség kedvezőtlen válasszal tér vissza. A tanácskozás még tartott, amikor a délvidékről menekültek érkeztek a táborba, és kegyetlen­kedésekről panaszkodtak. Ezt hallván, a nemzetőrök felbuzdul­tak, s azonnal Nagybecskerekre indultak. Szombathelyi Antal er­ről részletes jelentést írt a me­gyének július 19-én. így a pesti választ meg sem várták. Nagybecskerekre folyamato­san érkeztek a nemzetőrök júli­us 19-étől, a táborba 60 ezer töl­tényt, 200 kilogramm lőport és ólmot vittek. Arad megyéből is jelentkezett 1 100 nemzetőr, nem volt könnyű tehát a több mint 5 ezer embert elhelyezni. Mindannyiukat Kiss Ernő ezre­des fogadta, és mintegy 10 kilo­méterre táboroztatta le. Az el­lenség a tábortól körülbelül másfél órányira állt, a létszámu­kat 40 ezerre becsülték. A Békés vármegyeiekről annyit tudunk, hogy Zsigmond- falván, Ecskafalván és Lukácsf­alván jártak. Három hét eltelté­vel, július 31-én indult a váltás < Békés vármegyéből, és augusz­tus 2-án átadták az őrhelyet. Az új csapatot már jobban felfegy­verezték, s több gyakorlaton vettek részt. Sokan pedig haza sem tértek az első csapatból, vállalták a további szolgálatot. Hankó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom