Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-04-05 / 155. szám

KULTÚRA 1998. július 4-5., szombat-vasárnap Augusztustól újra filmet forgat Cserhalmi György Az éhenhalás fentebb stíl... Szomorú vasárnap; jutalomjáték Ketten együtt igazán teljességben, Felkai Eszter és Gáifi László „Én ismertem azt a csúnya kis embert, aki egy ujjal klimpíro- zott a kocsmai közönségnek — mesélte Gáifi László Jászai-díjas színművészünk, aki színpadra állította és alakította Seress Re­zső alakját a békéscsabai Városházi esték bemutatóján: Müller Péter—Seress Rezső: Szomorú vasárnap című zenés játékában. — Varázslatosan elbűvölte az embereket a dalaival, amelyek világhírűek lettek, s ő mégis sze­gényen, betegen, megalázottan választotta az önkéntes halált, így hagyta el társát, Helénkét, aki Pest egyik legelbűvölőbb te­remtése volt, s egy délceg kato­natiszttől hódította magáévá. Kevés művésznek adatik meg, hogy ennyire testhez álló, érzelemgazdag, átélhető figurát alakítson a 70. születésnapján, mint ezúttal Gáifi Lászlónak. Jutalomjáték volt ez a javából annak az embernek, kollégá­nak, barátnak, művésztársnak, akit az előadás után még egy premiemyi időig köszöntöttek szerettei. Valaki még azt is ki­számolta, hogy Gáifi művész úr a színpadon játszott 50 évé­ből 32-t Békéscsabán átélve egyfolytában hét esztendőt töl­tött a deszkákon játszva és pró­bálva. Nem semmi, ugye? A premieren és az életben is társa, felesége, Felkai Eszter (Já­szai-díjas) úgy szervezte meg számára ezt a köszöntést, hogy igazi meglepetést szerzett „partnerének”. Felejthetetlen es­te részese lehetett a közönség is ezen a születésnapi bemutatón. De idézzük az író Müller Péter gondolatait: „A dalok világhírű szerzője Seress Rezső volt, akit ebben a játékban megidéztem. Ismertem a kisöreget, jó humorú, apró termetű ember volt. Alig látszott ki a Kispipa Vendéglő barna piarúnója mögül. Faramu­ci kettősség jellemezte Seress életét. Zongorájából.,.(jlL.-^ Js,, nem tudott zongorázni: Csúnya . kis emberke volt — mégis övé volt Pest egyik legszebb asszo­nya. Szegényen élte le életét, mi­közben Amerikában több millió dollárja volt. Nem tudott énekel­ni — mégis olyan varázslatos hangulatot tudott teremteni, mint még senki azóta. Ő nem muzsi­kus volt — csak zseni.” Kevés volt ez a három este, s bár már évekkel ezelőtt játszot­ták a Jókai Színházban ezt a da­rabot, bizonyosan nagyon so­FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET kan szeretnék látni, hallani a máig élvezetes melankolikus dalokat. A premieren elhangzó ígéret szerint a következő évad­ban a kőszínház műsorán is sze­repel majd a produkció. Gálfr László önmagát játszotta, a ne­vetése mögött bujkáló sírást, a kitárulkozó és mégis zárkózott művészt, a megalázottan is talpra álló embert, a társával eggyé váló alkotót. Ezért is érezhettük igazán mi nézők a teljességet akkor, amikor ket­ten, Felkaival együtt voltak a színpadon. Partnerük, a pincér Jani szerepében Hodu József egészítette ki a századelő, majd a háborús rémséges, s az ötve­nes évek hurrászocialista opti- nústa hangulatát. Összeszokott művészek ők, akik ismerik egy­más tulajdonságait, tehetségét és úgy játszanak, hogy a másik is érvényesüljön általuk. Ez pe­dig nagy dolog a magamutoga­tó színművészek világában. Közreműködtek a fiatalok, a Csabai Színistúdió tagjai, ze­nei vezető Gulyás Levente, koreográfus Felkai Eszter, munkatárs Csipke Sándor, a rendezés mellett a látványterv készítője is Gáifi László volt. Bede Zsóka Ma este még látható lesz a gyu­lai tószínpadon Cserhalmi György. Címei? Hagyjuk, nem örökölt és aligha örökít bárkire is bármiféle pózt. Egyike azon színészeknek, akikre ráépíthető lenne a hagyományaiban is megújítandó Gyulai Várszín­ház. (A darab, melyben itt ját­szik, az „1848—49” című törté­nelmi zenés-táncos játék.) Ahogy kisfiúsán előkerül, s mi­ként tesztelően kezet fog — amúgy satuszerűen —, máris érzékelhető egy ív két végpont­ja, mely egyszerűen az élete. — CIB. Hogyan jöttek össze? — A bank megkérdezte egy közvélemény-kutató társaságtól, ki a legnépszerűbb színész Ma­gyarországon. Mondták neki, Cserhalmi. Erre megkerestek. A bank mondott egy nagy összeget. Azt válaszoltam: rendben, ha nem lépünk túl a jó ízlés határán. Egyedül a lányom, Sára vélemé­nyét kértem. Azt mondta: apa, te hülye vagy! Amikor fél évig Amerikában éltem, azt láttam, hogy mindenfajta terméket világ­sztárok reklámoznak a tévében. — Mi is emlékezhetünk még a ,Megvette már az e hetit?” -re. Ak­koriban a színészkollégák finnyá­san meg is jegyezték, hogy az ilyes­mi nem fér össze a fentebb stíllel. — A fentebb stíltől éhen le­het halni... Ami azt illeti, én már eleget nyomorogtam. — A pénz ugye valamilyen formában szabaddá tesz? — Olyannyira, hogy manapság él vagy ötszáz-hatszáz ember Ma­Cserhalmi György: sztár, al­lűrök nélkül FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER gyarországon, akire még a törvé­nyek sem vonatkoznak. Ezek az emberek például rossz célra hasz­nálják a pénzüket és a szabadságu­kat. Amikor a bankkal aláírtam a reklámszerződést, kikötöttem, hogy tizenkétmillióval támogas­sák az akkori színházamat. —Azóta persze ott áll a szob­ra a színház előcsarnokában... — Nincs rá szükségem. — Hogyan került most Gyu­lára? — Hát, nem szeretnék szépe­ket mondani, hogy a város vará­zsa, meg hasonlók. A rendező, Novák Eszter a színházban ked­ves kollégám volt, s bár nagyon fáradtnak érzem magam, a ked­véért szívesen jöttem. — Egy interjúban édesanyja nagyon melegen emlékezett meg önről. Jól kijönnek? — Az anyámmal való kap­csolatom ugyanolyan bonyo­lult, mint bárki másé. Csak bá­mulok, amikor általam ismert életű kollégáim közül egyesek könnyedén hazudnak a képer­nyőről, amikor e téma szóba ke­rül. Szerencsére olyan élethely­zet még nem adódott számom­ra, mely próbára tette volna jó viszonyomat édesanyámmal. — Ha jól számolom, vagy negyven filmben, s ki tudja, hány tévéjátékban szerepelt ed­dig. Nem egy filmet éppenség­gel önre szabtak. A nagyvilág­ban ilyen karakterre szinte „szakosodnak" a filmcsinálók. Mostanában miért nem látjuk a vásznon új szerepekben? — Pedig írják a nekem szóló filmtörténeteket. Csak hát újab­ban megkérdezem: mekkora költségvetésből csináljátok meg? Mondják az összeget, s én nem vállalom. Azért, mert lá­tom, hogy tizede sincs a zsebük­ben, mint amennyiből jól el le­hetne készíteni. Az utolsó két fil­mem — ilyen okokból — tiszta bukás volt. Megalázó a sok meg­alkuvás a pénztelenség miatt. — Semmi esélye annak, hogy újabb filmben láthassuk? — Augusztusban újra forga­tok. A film címe:„Az ember, aki nappal aludt”. — Talán még a rendezőt... — Szabó Lászlónak hívják. Ötvenhat után Franciaországba került, Godard asszisztense volt. Jelenleg New Yorkban él. De most még a Gyulai Vár­színház vendége. Izzik is a leve­gő a tó fölött. Kiss A. János A kultúra papjai: zene és szó „A zene mindenkié”, ennek vá­gyát hangsúlyozta nyitóbeszédé­ben Bartalus Ilona nemzetközi hí­rű zenepedagógus a Körösi Nyári Akadémia ének-zenei kurzusának művészeti vezetője Békésen csak­nem száz erdélyi, felvidéki, kár­pátaljai, délvidéki és hazai ma­gyar ének szakos tanár előtt a ze­neiskolában. A tavaly útjára indított tanfo­lyam párhuzamosan működik a zenei napok keretében az öt éve élő „Szép magyar beszéd” kur­zussal. Ennek szakmai irányítója dr. Szathmári István egyetemi ta­nár, s a vendégelőadók között idén hazai és kolozsvári, ungvári professzorokat üdvözölhettünk. — 35 éve vagyok zenepedagó­gus —kezdi Bartalus Ilona. — Bu­dapesten, a Zeneakadémián kap­tam karvezetői diplomát Bárdos Lajos, Szőnyi Erzsébet, Ádám Je­nő növendékeként. Tőlük tanultam azt a hitet, hogy a nehéz feladatok­tól sosem szabad megrettenni. — Kitüntetéses diplomája bir­tokában a főváros legjelesebb ze­nei intézményei versengtek a sze­mélyéért. 25 évesen Pablo Casalsnak, Kodálynak tartott be­mutató órát, nemzetközi tevékeny­sége valójában ekkor kezdődött. — Az elmúlt három évtized­ben Ausztrália, Japán, az Ameri­kai Egyesült Államok egyetemei­től kezdve Bulgáriától Kanadáig sorolhatnám azokat a helyeket, ahol magyar zenetanárként hint­hettem tovább Kodály szellemi örökségét. — A Duna Televízió zenei ve­zetőjeként 1994 óta neveli az egész magyarságot. 51 zenei tár­gyú filmet készített, melyek rend­kívüli sikert arattak, valamennyit nívódíjjal tüntettek ki. —Áz idő megadja minden kul­turális érték maradandóságát. Ne­künk, zenepedagógusoknak az a dolgunk, hogy a két pólust, a jó ze­nét és az embert közelítsük egy­máshoz. Öröm minden olyan kez­deményezés, ahol a város zenei ünnepén Chopin-, Liszt- kottákat látok a kirakatokban, hangszerek, tablók hozzák közel az utca embe­réhez a zene világát. Az imént ta­nítottam egy 205 éves művet a hallgatóimnak, úgy hívják: Egy kis éji zene, Mozart a szerzője. Mi ezt a fajta időtlenséget képviseljük. Bartalus Ilona A „Szép magyar beszéd” kur­zushoz dr. Szathmári István tanár úrnak három személy adott lelke­sítő motivációt: — Kodály Zoltán muzsikus­ként is sokat törődött az anya­nyelvvel. Az MTA nyelvművelő bizottságában sokszor tanúja vol­tam, milyen keményen szállt sík­ra az elhangzó beszéd javításáért. Az ELTE kiejtési versenyen a zárt e-vel megszólalókat kiemelt ponttal jutalmazta. A békésiek közt nem ritka ez a szépen hang­zó, ízes kiejtési mód. Gulyás György még az ötvenes években csábítani akart Tarhosra. Eleve­nen él bennem a négy évvel ez­előtti tarhosi est, mikor Gulyás a Psalmust utoljára vezényelte. Megfogott ez a hely. A Békés- tarhosi Baráti Kör alelnöke, dr. Gyarmath Olga — a tarhosi szel­lem éltetője — nálam doktorált egykor, éppen Kodályból. A ma­gyar nyelvészet kibővült, új tudo­mányágak születtek: szövegtan, szociolinguisztika, pragmatika. Előtérbe került a beszédnyelv, a kiejtésmód, hangsúly, hanglejtés, szünetek. Ezek helyes használata és azok megtanítása. Ez a kurzu­sunk lényege. Csodálatos lehető­ség itt a zene és az anyanyelv összekapcsolása. A program Zene-tánc-költészet estje is ezt erősítette. Hallgatóként szépség­ben, rendezettségben, hatásban fantasztikus élmény volt a Kesselyák-dirigálta vonóstábor hangversenye. A mai világ, az el­telt ötven év az erkölcsi és egyéb értékek lesüllyedését hozta, ki­sebbségi körökben ez hatványo­zottabban érződik. F. Pálfi Zsuzsa Dr. Szathmári István FOTÓK: LEHOCZKY PÉTER PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyzó' helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyző munkakör betöltésére pályázatot hirdet az alábbi feltételekkel: • magyar állampolgárság, büntetlen előélet • igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés • három évi közigazgatási gyakorlat • az aljegyzői feladat — a hivatali szervezeten belül — kapcsolt munkakörben is ellátható. A pályázathoz csatolni kell: • erkölcsi bizonyítványt • legmagasabb iskolai végzettséget igazoló okiratot vagy másolatát • kézzel írt szakmai önéletrajzot. Bérezés: a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény és az 5/1998. (II. 26.) ör. számú rendelet szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1998. július 20. A pályázat elbírálásának ideje: a benyújtási határidő le­járta utáni első' képviselő-testületi ülés. A pályázatot dr. Hegedűs Mária mb. jegyző címére kell benyújtani, 5901 Orosháza, Szabadság tér 4—6. sz. A benyújtott pályázatokat bizalmasan kezeljük, a nyer­tes pályázót a képviselő-testület ülését követő napon ér-_ tesítjük. | Az aljegyzői kinevezés határozatlan időre szól, a munka­kör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői feladatok ellátására az alábbi feltételekkel: • magyar állampolgárság, büntetlen előélet • igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés • három évi közigazgatási gyakorlat. A pályázat elbírálásánál a jogi szakvizsga és a középfo­kú nyelvvizsga megléte előnyt jelenthet. A pályázathoz csatolni kell: • erkölcsi bizonyítványt • legmagasabb iskolai végzettséget igazoló okiratot vagy másolatát • kézzel írt szakmai önéletrajzot. Bérezés: a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény és az 5/1998. (II 26.) ör. számú rendelet szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1998. július 20. A pályázat elbírálásának ideje: a benyújtási határidő le­járta utáni első képviselő-testületi ülés. A pályázatot Fetser János, polgármester címére kell be­nyújtani, 5901 Orosháza, Szabadság tér 4—6. sz. A benyújtott pályázatokat bizalmasan kezeljük, a nyer­tes pályázót a képviselő-testület ülését követő napon ér­tesítjük. | A jegyzői kinevezés határozatlan időre szól, a munka­kör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom