Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-21 / 169. szám

1998. július 21., kedd HAZAI TÜKÖR A tárgyalások folytatódnak Érvényesek-e az eddigi ÉT-megállapodások ? Egyértelművé tettük, hogy a kormány párbeszédre, együttműködésre törekszik az érdekképviseletekkel - hangsúlyozta őry Csaba, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium politikai államtit­kára hétfőn a Miniszterelnöki Hivatal és a szakszervezeti vezetők Parlamentben meg­tartott találkozója után. A találkozón a szakszerveze­ti konföderációk vezetőivel Stumpf István, a Miniszterel­nöki Hivatalt irányító minisz­ter, valamint a gazdasági, a pénzügyi és a szociális és csa­ládügyi tárca politikai államtit­kárai tárgyaltak. A megbeszélés után őry Csaba újságírók előtt elmondta: a legrövidebb időn belül a gaz­dasági miniszter egyeztet a szociális partnerekkel az Ér­dekegyeztető Tanács plenáris ülésének időpontjáról. őry közölte azt is, hogy a kormány az érdekképviseletek­kel közösen kívánja eldönteni, hogy a korábban kötött ÉT- megállapodások közül melyik érvényességét tartsák fenn, s melyikét ne. Gaskó István, a LIGA el­nöke, az ÉT munkavállalói ol­dalának soros elnöke a találko­zót követően ezzel kapcsolat­ban nemtetszésének adott han­got. Kifejtette: több szakszer­vezet is azt tartja természetes­nek, hogy a korábbi kormány­nyal kötött megállapodások jogfolytonosak. Érdekképviseletet szerveznek a járulékfizetőknek Váratlan fordulat Az új kormány kezdeménye­zésére ma megszűnik az egészségbiztosítási önkor­mányzat, holnap pedig a tb- önkormányzat tartja utolsó ülését. A Ferenczy Europress értesülései szerint szervező­dőben van egy olyan egyesü­let, amely széles körű érdek- képviseletet hozna létre a já­rulékfizetők számára. A bejelentés várhatólag a szen­záció erejével hat majd - akkor, amikor a kormányzat tervei szerint az állam, illetve egy ál­lamtitkár felügyelné az évi 1100 milliárd forintos járulék­forgalmat. A társadalmi ellen­őrzés szorgalmazói viszont ez­zel - és a korábbi, szerintük csak formailag érvényesült ön­kormányzatisággal - szemben olyan nyitott egyesületet java­solnak, amelynek akár minden érintett, vagyis valamennyi já­rulékfizető a tagja lehet. Az egyesület alapító tagjai többnyire a korábbi egészség- ügyi önkormányzat tagjai - köztük orvos, társadalomtudós, politológus -, akik sérelmesnek tartják, hogy a testületet kor­rupcióval, visszaélésekkel vá­dolták. A szervezők ugyanak­kor maguk is úgy tartják: a járu­lékfizetők pénzével, az önkor­mányzatok vagyonával ez idáig nem sáfárkodtak megfelelően. Reményeik szerint - amelyeket várhatóan ma fogalmaznak meg a nyilvánosság előtt - az egészségügyi és nyugdíjbiztosí­tottak az új egyesületben igazi érdekképviselethez jutnának. Számítanak a munkaadói és munkavállalói szervezetek tá­mogatására is. - kr ­Búcsú Gábor Miklóstól. A Farkasréti temetőben tegnap ezrek kísérték utolsó útjára a 79 éves korában el­hunyt Gábor Miklós Kossuth-díjas színművészt. Hat könyv, harmincnál több film és tévéjáték, számtalan kiemelkedő színházi alakítás és rendezés emléke idézi alakját, őrzi sok­oldalú tehetségét. fotó: feb/diósi imre Kérni kell majd a családi pótlékot Az Országgyűlés nemrégiben hozott döntése értelmében jö­vőre ismét alanyi jogon jár majd a családi pótlék, valamint a gyermekgondozási segély; a gyerekek után személyi jövede­lemadóból leírható kedvezmény illeti meg a szülőket. A Fidesz-MPP családtámoga­tási rendszerének köszönhe­tően a támogatottak tábora a jelenlegi 2,1 milliósról 2,25 milliósra növekszik. A családi pótlék alanyi jogúvá tétele 150 ezerrel növeli az ellátásra jo­gosultak számát. Forgó Györgyné, a Szociá­lis és Családügyi Miniszté­rium lakossági kapcsolatok főosztályának vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy az Országgyűlés felkérte az új kormányt: a határozatban fog­lalt feladatok megvalósításá­hoz szükséges törvénymódosí­tásokat 1998. november 30-ig terjessze a képviselőház elé. A családi pótlék rendszerét várhatóan 1999. január elsejé­től módosítják. Mint ismere­tes, a családi pótlék folyósítá­sának szabályait 1995-től jö­vedelemfüggővé tették. A csa­ládi pótlék a jövőben minden gyermek után alanyi jogon jár majd, tekintet nélkül a szülők jövedelemviszonyaira, és ösz- szege differenciáltan kerül megállapításra a családban élő gyermekek számától, egész­ségi állapotától függően. A gyermekek tanköteles ko­rától a családi pótlékot azonos összegű iskoláztatási támoga­tás váltja fel. A szülők tehát csak abban az esetben jutnak támogatáshoz, ha a gyermek ténylegesen jár iskolába. Az intézkedés azért vált szüksé­gessé, mert jelenleg sajnos sok tanköteles gyermek nem foly­tatja tanulmányait a törvény ellenére sem. A határozat szerint a gyer­mekgondozási segély is alanyi jogon jár majd a gyermek há­roméves koráig, a szülők jö­vedelmétől függetlenül. E támogatások folyósítása valószínűleg nem lesz automa­tikus. A jelenlegi rendszerhez hasonlóan feltehetően szükség lesz az igények bejelentésére. Kidolgozásra vár a szülőket a gyermekek számától füg­gően megillető, személyi jö­vedelemadóból leírható ked­vezményrendszer. A családi adózás bevezetését 2000-re tervezi a kormányzat. R. K. Ötven-nyolcvan évet a hazai panelházak is kibírnak Felhasználatlan málhamilliók Az eltérő építési technológia miatt szinte kizárt, hogy - amint az nemrég a budapesti Stadion Szálló külső falánál megtör­tént - a hazai panelházakról betontömbök váljanak le, s zu­hanjanak a mélybe - mondja a szakember. Nem kell aggódnia a mintegy félmillió panellakás tulajdo­nosának, mert a ’60-as évektől szériában épített, többségében tízemeletes házak elemeit időtálló, úgynevezett „csomó­ponti hurkolt” módszerrel he­gesztették össze - jelentette ki Farkas Tamás, a Lakásszövet­kezetek Országos Szövetségé­nek elnöke. A módszer lényege az, hogy egy-egy paneltömb lefelé, fel­felé és oldalirányban is rögzül a másikhoz. A budapesti Sta­dion Szálló falára viszont egyetlen ponton felfüggesztett mellvédek kerültek, a balese­tet ennek a kötésnek az el­használódása okozta. Farkas szerint a lakótelepe­ken nem történhet hasonló eset, bár a panelépítkezés úttö­rőinek számító svédek és hol­landok kijelentése, miszerint maga a házszerkezet akár 100 évet is kibír, önmagában nem pontos. A csőhálózat, a villa­mos vezetékek, a liftek és más berendezések gyorsabb rongá­lódása miatt a „betonketrecek” élettartama átlagosán legfel­jebb 50-80 év. A viszonylag drága karban­tartás - például a tető, vagy a falak szigetelése - elkerülhe­tetlen. Ezért örültek a lakókö­zösségek az 1996 végén beha­rangozott, német garanciával felvehető 30 millió márkás hi­telkeretnek. Később kiderült, hogy az energiatakarékosságra ösztönző konstrukció korlátái - a kötelező előzetes techno­lógiai felülvizsgálat, a 30 szá­zalékos saját erő, a lakáson­kénti 800 000 forintos felső hi­telhatár vagy a bankok által kért többszörös fedezet - miatt alig akadt hitelfelvevő. Az elnök úgy látja: szükség lenne a feltételek módosítá­sára, ezután megnőne az ér­deklődés a hitel iránt, és tö­megével indulhatnának meg a felújítások. Takács Mariann Évente kétezer bombariadó A kificamodott lelkületűek nem mennek vakációra Megint robbantással fenyegetőzött a napokban valaki: egy ismeretlen telefonáló ezúttal a Paksi Atomerőmű központját tárcsázta fel. A rendőrség természetesen azonnal intézkedett, de a riadót szerencsére hamarosan le is fújhatták. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság évente csaknem két­ezer bombariadóra vonatkozó bejelentést tart nyilván. A korántsem csupán honi jelenség javarészt a nagyváro­sokat jellemzi. Kormos Endre, a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság munkatársa szerint a fővárosban naponta átlag 2-3- szor vonulnak ki a készenléti rendőrség tűzszerészei a kü­lönböző helyszínekre. A szakszerű beavatkozá­soknak megvan a maguk for­gatókönyve. A helyi - Buda­pesten a kerületi járőrök bizto­sította - terepet különlegesen kiképzett kutyákkal vizsgálják át, alaposan megnézve a gya­nús tárgyakat, tulajdonos nél­küli csomagokat. A fenyegetőzők leggyak­rabban a forgalmas helyeket, a zsúfolt létesítményeket veszik célba. A népszerűségi lista él­vonalában iskolaszezonban az oktatási intézmények állnak, egyébként a favorit a metró, az áruházak, újabban az üzlet- központok. Olyan telefonáló is akadt már, aki valamennyi bu­dapesti mozi egyidejű leve­gőbe röpítését helyezte kilá­tásba. A pszichológusok sze­rint a telefonálók többsége nem érzékeli cselekedete sú­lyosságát. A rendőrség megerősítette: szerencsére eddig egyetlen te­lefonos fenyegetőzést sem kö­vetett merénylet, és a helyszí­neken sem találtak soha beígért robbanóanyagot. (cs. b. j.) Vagyonnyilatkozatok. Leg­később hétfő éjfélig volt köte­les valamennyi új, illetve újjá­választott parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlés elnökénél. A be­vallások kivonatát nyilvános­ságra hozzák. Búzafelvásárlás. Az elmúlt heti esőzések után beköszöntött kánikulai melegben ország­szerte felgyorsult az aratás üteme, ám hétfő reggelig még mindössze 3200 tonnányi búza került be a közraktárakba. Több helyen átmeneti fennakadás volt az átvételben. Aggteleki tervek. Eredményt hirdettek a világörökséghez tar­tozó aggteleki karszt barlang­jainak turisztikai hasznosítási tervére tavaly kiírt pályázaton. A győztes cégek szerint a jövő Nemzeti Parkjában minden korosztály talál magának vonzó programot. Csúcs a Balatonnál. Meg­kezdődött a csúcsszezon a Ba­latonnál. A 71-es főúton tegnap szüntelenül áramlott a vendég­sereg az északi part üdülőhe­lyeire. A biztonságosabb köz­lekedés érdekében forgalom- irányító rendőröket vezényeltek az útszakaszra. A 3400 szemé­lyes füredi kemping kapujára kitették a megtelt táblát. Matematikusok sikere. Harmadik helyen végeztek a magyar középiskolások Irán és Bulgária mögött, holtverseny­ben az USA-val, a tajvani Taj- pejben július 14-20. között megrendezett 39. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. Illegális forgalom. A Határ­őrségnek az elmúlt hétvégén 226 személlyel szemben kellett intézkednie az államhatárral kapcsolatos jogsértések miatt. Tiltott határátlépést 63-an kö­vettek el vagy kíséreltek meg. Három körözött magyar állam­polgár is horogra akadt, ők Ausztriába akartak menekülni. Elbocsátott szeméremsértő. A Fővárosi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal szeméremsértés miatt büntetőeljárást kezdemé­nyezett a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik munkatársa ellen. T. L.-t a hivatal állományából elbocsátották, mert - a szűk­szavú nyilatkozat szerint - „aki magát nemi vágyának kielégí­tése végett más előtt szemé­remsértő módon mutógatja, vétséget követ el”. Hívatlan vendég. Egy csak­nem másfél méter hosszú kígyó mászott be tegnapra virradó éj­szaka Szentendrén az egyik la­kásba. A hívatlan vendéget a tűzoltók a fürdőszoba sarkában csípték nyakon és átmenetileg laktanyájuk terráriumában he­lyezték el. Hét régió közül ötben javult a bizalmi index Növekszik az optimizmus Júniusban rendkívül dinami­kusan, minden eddiginél ma­gasabbra kúszott a lakossági bizalmi index: 8 ponttal múlta felül az előző havi érté­ket - adja közre a GKI Gaz­daságkutató Rt. legfrissebb felmérése. A megkérdezett családok pénz­ügyi helyzetük javulásáról számoltak be, és további na­gyon jelentős javulásra számí­tanak a következő 12 hónap­ban. Pozitívan változott az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zetének megítélése, ezzel pár­huzamosan a gazdaság követ­kező egy évét illetően is a ko­rábbinál sokkal optimistábbak lettek az emberek. A lakosság által érzékelt infláció mértéke júniusban tovább mérséklődött, a válaszadók szerint a követ­kező egy esztendőre is a csök­kenő tendencia lesz a jellemző. Az ország hét régiója közül az elmúlt hónapban ötben emelkedett a bizalmi index mu­tatója, kettőben - az Észak-Al- földön és Közép-Magyajorszá- gon - viszont stagnált. A legnagyobb mértékben a dél-alföldi - Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád - megyékben és a közép-dunántúli régióban (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyében) javultak a várakozások, ámbár még így is az ezekben a térségekben élők látják a legborúsabban jö­vőjüket. A legoptimistább nyi­latkozatokat a Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves me­gyei családoktól kapták a kér­dezők. U. G. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Eszak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) . 7 Csökken a halálozások száma Kevesebben vagyunk Az év első öt hónapjában folytatódtak a korábbi évre is jellemző főbb népmoz­galmi irányzatok: tovább csökkent a házasságkötések és a születések száma, sőt mérséklődött a halálozások száma is az előző év hasonló időszakához képest. A KSH hétfői gyorstájékozta­tója szerint a vizsgált időszak végén az ország lakossága 10 millió 117 ezer volt. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 1998 januárja és májusa kö­zött 13 571 pár kötött házas­ságot, 40 382 gyermek szüle­tett és 58 862 lakos halt meg. A házasságkötések száma 1357-tel, a születéseké pedig 1528-cal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszaká­ban. Örvendetes változás, hogy a halálozások száma is csökkent, több mint 2000-rel. A népesség természetes fo­gyása 4,4 ezrelékes volt, az előző év hasonló időszakának 4,5 ezrelékes mutatója után. Ez szám szerint 18 480 lelket jelent, és 600-zal alacsonyabb mint az elmúlt év első öt hó­napjában. Az említett öt hónapban ezer lakosra számítva 9,6 élve születés és 14,1 halálozás ju­tott, mindkét érték 0,4 ezre­lékkel kisebb, mint 1997 azo­nos időszakában. Az ezer élve születésre jutó csecsemőhalá­lozások száma az előző évi 9,9 után 9,1-re csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom