Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-18-19 / 167. szám
1998. július 18-19., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 Harminc év után vallott a volt KGB-s tiszt a gyanús balesetről Kik ölték meg Gagarint? Március végén volt harminc éve annak, hogy tragikus balesetben életét vesztette Jurij Gagarin, az első ember, aki megjárta a világűrt. Az évforduló kapcsán az űrhajós rejtélyes halála ismét a figyelem középpontjába került. Igor Morozovnak, a Lityeraturnaja Gazeta munkatársának sikerült bejutnia az orosz védelmi minisztérium föld alatti kísérleti intézetébe, ahol saját szeriével láthatta azokat a leplombált fekete konténereket, amelyek a Gagarinnal és Szerjoginnal lezuhant MÍG—15-ös vadászgép maradványait tartalmazzák. A korabeli parancs szerint „örökre megőrizni” felirat olvasható rajtuk. A haláleset felderítésével foglalkozó kormánybizottság jelentéséhez viszont ű sem tudott hozzáférni. A Gagarin elleni összeesküvést kutató nyomozása során azonban egy közeli szemtanúra bukkant: Venjamin Ruszjajevre, a KGB egykori tisztjére, aki évekig Gagarin személyi test őre, tanácsadója, sofőrje és közeli barátja volt. Ruszjajev állítása szerint már egy évvel a tragikus baleset előtt gyanús és titokzatos dolgok történtek védence körül. A történet valamikor 1967 telének végén kezdődött, Gagarin ekkor Vlagyimir Komarov első tartalékaként készült a Vosztok—1 új típusú űrhajó áprilisi útjára. Az utolsó pillanatig fennállt a lehetőség, hogy Komarov helyett a dublőr repül. Elég lett volna, hogy az utolsó orvosi vizsgálaton magas vérnyomást állapítsanak meg, s az első tartalék lépett volna a helyére. Komarov körül furcsa dolgok történtek. Mintha valaki azt tervezte volna, hogy ne ő repüljön, hanem Gagarin. A tréning során valaki a 11 G extrém fokozatra állította a terhelést, holott 8 G volt a norma. Komarov nehezen tért magához, szívpanaszai voltak. Ráadásul Komarov azt is tudta, hogy az űrhajó nincs kellőképpen felkészítve a rajtra, ami szintén hatással volt a lelkiállapotára. Mégis beült az űrhajóba, hogy ne az első tartalékra háruljon a veszély. Ruszjajev elmesélte, hogy Gagarin felállított egy specialistákból álló csapatot, hogy véleményezzék az új űrhajó műszaki állapotát. A lelet egyértelmű volt: A Szojuz—1 nincs felkészülve a rajtra, a repülést mindenáron el kell halasztani. Ruszjajevnek kellett elvinnie a műszaki vizsgálat eredményét tartalmazó levelet Konsztan- tyin Makarov tábornoknak. Makarov a KGB harmadik közigazgatásának vezetőjéhez, Fagyejkinhez küldte a levelet, az meg egy alacsonyabb rangú beosztottjához, Georgij Cinevhez indította Ruszjajevet a levéllel. Bár Cinev formálisan csak egyszerű osztályvezető volt, az eset súlyára utal, hogy az ügy minden felelőse hozzá irányította a szakértői véleményt. Cinev ugyanis az egyik legközelebbi barátja volt Brezsnyevnek, akivel együtt harcolt a Gagarinnak, a világ első kozmonautája vadászgépének légifolyosójában váratlanul azonosíthatatlan repülőgép jelent meg háborúban. Állítólag rokoni szálak is összekötötték őket. Makarov és Fagyejkin arra számított, hogy ez a legmegfelelőbb út a levélnek a legfelsőbb vezetéshez való eljuttatására, hiszen csak az dönthetett a repülés elhalasztásáról. A dolgok azonban egészen másképp alakultak, mint azt Makarov és Fagyejkin remélte. Mindenkinek távoznia kellett, aki valamilyen kapcsolatba került a levéllel. Makarovot elbocsátották anélkül, hogy nyugdíjat kapott volna. Fagyejkint pedig súlyos betegsége ellenére a rossz klímájú Iránba küldték huzamosabb időre, ahol hamarosan meghalt. A posztjára Cinev került. Ruszjajevnek nincs tudomása róla, mi lett a sorsa a veszélyes tartalmú levélnek. Egy azonban biztos: április elején Gagarin és Komarov elutaztak Bajkonurba. Huszonharmadikán fellőtték a Szojuz—1 űrhajót. Komarovból huszonnégy óra múlva csak egy maréknyi hamu maradt — a leszállás pillanatában nem nyílt ki az ejtőernyő, s az űrhajó iszonyatos sebességgel csapódott a földbe. Gagarin Bajko- nurból visszatérve azonnal Ruszja- jevhez sietett. Gagarin a hatalmas kutatómunkáról beszélt, amelynek meg kellett volna akadályoznia a tragédiát. Ennek eredményeit az „Elsőnek” is meg kellett kapnia. „Magam megyek el hozzá” — mondta Gagarin, miközben azon tépelődött, vajon sikerül-e bejutnia Brezsnyevhez. Igaz, hogy az ünnepi felvonulások idején sokszor álltak együtt a mauzóleum tribünjén, de Brezsnyev, Hruscsovval ellentétben sosem beszélt vele komolyabban. Brezsnyevnek ugyanis más kedvence volt a Csillagvárosban: Beregovoj. Testi hasonlóságuk miatt egyesek arra gyanakodtak, hogy apa-fiú kapcsolat van köztük. Amikor egy alkalommal Beregovoj megsértette Gagarint, az úgy megsértődött, hogy kijelentette: amíg ő az űrhajósokat felkészítő központ helyettes vezetője, Beregovojnak nincs esélye az űrrepülésre. (Mellesleg Beregovoj már a következő űrhajóval felrepült.) Ez pár hónappal Gagarin halála előtt történt. Gagarin a Szojuz—1 tragédiája után úgy döntött, hogy mindenáron bejut Brezsnyevhez. Ha az „Első” mindenről tudott, és mégis megengedte a tragédiát, ő, Gagarin pontosan tudja, mit kell tennie. Pontosan így mondta, és a halálra rémült Ruszjajevnek már sohasem sikerült megtudnia, milyen eredménnyel végződött az emlékezetes audiencia. Nyugaton régóta közszájon forog a legenda, mely szerint Gagarin egy kor-, mányfogadáson Brezsnyev képébe löttyintette a pezsgős pohara tartalmát. Ilyen incidensre azonban Gagarin ismerősei közül senki sem emlékszik. Gagarin szerintük nem volt hisztérikus, robbanékony ember, a legtöbben kizártnak tartják, hogy ilyesmi megtörténhetett. Az viszont tény, hogy a világ első kozmonautája, aki azelőtt országok tucatjaiban megfordult, a Szojuz—1 tragédiája után már csak egyetlenegy külföldi úton vett részt. Nem engedték külföldre. Morozovnak nem sikerült kinyomoznia, mi történt azt követően, hogy Gagarin kijelentette: pontosan tudja, mit kell tennie. De tény, hogy Gagarin sokak számára kezdett veszélyes lenni. Fjodor Demcsuk, Gagarin egykori személyi sofőrje elmondta a riporternek, hogy a repülőgép-katasztrófa előtt Gagarin gépkocsijában rejtélyes módon háromszor is elszakadt a benzinpumpához vezető cső. A sofőr mindig idejében felfedezte a hibát. Gagarinnak szerencséje volt. Ez 1968 februárjában történt, egy hónappal Gagarin tragikus halála előtt. Morozov több gyanús körülményre hívja fel a figyelmet Gagarinnak és Szerjoginnak a MÍG—15-össel való utolsó repülésével kapcsolatban. Többen állítják, hogy Gagarinék vadászgépének légifolyosójában váratlanul azonosíthatatlan repülőgép jelent meg. Ugyanilyen furcsa az is, hogy a MÍG pályáján légvédelmi lövedékek robbantak — éppen akkor tartottak légvédelmi gyakorlatot. A legsúlyosabb körülménynek azonban Morozov azt tartja, hogy a tragédia tanúi két robbanásról beszélnek, nem pedig egyről, amint az a vizsgálóbizottság jelentésében áll. Ezt a tényt Alekszej Leonov is megerősítette a riporternek, aki 1968. március 27-én a tragédia helyszínén tartózkodott. Leonov az írásos vallomásában közölte, hogy a repülőgép becsapódását követő robbanás előtt is volt egy robbanás, fent a levegőben... Amikor Leonov sok év után belepillanthatott egykori írásos vallomásába, szömyül- ködve tapasztalta, hogy meghamisították. Morozov felkereste Vjacseszlav Bikovszkijt is, aki harminc évvel ezelőtt a repülések vezetőjének asszisztenseként a Cskalov repülőtéren utolsóként beszélt Gagarinnal — két-há- rom perccel a tragédia előtt. Szintén ő volt az első, aki észrevette, hogy a radar képernyőjéről eltűnt a Gagarin vadászgépét mutató pont. Azonnal feljegyezte az időpontot. A vizsgálatot végző kormánybizottság jelentésében későbbi időpont szerepel: a földre csapódó vadászgép felrobbanásának az ideje. Olvastuk Sokat gondolok honfitársamra, gróf Almásy Lászlóra, akitől elvették a felfedezéseit, s akik aztán publikálták, csak arról „feledkeztek meg”, hogy mi a magyar Almásy érdeme. Nem akartam az ő sorsára jutni. Magyar kutató vagyok, azt hittem, Magyarországnak számít az, ha egy magyar felfedezést a magyar tudomány templomában jelentenek be. (Vörös Győző egyiptológus az őt ért támadásokról.) Optimista vagyok. Újra meg fognak jelenni a közéletben a nagy formátumú emberek. (Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere.) Döbbenten nézzük, micsoda kegyetlen csata dúl a labda megszerzéséért, a lehetőség megragadásáért. Nincs kímélet a pályán. Ma ott tartunk, hogy tíz összecsapásból kilencet szabálytalannak lehet minősíteni, s ebből kettőhárom kiállítással megtorolható lenne. (Mezey György, a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya a labdarúgó vb-ről.) Ha Demszky Gábor elveszti a fővárost, mindennek vége. Legfőképpen annak az illúziónak, hogy kormányzásra alkalmas politikusok gyülekezete a legendás szürkeállományt magáénak mondó párt. (Osztovits Agnes újságíró.) Könyv Debreczeni József: A miniszterelnök A második életrajzi kötet Antall Józsefről. A szerző, aki a tragikus sorsú miniszterelnök környezetében dolgozott, s közvetlen közelről látta küzdelmét a politikában, nyilván elfogult könyvet írt Antall Józsefről. (Az előző életrajz — Révész Sándor esszékötete — alighanem a másik oldalról volt elfogult.) Ennek ellenére alapmunkának tekinthető Debreczeni könyve, olyannak, amelyet érdemes elolvasni, mert a hatalom csúcsáról láttatja — a miniszterelnök sorsán keresztül — mindazt, ami velünk itt történt 1990—94 között. A monográfia vitára ingerel és intimitásokba, politikai kulisszatitkokba avat be, s ettől különösen izgalmas olvasmány. Mis 8/t\«vti.áí; Pavarotti és a csodaszer Újabb prominens személy csatlakozott a Viagra-hívők táborához: Luciano Pavarotti. A 62 éves sztártenor ódákat zeng az új, amerikai potencianövelő szerről. A kék tablettát élettársa, a 28 éves Nicoletta ajánlotta az énekes figyelmébe. A pirula — úgy látszik — annyira bevált, hogy a tenor és a titkárnő nemsokára új családot kíván alapítani. A súlyfeleslege nagy részétől nemrég megszabadult tenor bátran él a szerrel, mivel a halálos áldozatok idős, szívbeteg vagy elhízott férfiak közül kerültek ki. Bár a gyógyszer Itáliában még nem engedélyezett, de a Metropolitanben sűrűn megforduló énekes számára nem okozhat nehézséget a tabletta beszerzése. Baldwin elnök úr? Alec Baldwin politikai ambíciókat dédelget. A’híres amerikai színész úgy gondolja, sikerrel pályázhatna a szenátusba. Távolabbi célkitűzései között pedig — nem is titkoltan — a Fehér Ház szerepel. Ötleteket bizonyára számosat kap majd augusztus 1-jei partiján, amelyre Bili Clintonon kívül vagy száz demokrata párti politikust és színészt is meghívott. Felesége, a friss Oscar-díjas Kim Basinger egyébként nem lelkesedik az ötletért. Mint jó feleség azonban kitart férje mellett: „Ha Alec politikai pályát választ, akkor azt is együtt csináljuk.” Milyenek az esélyek? Sok amerikai szívesen látna a Fehér Házban olyan szép First Ladyt, mint Kim Basinger. Azt pedig, hogy egy színészből is lehet sikeres elnök, Ronald Reagan már bebizonyította. 20 millió dolláros könnyek Francis Ford Coppola pert nyert a hollywoodi óriás stúdió, a Warner Bros. ellen. A bíróság a céget 20 millió dolláros fájdalomdíj megfizetésére kötelezte. Az Oscar-díjas rendező azért perelt, mert szerinte a stúdió ellopta filmötletét. Coppola a szeretetre méltó fabábu, Pinokkió történetét akarta filmre vinni, méghozzá nem az eddig szokásos animációs formában, hanem hús-vér szereplőkkel. A stúdió azonban titokban leszerződött a rendező társával, Mauro Borellivel és kizárólagos jogot kötött ki magának a film megvalósítására. A tervtől később elállt, a jogokat mégsem szabadította fel. Sőt, minden stúdiót megfenyegetett, hogy perrel él, ha bármelyikük Coppolával megvalósítja az ötletet. Az 59 éves rendező könnyekben tört ki az esküdtek előtt: „Életem álma volt a Pinokkió” — zokogta, és ezzel mélységesen, úgy 20 millió dollár erejéig meghatotta a bíróságot. Az esküdtek úgy ítélkeztek, hogy „a Warner megakadályozta Mr. Coppolát legdédelgetettebb álmának megvalósításában és ezzel minket is szegényebbé tett egy olyan filmmel, amelyet mindannyiunknak látnunk kellene” — nyilatkozta az ítélet után a rendező ügyvédje, Robert Chapman. A válás oka barna hajú és hosszú lábú Csak két napig hagyta egyedül férjét a szétköltözés után Demi Moore, de neki ennyi is elég volt. Amikor visszatért, Bruce Willist már egy másik nő karjaiban találta. Az ifjú szépség, Liv Tyler, aki a színész lányát alakította az Egyesült Államokban most bemutatott, Armageddon című filmjében. A 43 éves akcióhős magánrepülőgépét küldte a 21 éves Livért, akivel idahói farmján találkozott. Amikor Demi is megérkezett, dührohamban tört ki a félreérthetetlen szituáció és férje pimaszsága láttán. Hírek szerint máris beadta a válópert, pedig amikor szétváltak, szó sem esett a dolog hivatalos részéről. A film cannes-i bemutatóján többeknek is feltűnt, hogy Willis és Liv túlságosan jól megértik egymást, de ezt a film érdekében mutatott reklámfogásnak tudták be. Most bebizonyosodott, hogy Willis tényleg odavan a hosszú lábú szépségért és Liv is rajongva nyilatkozott a sztárról, aki nemcsak a filmben, az életben is az apja lehetne. Demi Moore dührohama után beadta a válópert
