Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-17 / 166. szám

1998. július 17., péntek VILÁGTÜKÖR Párizs támogatja az unió bővítését Új lendületet kapnak a magyar—francia kapcsolatok Orbán Viktor miniszterelnök Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Lionel Jospin kormányfő meghívására egynapos munkalátogatást tett a francia fővárosban. Hazaindulása előtt megkoszorúzta Antall József néhai miniszterelnök párizsi emléktábláját. Orbán Viktor és párizsi vendéglátója fotó: feb/reuters Orbán Viktor, akinek első útja - köz­vetlenül a választások után - Bonnba vezetett, múlt heti nem hivatalos láto­gatásán Párizsban rámutatott: csütör­töki tárgyalásai azért is fontosak, mert világossá teszik, hogy Magyarország kiegyensúlyozott külpolitikát folytat. A kormányfőt elkísérte Martonyi Já­nos külügyminiszter és Rockenbauer Zoltán, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának alelnöke. Jacques Chirac az Élysée-palotá- ban fogadta Orbán Viktort, aki a tár­gyalás után adott rövid nyilatkozatá­ban elmondta, hogy a megbeszélés központi témája az Európai Unió ki­bővítésének témaköre volt. Ezt cím­szavakban a magyar miniszterelnök így foglalta össze: a bővítés a lehető legrövidebb időn belül megvalósul, a csatlakozást az Európai Unió belső re­formjai nem fogják hátráltatni, s a bő­vítésre való tekintettel választják meg a belső reformokról szóló tárgyalások formáját. Részletekről szólva a magyar kor­mányfő „ambiciózus, de reális cél­nak” nevezte, hogy a francia európai uniós elnökség idején, tehát 2000-ben befejeződjenek a tárgyalások a csatla­kozásról. Szerinte így tarthatóak lesz­nek az időpontról kialakított korábbi magyar elképzelések. A magyar kormányfő kijelentette, hogy a joganyagok egyeztetésének befejeződése, vagyis az úgynevezett screening lezárulása előtt, még az ősszel megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások az Európai Unióval. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek szempontjából a le­hető legjobban alakul a francia állás­pont. „Mindketten úgy érezzük, hogy a magyarországi kormányváltással történelmi lehetőség nyílt meg arra, hogy új lendületet adjunk a fran­cia-magyar kapcsolatoknak” - mondta a miniszterelnök. Hozzáfűzte, hogy ez az ambíció mindkét vezetés­ben megvan. A tárgyaláson fontos téma volt a két ország kulturális kapcsolatának fejlesztése. Chirac elnökkel megálla­podott abban, hogy a 2001-re terve­zett franciaországi magyar fesztivál a kapcsolatok jelentős eseménye lesz. Jelcin elmegy a cár temetésére Megérkeztek Szentpétervárra az utolsó orosz cár, II. Miklós, valamint családja és belső szol­gálói földi maradványai. Borisz Jelcin rádióbeszédben jelen­tette be, hogy korábbi döntésé­vel ellentétben mégis jelen lesz a mai újratemetésen. Az orosz elnök szerint az emberi igaz­ságérzet követeli meg jelenlétét a gyászszertartáson. „Nyolcvan évig titkoltuk az igazságot, el­hallgatva a tényeket. Holnap végre ki kell mondanunk ezt az igazságot, s ezért kell ott len­nem a Péter-Pál erőd székes- egyházában” - mondotta. Az orosz ortodox egyház kétségbe vonta a földi marad­ványok azonosságát. A Szent Szinódus döntése értelmében a felső egyházi vezetés nem kép­viselteti magát a temetésen, csak a helyi papság. A román elnök a Fehér Házban Emil Constantinescu román ál­lamfő tegnap a Fehér Házban találkozott Bili Clinton ameri­kai elnökkel, hogy tájékozódjék hazája NATO-csatlakozásának esélyeiről, valamint amerikai támogatást kétjen Románia gazdasági megújulásához. Constantinescu kedden érke­zett Washingtonba. Szerdán, az amerikai kongresszus két házá­nak együttes ülésén mondott beszédében kifejtette: „Ahhoz, hogy virágzó, demokratikus és szilárd Európa épüljön, az Egyesült Államoknak a konti­nens délkeleti szárnyán olyan országokhoz kell kötnie politi­káját, amelyek osztják a de­mokratikus eszményeket és el­kötelezettek a régió stabilitása mellett. Románia ilyen ország.” Nem fújta el a szél Ha eltekintünk a mostanában sokat emlegetett Titanictól, az évszázad igazi filmjének még­iscsak az 1939-ben bemutatott Elfújta a szél tekinthető. Leg­alábbis Amerikában. Nem csoda, hogy nemrég óriási érdeklődés övezte a szá­mítógépes technika segítségé­vel felfrissített film ismételt bemutatását. Minden idők egyik legnagyobb hasznot hozó filmje tehát továbbra is kassza­siker, és ahogy az már lenni szokott, következtek „a róka további bőrei”. Áruházak nyíl­tak, amelyek kizárólag a film relikviáit árusítják. A több mint ezerötszáz tételt tartalmazó vá­lasztékból (4,99-től 899 dollá­rig terjedő áron) természetesen postán és Interneten keresztül is lehet rendelni. A világszervezet állandó Nemzetközi Büntető Bíróságot hoz létre Az emberi jogok védelmében Szombaton írják alá Rómában az ENSZ állandó Nemzetközi Büntető Bíróságának létrehozásáról szóló megállapodást. A szakértői konferencián kezdetben igen eltértek egymástól az álláspontok, de a javaslatok száma időközben leszűkült. Lamberto Dini olasz külügy­miniszter szerint olyan bírósá­got kell felállítani, amely az alapvető emberi jogok védel­mének eszköze. Ehhez rendel­keznie kell a szükséges haté­konysággal, tekintéllyel és függetlenséggel. „A bíróság léte ugyan az államok szuve­renitásának részleges feladását jelenti, de ezt a biztosítékok elfogadhatóvá teszik” - mon­dotta a miniszter. A vita legnehezebb kérdé­sének a bíróság függetlensége bizonyult. Washington sem­milyen formában nem kívánja elfogadni, hogy katonái adott esetben - amerikai jóváhagyás nélkül - nemzetközi bíróság elé kerülhetnének. A szuverenitásukat féltő ál­lamok között található az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül négy; egyedül Nagy-Britannia csat­lakozott azokhoz az országok­hoz, amelyek az erős, függet­len bíróság létrehozását szor­galmazzák. A ma lezáruló tanácskozá­son két dokumentum születik: a konferencia munkáját tény­szerűen összefoglaló záróok­mány, illetve a leendő bíróság alapító okmánya. Ä bírósággal kapcsolatban a magyar álláspont az volt, hogy olyan testületre van szükség, amelynek joga van fellépni a népirtás és a háborús bűntettek ellen, az emberiség elleni bűn- cselekményekkel és az agresz- szióval szemben. Fontos elv, hogy az eljárás megindításához ne legyen szükség az érintett országok beleegyezésére, s a bíróság ügyésze adott esetben önál­lóan indíthasson eljárást. Tortát az elnöknek! Nelson Mandela, Dél-Afrika államfője szombaton tölti be 80. élet­évét. A több napig tartó ünnepség keretében tegnap a Krüger Nemzeti Parkban 1000 állami gondozott kisgyermekkel közösen fogyasztotta el az ünnepi süteményt. fotö: feb/reuters Hírek röviden Magyarságtábor Gyulán Kéthetes magyarságtábor kezdődött csütörtö­kön Gyulán a Magyarok Világszövetsége és a helybeliek közös rendezésében. Több mint harminc 10-18 éves, határainkon túl élő - ame­rikai, nyugat-európai és Kárpát-medencei - fia­tal délelőttönként előadásokat, tájékoztatókat hallgat meg és szakmai foglalkozásokon vesz részt, délutánonként pedig kedvére művelőd­het, sportolhat. Bulgária belép a CEFTA-ba Chikán Attila gazdasági miniszter Szófiában ma aláírja a többi CEFTA-ország és Bulgária felhatalmazott képviselőivel a Bolgár Köztár­saság Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozását. Belgrádi nem a közvetítésre A jugoszláv politikai vezetőkkel folytatott szerdai tárgyalások után az ellenzéki pártok ve­zetőivel találkoztak az EBESZ Jugoszláviában tartózkodó képviselői. A Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt szóvivője ismét kizárta annak lehetőségét, hogy nemzetközi szervezetek képviselője köz­vetítsen a belgrádi hatalom és a koszovói albá­nok közötti rendezési tárgyalásokon. Különös merénylet Clinton ellen AIDS-vírussal fertőzött kaktusztüskével akar­tak végezni Clintonnal és más kormánytisztvi­selőkkel a Texas elszakadásáért küzdő szepara- tisták, akiket két hete sikerült leleplezni. Észak-írország megnyugszik Tizenegy, összecsapásokkal telt éjszaka után csütörtökre virradóra először volt nyugalom az észak-írországi Portadown határában, ahol a protestáns közösség legnagyobb militáns szer­veződése, az Orániai Rend július első vasár­napja óta várta, hogy éves rituális menete átha­ladhasson a helyi katolikus negyeden. Szabály helyett információ Föllendült az európai fegyverkereskedelem, Az ember azt hinné, hogy az Európai Unió mindent szabá­lyozó brüsszeli központja szi­gorúan ellenőrzi, kinek szállí­tanak fegyvert a tagállamok. Pedig nem így van. Az integrációs szervezet kül­ügyminisztereinek tárgyalásai ebben a kérdésben mindeddig vajmi kevés eredményt hoztak. Az érvényben levő megállapo­dás szerint a fegyverüzletekről a tagállamoknak mindössze kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást. A legutóbb megjelent, 1996. évi brüsszeli adatok szerint az Egyesült Államok után Fran­ciaország és Nagy-Britannia volt a világ legnagyobb fegy­vereladója, míg Németország a 6. helyen állt. Az Európai BizottságÜd- mondta, hogy „különleges fele­lősséget” visel az a tagállam, amely olyan országba exportál hadianyagot, ahol megsértik az emberi jogokat, amelyek támo­gatják a terrorizmust, vagy amely feszültségövezetnek számít. Arról viszont, hogy e „külön­leges felelősség” mit jelent, az Európai Unió nem rendelkezett - azaz lényegében mindenki teheti azt, amit jónak lát. Ilyen körülmények között könnyen előfordulhat, hogy ha például egy afrikai ország Ró­mához fordul fegyverért, és nem kap, akkor nyugodtan me­het Párizsba, vagy máshová, ahol esetleg készek az üzletre. Az érintett országok pedig tájé­koztatják egymást... Pozitív megkülönböztetés az afro-amerikaiaknak Többet Afrikáért A fekete bőrű amerikaiak szervezete (NAACP) egyre nagyobb súlyt képvisel az Új­világ politikai küzdőterén. Idei találkozójukon is kimond­ták: hasznos és fontos az ál­lami-szövetségi politika szint­jére emelt pozitív diszkriminá­ció: ez hozzásegítette az orszá­got ahhoz, hogy egyre sikere-_ sebben számolják fel a faji hát­rányokat. Colin Powell tábornok, az amerikai hadsereg nyugalma­zott vezérkari főnöke saját kar­rierjének elemzésével hangsú­lyozta a pozitív megkülönböz­tetés fontosságát, hiszen sze­rinte csakis ennek köszönhető, hogy magasra emelkedett a ka­tonai ranglétrán, és lett az Ál­lamok történetének első fekete bőrű vezérkari főnöke, s kis hí­ján elnöknek is jelöltette magát. Egyébként most merült fel először hangsúlyosabban, hogy az afro-amerikaiaknak (aho­gyan általánosan a fekete bőrű amerikaiakat nevezik) többet kellene tenniük Afrikáért. „Ez nem csak a kulturális gyöke­rekből fakad, hanem erkölcsi kérdés is” - jelentette ki egyik vezetőjük. De „kívülről” is érkezett kri­tika: a tanácskozáson néhány afrikai ország (Nigéria, Eritrea, Libéria) nagykövete szintén részt vett, és egyöntetűen hang­súlyozta: a fekete amerikaiak eddig igen keveset tettek az af­rikai „őshazáért”. Ferenczy Europress Mi lett az adományok sorsa? Hercegnői nyughely a Kutyák szigetén Mint nemrég kiderült: Ku­tyák szigetének hívják azt a kis földdarabot, amelyen a tavaly tragikusan elhunyt walesi hercegnőt eltemették. Diana nagyapja valaha ott föl- deltette el kedvenc vadászku­tyáit, ahol ma a sírhely áll. Csak a boldogtalan hercegnő teme­tése előtti napokban távolítot­ták el a szigetecskéről a méte­res kutyasírköveket, hogy he­lyet teremtsenek az egész világ részvéte mellett utolsó útjára kísért asszony hamvainak. Alig emésztette meg a köz­vélemény a történetet, máris következett az újabb meglepe­tés. Folyamatosan gyarapodik a Diana nevét viselő jótékony- sági alapítvány tőkéje: százez­rek fizetik be megtakarított pénzük egy részét. Jó 25 milli­árd forintnak megfelelő összeg gyűlt össze a kisemberek ado­mányaiból, 35 milliárd pedig a „Gyertyák a szélben” című El­ton JohnAemez bevételeiből. Sokan kérdezik, mi lett a csaknem 60 milliárd forintnak megfelelő összeg sorsa? Brit lapok leleplezéseiből tudható, hogy az alapítványkezelő ügy­védek bő egymilliárdot már zsebre is vágtak, amin joggal botránkoztak meg az adakozó milliók. A többi pénz sorsát egyelőre a legnagyobb titokza­tosság övezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom