Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-14 / 163. szám

Együtt pályáznak, (r) Phare-pályázat előkészíté­sén dolgozik Gyomaendrőd, Nagyenyed és Zimándújfalu polgármestere. A három elöljáró tegnap a gyomai vá­rosházán tartott megbeszé­lést. A települések a közös pályázatban mintegy 40 ezer ECU-t igényelnek hagyo­mányápolásra, kulturális ér­tékek megőrzésére. Magtár ingyen, (i) A Fancsikapusztán található önkormányzati magtárat a zsadányi elöljárók ingyen a helyi kistermelők rendelke­zésére bocsátják. Az érdek­lődő gazdák Tarsoly Benjá­min alpolgármesternél je­lentkezhetnek. Jegy visszaváltás, (c) A békéscsabai Városházi es­ték egyik rendezvénye lett volna a Bárka Színház elő­adása, de a bemutatót el­mosta az eső. A szervezők­től megtudtuk, hogy a színé­szek elfoglaltsága miatt az előadást ebben az évben nem tudják megtartani, így a jegyek a váltás helyén visszaválthatók. Összetörtek, (t) Köny- nyű sérüléssel, és tetemes anyagi kárral járt az a bal­eset, ami tegnap Mezőko- vácsháza külterületén tör­tént: személygépkocsi ütkö­zött tehergépkocsival. A két járműben keletkezett kár együttesen mintegy egymil­lió 400 ezer forint. Ütköztek, (t) Békés bel­területén két személygépko­csi ütközött össze tegnap, ketten könnyebben megsé­rültek. Békéscsaba és Gyula között, a vészéi kanyarnál, a Fényesi úton árokba hajtott egy Trabant, egy személy könnyű sérülést szenvedett. Autólopás, (t) Tegnapra virradóan ellopták Békés­csabán, a Szigligeti utcából a GD 646-L forgalmi rend­számú, szürke színű Volks­wagen Passat személyautót. Betörők, (t) Békéscsa­bán az Andrássy úti vas­edény szaküzletben betörők jártak az vasárnap éjjel. A boltból mintegy kétmillió forint értékben vittek el mű­szaki cikkeket. Betörtek a hét végén Csorváson is az egyik házba, ahol megzavar­ták a tolvajt. Üres kézzel próbált menekülni, de rövi­desen rendőrkézre került. Képtelen tévés (Folytatás az 1. oldalról) döntését megváltoztatva — úgy határozott, hogy a kábelteleví­ziós rendszerek fejlesztésére 1997. december 16-án kiírt pá­lyázat felhívására Ön által be­adott pályázatot nem részesíti támogatásban. A döntés ma­gyarázata, hogy az Ön által be­adott pályázatból kitűnik, hogy a tervezett beruházás az ŐRIT támogatása nélkül is megvaló­sítható; a Testület azon pályá­zatokat támogatta, melyek egyéb forrásból nem lennének kivitelezhetőek.” Aztán továb­bi munkámhoz sok sikert kí­vánt. Nyíri úr nem kívánt nyilat­kozni, mondván, hogy a testület döntött. Útba igazított az ORTT sajtószóvivőjéhez, dr. Tur- kovics Mónikához. Ő nagyon kedvesen időt és egy faxolt ké­MEGYEI KÖRKÉP 1998. július 14., kedd A város mai arculata — a holnapi most alakul Gyoma együtt fejlődne a vonzáskörzetével Józan és tudatos előrelátással Gyomaendrőd egy, a jövőben di­namikusan fejlődő funkcionális kistérség központja lehet — ál­lapítja meg a Gyomaendrőd és vonzáskörzete fejlesztési kon­cepciójában a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Részvénytársa­ság (DRF Rt.). A gyomaendrődi önkormányzat megbízására készült koncepció tervezete a városban júniusban lakossági fó­rumon, tegnap pedig szakértői munkacsoport előtt vizsgázott. Az anyag július 20—21-én az önkormányzati bizottságok elé, július végén a képviselő-testület napirendjére kerül. A DRF Rt. a tanulmányban megállapítja, a közép-békési tér­ségbe tartozó Gyomaendrőd— Hunya—Csárdaszállás kistérség fejlettségi mutatói messze el­maradnak az egész térségre jel­lemző értékektől. A terület adottságait számba véve a jelen helyzetet semmi nem indokolja. A speciális földrajzi elhelyez­kedésben, a páratlan természeti környezetben és a meglévő inf­rastruktúrában rejlő lehetősé­gek, előnyök kiaknázásával a lemaradás behozható. A fejlesztési koncepció ket­tős stratégiai célként a munka­helyteremtést és a tőkebevonást jelöli meg. A jelen helyzetből való elmozdulás alapvető felté­telének tartja a környezetvédel­mi és a közlekedési infrastruk­túra, illetve a humán erőforrás fejlesztését. Javaslatot tesz töb­bek között a szennyvízhálózat fejlesztésére, a hulladékkezelés megoldására, a belterületi bur­kolt utak építésére. Egyebek mellett ezek azok a fontos felté­telek, amelyek a komplex helyi gazdaságfejlesztést megalapoz­zák. Ez utóbbinak a tanulmány külön fejezetet szentel. Az anyag Gyomaendrőd és vonzáskörzete gazdaságfejlesz­tése kulcságazataiként az ipart, a mezőgazdaságot és a turiszti­kát nevezi meg. Ezek egymás­hoz kapcsolódó fejlesztése je­lentheti a kistérség kitörési le­hetőségét. A koncepció az iparfejleszté­si program megvalósítására ipa­ri park létrehozását javasolja. Ez a munkahelyteremtés és a tőke­vonzás leghatékonyabb eszköze lehet. A tanulmány részletesen foglalkozik az élelmiszer-gaz­daság komplex fejlesztésével is. Leírja, az élelmiszer-termelés a kistérség fejlődésének hosszú távon egyik fontos gazdasági alapját adhatja. A koncepció szerint a városszerkezet korsze­rűsítésével dinamikusabbá vál­hat a fejlődés. Ennek alapja a korszerű városcentrum kialakí­tása, amely egyszerre lehetne oktatási, kereskedelmi, szolgál­tatási, kommunikációs és infor­mációs központ. Cs. R. Mottójuk: A művészet érzelem Alkotótábor Kétegyházán tizennyolcadszor „A művészet érzelem. De az arányok, színek tudományában a leghevesebb érzelem is megbénul a kéz ügyessége nélkül.” A kétegyházi XVIII. Képzőművészeti Alkotótábor Rodin gondolatait választotta mottójául. A Békés Megyei Képzőmű­vészeti Szabadiskola Egyesület rendezte alkotótáborban 130 gyermek, érdeklődő, amatőr és hivatásos művész vesz részt. A július elején megnyílt tábor 18-án kiállítással zárul a kétegyházi mezőgazdasági szakiskolában. — A legnagyszerűbb, hogy hivatásos és amatőr művész együtt dolgozik a táborban — mondta a tábor vezetője, az egyesület elnöke, Ungvári Mi­hály festőművész. Az alkotótáborban született művek idén három kiállításon is bemutatkoznak. — Az idei tá­bor vázlattúráit Romániába, Er­délybe szerveztük. A helyszíneket a meghirdetett ki­állítási témákra tekintettel állí­tottuk össze — mondta Ungvári mihály festőművész, a kétegyházi tábort értékelve. — Rendkívül meglepő volt, hogy bár a túráról kora reggel érkez­tünk meg, estére már képek ké­szültek az élmények hatására. A táborban megállás nélkül, szin­te éjjel-nappal dolgoznak az al­kotók. Ami rossz volt, az az időjárás, de szerencsére a han­gulatot nem tudta elrontani. Jú­lius 15-én a táborban alkotó négy romániai képzőművész­nek nyílik kiállítása Gyulán, az Erkel művelődési központban, 17 órakor. A hagyományokhoz hűen a tábor résztvevői néhány alkotást az egyesületnek aján­dékoznak majd. Ebből és támo­gatók jóvoltából már a jövő évi tábort tervezik a szervezők. A képekből pedig szeretnének egy állandó kiállítást berendezni Kétegyházán, a szakiskolában. Támogatók: Magyarországi Nemze­ti és Etnikai Kisebbségekért Közala­pítvány, Békés Megyei Képviselő-tes­tület Művelődési, Sport- és Ifjúsági Bi­zottsága, Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szakta­nácsadó Intézet, Kétegyháza, ÜKIG Budapest. K. A. VÉLEMÉNYEK Választás szerinti válasz Egyik kisvárosunk polgármestere, valamint a volt belügyminiszter, Kuncze Gábor meg- és ta­lán titkoknak hitt levelezése mindig is kiváltotta csodálkozásomat. Illetve nem mondanám levele­zésnek a dolgot, mert olyan volt, mint a csendőrpertu: mentek fel jelentések a város köz­állapotáról, a rendőrség polgármester általi aktu­ális megítéléséről, de írásos válasznak nyoma sincs. Az említett mószerrel írt első levél 1996 november végén született. Kicsiny panasz a munkájukat végző rendőrökre — zavarják a köznyugalmat(?!) —, illetve a város polgáraira: „Az ügyfelek a rájuk jogosan kiszabott bírságot »a korruptok javára« címkével küldik meg a Városházára, (mint azt a mel­lékelt levélmásolat is tanúsítja)”. Úgy egy hónap múltán — napokkal dr. Pintér Sándor altábornagy, országos rendőrfőka­pitány leváltása után — újabb levél ment Kunczénak: a Békés megyei rendőrfőkapitány dr. Pintér Sándor utolsó és leghí­vebb kiszolgálója volt... Tavaly augusztusban a polgármester immár köszönetét fejezte ki Kuncze Gábornak. S ha kezében a penna, egyes rendőrök felelősségét is megfeszegette szőr­mentén, ám a megyei főkapitányság illetékeseit ekkorra már csak dicsérni tudta. A mi indiánunk jó indián? „Bízom abban, hogy a tisztelt Belügyminiszter úr hatáskörében eljárva meg­teszi a szükséges intézkedéseket” — áll a (szokás szerint) vá­roscímeres, iktatószámos, bélyegzős levél végén, figyelem­mel a szőrmentére. Kuncze Gábor váltig mondogatta: semmi szakmai dolga a polgármesterrel, nem pártolja. Persze lehetett olyat hallani, hogy azért történt némi Mérlegelés is az ügyben. Akkor immár kivel levelezzen polgármesterünk? Az új bel­ügyminiszter ugye az, akinek utolsó csatlósa... Úgy tudni, a (ré­gi) miniszter figyelmébe „ajánlott” megyei főkapitány — a hű­ség kamatozik — magas belügyi posztra készül. Mindenesetre esélyt látok rá, hogy a polgármester végre valamennyi levelére megkapja a talán már nem is remélt választ. Kiss A. János „Anyád otthon van?” — Anyád otthon van? — reccsent rá ismerősöm­re egy ismeretlen női hang a telefonból valame­lyik nap. — Nincs — nyögte barátom, aki a meglepetéstől se köpni, se nyelni nem tudott. — Mikor jön haza? — követelődzött tovább a hang. — Nem tudom — válaszolta barátom, és miután kissé magához tért, már visszakérdezett: — Mi­ért, ki keresi? — Jó, jó, majd hívom a mobilján — és kattant a telefon. A dolog onnan volt gya­nús, hogy barátom édesanyjának nincs mobiltelefonja, és olyan ismerősről sem tud, aki — hangjából ítélve — finoman szólva is igen kevés általános iskolai osztályban fordult meg. Másik ismerősömnek nyolcéves kisfiát próbálta kikérdezni telefonon ismeretlen valaki arról érdeklődve, ki van otthon, meddig dolgoznak a szülők. Szerencsére az apuka odahaza tar­tózkodott, ám mire gyermeke átadta neki a telefonkagylót, már senki sem volt vonalban. A szülők most arra próbálják rávenni a gyereket, hogy azonnal tegye le a kagylót, ha ismeretlen szól bele a telefonba, és semmit ne mondjon, bármit is próbálnak kérdezni tőle. Bűnügyekben jártas cimborám szerint — azért jártas, mert egyszer már betörtek hozzá — az ismeretlen telefo­nok mögött szervezett bűnbandák állnak. Nyáron a betörők te­lefonon derítik fel, üresen áll-e a lakás. Ha gyerek veszi fel a te­lefont — azon a címen, hogy apu, anyu ismerősei — kikérde­zik, hol, meddig dolgoznak a szülők, mikor mennek szabadság­ra, meddig lesznek távol. Ha senki nem veszi fel a telefont pár napig, ráállnák a lakásra. Csak akkor mennek, ha biztosan „tiszta a levegő”. Cimborám szerint elég egy piacon elejtett megjegyzés, pár mondat, amiből kiderül, kik vagyunk, hol la­kunk, és máris a lakásbetörők nem hivatalos címlistáján találjuk magunkat. Elég ha csak a gyereket figyelmeztetjük, vagy titko- sítsuk a telefonszámot? Ki tudja. Egy biztos, a betörők nem nyaralnak! Kovács Attila „műsorváltozás” A napközisek jól szórakoznak Balkán táncest görög salátával rés-kérdéssor megküldését kér­te. Teljesítettük. Ám azóta sem kaptunk választ, sürgetésünkre sem. Pedig csak az elutasítás valódi okát keressük. Állítólag a pályázat költségvetése szerint Fábián Ferenc pályázata önerő­ből is megoldható. (A pályázat „válasza”: előre beszedhetetlen a Csatlakozási díj, mivel egy szolnoki vállalkozás már meg­tette ezt Battonyán, aztán eltűnt a pénzzel.) S talán egy szegény megye kicsit magára maradt vi­dékén segíteni a legkevesebb lenne, amivel az ország tartozik a megvont közszolgálati műsor­szolgáltatás fejében. Meguntuk a várakozást. Ha az ORTT eljuttatja válaszát, ter­mészetesen készek vagyunk an­nak közlésére is. K. A. J. A szülők nyugodtak, a gyere­kek jó helyen vannak, kapnak ebédet, programokat szervez­nek részükre a pedagógusok, kirándulásokra viszik az ér­deklődőket. Az orosházi nap­közis tábor központja az idén a volt ifjúsági ház az Ady Endre utcán. Ottjártunkkor a gyerekeket az időjárás a négy fal közé kényszerítette, de ez őket egy cseppet sem zavarta. A bátrab­bak így is a hideg udvart válasz­tották, ahol fogócskáztak, ke­rékpároztak, bújócskáztak. — A város minden iskolájából 52 kisdiák jelentkezett a július el­sején nyílt táborunkba, sokan visszajárok, testvérek. Július 31- éig minden héten egy napot vidé­ken töltünk, elmegyünk busszal Mezőhegyesre, Szarvasra, Gyu­lára. Egy napon szervezett prog­ramunk is van, ilyenkor előadók jönnek hozzánk. A táborban van­nak játékok, de az idén a Vörös- kereszt helyi szervezetétől kap­tunk könyveket is. A gyerekek szeretnek videózni, együtt lenni, barátságok szövődtek — mesélt mindennapjaikról a két nevelő, Tóthné Násztor Edit és Koósné Pálvölgyi Erzsébet, akiket 2 főis­kolai hallgató is segít. — Otthon unatkoztunk volna, ezért a húgommal az idén is el­jöttünk táborozni, mert tavaly is jól éreztük magunkat — mutat­kozott be Herpai Zita, a 13 éves diáklány, aki Koós Dórával, Benkő Adriennel is összebarát­kozott néhány nap alatt. — Ba­rátnők lettünk Jelinek Henivel, akinek az öccse, a még ovis Jan­csika is velünk van nap mint nap — avatott be a részletekbe a lány, majd kíváncsian nyitott be a tévés szobába, ahonnan mozit idéző kacagás szűrődött ki. Csete Ilona Görög ételkóstoló, élő zene és családias hangulat várta az érdeklődőket szombat este Békéscsabán a Helyőrségi Klubban. A házigazda Balkán Táncegyüttes ebben az évad­ban utolsó alkalommal tartot­ta az amúgy havonta megren­dezett táncházát. A tipegő-topogó háromévestől az érett korosztályig mindenki a körben ropta a bolgár, dél­szláv és görög táncokat. Az egyszerű lépéseket a tánc- együttes tagjai tanították meg a közönségnek, amit aztán ze­nére is meg lehetett próbálni. Az öttagú Právo zenekar egyébként tavaly külön a tánc­együttes kíséretére alakult meg. Az esten kétféle görög salátából falatozhattak a részt­vevők, így az akkor érkezett francia csoport is, akik a Kö­zösségfejlesztők Békés Me­gyei Egyesületénél vendéges­kednek egy hétig. A balkán tánccsoport is ko­moly francia kapcsolatot ápol már öt éve a bedarieux-i Guingoi hagyományőrző tánc- együttessel. Ä 24 tagú Balkán Táncegyüttes kísérőzenekará­val július 21-én utazik ki tíz na­pos turnéra Franciaországba. Látogatásukat az ősszel az otta­ni együttes viszonozza me­gyénkben. Frankó Marianna „ANNAK, AKI MAGAS CSÚCSOKRA HÁG, LÉPÉSEN­KÉNT KELL HALADNIA.” (Canterbury Szent Ágoston)

Next

/
Oldalképek
Tartalom