Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-20-21 / 143. szám
Trencsén népviselete, (e) A Pro Slovakia Kulturális Alap, Trencsén város, Békéscsaba önkormányzata, a Csabai Szlovákok Szervezete és a Szlovák Köztársaság Kulturális Intézete támogatásával csütörtökön kiállítás nyílt a békéscsabai Munkácsy múzeumban „Népviselet és népi textíliák Trencsén környékéről” címmel. A tárlatot Cyril Vrzgula, a trencséni múzeum igazgatója és PhDr. Milan Chlebana, a kiállítás rendezője nyitotta meg. A látogatók augusztus 2-áig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig tekinthetik meg a trencséni népi kultúra remekeit. Könyvbemutató, (r) Hartay Csaba Gyertyataposás című verseskötetének bemutatóját tartják ma 18 órakor a szarvasi Granárium Zebra Klubban. A kötetről Sárándi József József Attila- díjas író, Kovács György újságíró és a szerző beszélget. Egészségügyi műsorok, (d) A Csaba Televízióban vasárnap délután 18 óra 5 perckor látható a Kórház 2000 újabb részlete, amelyben dr. Csikász József és dr. Szabó Teréz főorvosok mutatják be a kardiológiát és az intenzív osztályt. Hétfőn 19 óra 15-kor műsoron a Segítünk, a mozgáskorlátozottak műsora, amelyben megszólal az országos szövetség elnöke és a holland rokkantkocsi-adománynak örvendő újkígyósi Csányi Antal. Tartálytisztítás, (fm) Időszakos tartálytisztítás és hitelesítés miatt június 15-én körülbelül két hétre bezárták a Mól gyulai töltőállomását. A Mól Rt. Dél-alföldi Régiójánál Bakter András elmondta: a törvényileg meghatározott feladatokon kívül most végzik a karbantartási munkálatokat is, így a festést, műszaki javításokat és a belsőtéri rendezést. Mivel a megyében először Gyulán nyílt Mól töltőállomás, így az ötévenként elrendelt hitelesítésre is itt került sor elsőként. Gépkocsilopás, (t) Ellopták tegnap délelőtt a CVC 491 forgalmi rendszámú, régebbi típusú 220-as fehér színű Mercedes személygépkocsit, amely Békéscsabán, a Wlassics sétányon parkolt. MEGYEI KÖRKÉP 1998. június 20-21., szombat-vasárnap Hagyományőrző népi kismesterségek parádéja Látogatóban a kézműves kamara standján (Folytatás az 1. oldalról)--------A családban milyen a m unkamegosztás? — Mariann lányom tervezi a ruhákat, Józsi fiam azért felel, hogy szépek legyenek a vásznak, a férjem felügyeli az egész tevékenységet, én meg nyilatkozók. Vagy azon töröm a fejem, miként lehetne még jobban hozzájárulni, hogy az otthonokba minél szebb, kellemesebb és természetes termékek kerüljenek. — Az idén beltéri megjelenésünkkel brillíroztunk — mutatott körbe a Békés megye kézműveseinek kiállítási területén Németh Béla, a Békés Megyei Kézműves Kamara elnöke, miután befejezte tárgyalását egy közéleti emberrel, a vásárra látogatott gerendási polgármesterrel, Gajdács Jánossal. — A tavalyi kiállításon fogalmazódott meg tagjainkban, a jelenleg is kiállító népi iparművészekben a gondolat, készítsünk 1998-ban egy egységes, közösen „felöltöztetett” standot. A kivitelezés olyan jól sikerült, hogy ezt a zsűri is értékelte — folytatta mondandóját az elnök, majd orosháziként külön kiemelte Zsikó Istvánnak a cégét, az Orosházi Üvegcentrumot, hiszen a díjazott belső kiállítási terület népművészeinek darabjaival együtt jól megférnek a díszcsiszolásos tükörritkaságok, a mobilizálható üvegasztalok és az egyéb csillogó üvegből és tükörből készült lakberendezési tárgyak. A kamara lehetőséget biztosított az expón való bemutatkozásra asztalos szakmunkástanulóknak is. Ők legsikeresebb darabjaikat, vizsgaremekeiket — bölcsőket, fésülködőasztalokat, székeket, komódokat — hozták el Békéscsabára. (Expo-összeállításunk az 5. oldalon) Ny. L. — Cs. I. Tiltakozás az adótorony ellen (Folytatás az 7. oldalról) Ne építsék a tornyot belterületre, van a város külterületén elég üres terület, embertől, termőföldtől távoli. Az egészségkárosító hatást nem lehet bizonyítani, az egészséget helyreállítani. Minimum, hogy lakossági fórumot kellett volna összehívni a toronyépítés ügyében. Nagy a felháborodás, tervezik, hogy az építkezés felvonulását mindenképpen megakadályozzák. Az egyesület Szabó Árpád alpolgármestert is felkereste, aki elmondta a tiltakozók képviselőinek, hogy felülvizsgálja az önkormányzat a toronyépítés ügyét. Addig is a telekszomszédok fellebbezzenek a határozat ellen. De vajon szer- zett-e információt a hivatal az építési engedély kiadása előtt a létesítmény egészségre gyakorolt hatásáról? Pontosan mennyiért adta el a telket az önkormányzat a Westelnek? És miért nem kérték ki a környéken élők véleményét, akarják-e az 50 méteres tornyot? Szabó Árpád lapunknak megerősítette, az önkormányzat felülvizsgálja a toronyépítést, a telekszomszédok tudomása szerint fellebbeznek a határozat ellen. Mivel az építkezés a környéken élők ellenállásába ütközik, más területet kell felajánlani — ez az álláspontja. Szőke Margit A telken sporthálókat gyártanak Kapjon-e kedvezményes áron telket a füzesgyarmati székhelyű Czinege és Társa Bt.? — ez volt a legmarkánsabb és legtöbbet vitatott témája a gyarmati képviselő-testület legutóbbi ülésének. Czinege Kálmán vállalkozó fejlesztés céljából egy 6 ezer négyzetméteres, az Aradi utcán, a vízműtelep mellett található területet kívánt megvásárolni az önkormányzattól. Itt egy 600 négyzetméteres épületet létesítene, ahol sporthálókat és sportszereket készítenek, s a beruházás révén a dolgozói létszám megduplázódna. A pénzügyi bizottság 15 fo- rint/négyzetméteres áron a terület eladása mellett kardoskodott. Néhány képviselő viszont aggályait (a dolgozók jövedelme minimálbér körüli, biztosan létrejön-e a fejlesztés és egyebek) sem rajtette véka alá. A földhivatal pedig csak úgy találta értékesíthetőnek a telket, ha ahhoz még további 4 ezer négyzetmétert csatolnak. Ezt a tényt a vállalkozó elfogadta. Végül hosszas vita után jelentős arányban azok győztek, akik a munkahelyteremtő beruházás mellett érveltek. így a képviselő-testület megszavazta a telekeladást. M. B. Jubileum új kiállítási anyagokkal Tízéves a gyulai Mária-gyííjtemény Gyula egyik vonzó kulturális és idegenforgalmi értéke a németvárosi Szent József-templom mellett található, „Szűz Mária Kegy- és Emléktárgyak Gyűjteménye” nevet viselő kiállítóhely, mely idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból június 21-én, vasárnap délelőtt 9 órakor Kovács József gyulai plébános megnyitójával jubileumi kiállítást tárnak az érdeklődők elé. Az augusztus elsejéig nyitva tartó, teljesen új tárlat (hétfő kivételével) naponta 9 és 15 óra között látogatható. A kiállítás anyaga országos gyűjtésből jött össze. Látható lesz benne az endrődi tájház anyaga, Dénes Zoltán újirázi plébános, néprajzkutató gyűjtése, Fábián Irén festőművész, Schriffert Mihály népi iparművész, Varga Árpád festő és Szőke Sándor szobrász számos munkája. Kiállítják a németvárosi hívek adományait is. K. A. J. VÉLEMÉNYEK Egy nagyon rendes ember Néhány nappal már túljutottunk az eseményen, „egy nagyon rendes ember” — ahogy egy történész említi — halálának évfordulóján. Érdekelt, vajon Nagy Imrét felidézzük-e úgy, ahogy megérdemli? Bizony, mostanában képtelenek vagyunk államférfiúi, forradalmi, emberi nagyságához méltó módon mindennapjaink ablakába helyezni. Töprengek, vajon tényleg csak arra kellett a nagy váltás idején, hogy szellemében sütkérezve közelebb jussanak néhányan a hatalomhoz? Hiába emelte Nagy Imre állami szintre a forradalmat, lett örök időkre letéteményese tetteivel és halálával a harminckét évvel későbbi rendszerváltásnak, mégsem őrizzük méltóan szellemét. Ne elégedjünk meg azzal, hogy egy nagyon rendes ember volt, bár ez sem kevés, ha közben tapasztalat, ha egy tiszta ember keveredik a politikába, biz’ pórul járhat. Erre mondta szeretett keresztapám, 1960 táján, már Gyulára hazaköltözvén, történetesen Nagy Imre házmestereként: „nagyon vigyázz, a politikába sose keveredj, mert igen piszkos játék...” Pár hónapja az Orsó utcában, a mártír miniszterelnök hajdani villája előtt dudvás kapubejárat fogadott. Félő és szomorú a párhuzam, csabai szobrán a legendás evikkert hetekkel az avató után leverték. Az is talán, hogy az emlékét ápolni igyekvő társaság csak nehézségesen tud résztvevőket verbuválni az életét és munkásságát méltóan ápolni akaró diákpályázatra. „Emléked szívünkben őrizzük” — olvasom az itteni szobrára, immár nyilvánosság nélkül, csendben odahelyezett koszorú fehér szalagján. így, felkiáltójel nélkül. Ha onnan, a messziség- ből visszaszólhatna, biztosan ellenezné a serkentő írásjelet. Akkor pedig talán így van a legjobban. Csak az a baj, hogy a történelem nagyon szalad. És meglehet — ha így haladunk —, néhány év múlva még a koszorú is elmarad. Van rá esély. Ezt úgy is mondom, mint a Nagy Imre Társaság 524-es számú igazolványának tulajdonosa. Fábián István Búza a parkettán A csütörtöki battonyai gabonafórum egyik résztvevője azzal jellemezte a délkelet-békési térség helyzetét, hogy kijelentette: „Gyárkéményt is Aradon látunk legközelebb.” Nem véletlenül említette a romániai nagyvárost, hiszen az fele akkora távolságra sincs Battonyától, mint Békéscsaba. Vajon feltételezhető-e a földrajzi közelség alapján, hogy az Arad megyei gazdák ugyanúgy nem tudnak mit kezdeni a megtermelt gabonával, mint a békésiek? Olvasom az egyik ottani lapban, hogy Kovaszinc község polgármestere, Dórin Ciceu körülbelül egy mázsa kukoricát öntött ki az aradi városháza üléstermében, illetve a városháza előtti téren. „Jön az új termés, de a régit sincs hová tenni. A község mezőgazdasági társulását nemrég felszámolták: tavaly eladták a búzájukat Kolozs megyei malmoknak, de az árát a mai napig nem kapták meg. A bank elárverezte a társulás gépeit, mélyen a piaci ár alatt. Hasonló helyzetben vannak más társulások és nagyon sok magángazda is” — nyilatkozta Dórin Ciceu polgár- mester. A battonyai fórumon egy békéscsabai vállalkozó saját hát- borzongató esetét mesélte el arról, hogyan lett a tavaly aratáskor még 2300 Ft-ért eladható 15 vagonnyi B 1-es kenyérgabonájából mára 1300 Ft-os étkezési búza. Mint elmondta, hallgatva a miniszteri kinyilatkoztatásra, közraktárba vitte a termést, reménykedve a magasabb árban és a kedvezményes hitelben. Egyikből sem lett semmi, fizette a tárolás és a fertőtlenítések költségeit. Most — féláron, halasztott fizetés reményében — talán sikerül túladnia a tavalyi gabonán. Magától értetődik, hogy az idei termést — akárcsak a kovaszinci gazdák — piaci kamatozású hitelből finanszírozta. Egyelőre sem ő, sem a fórum résztvevői nem szórtak még búzát sem a parkettra, sem az aszfaltra: idei termésük egy részét fölajánlották az éhező (magyarországi!) gyermekeknek. Ha a bankokon és a gabonamaffián múlik, hamar leszoknak erről a nagylelkűségről. Ménesi György BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A tartalomból: Kire néz Mona Lisa? Megfejtés ok-okozat nélkül. m Bogar-invazio Amerikában A Volkswagen Bogara — || az ezredforduló divatja A boldogság kék pirulája ✓ Eg veled, impotencia, a szív meg csak bírja szusszal!- ü U H füül Fizetendő díjak a román határon Alkotótábor a bánkúti kastélyban A megyei és medgyesegyházi művelődési központ immár második alkalommal szervezte meg, a bánkúti kastélyt és ihletadó környezetét helyszínül választva, az idei amatőr művészeti tábort. Az egy hetes programot a megye felnőtt művészeti stúdiója kezdeményezte, mivel az intézmény szellemi műhelyében kevés idő jut az alkotásra, amelyre a tábor kiváló lehetőségnek bizonyult. Emellett Arad és Békés megye közötti kulturális megállapodás keretében aradi festők is részt vesznek a csoportmunkában. A tábor támogatója a Nemzeti Kulturális Alap közművelődési kollégiuma, Békéscsaba város művelődési bizottsága, valamint a medgyesegyházi ön- kormányzat. Mint azt Dombi Ildikó táborvezető elmondta az együtt- munkálkodás viszonzásra kerül, mivel tavaly Világoson voltak hasonló táborban a Békés megyeiek. A festők szakmai vezetője Vágréti János festőművész, aki — mint mondta — a színek csodálatos birodalmába szeretné elkalauzolni a résztvevőket. Idei érdekesség, hogy a magyar- bánhegyesi Farkas László, aki festő és fafaragó, ezúttal — Baross László búzanemesítőre emlékezve — egy búzaszemmel ékesített emlékoszlopot faragott a kastélykertbe. A családias hangulatú művésztelep beépül a falu életébe is, hisz a helybeliek is szívesen látogatnak el hozzájuk, ahol nézelődnek, beszélgetnek, sőt a gyerekek agyagozhat- nak, festegethetnek kedvük szerint. Az alkotótábor pénteken délután az emlékfa felállításával, illetve 120 percig tartó kiállítással zárult, amelyre meghívták a falu lakosságát is. H. M. A Romániába nem személygépkocsival utazókat érintő a következő információ, amelyet a Kolozsvári Magyar Konzul továbbított megyénkbe: A román Közlekedési Minisztérium illetve a román Országos Útfel- ügyelet alárendeltségében kolozsvári székhellyel működő Regionális Út- és Hídigazgató- ság megbízott vezetője az alábbi tájékoztatást adta: A menetrend szerint közlekedő, valamint az ASOR típusú engedéllyel, vagy a román Közlekedési Minisztérium engedélyével rendelkező autóbuszok és mikrobuszok mentesek az úthasználati díj, így az alább felsorolt díjak megfizetése alól. Az ASOR engedélyt a magyar Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) útján lehet beszerezni. A járatszerű engedéllyel, az ASOR, vagy a román Közlekedési Minisztérium eseti engedélyével nem rendelkező autóbuszoknak vagy mikrobuszoknak viszont két fajta díjat is fizetniük kell a határon az alábbiak szerint: 1. munkaidőn kívüli díj, munkanapokon 17.00-től 07.00 óráig 12,4 USD/jármű. 2. út menti parkolási díj autó- és mikrobuszoknak 12,4 USD/jármű, áruszállító járműveknek 8,3 USD/jármű. „AZ ÉN IMÁDSÁGOM: LELKEM ISTENE, ŐRIZD MEG BENNEM MINDHALÁLIG A GYERMEKET, AKINEK SZÜLETTEM.” (Juhász Gyula)
