Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

1998. június 2., kedd Sportmagazin 7 Csak egy vékony szalmaszál maradt Békéscsabai Előre FC—Diósgyőri FC 1—1 (0—1) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 5000 néző. V.: Var­ga S. (Farkas Gy., Sápi Cs.). Békéscsaba: Vámos 5 — Raducu 5 — Czipó 6, Sándor 5—2=3 — Kovács K. 5, Dobi 6, Futaki 4, Valentényi 6, Vasas 4 — Belvon 5, Fiilöp Z. 6. Edző: Pásztor Jó­zsef. Diósgyőr: Nóta 6 — Téger 5, Földvári 5, Kovács T. 5 — Ternován 5, Jakab 4, Búzás 5, Kiser 6, Kákóczki 4 — Kulcsár 5, Domokos 6. Edző: Tornyi Barnabás. Csere: Futaki helyett Kasik (4) a 31., Domokos h. Kotula (-) a 61., Búzás h. Túróczi (-) a 72., Kovács K. h. Vörös (-), Kasik h. Balog (-), mindkettő a 78., Kákóczki h. Farkas (-) a 84. percben. Gólszerző: Kulcsár a 25., Dobi az 52. percben. Sárga lap: Vasas (Kiser gáncsolásáért) a 17., Sándor (Domokos lerántásáért) a 24., Kovács T. (Belvon felvágásáért) a 27., Jakab (Fiilöp Z. felrúgásáért) a 31., Raducu (Kovács T. felvágásáért) a 39., Dobi (Domokos felvágásért) az 59., Belvon (Kotula lerán­tásáért) a 89. percben. Kiállítva: Sándor a 82. percben. Szögletarány: 9:3 (5:2). dcScrcís 25. perc: Egy jobboldali szög­letet Búzás remekül lőtt be, az elalvó védők között a nem ép­pen termetéről ismert Kulcsár emelkedett a legmagasabbra és az ötösről a léc alá fejelt, 0—1. 47. perc: Egy óriási villám­lást nagy dörrenés követett, a közelben csapott le a villám, ezért Varga Sándor játékveze­tő azonnal félbeszakította a mérkőzést. A játék negyven perc viharszünet után folytató­dott. 52. perc: Valentényi ügye­sen húzta meg a baloldalt, be- lövéséről Kasik lemaradt, Dobi viszont nem, aki hét mé­terről elegánsan a bal alsó sa­rokba lőtte a labdát, 1—1. 82. perc: Sándor a csabai térfélen a partvonal közelében Kotulát alaposan helyben hagyta, amiért sárga lap járt. Mivel ilyen színű kártyát már korábban begyűjtött, a játék­vezető a pirosat is felmutatta neki. Presztízsrangadónak in­dult a mérkőzés, hiszen a Bé­késcsabának az osztályozós hely elérése miatt volt fontos ez a kilencven perc, a DFC viszont az őszi 0—0 miatt volt elégedetlen, no meg amúgy sincs igazi béke a két klub között a korábbi pénz­ügyi viszályok miatt. Ennek szellemében nagyon határo­zottan lépett föl a két csapat, s már az első percekben ki­tűnt, hogy mindkét gárda a győzelemre tör. A fülledt, párás, nehéz levegő sem volt akadály, bátran támadtak és hamar bemelegítették a ka­pusokat is. A mezőnyben ha­mar kialakultak a párok. Az egyik oldalon a régi játszó­társ, Sándor Mátyás fogta Kulcsárt, Czipó pedig Jaka­bot. A túloldalon Téger őrizte Fülöp Zoltánt, a másik páros pedig ugyancsak isme­rős volt egymásnak: Kovács Tibor próbálta kikapcsolni a játékból Belvont. Lüktető volt a mérkőzés és igen válto­zatos. A csabai kapu előtt különösen a gyors Domokost tudták nehezen tartani a ha­zai védők, mégis a 25. perc­ben egy szögletet követően az egykori békéscsabai Kulcsár szerzett előnyt a vendégek­nek. Ezután a Békéscsaba végleg kitámadott, de nem tudta igazán megközelíteni Nóta kapuját. Jót tett a viharszünet a bé­késcsabaiaknak, hiszen a második félidőben szinte csak ők voltak a pályán. Nagy iramot diktáltak, el­szántan rohamoztak, egyre- másra dolgozták ki a helyze­teket a diósgyőri kapu előtt. Az egyikből egy szép táma­dás végén egyenlítettek. Ez­után sem változott a játék, a a hazaiak jelentős fölényben játszottak, a vendégek csak védekeztek. Harcos, helyen­ként ideges hangulatú volt továbbra is a mérkőzés. A csabaiak előtt többször is al­kalom nyílt a vezetésre, ám Valentényi és Fülöp Zoltán a jobbnál-jobb helyzeteket el­puskázta. A látottak alapján a lila-fehérek közelebb álltak a győzelemhez, ám mivel csak egy pontot szereztek, a rivális Tiszakécske hármat és a Videoton is egyet, így a helycseréket követően az utolsó forduló előtt a kieső helyre került az Előre FC. Az NB I-es labdarúgó-baj­nokság állása 1. Újpest 21 9 3 60—24 72 2. FTC 20 6 7 61—41 66 3. Vasas 19 6 8 63—38 63 4. Győr 17 9 7 45—30,60 5. MTK 16 7 10 55—35 55 6. Vác 15 6 12 45—45 51 7. Gázszer 12 12 9 53—43 48 8. ZTE 14 5 14 56—42 47 9. DVSC 13 8 12 45—47 47 10. BVSC 12 9 12 46—40 45 11. Diósgyőr 11 8 14 42—40 41 12. Siófok 11 7 15 37—42 40 13. Haladás 9 9 15 36—44 36 14. Kispest 10 5 18 39—55 35 15. Tiszakécske 8 8 17 35—73 32 16. Videoton 7 10 16 42—54 31 17. Békéscsaba 7 10 16 28—56 31 18. Stadler 3 10 20 26—65 19 Az NB I-es tudósítást ké­szítette: Gyurkó Mihály, Jávor Péter. Fotó: Kovács Erzsébet A második félidőben gyakori volt az ilyen jelenet a diósgyőri kapu előtt, mint amikor Czipó ugrott fel a legmagasabbra és igyekezett fejelni, de hátul Raducu is kész a gólszerzésre Békéscsabai Előre FC— Diósgyőri FC 0—0. NB I-es tartalékbajnoki labdarúgó-mér­kőzés, Békéscsaba, 100 néző. V.: Rischák. Békéscsaba: Vá­mos — Diczkó — Dávid Zs. (Brlázs), Csulik — Szeverényi, Pozsár (Hídvégi), Kurilla (Si­mon), Vörös (Forrai), Frank — Borbola, Vadas. Edző: Oláh Imre. Diósgyőr: Dávid G: — Farkas, Pozder, Tóth D. — Lipták, Nagy S., Varga S., Turóczi, Nagy G. (N. Varga), Ruskó — Kotula. Edző: Emir Dzsinovics. A mérkőzés folya­mán a vendég piros-fehérek többet kezdeményeztek, a ka­pura is veszélyesebbek voltak. A békéscsabaiak kevés helyze­tüket is elhibázták, pedig a hajrában akár a győzelmet is megszerezhették volna Jó: Vá­mos, Csulik, Borbola, ill. Dávid G., Ruskó, Pozder. Kecskeméti FC—Békéscsa­bai Előre FC 4—2 (2—0) NB I-es ifjúsági A korcsoportos labdarúgó mérkőzés, Kecske­mét 50 néző. Békéscsaba: Sza­bó P. — Koszta, Roczkó, Czi­pó, Sallai — Lakatos (Simon), Tóth Cs., Godár (Szeverényi), Szűcs — Göblyös (Csúz), Ka- rakas. Edző: Moós János. A bé­késcsabaiak a mérkőzés nagy részében tetszetősen adogattak, s mezőnyfölényben játszottak, ám átütő erő nélkül. A hazaiak góljai súlyos védelmi hibákból estek. G.: Szeverényi, Roczkó. Jó: Czipó, Tóth Cs. Kecskeméti FC—Békéscsa­bai Előre FC 0—2 (0—0) NB I-es ifjúsági B korcsoportos labdarúgó mérkőzés, Kecske­mét, 50 néző. A találkozóról nem kaptunk részletes tudósí­tást. EZ TÖRTÉNT MÉG Videoton FCF—Újpesti TE 1-1 (0-0) Székesfehérvár, 12 000 néző. V.: Kiss G. Gól: Waltner (74.), ill. Kopunovics (85.). Jó: Milinte, Csordás, Urbonas, ill. Bíró, Pető', Kozma. Az ÜTE ezzel megnyerte a bajnokságot. Haladás-Milos—BVSC-Zugló FC 0-0 Szombathely, 5000 néző'. V.: Kiss B. Jó: Bonchis, Tóth M., ill. László, Csiszár. Közepes iramú, alacsony színvonalú találkozó. DVSC-Epona—Gázszer FC 2—0 (2—0) Debrecen, 6000 néző", V.: Hanyecz. Gól: Vadicska (5.), Bea (39., ll-esból). Jó: Gojan, Szatmári, Pető, Sán­dor Cs., Ilea, ill. Árki, Bekő, Tiber. A debbreceni három pont egy percig sem volt veszélyben. Vác FC-Zoliner—Rzer-Stadler FC 3-1 (2-0) Vác, 1500 néző. V.: Tóth V. Gól: Horváth (23.), Kasza (29.), Sipeki (85.) ill. Károlyi, Róbert. Jó: Havrán, Vojtekovszki, Nyikos, Kasza, ill. Nagy Gábor, Károlyi R. Közönség-szórakoztató játékkal búcsúzott a Vác. Vasas Danubius—Siófoki Bányász 3—2 (0—1) Fáy utca, 2500 néző. V.: Megyebíró. Gól: Hámori (50., 67.), Váczi (77., 11-esből), ill. Szabó (16.), Pest R. (62.). Kiállítva: Bimbó (85., Siófok). Jó: Hámori, Váczi, ill. Posza, Szabó. A hazai csapat szerencsés győzelmet aratott. Kispest-Honvéd FC—Győri ETO FC 0-1 (0-0) Bozsik-stadion, (zárt kapuk mögött). V.: Bukovics. Gól: Vayer (56.). Jó: Dubecz, Baranyi, ill. Lakos, Somogyi, Szarvas. Pontosabban és fegyelmezettebben játszott a Győr. Tiszakécske FC-Zalahns-ZTE 1-0 (1-0) Tiszakécske, 3000 néző. V.: Vágner. Gól: Besserman (15.). Izgalmas hajrában végül megőrizte soványka előnyét a lelke­sen küzdő, sokat futó tiszakécskei csapat. Ferencváros—MTK Hungária 1—1 (0—2) Üllői út, 8073 néző. V.: Hanacsek. Gól: Horváth F. (73.), ill. Farkasházy (27., 31.), Preisinger (46.), Orosz (77.). Jó: Albert, ill. Lőrincz, Farkasházy, Orosz. Közepes színvonalú mérkőzésen az MTK teljesen megérde­melt győzelmet aratott az indiszponált Ferencváros ellen. Edzői nyilatkozatok Pásztor József a Békéscsaba edzője: —Jól kezd­tünk az első húsz percben, ekkor még nem volt ve­szélyes a kapunkra a Diósgyőr, mi viszont kihagy­tuk azokat a lehetőségeket, amelyekből vezetést szerezhettünk volna. A vendégek az első szögle­tükből gólt értek el, ami elkerülhető lett volna, hi­szen többen is elfejelhették volna a labdát. Ekkor úgy éreztem, hogy „elment a hajó”, hiszen ha gólt kapunk, nehéz a dolgunk. Becsületére váljon a csa­patnak, szünet után mindent megtettek a játékosok az egyenlítésért, a győzelemért. Volt esélyünk erre is, ám közben ügyelnünk kellett arra, hogy a veszé­lyesen támadó Diósgyőr ne érjen el újabb gólt, s ezért nem mehettünk előre ész nélkül. — A második félidőben megtáltosodott a csa­pat, úgy tűnt, jót tett a viharszünet... — Az nem lehetett, hogy ezen a sorsdöntő mérkőzésen a csapat ne próbáljon meg mindent a sikerért. Ebben a kilencven percben a maximu­mot nyújtotta a csapat. Ennyit tudunk, ennyire va­gyunk képesek. Nem ezen a mérkőzésen hibáz­tunk nagyot, hanem a korábbiakon, mert megvol­tak a lehetőségeink arra, hogy pontokat szerez­zünk, s akkor most nem kellett volna idegesked­nünk a bajnokság végén. — A szurkolók közül sokan úgy vélekedtek, hogy nem volt korrekt a játékvezető. Osztod a vé­leményüket? — Null-nullnál történt egy 11-es gyanús diós­győri kezezés, amiért megítélhető lehetett volna a büntető, s ha értékesítjük, más a helyzet, mert nem nyíltunk volna ki, s a gárda is megnyugodott volna. De úgy érzem Varga Sándor játékvezető ítéleteivel nem befolyásolta a mérkőzés végered­ményét. Tornyi Barnabás, a Diósgyőr edzője: — Küz­delmes volt a mérkőzés, sőt harc volt a javából, amire úgy érzem, megfelelően felkészültünk. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy az el­ső gólt mi szereztük. Csapatjátékban azt nyújtot­ták a fiúk, amit vártam, s ezért is sajnálom, hogy az egységet meg tudta bontani a Békéscsaba egy alkalommal, amikor egyenlített. Lett volna lehe­tőségünk arra, hogy odaérjünk a kapuhoz, de há­rom ízben is megállítottak bennünket a hazaiak. Úgy érzem, a döntetlent megérdemeltük, bár ne­kem némi hiányérzetem maradt... — A folytatásban elveszett labdát nem ismerve oly hősiesen küzdött csapata, mintha csak a lété­ért küzdött volna... — Ennek mindig így kellene lennie, bárhonnan is nézzük a dolgot. Ezt a mérkőzést is meg kellett volna nyernünk, benne volt a győzelem íze és semmi másban nem szabad keresni az okot a mu­tatott küzdelemre. — Milyen érzés így utólag tudni, hogy a dön­tetlennel meglehet, kieső lett a Békéscsaba? — Vannak furcsa dolgok, s érzések... Most azonban egy cseppet sincs lelkiismeret furdalá- som amiatt, hogy nem nyert a Békéscsaba, márcsak azért sem, mert így nem kell kiinnunk a vereség keserű poharát. Egy mondatban MECCSMORZSÁK A mérkőzés előtt Pásztor József azt fejtegette: ha felszabadultan játszik a csapat, megvan a győzelmi esély, még ha a sok sérült miatt egy felforgatott csapattal állnak is ki. Tornyi Barnabást arról faggatták, mennyiben presztízscsata a szombati az őszi történések ismeretében: — A sportnak kell di­adalmaskodnia — mondta. -— Nem úgy ülök ki a kispadra, szi­varral, vhiskyvel, hogy mi van gyerekek, mi már bennmarad­tunk. Annál is inkább, mert tavasszal mi is sok vereséget szen­vedtünk. & $ $ A 47. percben a játékvezető félbeszakította a mérkőzést vil­lámlás miatt. Négy-öt perc telt el, amikor a játéktérre befutott egy lilamezes szurkoló, valahonnan egy labdát is kerített és megiramodott az árván hagyott diósgyőri kapu felé, majd ele­gánsan be is rúgta a labdát. Óriási ováció fogadta a B közép­ről. Ezt követően néhány sárgamezes rendező a „gólvágó” után eredt, némi hajsza után elcsípték és kivezették a pályáról. A mintegy negyven percig tartó viharszünet alatt a jelenet új szereplőkkel olykor megismétlődött a közönség nagy üdvri­valgása közepette. A MÉRKŐZÉS ELŐTT. Kovács Géza, a Békéscsaba ügyvezető elnöke: —- Most aztán helyénvaló a hamleti kérdés: „Lenni, vagy nem lenni? Winkler János, a Békéscsaba társadalmi elnökhelyettese: — Az utóbbi hetekben mindig úgy készültünk, hogy ez az utolsó lehe­tőség a bennmaradáshoz. Ez most tényleg az! Krattinger Márton, a Békéscsaba elnökségi tagja: — Küzdelmes mérkőzésen három pontot remélek. Jankulár István, a Békéscsaba technikai vezetője: — A patta­násig feszült hangulatban remélem nem minket kell majd ápolni... Laurinyecz György, a békéscsabai Adidas márkabolt vezetője: — Abban bízom, hogy a main kívül még három mérkő­zést vívunk a legmagasabb osztályért. Kövy Zoltán, a Diósgyőr elnöke: — Mindenképpen nyerni sze­retnénk. Béni Gábor, a Diósgyőr technikai vezetője: — Három ponttal szeretnénk távozni a Viharsarokból. Tóth István, a Diósgyőr gyúrója: — A legrosszabb esetben is döntetlent remélek. Dr. Kaáli Imre, a Diósgyőr orvosa: — Nehéz lesz, mert a Bé­késcsabának létkérdés a győzelem. BuzánszJty Jenő, a mérkőzés ellenőre: — Jó meccset és sport­szerű küzdelmet várok. A SZÜNETBEN. Winkler János: — Még van esélyünk a győ­zelemre. Juhász Gyula, a Békéscsaba technikai vezetője: — Utolsó erőnkig harcolunk a bennmaradásért. Szabó Zoltán, a Békéscsaba gazdasági munkatársa: — Negyvenöt percünk van még a javításra. Láza János, a Békéscsaba egykori játékosa: — A Tiszakécske vezetésének ismeretében csakis a három pont segít. Marik László, a Békéscsaba pályaedzője: — Félve játszunk, pedig meg kell fordítani az eredményt. Kövy Zoltán: — Úgy érzem, megérdemelten vezetünk. Szapor Gábor, a Diósgyőr pályaedzője: — Eddig a taktika sze­rinti játékot nyújtja a csapat. Kulcsár Sándor: — Bízom benne, hogy gólom győzelmet jelent majd. Dr. Petróczy Gábor Békés megyei sportigazgató: — Remélem, a csabai,szív segít. A MÉRKŐZÉS UTÁN. Kövy Zoltán: — A sérülések és a kiál­lítás is jelzi, hogy kemény volt a mérkőzés, de ebben nem mi jár­tunk az élen. Winkler János: — Furcsa, hogy a többi kritikus mérkőzésen megtáltosodtak a riválisaink, a mi győzelmünket viszont Varga já­tékvezető akadályozta meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom