Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-30 / 151. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. június 30., kedd Jelentéktelennek látszó ügyekből teremnek a viharosak Hajcihő, hajcihő, hajcihő... Ha szóba kerül, no mi van vala­ki fején, már vágjuk is rá, hogy vaj... Pedig a legtöbben meg­elégszünk a hajjal is. Gyulai pa­naszosunk — hölgyről van szó — azt mondja: egy helybéli fod­rászszalonban elvesztett haja ré­vén „nyert”, illetve a Békés Me­gyei Kézműves Kamara műkö­déséről szerzett tapasztalatait szívesen megosztaná az újság olvasóival. — Március húszadikán dél­után, előre megbeszélt időpont­ban tértem be az egyik gyulai fodrászszalonba — emlékezik a történtekre. — A fiatal fodrász­nő háromnegyed négykor tette hajamra a dauervizet, mint mondta, húsz percre. Tizenöt perc elteltével felhívtam figyel­mét, hogy lassan letelik az idő, ő ennek ellenére csak a huszon­ötödik percben kezdett ismét foglalkozni velem. Ismerhette a hajamat korábbról, azt megelő­zően tavaly november 18-án da­uerolt utoljára. Akkor azt mond­ta, hogy hajam minősége miatt hajvégápolót kell használni, s balzsamot is feltett. — Valami baja lett a hajá­ét nak? — Először két centiméter egységesen letört belőle, s azóta is folyamatosan töredezik a ha­jam. Március huszonharmadi- kán visszamentem reklamálni, nem akarta elismerni a hibáját. Ezt követően még kétszer jártam nála. Változatlanul tagadta fele­lősségét, aztán fogta magát, és visszaadta a munkadíjat. Kény­telen voltam más fodrászokhoz fordulni, akik hajam azonnali, fél év időtartamúnak, s nem ép­pen olcsónak jósolt kezelésébe kezdtek. Egy mesterfodrász kész volt szakvéleményt is adni. A Békés Megyei Kézműves Ka­mara etikai bizottságához for­dultam, mert úgy gondolom, a kezelés költségeit a hibát okozó fodrásznőnek kellene állnia. Ar­ról nem is beszélve, hogy köz­ben nem egy helyen meg kellett jelennem. Mintha megéreztem volna, hogy szükségem lesz rá, egy ügyvédet is megbíztam se­gítésemmel. Április 16-ára egyeztető tárgyalásra hívott az etikai bizottság. Kezembe adja az erről készí­tett, s neki utólag megküldött emlékeztetőt. Ez a kis papíros bizony nem emlékezik szinte semmire. Arra sem, hogy ki, mit mondott a tárgyaláson, milyen ott egy fia­tal vendé­gem, rá panaszko­dott: azt mondta, ha ez a lány még egyszer itt lesz, ami­kor ő is, többet nem jön hozzám. Számomra minden vendég egyforma — vála­szoltam. A , „ panaszos j/g , f iP ezt köve­Sokféle haj-baj akad fotó: lehoczky Péter naP visszajött azzal, hogy a haja le van égve. Ezt az állítást nem fo­gadtam el, de a jelenlévő vendé­gek előtti vita helyett vissza­adtam neki az 1100 forintos vál­lalási díjat, s kértem, jöjjön el zá­rás után, hogy nyugodt körülmé­nyek között megbeszéljük a dol­got. A panaszos ezt nem fogadta el. Az üzletben mindig is ott volt a falra akasztott panaszkönyv, bármikor beírhatott volna. Azóta két fodrász is kezelte a haját. —Milyen műveleteket végzett a hölgy haján ? — Bejelentkezésre jött, dau­ert kért, meg vágást, mert — így mondta első alkalommal — bizonyíté­kokat vet­tek számí­tásba. Született viszont egy bizott­sági meg­állapítás: „(...) a pa­naszos ál­tal feltéte­lezett szakmai hibát azonnal kellett volna, ott a helyszí­nen, a fod­rászüzlet­ben jelez­ni (...)”. Hát... A bizottság újabb szakértői véle­mény beszerzését írja elő levelé­ben —r feltéve, ha folytatódik az ügy. Ám a folytatást a panaszos­nak (újra) be kellett jelentenie, holott már a tárgyaláson kide­rült: ragaszkodik álláspontjához. — A bizottság azt sem tudta, mit kell csinálnia — teszi hozzá a panaszos. — Például minden­áron ki akarták zárni jogi képvi­selőmet. Ki hallott már ilyet?! Aztán az is furcsa, hogy nem fodrászok tárgyalnak egy szak­mai hibáról. A hölgy április első hetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség­nek is írt egy levelet. Május 20- án válaszoltak. (Ottjártunkkor kiderült, hogy „elfeküdt” az ügy az egyik kolléganőjük betegsége miatt. Más kérdés, hogy az eljá­rás meghosszabbításáról a törvé­nyes határidőben értesíteniük kellett volna az ügyfelet.) A fodrásznő az ügy lezárásá­ig nevének elhallgatását kérte. Mint mondja, az ügy nem eleve elrendelt, nem befejezett. „Miután az ügy lezárul, annál is inkább hajlandó leszek nyilat­kozni nevemmel, hogy az eset tanulságaival segítsem kollégái­mat” — teszi hozzá. — A panaszos tavaly kora ősz óta jár hozzám — mondja. — Hajvágást kért, szárítást, s két alkalommal dauert. Elégedett volt a munkámmal, amit az is bi­zonyít, hogy visszajárt, borrava­lót adott. Amikor most március­ban, egy héttel a dauerozás után visszajött, nem a hajára panasz­kodott. Március húszadikán volt „nyuszis a hajam”. Panaszkodott, hogy más fodrá­szok korábban leégették. Meg­mostam a haját, vizesen felcsa­vartam, s tizenöt perces dauert tettem fel, mert vékony szálú a haja. Korábban húszperces dau­ert alkalmaztam nála, most a ti­zenötöt is elegendőnek találtam. Közben egy másik vendég haját szőkítettem, tizenhét perc után „lenormalizáltam” az övét, a ti­zenöt perchez képest két-három percet csúszhattam. A normali­zálás nyolc pecig, ha tartott. Le­vágtam a hajvéget, beszárítot­tam, s lelakkoztam. Styling dau­ervizet használtam, a hajtípusá­nak legmegfelelőbbet, a legeny­hébbet. Ritka és vékony szálú hajról van szó, a panaszosnak korábban is kezeltetnie kellett, hogy dúsabbnak, erősebbnek hasson. Más kezelésre szerintem azóta sem volt szüksége. A pa­naszos szakmai hírnevemet az­óta folyamatosan rontja. Arra gondolok, hogy az ügy lezárta után kártérítést követelek tőle. A kamara az eddigi vizsgálata alapján tevékenységemben nem talált szakmai hibát. Arató István a Békés Megyei Kézműves Kamara etikai bizott­ságának elnöke, aki az eljáró ta­nácsot is vezette. — Etikai bizottságunk három tagból álló ügydöntő tanácsa járt el az ügyben — mondja Arató István. — A bizottság tárgyalá­sairól emlékeztetőt, feljegyzést, magnófelvételt vagy gyorsírásos jegyzőkönyvet készítünk. Ez a békítés első esete volt. Ha a be-, jelentő folytatni kívánja az eljá­rást, újabb szakértői véleményt szerzünk be. —Miért nem akarták megen­gedni, hogy a panaszos ügyvéd­je jelen legyen a tárgyaláson? —- Etikai kódexünkben le van írva, hogy „választott jogi kép­viselő” képviselheti a felet. A kamarának van belső jogásza. De aztán az ügyvédnő végig bennmaradt. — Sem ön, sem a bizottság másik két tagja nem fodrász. Mégiscsak szakmai kérdésről van szó. — A szakmai és az etikai vét­ség között nehéz megvonni a határvonalat. Az etikai bizottság határozata el­len az ellenőrző bizottsághoz le­het fordulni. — Miért van szükség újabb szakértőre? — A panaszos anyagi kap­csolatba került az általa igénybe vett szakértővel, akinek fizetett ezért, ez a fodrász kezelte is a panaszos haját. — Önök arra hivatkoztak, hogy a szakértő túl későn talál­kozott a panaszos hajával. Ha most a bizottság újabb szakértőt rendel ki, három hónap eltelté­vel kell „szakértenie”. — Bízzuk a szakértőre. — Önök viszont nem szakma­beliek. Akkor mi alapján dönte­nek? — A tanács a szakértő véle­ményét veszi figyelembe. De ez nem jelenti, hogy a panaszos nem kérhet fel szakértőt, akinek a véleményét ugyancsak figye­lembe vesszük. így áll az ügy. Szó szerint. Pedig már június vége felé tar­tunk. De hát hiába, ha egyszer a kézművesek nekietikásod- nak... Kiss A. János Szeghalmi táncos sikerek Nagyszabású nemzetközi tánc­verseny színhelye volt a közel­múltban Szeghalom és Vésztő. A C osztályos latin-amerikai versenyen első lett a szeghalmi Kovács Gyula—Csarkó Anett pár. Második Wladislan Ge- rényi—Ferková Krisztina (Kas­sa), harmadik Gellai Zoltán— Jónás Éva (Szeghalom). A C osztályú standard tán­cok kategóriájában a követke­zők kerültek dobogóra: első Wladislav Gerényi—Ferková Krisztina (Kassa), második Gellai Zoltán—Jónás Éva (Szeghalom), harmadik Kovács Gyula—Csarkó Anett (Szegha­lom). A standard táncosok verse­nyén a D osztályban első Tim Gerhard—Betty Domschke (Oschatz), második Gellai Gábor—Baranyi Judit (Szegha­lom), harmadik Kiss Szabolcs— Berke Nikoletta (Szeghalom). A D osztályosak latin verse­nyének végeredménye így ala­kult: első Tim Gerhard—-Betty Domschke (Oschatz), második Nagy Nándor—Vájná Zita (Nagyvárad), harmadik Gellai Gábor—Baranyi Judit (Szegha­lom). M. B. Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Munkaerőpiaci Alap decentralizált foglalkoztatási alaprészéből támogatható, a munkanélküliek önfoglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő programjának támogatásához A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. tv. 17. §. c) pontja alapján a Békés Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet munkahelyteremtő progra­mok támogatásának elnyerésére. A támogatás formája: visszatérítendő, kamatmentes tő­ketámogatás. A támogatásra olyan személy pályázhat, aki legalább 3 hónapja munkanélküli vagy áld munkanélküliek vállalko­zóvá válását elősegítő támogatásban részesül és önmaga foglalkoztatását főfoglalkozásként egyéni vállalkozás ke­retében, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, illetve szövetkezeti tagként vállalkozás keretében oldja meg legalább addig az időpontig, ameddig a támogatás visz- szafizetésének ideje le nem jár. A pályázat célja a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés elősegítése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése. A munkahelyteremtő támogatás finanszírozása a Munka­erőpiaci Alap decentralizált foglalkoztatási alaprészéből történik. A pályázatokat csak személyesen lehet benyújtani a Békés Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatási osztá­lyára (Békéscsaba, Árpád sor 2/6. sz.) 2 példányban az előírt mellékletek egy példányával és az útmutatóban foglaltaknak megfelelő tartalmi kidolgozással. Befogadásra csak azok a pályázatok kerülnek, melyek megfelelnek a pályázat tartalmi és formai követelménye­inek. A PÁLYÁZATOKAT 1998. JÚLIUS l-JÉTŐL 1998. SZEP­TEMBER 30-ÁIG LEHET BENYÚJTANI. Az elbírálás a beérkezés sorrendjében folyamatosan, de legkésőbb 1998. november 15-éig megtörténik. A támogatás odaítéléséről bizottság dönt. AZ ELUTASÍTOTT PÁLYÁZATOK ANYAGÁT A MUNKAÜGYI KÖZPONT NEM KÜLDI VISSZA A PÁLYÁZÓK RÉSZÉRE. __________________________________________________________(1980) Tornaszoba Vésztőn A Sárréti Belszervi Betegek és Rokkantak Egyesülete (BEROE), amely 1995-ben vésztői szék­hellyel alakult meg, pályázat út­ján elnyerte a közhasznú címet — tudtuk meg Kiss Istvánnétól, az egyesület vezetőjétől a vész­tői Sinka István Művelődési Központban minap tartott ün­nepségen. A rendezvényen a Soros Ala­pítvány pályázatán nyert torna- eszközökből kialakított torna­szobát adták át. A teremben két masszírozógép, két tomakerék- pár és egy többfunkciós torna­pad használható. Ezeket bárki igénybe veheti. A szervezet jelenleg 267 tagot számlál, ők nem mind Vésztőn, hanem az ország kü­lönböző részein élnek. A BEROE lehetőségei szerint igyekszik a betegek egészségi állapotán és szociális körül­ményein javítani. Ennek érde­kében dr. Varga András bé­késcsabai ortopéd szakorvos­sal is jó kapcsolatot alakítot­tak ki. Bíró László A Közgé-ben, ötven esztendeje, (fm) A békéscsabai Községi Kereskedehtú Középisko­la — ma „Közgé” — 1948-ban végzett 4/B diákjai tartották a minap 50 éves érettségi találkozó­jukat. Hangulatos vacsora mellett mesélték el egymásnak, valamint egyetlen még élő tanáruk­nak, a 84 éves Irányi Dezső tanár úrnak fél évszázad történetét, és megemlékeztek elhunyt diáktársaikról Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Békéscsaba, Szent István tér 1. szám alatti KÉPVISELETI IRODA az ügyfélszoglálat korszerűsítése miatt 1998. július 1-jétől előreláthatólag év végéig a Szabadság tér 1—3. szám, IV. emelet 37. címre költözik. Az új iroda átadásáig • Internet-szolgáltatással, telefonkártya értékesítéssel • nyilvános telefax-szolgáltatással • fénymásolással • távközlési információkkal, tanácsadással állunk az Önök rendelkezésére. végberendezések árusítása ebben az időszakban szünetel. MATAV KÉRJÜK ÜGYFELEM SZÍVES MEGÉRTÉSÉT! .

Next

/
Oldalképek
Tartalom