Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-30 / 151. szám

GAZDASÁG Arpaaratás Telekgerendás határában, (t) Az őszi árpa vágásával megkezdődött a nagy nyári munka, az aratás a megyében. Felvételünk az elmúlt héten, Telekgerendás határában készült: a Gazdák Mezőgazdasági Szövetkezetben folyik az őszi árpa betakarítása. A termés jobb a tavalyinál. Ha az időjárás kedvez, néhány nap múlva megkezdődhet a búza aratása is FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Lapok a kertész noteszából Céltámogatásból, közösen épül A Kunágotát, Almáskamarást és Nagykamarást érintő mint­egy 722 millió forintos közös szennyvíztelep- és csatomahá- lózati beruházás a területfej­lesztési tanácstól megkapta az építkezéshez kért céltámoga­tást, így a központi alapok pá­lyázataira is van esély. A beruházási munkacsoport napokban tartott ülésén döntöt­tek az I. ütem költségeinek megosztásáról, melynek nagy részét a tisztítótelep építésére fordítják, illetve egyezség szü­letett, hogy a településeken az idén mely utcákon vagy utcaré­szeken kezdik meg a kivitele­zést. A beruházás várhatóan 2000-ben fejeződik be. (1) Nyugat-Európában nemes ha­gyomány, hogy rangos szakmai testületek „az év fájának” vá­lasztanak valamilyen hasznos vagy díszítő értékű fát. Az évek során ebben a megtisztelő cím­ben részesült a tölgy, a hárs, a berkenye, az idén pedig a vad­körtefa. Nálunk nem ritka az erdő­széleken, réteken álló, nemes formájú vadkörtefa, amelynek apró gyümölcsei éretlenül ugyan rendkívül fanyarok, de beérve, „megszotyósodva” fi­nom csemegéi az erdőt-mezőt járó embernek. A vadkörtéből kiváló pálinka főzhető és ecet erjeszthető; fejfájás és hasme­nés ellen gyógyszer, sűrű szö­vetű fája pedig kedvelt alap­anyaga a bútorkészítőknek. Nagyobb figyelmet érdemelne ez az ősszel pompásan színező- dő fa. Védelme a természet vál­tozatosságának fenntartását célzó törekvésünk jelzése is le­hetne. Az utóbbi néhány évben drá­ga portéka lett a jó minőségű méz! Ennek okát a méhészek számának és a szakma megbe­csülésének csökkenésében kell keresnünk. Pedig a méz nagyon egészséges táplálék és fontos exportcikk, nem beszélve arról, hogy jó néhány növény virágai­nak megtermékenyítésében a méheknek kiemelkedő szere­pük van. A legjelentősebb „méhle- gelők” az akácerdők, a repce­és a napraforgótáblák, de a nyár második felében és ősszel is szükség van nektártermő, virágzó növényekre. Sajnos, a tisztesfű fehér virága a gabo­natarlókon már teljességgel ki­veszett. Helyette viszont terjed a selyemkóró (vaddohány), ez az agresszív, kellemetlen gyomnövény. Ritkán vetik mostanában — pedig érdemes volna — a mézontófüvet (facélia), amelynek kékeslila virágait a bőséges nektár miatt szívesen keresik föl a méhek. A növény magja keresett ex­portcikk! Vessen őszirózsamagot! A gyorsan fejlődő virág hangula­tossá teszi a nyárvégi kertet. Bálint György Az FM pályázatot hirdetett az idei búza tárolására A legnagyobbak az esélyesek A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala meghirdette pályázatát az idei termésű étkezési búza garantált áron történő felvásárlásához szükséges tárolótér biztosítására. Bezár az égbolt? A Malév a szállingózó hírek szerint hétről hétre közelebb kerül ahhoz, hogy szoros kap­csolatra — házasságra? — lépjen Európa legnagyobb lé­gitársaságával, a British Airwaysszel. Ugyanakkor a brit légitársa­ság — egy interkontinentális frigy révén — két éve megcé­lozta a világelsőséget is: az American Airlinesszal terve­zett szövetsége például szinte egyeduralmat biztosítana ket­tőjüknek a világ legforgalma­sabb légi útvonalán, London és New York között. A kényszerű „jegyesség” azért tart ilyen hosszú ideig, mert az Európai Unió bürok­ratái behatóan vizsgálják a két légiforgalmi óriás szövetség­kötési terveit, s azok lehetsé­ges következményeit. Két év elteltével azonban már kezdenek idegeskedni az Egyesült Államok második legnagyobb légitársaságának vezetői, s immár a sajtóban is kétségbe vonják, hogy való­ban liberalizálás párti-e az Európai Unió, amely koráb­ban hitet tett a „Nyitott égbolt”, vagyis a külföldi fu­varozók korlátlan beengedése előtt. Az európai hatóságok már nem sokáig halasztgathatják a döntést, ám lehet, hogy csak olyan szigorú feltételek mel­lett engedélyezik a két nagy angolszász frigyét, hogy az végül is értelmetlenné válik. Persze, akárhogy is lesz, a Malévnak nem kell attól tarta­nia, hogy ez befolyásolja a brit légitársasággal minden bizonnyal már az ősszel meg­kötendő frigyét. T. J. A pályázaton azok a természe­tes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazda­sági társaságok vehetnek részt, amelyek ellen nincs csőd-, illet­ve felszámolási, valamint vég- elszámolási, vagy végrehajtási eljárás folyamatban. Egy pályázónak minimálisan tízezer tonnányi raktárkapaci­tást kell felajánlania, ebből egy telephelyhez tartozóan legalább ötezer tonnányit. A felajánlott magtárnak a pályázó kizáróla­gos tulajdonában kell lennie. A telephelyek műszaki, mi­nőségi, valamint a biztonsági követelményeknek való megfe­Nincs még recept munkahely- teremtési gazdaságpol it i kára. Az új kormány a foglalkoztatás bővítését írta zászlajára. Csak helyeselhető ez a törekvés, ám tudni kell: azokban az orszá­gokban a legmagasabb a fog­lalkoztatottak aránya, ahol az állam a lehető legkisebb mér­tékben avatkozik be a gazdasá­gi életbe, kivált pedig a munka­erőpiac dolgaiba. Példaként idézhető az Amerikai Egyesült Államok éppúgy, ahogy Anglia vagy Írország. Közbevetőleg: érdemes lesz odafigyelni arra, hogy vajon a Blair-kormány munkaerő-piaci beavatkozása, így többek között az Angliában eleddig ismeretlen minimálbér bevezetése javára vagy kárára lesz-e a foglalkoztatásnak. Az kétségtelen, hogy a reál- jövedelmek s ezzel az áruk és szolgáltatások iránti kereslet lelését a közraktárnak kell iga­zolnia. A nyertes pályázónak vállal­nia kell, hogy 1998. július 15. és 1999. február 28. között az FM, illetve az FM által a felvá­sárlással megbízott közraktár rendelkezésére bocsátja a táro­lóteret. Ennek fejében a pályá­zó a tárolásért hetenként és tonnánként 30 forintot, a be- és kitárolásért tonnánként 200- 200 forintot, a rostálásért és forgatásért tonnánként 250 fo­rintot, a gázosításért 190 forin­tot, a minőség-ellenőrzésért pedig 50 forintot kap tonnán­ként. A pályázatokat 1998. jú­növekedése idehaza pozitívan hat a foglalkoztatásra. Csak­hogy belső piacunk szűk volta miatt ez kevés. Igazi kibontako­zást csupán a világpiacon való térhódítás hozhat. Ehhez vi­szont versenyképes árakra, a bérrel járó mellékköltségek — adók, járulékok — csökkentésé­re, az ingyenes egészségügyi és egyéb szolgáltatások mértéké­nek csökkenésére van szükség. Hallani csábító szirénhangokat itthon is, külföldön is, ezeknek azonban nem szabad hatást gyakorolniuk a kormánypoliti­kára. Hadd utaljak csak a Német Szakszervezeti Szövetségre, amely — a szociáldemokrata választási kampány támogatá­saként — a túlórák, továbbá a munkaidő 35, majd 32, illetve 30 órára való csökkentését kö­veteli, persze a jövedelmek vál­nius 30-án 24 óráig kell postá­ra adni ajánlott, tértivevényes levélben az FM Agrárrendtar­tási Hivatalának címére (1860 Budapest 55, Pf. 1.). A boríték­ra rá kell írni „Garantált áras élelmezési búza”. A pályáza­tokról bírálóbizottság dönt júli­us 2-án. A pályázatok elbírálásának lényegesebb szempontjai: a fel­ajánlott raktárkapacitás műsza­ki adottságai (vagonrakási lehe­tőség, ki-, betároló kapacitás nagysága, közúti mérleg teherbíró-képessége) és az egy telephez tartozó felajánlott ka­pacitás nagysága. A bírálóbizottság döntése alapján a pályázók értesítéséről az illetékes közraktár gondos­kodik. tozatlanul hagyása mellett. En­nek azonban van egy kis szép­séghibája. Ha ugyanis az emlí­tett követelések megvalósulná­nak, a német gazdaság verseny- képessége és a befektetőkre gyakorolt vonzereje jelentékeny mértékben csökkenne. Olyany- nyira, hogy ennek hatására a foglalkoztatottság nemhogy emelkedne, minden valószínű­ség szerint inkább visszaesne. Ezt a negatív hatást kizárólag abban az esetben lehetne elke­rülni, ha olyan mértékű lenne a termelékenység emelkedése — méghozzá csak a német gazda­ságban, a versenytársaknál nem —, hogy az új körülmények között is csökkennének a fajla­gos bérköltségek. Reálisan ilyesmivel azonban még a nálunk fejlettebb Német­országban is aligha lehet szá­molni. Bácskai Tamás A munkahelyteremtés ára 1998. június 30., kedd ISO 9002: belépő Európába A tejtermeléssel és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó szarvasi Agrota-Alcsired Kft. a hasonló profilú cégek közül me­gyénkben elsőként szerezte meg az ISO 9002-es minősítést. Az erről szóló tanúsítványt Szűcs József, a cég ügyvezető igazgató­ja a napokban vette át Szolnokon, a VI. Tejtermelési és Tejhigiéniai Versenyen. A szarvasi kft. 1994 őszén ala­kult, az Alföld Termelőszö­vetkezet volt tehenészetét vásá­rolta meg. A száz százalékban magántulajdonban lévő kft. szarvasi embereket foglalkoz­tat. Szűcs József, aki 1996. má­jus 1-től lett a társaság ügy­vezető igazgatója, lapunknak elmondta, tavaly 13 millió fo­rintot költöttek gépi beruházás­ra, továbbá 30-40 százalékkal emelték a dolgozók bérét. A kft. a hatszáz fejőstehénnek, illetve ezek szaporulatának kilencszáz hektár bérelt földön termel ta­karmányt. Tavaly 6470 liter volt az egy tehénre eső tejter­melés. Az eddigi eredményeket tekintve ugyanez az adat idén 7200 liter lesz. A telep csak ext­ra minőségű tejet értékesít a szolnoki WÉS Rt.-nek. A kft. tavaly határozott úgy, hogy az ISO 9002-es minősítést meg­szerzi a Csabacsüd dövérdűlői növendéküsző-telepe és a szarvasi Orosházi úti tejtermelő telepe részére. Az immár birto­kukban lévő tanúsítvány kilenc hónapi munkájuk eredménye. A szolnoki Gazdaképző Kft. szer­vezésében kívülük még öt tejtermelő társaság készült fel a szabványnak való megfelelésre. Mindenekelőtt a társaság minőségpolitikáját határozták meg, majd ennek szellemében dolgozták ki a minőségügyi ké­zikönyvet, a dolgozók személy­re szóló munkautasítását, to­vábbá a minőségbiztosítási eljá­rások kézikönyvét. Utóbbi töb­bek között részletesen foglalko­zik a képzés témakörével. A cég ebben vállalta, hogy az egyes munkakörökben meg­felelő szakképzettségű dolgo­zókat alkalmaz, továbbá gon­doskodik a foglalkoztatottak továbbképzéséről. Szűcs József szerint a minőségtanúsítás megszerzésé­vel kapcsolatos kiadások meg­térülnek a cégnek. A hazai tej­piacon várható átrendeződés — koncentrálódás —, illetve a ma is létező tejtúltermelési válság olyan helyzetet teremt, amely az európai szabványnak meg­felelő tejtermelőknek nyújt majd kedvezőbb értékesítési lehetőségeket. Az európai uniós csatlakozással pedig az európai piacon való megjelenés alap­vető feltétele lesz e tanúsítvány. Mint azt Szűcs József el­mondta, a jövőben e minőség­ügyi rendszer megtartásán és a tejtermelési szint növelésén munkálkodnak. S még idén folytatják a telep korszerűsíté­sét. Cs. R. Harminckét bites fejlesztés Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság őrködik afelett, hogy a számítástechnikai eszközök mindig a legmodernebb for­májukban gyökeresedjenek meg Magyarországon. Bottka Sán­dor, az OMFB elnökhelyettese szerint azonban már lépéshát­rányba kerültünk az úgynevezett 32 bites számítógépprogra­mok elterjedtsége terén. Egy hasonlat szerint a 32 bites programok úgy viszonyulnak a régebbi, 16 bitesekhez, mint a 32 üléses modem autóbusz a ré­gebbi, 16 üléseshez: a városi csúcsforgalomban nem halad­hat gyorsabban, de gazdaságo­sabb, s mindenekelőtt hatéko­nyabb is, hiszen nem kell visszafordulnia a második 16 „utasért”, s ugyanazt az utat kétszer oda és kétszer vissza megtennie. Persze, mint minden hason­lat, ez is sántít egy kicsit. A lényeg mégis az, hogy a mo­dernebb (tehát 32 bites) prog­ramok segítségével csaknem négyszer gazdaságosabban használhatnánk ki meglévő számítógépparkunkat. Annál is inkább, mert mára a szoft­verek (felhasználói progra­mok) ára is a korábbinak töre­dékére zsugorodott. Takaré­koskodni tehát nem rajtuk, ha­nem velük lenne igazán célra­vezető. Vásár(mostoha)fia Csaba Expo ’98. Emlékezni fo­gunk rá. Ha másról nem, hát a képen látható nyakkendőről. Mélykék, Elite, s 100 százalék poliészter! Ilyeneket árultak Békés megye legrangosabb ki­állításán és vásárán. Eladója ne­vét nem tudjuk, de meg kellene találnunk őt, mivel az eladásra szánt nyakkendők közé aligha­nem bekeveredett magánnyak­kendője is. Szerkesztőségünk legalábbis ezt a diagnózist állította fel az esetről. Ugyanis a nyakkendő jellemzői: elszabott, csálé, ki- bolyhosodott, ráncaiból követ­keztetve hajlott korú, notórius kötözködő, feslett, céda... jó, ez utóbbi talán túlzás. Ára (egy­ségára) kétszáz forint volt. Sű­rűn megfordulok a vészéi ka­nyarban — huncut, aki rosszra gondol! —, ennyiért valóban semmit nem vesznek kézbe a megyeszékhely környékén. Aki hármat kért, ötszáz forintos dömpingárat fizetett értük. A két új nyaktekerészeti mell- fekvenc közé keveredett be az előbbi levitézlett. Gondolom, a vásár szervezői megtalálják számunkra az eladó fiatalurat, aki portékájával egy egész asz­talt elfoglalt a hátsó bejárathoz vezető út mellett. A tűző napon szikrát verő, „testhez álló” ce- lofántasakok (meg a hihetetlen Ha a képen láthatóban vala­ki felismeri nyakkendőjét, keressen fel bennünket, s megkapja a magáét... FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET árak) elkápráztatták a vevőket, így eshetett meg, hogy a vegytisztított bálás nyakkendő is új gazdára talált. Ha volna hivatal, mely szíve­sen segítene a felkutatásban az expósoknak, elismeréssel adóz­nánk érte. Apropó, adó. Köze­lebbit már csak azért sem tu­dunk mondani a kereskedőről, mert aznap bedögölhetett a nyugtatömbje. Nem indult reg­gel, így az aznapi nyitásra kénytelen volt nélküle elmen­ni... K. A. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom