Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-04 / 129. szám
KÖRKÉP 1998. június 4., csütörtök Színház és drámakorszakok A színház- és drámaművészet korszakaiba avatja be az olvasókat az a kétkötetes hiánypótló iskolai könyv, amelynek első részét szerdán mutatták be Budapesten, a Parlament Caféban. A szerző, Csákvári József az általános és a középiskolai tanulóifjúság figyelmébe ajánlotta munkáját, amely a színházértő, színházszerető és művészetkedvelő közönség neveléséhez adhat segítséget. Véleménye szerint a Nemzeti Alaptahtervben megjelenített szintézis, az egységes kulturális területekben való gondolkodás igényli az olyan tankönyvek, segédkönyvek megírását és elterjesztését, amelyek átlépnek az egyes tantárgyak tananyagán. Ennek megfelelően könyve szoros egységben tárgyalja és elemzi az egyes korszakok történelmét, művelődéstörténetét, dráma- és operairodalmát, táncművészetét és bábjáték-művészetét. Az első kötet a történetiség időrendjében haladva az ókortól a XIX. század végéig tekinti át a színház- és drámaművészet történetét. A munka kitér Közép-Európa, valamint az ázsiai és az amerikai kontinens színházművészetére is. A Press Coord Kft. által megjelentetett iskolai segédkönyv különösen a művészeti szakközépiskolák és a drámatagozatos osztályok számára ajánlott. A XX. század színház- és drámaművészetét tárgyaló második kötet megjelenése a közeljövőben várható. Beépítik az iskola tetőterét Szeghalmon hamarosan új épületrésszel gyarapszik a Tildy Zoltán Általános Iskola. Ä Tildy utcai épület lapostető-szi- getelésének elöregedése, a korábban jelentkező beázások, valamint az elavult, egészségtelen épületben lévő tantermek kiváltása tette indokolttá a magastető- és tetőtér-beépítést. A magastető-ráépítés összességében több, mint 1300 négyzetméteres alapterületet érint (a beruházással 605 négyzetméterrel nő majd az oktatási célra hasznosítható felület). A munkákhoz tavaly augusztusban kezdtek hozzá. A költségvetés szerint a beruházás költsége 38 millió forint. Az építési engedély két ütemre szól. Az első ütem a magastető-, a második a tetőtér-beépítés. A szakhatóság igényére szükségessé vált füstjelző berendezés beépítése, amely mintegy 1,7 millió forint többletköltséget jelent. A munkák elvégzésére a szeghalmi Balogh István építési vállalkozó, a Füzesgyarmati Építő és Gazdálkodó Szövetkezet, valamint a szeghalmi Eüterv Gmk mellett még négy szakipari vállalkozó kapott megbízást. A beruházás 70 százalékban készült el. M. B. Jadviga párnája Az ünnepi könyvhét gyulai rendezvényeinek nyitóelőadását tartották a minap a Mogyoróssy János Könyvtárban. Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató elmondta, vendégüket, Závada Pál szo- ciográfust, írót az elmúlt évben megjelent regénye, a Jadviga párnája nyomán kértek itteni beszélgetésre. Az írót bemutató Elek Tibor irodalomtörténész a regényt az utóbbi évek magyar prózairodalmának példátlan sikereként mutatta be. Závada Pál korábbi művei, az 1986-ban megjelent Kulákprés szociográfiai ihle- tettséggel megírt társadalomtörténet, az 1996-ban kiadott Mielőtt elsötétül novellakötet a rendszerváltoztató értelmiség életmódját is bemutatja az egyén helyzetelemzésével. —ö— Hess András, a budai ősnyomdász, az első magyarországi könyv nyomtatója 525 éves a magyar könyvnyomtatás Éppen ötszázhuszonöt éve, hogy az olasz honból érkezett német nyomdász, Hess András budai nyomtató műhelyében elkészült az első magyarországi officinából kikerült könyv — a Chronica Hugarorum, a Magyarok Krónikája. Mindössze tizennyolc évvel később, hogy az első nyomtatott könyv, Gutenberg János bibliája Mainzban elkészült, ezzel Német-, Olasz- és Franciaország után Magyarország volt a negyedik Európában, ahol meg- honosult a könyvnyomtatás. Fametszet egy korabeli könyvnyomtató műhelyről Ereklye ma már a Chronica Hungarorum. Az ősnyomtatványból 9 példányt tartanak nyilván, ebből egyet hazánkban a Széchenyi Könyvtárban őriznek. Ötszázhuszonöt esztendő távolából főhajtással emlékezünk induló nyomdászatunk és az első hazai könyv születésére. Hess Andrásról keveset tudunk. Neve után ítélve német ember lehetett, aki a középolaszországi Latiumban sajátította el a nyomdászat mesterségét, aztám Rómában dolgozott. Karai László budai prépost, Mátyás király alkancellárja dimplomáciai küldetésben Rómában tartózkodott. Érdekelte az új, nyugaton mind jobban terjedő mesterség. Az örök városban 1470-ben legalább kéttucatnyi nyomda működött, mintegy 200 segéddel. Karai megtekintette a Massini-palotában működőjó hírű Lauer-nyomdát, melynek tehetséges munkása volt Hess András. Az alkancellár felismerte, hogy a tudományok és a művelődés terjesztésének a nyomtatás lehet a legjobb eszköze. Ezért kész volt anyagi lehetőségével támogatni a könyv- nyomtatás magyarországi meghonosítását. Hess Andrással egyezségre lépve meghívta Budára a nyomda felállítására, aki 1471-ben a prépostság épületében kezdte el a nyomtatóműhely létesítését. A nagy vagyonnal rendelkező, bőkezű mecénás Karai László 2000 forint tekintélyes összeggel támogatta a nyomda berendezését és üzemeltetését. Kezdeti tennivaló akadt bőven. A Lauer-nyom- dából hozott matricákkal és öntőkészülékkel öntötték a kerek- ded antikva betűket. Sok időbe került a szedőszekrények, állványok összeállítása és a nyomtatóprés felépítése. Amikor a nyomda 1472 elején felszerelve állott, a nyomdászra és pártfogójára nagy csalódás várakozott. Számítottak a király és a főpapok megrendeléseire. Mátyás a könyvnyomtatás iránt nem érdeklődött. Ezen közönyösségében osztoztak korának többi főrangú könyvgyűjtői, kik a műgonddal fényesen kiállított, drága, kézzel írt és festett kódexekben szerettek gyönyörködni. De a nyomdák egyszerűbb, olcsóbb termékeit nem becsülték. Hess András tapasztalta, Mátyás idejében a magyarság mily szeretettel van múltja és hazája iránt. Ez vezethette, hogy saját kockázatára a nemzet krónikájával kezdje a budai nyomda működését. Több hónapos munka után 1473. június 5-én, pünkösd előestjén 400 példányban elkészült az első, magyar földön nyomtatott könyv, a latin nyelvű Chronica Hungarorum, a Magyarok Krónikája, mely a legendás őskortól Mátyás királyig írja le Magyarország történetét. A címlap nélküli, vastag, merített papírú, 70 leveles kötet elejét-végét két üres levél védi. A nyomtatott oldalakon elegáns, széles margók fogják körül a 33 soros szedéstükröt A díszes kedzőbetűket és a kiemelt részek aláhúzását vörös színnel, kézzel festették. Hess, a krónika kiadója előszavában írja: „...Magyarország krónikájának kinyomtatásához fogtam. Azt hittem, hogy ezzel minden magyar embernek kedves s örvendeztető munkát végzek...” A befejező oldal alján két rövid sor, a kolofon szövege zárja a könyvet: „Befejeztetett Budán az Úrnak MCCCCLXXI1I. évében, Pünkösd vigíliáján, Hess András által” Hess sajtójának még volt egy utolsó kisebb nyomtatványa, de ezzel a német nyomdász rövid budai munkásságának vége szakadt. Hess András elkeseredve, vándorbotot véve kezébe, valahol olasz, vagy német földön, névtelen szedőemberként fejezte be viszontagságos életét. A budai nyomda kérészéletű működése Karai László érdemét nem csökkenti. Ő volt az egyetlen, aki felismerte szükségességét, hogy Magyarországnak nyomdája legyen. 1485-ben halt meg, emlékezetét kivételes balszerencse üldözte. Nevét négy századig tartó feledés sötétje borította, mivel a műveltséghistória lapjain Geréb Lászlót tartották a nyomda patrónu- sának. A tévedés eloszlatása után az első hazai nyomda létesítésének dicsősége most már Karai László alakjára fog többé el nem halványuló fényt árasztani. A Hess-nyomda megszűnte után hatvan évig nem volt nyomda Magyarországon. A második nyomtatóműhely 1534-ben létesült Brassóban, majd Sárvár-Újsziget, Kolozsvár, Debrecen létesített officinát. A békési tájon Réthy Lipót 150 éve alapított nyomdát Szarvason, a gutenbergi mesterség 125 esztendeje jelent meg először Békéscsabán. Kultúrtörténelmünk lapjai őrzik a magyar nyomdászat és a könyvművészet dicső fejezeteit. A könyvnyomtatás tisztelete, hogy 1922 óta évente ez idő tájt rendezik hazánkban a könyvnapokat. A jubileum alkalmából most ez méltán ünnepi. Gécs Béla Helytörténetről Kunágotán Kunágota önkormányzata és a Csongrád Megyei Levéltár szervezésében a napokban a kunágotai Dáczer Károly: „Kamarai dohány kertészsé- gek telepítése a Dél-Alföldön (1843—1844)” című könyvének ünnepi bemutatóját tartották a művelődési házban. — Nem csak ünnep, de kivételes és ritka alkalom, hogy községünk lakójának helytörténeti munkája eredményeként jelenik meg a tudományos értékű, múltúnkat bemutató könyv — mondta Pápai Zoltán polgármester a szerző és a vendégek köszöntésekor. Ezt követően a levéltár Dél-alföldi Évszázadok című sorozata 10. köteteként megjelenő könyv értékeiről, valamint a sorozatról prof. dr. Blazovich László, a levéltár igazgatója szólt, méltatva Dáczer Károly településtörténetben végzett munkáját. Az Alföld déli részét összekötő dohánykertészsé- gek azonossági szálait, illetve a könyv tudományos, tájismereti, honismereti és egyéb, művelődési, gazdasági jelentőségű összegzésének módszeres kidolgozását pedig dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei múzeum nyugalmazott igazgatója különös dicsérettel és tisztelettel elemezte. Mint mondta kevés ember van, aki ilyen önfeláldozó munkára vállalkozik, hisz a most bemutatott mű kétségtelenül tudományos kézikönyvként használható. Ezután dr. Szabó Pál, a községből elszármazott, hasonló kutatómunkát végző barátként nagy elismeréssel illette a könyvben foglaltak jelentőségét. Végül Dáczer Károly megköszönte mindazok segítségét, illetve a kiadáshoz nyújtott támogatását, akik hozzájárultak diákköri álma valóra váltásához. Mint mondta, ha idős kora és egészsége engedi, még szeretné folytatni a történelmi időszakok kutatását. H. M. MIKROHULLÁMÚ SÜTŐ REKLÁMÁRON- 17 1-es űrtartalom,- 800 W teljesítmény,- forgótányér,- egyszerű kezelhetőség,- 2 éves Samsung-garancia Amlg a kéS2lel ,art! Békéscsaba, Andrássy u. 6. ehiüua i/üzlethAzxi Lakossági apróhirdetését feladhatja élelőtt 11 óráig felhívja a (66) 446*552 es lefonszámot, MÁSNAP már olvassak a hirdetését! l WSSmm l f 1 # .... j 1 Kiváló minőségben, esztétikus kivitelben gyártunk és forgalmazunk francia biztonsági zárral ellátott pénzkazettákat, kulcstároló kazettákat, különböző méretekben és gyurmás kulcsdobozt. Kis és nagy tételben megvásárolhatók illetve megrendelhetők telephelyünkön. BÉKÉSCSABA, lllésházi u. 18. i Tel.: (66) 453-540. TREZOR = m/ I OVS \<p CSABA EXPO HAT éve, HATodik alkalommal, hogy még HATásosabb legyen! Kedves Olvasó! Az Expo-Team Kft. és a Békés Megyei Hírlap közös játékra hívja Önt! A JÁTÉK DÍJAI: I. díj: 50 000 Ft értékű vásárlási utalvány, melyet a Csabai Konzervgyár Rt. ajánlott fel. II. díj: 30 000 Ft értékű vásárlási utalvány, melyet a Bábolna Rt. Békéscsabai Bamevál ajánlott fel. III. díj: 25 000 Ft értékű vásárlási utalvány, melyet a Békés Terminál Étterem ajánlott fel. Nyilvános sorsolás 1998. június 20-án, szombaton 16 órakor az Expo-színpadon. HA RÉSZT KÍVÁN VENNI A JÁTÉKBAN, FIGYELJE LAPUNKAT! Május 27-étől június 5-éig mindennap talál egy-egy kérdést a Békés Megyei Hírlapban. A kérdésekre adott válasz első betűjét kell naponta beírni az ábra megfelelő helyére. A nyolc betűből egy vezetéknév olvasható össze. A kilencedik lapszámban, június 6-án megjelenik két kérdés, mely a rejtvényből megismert személyre vonatkozik. Megfejtésként a játék végén a személy nevét és a CSABA EXPO-val kapcsolatos funkcióját kérjük beküldeni, legkésőbb június 15-éig. Cím: Expo-Team Kft., 5601 Békéscsaba, Pf. 247. A levelezőlapra írják rá: EXPO-játék! Hetedik kérdés: Az „Ötös Fogaton” kívül tavaly a Békés Megyei Hírlap milyen játékot hirdetett az ötéves Csaba Expo köszöntésére?
